Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-11 / 241. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. október 11., szerda Nem történt földcsuszamlás Nyers Rezső az új pártról (Folytatás az 1. oldalról) ségükkel, kompromisszumkészségükkel jutott túl a kongresszus — nem pedig a pártvezetés jóvoltából. A tanácskozást végsősoron egyfajta kompromisszumos egység jellemezte, amelynek kimunkálása nyílt vitában történt. Ugyanakkor a pártelnök azt sem tagadta, hogy a színfalak mögött zajló, félig rejtett vitáknak, egyezkedéseknek is jelentős szerepük volt. A kongresszuson kialakult egység a továbbiakban is jellemző lesz az új, „többplatformos'’ pártnak. Nyers Rezső véleménye szerint a Magyar Szocialista Pártban többfajta nézet is megfér egymás mellett, a szociáldemokrata gondolkodásmód és a reformkommunizmus két pólusa között. A kongresszus egyik fontos vitapontja volt. miként alakuljon az MSZMP és az MSZP egymáshoz való viszonya. A radikális nézetet képviselők azt javasolták, hogy oszlassák fel az MSZMP-t, alakítsanak teljesen új pártot, teljesen új tagsági viszonnyal. Ez a nézet végül kisebbségben maradt. A másik póluson a teljes folyamatosság hívei helyezkedtek el, akik új párt alakítása helyett a megújulást hirdették. Éles vita alakult ki abban is, vajon a kongresszus meddig mehet el, mire terjed ki felhatalmazása a tagság véleményének kikérése nélkül. Újabb pártvita megrendezésére azonban már nem volt mód, hiszen ezt a mai, feszült belpolitikai viszonyok nem teszik lehetővé. A döntés elodázása a párt térvesztését, presztízs- veszteségét okozta volna. A kongresszus tehát egyfajta döntési kényszerbe került. Most a legfontosabb tennivaló. hogy a határozatokat minél szélesebb körben ismertessék meg a tagsággal, és segítsék azok helyes értelmezését. Az MSZMP és az MSZP viszonyában a hangsúlyt az önkéntességre helyezik: aki vállalja az új párt politikai céljait, működési elvét, az átléphet az MSZP-be. Erre meglehetősen szűk határidőt szabott a kongresszus, de ezt indokolja, hogy nem szabad meghosszabbítani a bizonytalansággal járó átmenetet. Az új párt szervezőmunkája során nagy figyelmet kell szentelni az újonnan formálódó tagozatoknak, így például a munkásság és a vidék érdekeinek képviseletére szerveződött csoportoknak. Életre hívásuk azt jelzi. hogy a hagyományos szervezési keretek mellett speciális, az egyes társadalmi rétegek .életéhez közelebb vivő szerveződési formákra is szükség van. Nyers Rezső röviden tájékoztatást adott arról is, hogy a világ közvéleménye miként fogadta a pártkongresszus határozatait. Nyugaton túlnyomóan elismeréssel szóltak a magyarországi fejleményekről. A sajtóorgánumok jobbára úgy értékelték, nagy dolog történt Magyarországon. s az ország integrálódik a világfolyamatokba. Ezzel együtt kisebb mértékben a kétkedés is hangol kapott; volt, aki úgy vélekedett: nem történt érdemi változás Magyarországon, illetve a kommunisták képtelenek a demokratizálódásra. Ami a szocialista országokat illeti, a Szovjetunió pozitívan fogadta az MSZP megalakulásának hírét. Gorbacsov főtitkár Nyers Rezsőhöz küldött távirata a rokonszenv hangján íródott. Jugoszláviában és Lengyel- országban nagyon pozitív visszhangot váltott ki a kongresszus. Bulgária, az első benyomások alapján, a pozitív várakozás álláspontjára helyezkedett. Romániában és az NDK-ban lényegében nem vesznek tudomást a kongresszusról. Többnyire kis hírekben számollak be az MSZP tanácskozásáról. Csehszlovákiában bővebb kommentárok jelentek meg, amelyek kritikai észrevételeket is megfogalmaztak. A nemzetközi visszhang alapján a pártelnök hangsúlyozta: az MSZP-nek törekednie kell arra, hogy Magyarország szomszédai, partnerei pontosan értsék az országban végbemenő változásokat, még ha nem is rokonszenveznek azokkal. Mindenképpen el kell kerülni azt. hogy kialakuljon valamifajta „politikai légihíd" a magyar törekvésekkel szemben: 'ennek rendkívül káros következményeit hazánk már jói ismeri. A magyar demokratizálódási folyamatok szempontjából nagyon fontos, hogy a gorbacsovi politika jóindulattal viseltetik a magyarországi törekvések irányában. Magyarország azonban nem építheti reformjait, gazdaságpolitikáját egyszerűen erre a jóindulatra. Magyarországnak akkor is meg kell állnia a lábán, ha nehezebbé válik a Szovjetunión belül a gorbacsovi vezetés helyzete. Magyarország már megtanulta, hogy cselekvési terének önkéntes leszűkítésével nem oldhatja meg problémáit. Nyers Rezső végezetül azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az új párt tagsága által létezik. Ha elszakadások lesznek is, remélhetően új találkozások születnek, s akkor a mostani bizonytalan helyzetben is megtalálja az MSZP a helyes módszereket, célokat — ebben a párttagság lesz a vezetés bírája. Előadása után Nyers Rezső a nagygyűlés résztvevőinek gyűrűjében válaszolt a kérdésekre, észrevételekre. (MTI) 11 Magyar Szocialista Párt felhívása ELVTÁRSAK! A baloldali magyar progresszió egyik meghatározó örököseként október 7-én megalakult a Magyar Szocialista Párt, a demokratikus szocializmus elkötelezettje. Közreadja programnyilatkozatát, alapszabályát és csatlakozásra hívja mindazokat, akik elveivel és törekvéseivel egyetértve kívánnak hozzájárulni a nemzet felemelkedéséhez. Számítunk arra, hogy az új párt politikai programját és demokratikus működési elveit egyetértéssel fogadja az eddigi MSZMP-tagságának nagy többsége. A Magyar Szocialista Párt természetes forrásának tekinti mindazokat, akik becsülettel, őszinte meggyőződéssel vettek részt az MSZMP tevékenységében. Hívjuk azokat az elvtársakat, akik tiszta lelkiismerettel vállalják elhatározásainkat, és készek cselekvőén részt venni valóra váltásukban. Várjuk a szocialista értékek iránt elkötelezett honfitársainkat! A Magyar Szocialista Párt Kongresszusa n megyei rendőr-főkapitányság munkáiát segíti Megalakult a polgári tanácsadó testület Olasz és NSZK-beli szakszervezeti delegáció Borsodban (Folytatás az 1. oldalról) ra lehet számítani a gazdasági, a politikai életben. Dieter Malhbert véleménye a kongresszusról az volt, hogy a változások alapjait lerakták a kongresszuson. Ám az, hogy az országra, gazdasági teljesítményére ' nézve milyen következményekkel jár az MSZP létrejötte, természetesen csak hónapok múltán dönthető el. A Német Szövetségi Köztársaságban — mondotta később — nagy szimpátiával figyelnek Magyarországra. 1992-ben, vagy 1993-ban létrejön az európai országok közössége, amelynek a jelenlegi elképzelések szerint 12 nemzet lesz a tagja. Mindez nem jelentheti azt, hogy a demokratizálódó Magyarországot kizárnák a közös európai házból. Sőt, hazánknak jó esélyei vannak rá, hogy csatlakozzon a közösséghez. A magyar szakszervezeti mozgalom jövőjéről szólva az SZMT mindkét vendége arról beszélt, hogy most jó esély van a pártoktól való elszakadásra, a teljes függetlenség megteremtésére. A mozgalom természetesen hallatja hangját a társadalmi kérdésekben, lehet, véleménye a gazdasági problémákról, ám első és legfontosabb tennivalója a szervezetbe tömörült tagok érdek- védelme. Hogy milyen, módszerekkel és eszközökkel dolgozzanak, arra nem tudnak receptet és tanácsokkal sem kívánnak szolgálni. Minden szakszervezetnek önállóan kell kidolgoznia programját, a tagság érdekeinek megfelelően kell képviselnie a munkavállalókat a munkaadókkal szemben. — Hogyan ítélik meg az NSZK-beli szakszervezetek a menekültproblémát, a szervezett dolgozók hogyan fogadják az NDK-ból érkezők áradatát — lette fel a kérdést lapunk munkatársa Dieter Malhbertnek. — A Német. Szövetségi Köztársaságban jelenleg 1,8 millió munkanélkülit tartunk nyilván — hangzott a válasz. Ez a szám a legalacsonyabb a háború befejezése óta. Emelkedik a munkát vállalni szándékozó nők és a fiatalok száma. Mindezek ellenére nem fogadjuk ellenségesen az NDK-ból áttelepülőket Am. ha a menekülőkről van szó, akkor nemcsak a ..demokratikus” Németországból érkezőkre kell gondolnunk. Ök százezren vannak. Ugyanakkor a v.ilág más részeiből és így Kelet-Európából ebben az évben körülbelül még négyszázezren kivannak csak ebben az évben letelepedni az NSZK-ban. Nyilván nem lesz könnyű munkahelyet találniuk. Ebből a szempontból kivételes helyzetben vannak az NDK-ból hozzánk érkezők, hiszen a jó és fegyelmezett szakmunkásokra nálunk is szükség van, ök semmi esetre sem maradnak kenyér nélkül. Baj lesz viszont az elhelyezéssel. Véleményünk szerint körülbelül 1 millió lakással kevesebb van most -az NSZK- ban a szükségesnél. A lakáskérdés megoldása azonban nem szakszervezeti feladat, .hanem állami. — A DOB most mit tekint céljának? — Az úgynevezett tarifa- szerződések megkötésekor a szakszervezet a munkavállalókat érintő valamennyi kérdésben fellép a munkaadókkal szemben.' Már említettem az 1,8 milliós munkanélküliséget. de nem szóltam a magas túlóráról, s azokról, akik heti negyven órát dolgoznak. Hogy a konkrétumokról beszéljek, most azért lépünk ringbe, hogy a heti munkaidőt 36 órára csökkentsük. Ha ezt az egész országban sikerül elérnünk, sokszázezer munkahelyet teremthetünk. U. J. A plurális érdekeket érvényesítő állami tevékenység eredményeként az Ország- gyűlés megalkotja az új alkotmányt, majd ezt követően kidolgozzák a jogállamiságot reprezentáló törvényeket. Ebből az is következik, hogy a rendőrség a jövőben nem az állampolgári jogokat korlátozó, hanem ellenkezőleg, éppen ezeknek a jogoknak az érvényesítését segítő testületként működik majd. Ily módon a rendőri jogalkalmazás alapját a jogszerűség jelenti, s a döntéseket, annak következményeit a rendőrnek, a rendőrségnek a nyilvánosság előtt kell vállalnia. A rendőrség és az állampolgárok viszonyában a jövőben sokkal több lesz az érzékeny pont, a társadalom, a helyi közvélemény egyre nagyobb érdeklődéssel, és az eddiginél kritikusabban figyeli majd ezt a kapcsolatot. A Borsod Megyei Rendőrfőkapitányság vezetése bízik Közlemény A Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Bizottsága szervezésében 1989. október Ili—17— 18-án, a belga királyság kereskedelmi miniszterének. Köbért t’rbain űr vezetésével magasrangú üzletember-küldöttség érkezik térségünkbe, az alábbi vállalatok képviseletében: Belga cég Acotidecor Generale de dancjue Bechime.v Sepulchre trade se Philips Autos cardoen Cafco tevékenységi, érdeklődési köre — kastélyfehijítás, -hasznosítás — bankok — vegyipar — vegyipar, műanyag-feldolgozás — elektronika — autókereskedelem — tűzvédelmi anyagok, bő- és hangszigetelés, ásványgyapot, pcrlitvétel, magyarországi képviselet —''vegyipar, alkáli és alkáli származékok, só- és kaleiumvegyü- letek, klór- és klórszármazékok — élelmiszeripari gépek, élelmiszer-feldolgozás, telekkommunikáció (posta) — tejipar — nagyberuházások, mérnöki fejlesztések, hűtőipar, édesipar, finommechanika — elektromos alkatrészek — könyvkiadás — öntészeti szerszámok — gyógyszeripar — kohászat, gépipar — csomagolóeszköz nehéz tárgyakhoz — szerszámgép csavargyártáshoz — műanyagok, műtrágya, állati eledel, klór, víztisztításhoz szükséges vegyszer — gyógyszeripar, vegyipar — címkézés, csomagolás — általános gépipar, galvanizálás — fejlesztések, nemzetközi keresltedé lenifin a nsz irozás — h asz n álig é p - k eres k ed e 1 em — fémmegmunkálás, elektronikai ipar A vállalatokat részletesebben bemutató prospektusok és tájékoztató levelek, a kamara miskolci irodájában találhatók. A kapcsolatok felvétele céljából, a már korábban jelzett magyar vállalatok szakemberei számára, a kamara rendezvényeket szervez. További magyar vállalkozók jelentkezését a gazdasági kamara miskolci irodájában várjuk; Miskolc, Arany J. u. 4. sz., telefon* 46-16-484, 46- 16-488. Telex: G2659, 1989. október 12-ig, hogy a szükséges üzletember- találkozók még megszervezhetnek legyenek. Solvay ílegion valloné Freddy haincs Soberi Teco Vander MIIG Janssen T'abrimetai Bates l,achausí>ee Tessenderlo Chemie líCB Sidex Cock éri II Pardevo Soperco Fematco abban, hogy a jogfejlődés, a jogok érvényesülése a maitól minőségileg eltérő, jobb információáramlást, rendszeresebb tájékozódást igényel. Ehhez viszont a.z is szükséges, hogy a rendőrség folyamatosan tájékozódjék a testületről kialakult véleményről. Ugyanakkor az állampolgárok is igénylik, hogy a rendőrség a jog- s za bá 1 y o k ban m eg ha tá r oz o 11 feladatát minél pontosabban és a hangulati elemektől mentesen végezhesse. Ugyanis, a közrend és a közbiztonság megőrzése rendőri feladat, és végeredményben az élet minőségének alapvétő tényezője, az országban végbemenő demokratizálódási folyamat zavartalan kifejlődésének egyik fontos feltétele. Az elmondottakra való tekintettel a megyei rendőrfőkapitány javasolta egy, a rendőr-főkapitányság mellett működő polgári tanácsadó testület létrehozását. Ennek tagjait a megyében működő és megfelelő társadalmi befolyással, tekintély- ive L rendelkező szervezetek — különböző pártok, egyházak, társadalmi szervezetek, a megyei tanács, a Nehézipari Műszaki Egyetem, valamim, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének megyei szervezete — delegálja. A polgári tanácsadó testület tegnap délután sorra került alakuló ülésén a résztvevők megfogalmazták, hogy az ügyrend szerint a testület állást foglal minden olyan kérdésben, amelyben a rendőr-főkapitányság a véleményét kéri. A tanácsadó testület szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja ülését. HNF-tanácskozás Miskolcon Nagyobb önállóság - nagyobb hatékonyság Igen fontos kérdéseket tűzött napirendjére a Hazafias Népfront megyei bizottsága ügyvezető elnökségének tegnapi ülése. A résztvevők nemcsak belső, szervezeti, hanem országos problémáikat is megvitatták. Igv szó volt a sajitó- és politikai nyilvánosságról, belpolitikánk aktuális kérdéseiről. és megvitatták a Belügyminisztérium által előterjesztett helyi és megyei önkormányzati törvény szabályozási koncepcióját is. Ez utóbbi alapelve. hogy a modern jogállamiság csak a demokratikusan mega la k í tot t és megfelelő garanciáikkal működő tanácsönkormány- zatokban lelheti meg helyi tartópilléreit. Ezért nem korszerüsítgetésekre, hanem alapvető és átfogó önlkor- máoyzaü reformra van szükség. A Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Bizottsága A BORSOD VOLÁN, FÉRFIAK RÉSZÉRE hivatásos gépjárművezető tanfolyamét szervez 1990 JANUÁR HAVI KEZDÉSSEL. A költségeket a vállalat téríti. .1ELENTKEZÉSI FELTÉTEL: — 8 általános plusz szakmunkás-bizonyítvány, középiskola, — büntetlen előélet, — 18 éves életkor, JELENTKEZÉS: 1989. október 17-én 8 órakor, Miskolc, József Attila u. 70. III. emeleti tanácsterem (bejárat a Tüzér utca felöl.)
