Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-14 / 270. szám

1989. november 14., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Töprengés a baloldalon

Zavarban van a baloldal. Nem kedvez a szél járás a baloldali gondolkodásnak. Átmenetben levó, politikai csatazajoktól hangos társadalmi légkörben, a társadalmi átalakulás kellős közepén, védekező állásban van. bizonytalanul hallatja szavát. A magabiztosság elvesztése, a megtorpanás természetesen több szempontból érthető. Századvégi valóságunk a baloldali értékeket vállalókat világméretekben kész-- téti újrafogalmazásra. Azoknak az erőknek az újrarendeződése zajlik világszerte, amelyek a baloldali gondolkodás tradicionális hordozói voltak: így a munkásmozgalom két irányzata, a szakszervezeti mozgalom. Belső, hazai baloldali elbizonytalanodásunknak ma azonban nem ez a folyamat. az elsődleges meghatározója. Az. alapvető ok arra vezethető vissza, hogy a hosszú időn át választott modell bizonyult tévútnak, megreformálhatatlannak. Fel kell ismernünk, hogy csalódásunk egyben reményteljes, döbbenetes ráébredés arra, hogy a baloldali értékektől egyre távolodott a gyakorlat, hogy a helyi kiskirályok, az országos vezetők visszaélései, mulasztásai mocskolták be a baloldali szocialista célokat, értékeket.

A zavar másik oka, hogy a többpártrendszer kialakulásával együtt felerősödtek a baloldali, szocialista értékekkel ellentétes, vagy attól lényegesen eltérő, polgári liberális, konzervatív értékek is. Általában véve az. MSZMP, és újabban a szerveződő MSZP elleni támadás visszahúzódóvá teszi a jelentős baloldali gondolkodókat, és a velük szimpatizáns tömegeket. Mindezt még az is bonyolítja, hogy mint a szélsőbalon, mind a szélsőjobboldalon az embereket megfélemlítő politikai kalandorok és kaméleonok is megjelentek. Pedig a magyar átalakulás békés megvalósítása nem képzelhető el erős baloldal nélkül. Magabiztos megszel- vezödésük, a zavar elhárítása, a határozott fellépés a magyar nép alapvető érdeke.

MIT IS JELENT A BALOLDAL?

r

Amikor ezt a.- fogalmat használjuk, nem a balosságra, az ortodoxiára, a dogmákra gondolunk, és nem is a lenini értelemben vett „baloldaliságraA A baloldaliság, a baloldali gondolkodás, nem új keletű az emberi civilizáció történetében. Két évszázados múltjával, kitörölhetetlenül van jelen Földünk, főleg Európa szellemi-politikai arculatában. Középpontjában mindvégig az ember, a humánum állt. A napjainkban nélkülözhetetlen baloldaliság azoknak az eszméknek, értékeknek a folytatója, amely az európai történelem elmúlt kétszáz évében a különféle gazdasági, politikai és kulturális monopóliumok, egyenlőtlenségek, előjogok ellen lépett fel, egy szolidáris, egyenlő, szabad demokratikus társadalom megteremtéséért küzdött- Ma pedig alapvető tai'talmát az önkormányzó közösségek együttműködésén felépülő, demokratikus szocialista társadalom elérése adja. Természetesnek tekinthetjük, hogy a mai valósághoz igazodó, de egyben előremutató baloldali gondolkodás, a baloldali értékek újrafogalmazása vitában születik meg, amely azonban nem lehel azonos a korábbi felfogással. Megítélésem szerint a mai viszonyok között önazonosságát, céljait, fellendülésének forrásait kereső baloldali gondolkodás nem lehet folytatója a múlttal kapcsolatban: a sztálini, posztsztálini modellnek, a diktatórikus hatalomgyakorlásnak, a bürokratikus elit előjogainak, a marxi és más baloldali eszmék gyakorlatias leegyszerűsítésének, az emberi szabadság korlátozásának, az egyetemes emberi civilizáció alapvető értékei elvetésének.

Ugyanakkor, a jelen viszonyai között is el kell, hogy határolja magát: a polgári liberalizmustól, a polgári restaurációtól, az 1945. előtti anakronisztikus állapotok visszahozatalától. vagy a kizárólagos nyugati típusú polgári demokráciától, az. ultrabalos tévútnak, a járhatatlannak bizonyult útnak és ezek „értékeinek" átmentési kísérleteitől; a történelmi közelmúlt, vagy félmúlt konjunkturális, új egyoldalú beállításától, mindenfajta diktatúrától és demagógiától, a mindenen keresztülgázolni akaró, a nép, a nemzet, a demokrácia mögé bújó, hatalmi törtetőktől, politikai kalandoroktól. jelentkezzenek azok a szélsőjobb, vagy szélsőbal pólusán.

CENTRUMBAN AZ MSZP!

Az új, módosított alkotmány a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei együttes jelenlétét deklarálja. Történelmi realitás, hogy a szocialista értékek hordozói a baloldalon elhelyezkedő politikai erők. Természetes, hogy ennek centrumában kell elhelyezkedni a most szerveződő Magyar Szocialista Pártnak. A pártnak a november 4-én megtartott megyei értekezletén .megjelent több mint 500 tagja jelzi azt az akaratot, és elszántságot, amely képes lesz — itt a megyében is — viszonylag rövid idő alatt, erős baloldali párttá szervezni az MSZP-t. Hiszen ennek a pártnak a programja és az alapszabálya az MSZMP tagságának akaratából született, az 1988-as fordulatot is a párttagság kényszerítette ki. A programban egyértelműen fogalmazódik meg a kétszáz éves baloldali törekvés minden lényeges eleme: a demokrácia, az esélyegyenlőség, a szociális gondoskodás, a fizikai és szellemi munkások érdekeinek felvállalása, az emberi szabadság és ennek jogi garanciái. Egyben felvállalja az időtálló szociáldemokrata és reformkommunista értékeket. Ugyanakkor radikálisan szakít minden korábbi, torz gyakorlattal, előjogokkal, kizárólagossággal, amit jogosan bírált a párttagság és a közvélemény. A párt alapszabálya pedig a legdemokratikusabb működési elveket, garanciákat fogalmazza meg, valamennyi ma szerveződő párt közül. Ezért tudtam magam is az elsők között csatlakozni ehhez a párthoz. Az MSZP programja és működési rendje garancia arra, hogy ne ismétlődjön meg az MSZMP- nek a hibás politikája, s reményeim szerint i demokratikus szocializmus megteremtésének a párt. következetes harcosa lesz.

LEHETSÉGES SZÖVETSÉGESEK

Mi, az MSZP programjával azonosuló, már belépett tagok és szervezők, természetesen azt szeretnénk, ha minél többen — munkások, parasztok, értelmiségiek — ebben a pártban találnák meg elképzeléseik megvalósításának lehetőségeit, politikai hitvallásuk kinyilvánításának terepét, hogy vonzzunk magunkhoz minden szimpatizánst.

Lehetnek, s bizonyára, még lesznek is viták a baloldali értékek, eszmék századvégi értelmezése körül. Egy jelentős részük feltehetően a szocialista párt programja és alapszabálya által felállított keretek között nem fér meg. Ezek a baloldali erők egy külön pártban, vagy pártokban, esetleg mozgalmakban tömörülnek. Alkotmányban biztosított joguk van a megszerveződésre. így alakult újjá a szociáldemokrata párt, s szerveződik az MSZMP is. Nem akadályozhatjuk meg, hogy jelentős tömegek törekvéseit elgáncsoljuk, amelyek részben más baloldali értékek, módszerek és gyakorlat alapján kívánnak politikai erőként megjelenni, hogy ne legyünk toleránsak, megértőek szándékaik iránt.

A békés átmenet és a baloldali értékek védelme, minden baloldali elkötelezettségű politikai erőtől nagy felelősséget igényel. Bár jelen pillanatban elsősorban ön- megszerveződésükkel vannak elfoglalva, nem kerekedhet felül azonban ez a bezárkózás, a nyitás, a szövetségkeresés, a közeli politikai megméretés és a jövő miatt, elsőrendű politikai kérdés. Az MS-ZP- nek ezeknek a lehetséges partnereinek kell tekintenie a szociáldemokrata pártot, a baloldali szakszervezeteket, a Demiszt, a történelmi hagyományok alapján a népfrontot, az agrártömörüléseket, és a szélsőséges, ultrabalos áramlat nélküli MSZMP-t is. Hiszem, hogy az itt felsorolt szervezetek ezzel a felelősséggel tisztában vannak.

Tudatában vagyok annak, hogy pillanatnyilag sok tekintetben illuzórikusnak tűnik mindaz, amit a baloldali erők kívánatos együttműködéséről megfogalmaztam. Hiszen előfordulhat, hogy egyik-másik említett tömörülés, politikai erő, a baloldali- ságot nem vállalja. Ennek ellenére is kötelességem, hogy e helyen és alkalommal is felidézzem a munkásmozgalom történetének ezzel kapcsolatos tanulságait. Számtalan történelmi példa (pl. a német fasizmus hatalomra jutásának) felemlítésével bizonyíthatnám, hogy milyen tragikus végkifejletet eredményezett a baloldali erők, munkásmozgalmi pártok egymás elleni harca, egymást fő ellenségként történő kezelése. Sok figyelmeztető jel arra kell, hogy ráébressze a baloldalhoz tartozókat, a jelenlegi politikai átmenet idején súlyos hiba lenne, ha a mindenáron erőltetett: pártpolitikai célokon, érzelmi kötöttségeken, netán sértődésen, nem tudnának felülemelkedni, ha az elkövetkező választásokon nem jönne létre erős baloldal. A magyar nép alapvető érdeke, hogy a szocialista mozgalom, a baloldali gondolkodás erői koalícióképesek legyének.

Dr. Vartcza János

Régi arcok, új szervezetek

Megszűnt a WH, vagy valami más?

Megannyi érdekképviseleti szerv alakult már és még ki tudja mennyit hoznak létre ezután, gyakran azok tudta nélkül, akiknek érdekében alakítják az érdekképviseletet. A mezőgazdasági üzemek esetében például megalakult a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, mint a legfőbb érdekképviseleti szerv. Tagja is lett minden téesz (próbált volna ne az lenni) kötelező anyagi rendszeres hozzájárulással. Csak a szövetkezetek a megmondhatói, hogy mi előnyük, vagy hátrányuk származott már eddig ez érdekvédelmi tagságból (melyből soha ki nem léphet), bár volt néhány merész szövetkezet és megpróbált — mindeddig hiába.

Ugyanígy hozták létre a szövetkezetek megyei érdek- képviseletét — a TESZÖV- öt. melyből megszűnéséig mindössze egyetlen szövetkezet lépett ki megyénkben. Most újra divat az érdek- kép,viseleit felélesztése, megújítása, létrehozása, alapítása reformkörökben, platformokban, szövetségekben, egyesületekben.

•Egy újabb érdekvédelmi szerv megalakulásáról — a Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetségről — adtunk hírt október 13-án és arról, hogy ugyanezen a megyei küldött- gyűlésen egy másik érdek- védelmi szerv, a TESZÖV megszűnését: „a küldöttek tényként elfogadták".

Amikor pedig egy másik érdekvédelmi szerv — az Agrórreformikör — létrejöttekor a szövetkezetek elnökei négy tájegységben összejöttek, láthatták: az Agrár- reformkör. a MÉSZ létrehozói között ugyanazok szorgalmazzák ezen érdekszövetségek születését. alkik a „HÓT Islen"-nel megszüntetett TESZÖV vezető munkatársai voltaik. Nem csoda, ha a szövetkezetek képviselői nemcsak nyelvbottásként, de még mindig úgy beszélnek, hogy „voltam a TESZÖV- ben", kértem a TESZÖV-öt

S'tb....

Funkciók, személyék átmentéséről van-e szó? — kérdeztem Fábián Gyulát, azt az illetékest, aki a TE- SZÖV-ben is vezetőként tevékenykedett hosszú éveken át. s aki az Agrárreformkö- rök létrehozásán is bábáskodik és a TESZÖV-'böl egyik napról a másikra kinőtt. Mezőgazdasági Érdek- védelmi Szövetségnek is ügyvezető titkára. A kérdést azért tettem fel, mert: egy új érdekvédelem őszinte óhajtása már kevésbé cseng olyan meggyőzően azok szájából. akiknek az eltelt évtizedek alatt is a szövetkezetek érdekvédelme lett volna a feladatuk. Gondoljuk csak el: az országiban először termelőszövetkezetet megyénkben számoltak fel (Cigánd). miközben ez idő táji a tsz érdekvédelmi szerve. a TESZÖV kilencmillió forintos üdülőt tudott vásárolni.

— Megszűnt-e valójában a TESZÖV. vagy nem, hisz’ a MÉSZ-ben ugyanazokat a személyeket látom, akik a TESZÖV munkatársai, jö- munkatársai voltak?

— A MÉSZ alapszabálya így szól: a szövetség a TESZÖV jogutódja — mondja Fábián Gyula és magyarázatiképpen hozzáteszi, hogy ennek már nemcsak téeszek, szákszövetkezetek a tagjai, hanem kistermelők is. egyéni vállalkozók szervezetei, gazdasági (társaságok ' és egyesületek, de később még állami gazdaságok is lehetnek tagjai. Vagyis nyitottabbá váltunk.

— Miért volt szükség arra, hogy w TESZÖV átalakuljon? '

— Nem kizárt, hogy a jövőben a mezőgazdasági szövetkezetek csak szövetkezeti formában működnek tovább. Várható, hogy a hagyományos formák mellett vállalkozói tevékenységet folytainak. vagy teljesen vállalkozási formában gazdálkodnak. A rrfezőgazdaság annál nagyobb erőt tud képviselni, minél inkább tömörül bizonyos érdékponioknál egy nagy erős szervezetbe. Mert így tagozódnak például, hogy Gabonatermelők Egyesülete, Szőlő- és Bortermelők Egyesülete. Kistermelők Egyesülete. Ez megosztottságot jelent. E szervezetek kapcsolódhatnak a szövetségbe, hogy bizonyos érdekeket összefogva együtt átütőerőt biztosítsanak. Vagyis: gazdasági és társadalmi érdek- képviselet v on at'k o zá s áb a n

olyan szerepet tudjanak betölteni. melyet például az A a r á r r e f o r m,k ö r ö k n él pofi 1 i - kai vonatkozásban.

— Ügy tudom, az Agrarreform köröket is a volt TESZÖV. jelenleg a MÉSZ munkatársai szorgalmazta k.

— Nem, ezt Foton, a nes- tiek kezdeményezték. Megalakult a Pest Megyei Ag- rárrefonmtkör. ezt követően nadig az országos. A témát áttekintve egyeztünk meg úgy. hogy mintegy pofitiikai összefogás oldaláról a mezőgazdaságban dolgozóknál kellene egy ilyen politikai oliaitifovm. ml ezt támogattuk. Az Agrárreformkör cáriként. működhet, da a

Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség nem. Mi képviseljük például egy állami gazdasági dolgozó vagy egy magángazdálkodó nyugdíjemelési kérelmét, ami társadalmi érdekképviselet. És gazdasági érdekképviseletet szintén ellátunk, de politikait. nem.

— Az érdekvédelmi szövetséggel kapcsolatban nemcsak az volt a cél, hogy megmaradjon egy szervezet és annak mondvacsinált feladataival foglalkozó apparátusa ?

— Nem! A téeszekkel kapcsolatban annyit: maximális önállóságuk van, de kell egy szervezet, hogy elmondják panaszaikat, bajaikat és kérjék a segítségét. Ha többeket érintő gondjuk van. összegyűjtjük, ennek érdekében fellépünk akár megyén belül, akár országos orvoslási lehetőségről van szó. Például az ár- és belvízicárokkal .kapcsolatban a kormányhoz fordulunk.

— Tudom, hogy levelet küldtek a téeszeknek, hogy amennyiben nem kívánnak az új érdekvédelmi szövetség tagjai lenni, akkor ezt írásban kell közölni. Miért nem belépési nyilatkozatot küldtek a szövetkezeteknek? Hiszen ez idő tájt ezer- és ezerféle probléma sanyargatja őket, s ha egy ilyen kilépési szándékú levélről clfeledkeznek, automatikusan egy új szervezetben találják magukat új alapszabállyal, új tagdíjfizetéssel és a régi arcokkal.

— Aki a kilépési határozatot elfelejti megküldeni, az magára vessen. De megvan a lehetősége, hogy a fordulónappal (év végén) kilépjen, á későbbiekben pedig hat hónap múlva.

— Milyen érdekképviseletet tud felvállalni a MÉSZ a Taktaközben vagy a Bodrogközben?

— A világon két ország van. amelynek mezőgazdaságát összességében nem támogatja az állam: Üj-Zá- land és Magyarország. Még Borsod megye is befizet az államkasszába, nem pedig kivesz onnan! Tehát mi szeretnénk a piaci viszonyokat, az értékviszonyokat, a helyükre tenni és a mezőgazdaságii. az élelmiszeripari áraikat. Az árképzési rendszert a mezőgazdaságban a 21 aranykorona-értékű földekre alakították ki. Megyénkben pedig csak 16,3 az átlagos aranykorona-érték. Szeretnénk a mezőgazdaság önbiztosítását is elérni és hogy a kerekasztal- 1 árgvalásckon a mezőgazdaság is ott legyen! A kormánnyal pedig az érdekképviseleti szerv is tárgyalhasson.

(Bekccsi)

Csúcstechnológia a fafeldolgozásban, Petöfibányán