Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-08 / 238. szám

- ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1989. október 8., vasárnap Neves hegedűművészünk Kovács Dénes Sátoraljaújhely vendége lesz novemberben. Az évadnyitó hangversenyen, a Miskolci Szimfonikus Zenekarral játssza többek között Mozart szép D- dúr hegedűversenyét. Bár — tudomásunk szerint — valami­lyen mérleg féle ez idáig csak pénzügyi vo­natkozásban készült róla, feltételezhető, hogy a Miskolci Nyárinak jo'bban sikerül­tek a zenés produkciói. Igaz, — vethetné közbe bárki — olyan fellépés, amelyben zenészeik ne működtek volna közre, szin­te alig történt, s ha történt is, azok nem tartoztak a Miskolci Nyár szorosan vett programjába. A zenészeiké lenne hát a teljes dicső­ség, nemcsak azért, mert korunk szóra­koztató művészetében — vagy iparában? — egyre nagyobb szerep jut nekik, ha­nem azért is, mert a legrugalmasabban és a legnagyobb biztonsággal tudnak elfogad­ható produkciókat nyújtani olyankor is, amikor nincs túl sóik idő a felkészülésre. Nos. a Miskolci Nyár volt amilyen volt, nem feladatunk most ezen töprengeni, hisz itt a nyakunkon a tél, s a művészetek ba­rátaik mégiscsak jobban érdekli ami ez­után várható, mint az. arnii már a múlté. Ennék próbáltunk hirtelenjében utána­járni, s örömmel állapítJhiailitúk meg, hogy az őszi—téli programkínálat a múlt évekhez viszonyítva is al'ig érzi a változó és sokak szerint beszűkülő lehetőségeket. Igazolásképpen kezdjük mindjárt a leg­nagyobb, és folyamatos kínálatot nyújtó Országos Filharmóniával, amely kereken 156 hangversenyt szervez a megyében, s ebből kereken félszázat a megyeszékhe­lyen. Mindezeket pedig úgy, — s talán ez a légföntosálb'b — hogy minden eddigi bér­letformájukat megtartották, sőt bővítették. Lesz 12 hangverseny a Nemzeti Színház­ban, — ezek a Téli bérlet szokásos hang­versenyei — lesznek Népszerű zenei esték, ugyancsak a színház termében és a Lut- her-udvari evangélikus templomban, össze­sen öt hangversenye« programmal, lesz az egyetemiistáiknak négy hangversennyel, a Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában, s mindemellétt egy új sorozat is a púrtszék- ház kongresszusi termében. Ez utóbbit — amelynek teremalkialmassági főpróbáját március íi-án, a nőnap alkalmával tartot­ták .meg — Zenés matiné-bérlet néven hir­detik, s három olyan hangversenyt tartal­maz, amelyeket szombaton délelőttönként tartanának azok számára, akik nem szíve­sen mozdulnak ki estére otthonaikból. De megtarltja az Országos Filharmónia egész évadra szóló hangversenyeit Sátor­aljaújhelyen és Sárospatakon is, csakúgy, minit Miskolc eddig is külön hangverseny- bérlettel rendelkező iskolásainak — külön az általános iskolás, középiskolás és szak­munkásképzős tanulóknak. Mindezt pedig úgy, hogy a bérletek ára nem változik. A zenei kínálatban szerep­lő műveik, művészeik — .szólisták és kar­mesterek felsorolására ezúttal nem vállal­kozunk, de annyit feltétlenül szükségesnek tartunk megemlíteni, .hogy négy híres kó­rus is fellép a miskolci téli hangversenyek folyamán. A Budapesti Kórus mellett a Magyar Állami Énekkar, a debreceni Ko­dály kórus, valamint a miskolci Bartók kórus. A debreceni mindjárt az évadkez­dő Népszerű zenei esték keretében a Lu- ther-udvari evangélikus templomban, ahol a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar kíséretével adja elő Handel Messiását, ok­tóber 9-én. (gyg) ► t • H Október 25-én (Termény)Tőzsdenap Magyarországon A. háború utáni magyar gazdaságból egyik napról a másikra kisöpörtetett a tőzsde, hiszen az állami tulajdon ilyen formájú megmérettetésére nem volt szükség. Ma viszont újra- gombolódiik a .mellény. Új terek, új utak nyílnak, új lehetőségek teremtődnek a gazdaságban. A tulajdonvi­szonyok reformja újraélesz­tené az értékpapír-tőzsdét. Csakhogy lehet-e újraélesz­teni? Hamar ,rá kellett jön­nünk, hogy a válasz .nem le­het más, mint: nem! Ilyen­formán a mai magyar ér­tékpapír-tőzsde csak imitt- amott hasonlít az európai tőzsdéhez. Valljuk be fér­fiasán, a gyökereiben más tulajdonú magyar gazdaság­hoz — ma még egy döcö­gő értéktőzsde — illeszke­dik. Mentségünkre szolgál­jon, hogy az értékpapír- tőzsdét nemcsak a semmi­ből kellett újrateremteni, hanem mindenféle jó tapasz­talatok híján a napi gazda­ság igényéhez „méretre szabni”. Nem így az árutőzsdét! Ment — durván fogalmazva — áru van, következéskép­pen tőzsde is lehetne. Csak­hogy hazánkban oly mérték­ben hitelét veszítette a tisztes kereskedelem, a mo­nopolizált cégek, a kötött árak útvesztőjében, hogy ma már nemcsak a terme­lők bizalmát, .hanem a ke­reskedők önbizalmát is visz- sza kell szerezni. Erre ad jó lehetőséget a tőzsde, no és főleg arra, hogy az áru megtalálja a felhasználót, miközben a tőke lubickol vásári szabadságban, és uram bocsa’ gyarapodik, avagy egy tranzakció során megsemmisül. Mert az áru­tőzsde .nemcsak annak bizto­sít teret, hogy meggazda­godjanak cégek és magán- személyek, hanem annak is, hogy az üzletben résztvevők elszegényedjenek, miközben az áru nem az önköltsége, előállítási költsége alapján, hanem a kereslet-kínálat törvénye alapján köznapi értékben mérettetik meg. Az elmondottak alapján a világ legegyszerűbb dolga lenne árutőzsdét létrehozni. Miután pedig Magyarorszá­gon a felszabadulás előtt is élt és virágzott az ilyen­fajta kereskedelem, kézen­fekvő a következtetés, hogy az újraalakítás egyszerű, csupán az akkori időket, az akkori szabályokat kell élet­re kelteni. Ám a mai ma­gyar árutőzsde nem mese­beli Csipkerózsika, miként a most alakuló Termény- tőzsde Kft. ügyvezető igaz­gatója, Keresztesi Szergej sem pusztán az 1989-ben ér­kezett mesebeli királyfi. Egy ellihegett osóknál azért többet keli tenni a kft.-ta­goknak — Ag.rimpex Rt., Zöldért, Bács-Kiskun Me­gyei Zöldért, Konzumbank, Mezőbank, OKITB — ahhoz, hogy október 25-én, az első — aztán minden második héten — megtartott tőzsde­nap afféle kis chicagói min­tájú, de azért igazi működő tőzsde legyen. A főpróbát már persze megtartották. Igaz, még má­jusban, és árubörze formá­jában. Ám ennek sikere és tapasztalata alapján bonta­kozhat ki az október 25-i tőzsdenap, melynek profil­ja a termény és fehérje­takarmányok adok-veszekje. Tény persze, hogy a kft.- tagok a továbbiakban is meg szeretnék tartani a zöldségíronton a nagybani piacot. Visszatérve a tőzsdére, il­letve a Terménytőzsde Kft.' re. A szervezet a chicagói; mintára épült immáron kési tőzsdei „illemkódexszel”. S mint minden tőzsde, a honi sem lesz profitorientált, áF tisztaságára nemcsak a tőzsdei szabályzat, hanem a tőzsdebíróság is vigyáz. S még néhány szó a ku- peckedő kereskedőkről, ele­gánsabb szóval, a brókerek­ről. Nos, minden tőzsde alapja az adok-veszek ha- szonszerző tranzakciója. A kulturált tőzsdei közvetítő- szerepre azonban a kft. úgy­nevezett bróker-tanfolyamo­kat szervez. S végül a kérdés: mi tör­ténik, ha „jó magyar szokás szerint” a kft. számítása nem válik be, ha minden igyekezet ellenére sem ala­kul ki a honi árutőzsde. Miként arra Pál Gábor, a Konzumbank vezérigazgató­ja rámutatott, tulajdonkép­pen semmi nem történik. Semmi, mert a világkeres­kedelem dolgai nem Ma­gyarországon dőlnek el. S mégis a honi termelőik ér­zik majd leginkább hiányát, akik számára a tőzsde egy­úttal tevékenységük értéké­nek visszajelzését, a gazdál­kodás realitását, biztonság­érzetét szolgálja. Vagy neF szolgálja, de gazdaságban a terménytőzsdének többek között ez a hivatás'a. Balogh Andrea j m A Borsodi Művelődés írja A veréb is ■ OTTHON Abaúj néprajza és helytörténete.., téneti és néprajzi pályázat­Olvasva a Borsodi Művelő­dés megkésett, júniusi szá­mában a sárospataki Come- nius Tanítóképző Főiskola főigazgatójának, dr. Földy Ferencnek a levelező okta­tásról szóló írását, mindvé­gig a lassan szállóigévé vált mondat járt a fejemben, mi­szerint a veréb is énekes- madár. csak éppen levele­zés. A főigazgató minden mon­data azt bizonyítja, hogy nem a legszerencsésebb megoldás a 'tanító- és az óvónő-, pontosabban óvoda­pedagógus-hiány felszámolá­sára a levelező oktatás. Mert a hallgató nem lát bemuta­tó tanítást, gyakran maga sem tanít, úgy kap pedagó­gus diplomát, hogy a főis­kola tanárai egyszer sem láthatták öt a gyerekek kö­zött tevékenykedni. Egy-egy tantárgyra a konzultációk során mindössze 5—6 óra jut. Megoldatlan a tankönyv­es jegyzetellátásuk is. Több munkahely nem biztosítja teljes mértékben a tanuló dolgozói számára az adható kedvezményeket. Egyszerre kéne 'tanítani, tanulni, fiata­lokról Hévén szó családot ala­pítani, otthont teremteni, „Különböző visszajelzésekből tudjuk — írja dr. Földy Fe­renc —. hogy a személyisé­gükben és elméleti felké­szültségükben nem eléggé megfelelőek, szűk sávjának diplomához jutása rontja a pedagóguspálya presztízsét.” Régi nóta, 'hogy jobb len­ne. ha valamennyi tanító, lanár az első diplomáját nappali tagozaton szerezhet­né meg. Bizonyára a levele­ző tagozatos hallgató is szí­vesebben tanult volna köz­vetlenül az érettségi után. Könnyebb, eredményesebb lett volna a munkája, hiszen főiskolai polgárként „csak” a tanulással foglalkozhatott volna. Képesítés nélkül, mun­káját tanulmányi szabadsá­gokkal, 'konzultációkkal meg­szakítva az iskolában vagy óvodában nem számít teljes értékű dolgozónak. A pataki tanítóképző főigazgatója is szerencsésebbnek tartaná, ha megszüntetnék ezt a képzési firmát. Ha mégis szükség van a levelező oktatásra, el kell érni a konzultációs órák számának a növelését, eset­leg félévenként három, egv- eg.y hetes bentlakással, in­tenzív tanulással. A gyakor­latigényes tárgyaknál pedig kisebb csoportokban és na­gyobb óraszámban kell fog­lalkozni a hallgatókkal. És addig? Minden marad a régiben. Ebben a tanév­ben nyolcvanöt elsőéves le­velező tagozatos hallgató kezdte meg felsőfokú tanul­mányait a sárospataki Co- menius Tanítóképző Főisko­lán. (filip) Megnyerő külsővel új lap jelent meg nemrégiben Ott­hon címmel. Ennek megfe­lelően a fejléce alatt az áll: I. évfolyam, 1. szám. Pedig tulajdonképpen egy 24. év­folyamában járó folyóirat megújjításáról van saó, mert amikor megszületett az Ott­hon, megszűnt a korábbi Lakáskultúra. Az új újság nemcsak szebb, jobb is előd­jénél. Olyannyira ötletgaz­dag, hogy az olvasó aggód­hat: nem kirakatértékű-e az első szám, vajon milyen lesz a folytatás? Találgatás helyett íme 'a kínálat: „Countri stílusban”, „Fa, fa, fa.” „Eszközök, formák, anya­gok, egységéről”, 100 ezer forintos pályázat, Olvasóink kérdezték. Hozások segítése Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium vezetői megvitatták a vállal­kozók érdekképviseleti szer­veinek vezetőivel a kormány vállalkozás-élénkítő elképze­léseit és munkaprogramját. Nagy István pénzügymi­niszter-helyettes egyebek kö­zött kifejtette: a pénzügyi irányításnak eltökélt szándé­ka a vállalkozások segítése, ösztönzése, s ezt a tőkeellá­tás javításával, a kockázat részbeni átvállalásával, a jogszabályi kötöttségek csök­kentésével. az adórendszer egyes elemeinek módosításá­val kívánják elérni. Mind­ehhez a pénzügyi szervek is — akárcsak a vállalkozók különböző érdekvédelmi szer. vezetei — elengedhetetlen­nek tartják a privatizációi és a vállalkozások működési feltételeinek javítását. A főszerkesztő Berényi Já­nos bizakodik: az Otthon kapós újság lehet, hiszen ezernyi ötletet kínál, közli a legszerencsésebb, leggazda­ságosabb építési, berendezé­si megoldásokat. ígérete sze­rint a folytatás színvonala nem marad el a nyitószámé­tól. Több a tartalmas írás, na­gyobb az összhang a szöve­ges, rajzos, képes anyagok­ban az új lapban, mint előd­je hasábjain. Az Otthon köz­li az év lakóháza pályázat nyertes lakóépületének le­írását és fotóit, kiemeli hasz­nálhatóságának előnyeit. Er­ről, és még sok minden más­ról találni érdekes, színes olvasnivalót az Otthon első számában. Várjuk a folyta­tást. N. J. A miskolci székhelyű Űj Ki­látó Irodalompártoló Egyesület az irodalom önkormányzata ér­dekében az alábbi felhívással fordul valamennyi politikai párthoz és áramlathoz: Kedvezően ítéljük meg a ki­alakuló többpártrendszert, hisz- szük, hogy a különböző prog­ramok a nemzet jövőjének al­ternatívái, így a pártok politi­kai eszközökkel vívott harca és szembenállása nem veszélyezteti a nemzeti egységet. Ellenkező­leg: a nemzet javát szolgálja majd az a politikai váltógaz­daság, amely a demokratikus választások révén érvényesül. Az irodalom, a politikához hasonlóan sokszínű. Különféle irányzatokban. áramlatokban, ... címet választották an­nak a könyvsorozaitnaik, .me­lyet az Ábaújii Múzeumi Ba­ráti Kör ad .ki. A soroziat első kötetének összeállításá­ról is szó volt az október 5-é n, Forrón megtart ott köz­gyűlésen. Ugyanekkor Gu­lyás János megemlékezett az .1848—49-es szabadságharc abaúji .résztvevőiről és áldo­zatairól. A közgyűlésen Sza- lipszki Péter, a baráti kör titkára értékelte a III. Ben- cédi Székely István helytör­iskolákban él, ezek azonban nem alternatívák, hanem pár­huzamos esztétikai értékek, közös nemzeti kultúránk alkotó­elemei. Rossz emlékeket őrzünk ar­ról, amikor egyes politikai pár­tok kisajátítottak egy-egy irány­zatot, másokat elnyomtak, ér­tékeiket és jogosultságukat két­ségbe vonták. Felhívunk tehát minden pártot, hogy tartsák tiszteletben az irodalom sajá­tosságait, nemzeti kultúránk irányzatos sokszínűségben meg­nyilvánuló egységét. Ady End­re szétszóródás előtt írt vers­sora figyelmeztessen: „még a Templomot se építettük föl”. Az esztétikai különbözőségeket el­ismerő kultúratudat a nemzeti ra beérkezett mimikákat. A 2 ün nepélyes eredményhirdető sen Kiss László BakiaikéK* népszokások című mun’kájá' ért az első díjat vehette át- A második díjat az idén nem adták ki. Hanmadiik dí" jat kapott Plaszkó BéW Nagyapá m par asztga zd a sá­gána'k története és HandK Mária. Basikó gyógynövény" termesztése című dogozatá" ért. egység igazi alapja, amelyre * politikai eszközökkel vívói* pártharcok mellett is fölépít' hetjük a közös Templomot. A kultúra nemzeti gondosko­dást igényel, így nem telid pártharcok függvénye. Az iro­dalom ügyét társadalmi feladat­nak tartjuk, amely nem nél­külözheti az állami támogatást- Éppen ezért javasoljuk, hogV az anyagi erők ésszerű kon­centrálásával és újraelosztásával támogassák az állami iszerve^ és a kialakuló hélyi önkormány' zatok súlyuknak, szellemi ér­téküknek és hatásuknak mcgfe' lelő mértékben a meglévő, s jövőben szerveződő irodaim1 műhelyeket, társaságokat, Kö' röket, egyesületeket. mmrnmm i | f r Felhívás És a miskolci tél?

Next

/
Oldalképek
Tartalom