Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

1989. október 2., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 I : r í ii í it 1 l i ( [. h e i 1 i i ! A MÁV Miskilci Igazgatósága érettségizett, vagy 8 általános iskolai végzettség­gel rendelkező fiatalok jelentkezését várja, az alábbi munkakörökbe: — raktárnok, — kocsirendező, — sarus, — váltókezelő, — vonatvezetö, — jegyvizsgáló, — vonatfékező. BÉREZÉS: a betanulás és a tanfolyami képzés ideje alatt (2—5 hónap) — átképzési támogatás­sal együtt — 5000—6000 Ft. Önálló munkavégzéskor a MÁV kollektív szerző­dés szabályai szerint. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELE: orvosi alkalmasság. JELENTKEZNI LEHET: valamennyi állomásfőnök­ség vezetőjénél. TISZTELT ÜGYFELEINK! A BÁV ISMÉT nemesfém­felvásárlási akciót rendez! Felvásárlás helye: Miskolc, Korvin O. u. 7. (BÄV-felvevöhely) Ideje: október 4-én 9—17 óráig, október 5-én 9—12 óráig. Fővárosi becsüs jelenlétében, legmagasabb napi áron felvásárolunk magyar fémjellel ellátott arany és ezüst ékszereket, dísztárgyakat. JOBBAN JÁR A VÁRTNÁL, HA VESZ-ELAD A BÁV-NÁL! Vállalkozók! A MIKÓHAZI ARANYKALÁSZ MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET TERÜLETÉN LEVŐ (B.-A.-Z. megye) TELJES INFRASTRUKTÚRÁVAL ELLÁTOTT melléküzemági csarnokok egy részét (500 négyzetméter szabad terület) hasznosítani kívánja Olyan vállalkozókat keres, akik a termelőszövetkezeten belül, vagy a közös érdekeltséget megtalálva kívánnak dolgozni, illetve erre alkalmas gyártmányuk is van Jelentkezni lehet: Aranykalász Mg. Termelőszövetkezet ipari főmérnökénél 3989 Mikóháza, Rákóczi F. út 1. sz. Telefon: Mikóháza 08. ^ Telex: 62 793 Várjuk továbbá azoknak a vállalkozóknak a jelentkezését, akik a vilyvitányi állattartó telepet hasznosítani tudják A telep alkalmas juh, liba, szarvasmarha és ló tartására Jelentkezni lehet: a fenti címen, az alaptevékenységi főmérnöknél. Dolgozókat alkalmaznak $ i / Ágazatát önállóan managclni képes, megyei számítástechnikai ágazatvezetőt keres budapesti kisszövetkezet. Kiemelkedő jö- I vedelem. Jelentkezés 1431. Bp. Pf.: 154. : Az Észak-magyarországi vaciós Centrum (Park) Itt gi és igazgatási főosztálya , lyazatot hirdet jogtan; munkakör betöltésére, pál ti feltételek: jogi szakvizsga t lám int erkölcsi feddhetetk idegen nyelvvizsgával rendelke­zők előnyben. Fizetés megegye­zés szerint. Jelentkezni lehet a Jogi és igazgatási főosztályon. (Miskolc, MSZB tér 1., telefon: 87-209.) Miskolc Megyei Város Taná­csa Egyesített Szociális Intéz­ménye takarítónőket keres. Je­lentkezni lehet személyesen a munkaügyi előadónál. Miskolc, Szentpéteri kapu 101. Szociális Otthon. Áz orvos szerint kritikus a helyzet : . Túlterheltek a barcikai buszvezetők — Egy 39 éves buszvezetőt a kocsijáról hoztak a rendelő­be, majd a kórházba a kollégái, mert rosszul lett. Csak a gyors orvosi beavatkozás nyomán kerülte el a szívinfark­tust. Mások nem voltak ennyire szerencsések, hiszen az egyik esetben bekövetkezett, míg a másikban pár hónap után halállal végződött az infarktus. — E figyelmeztető ese­teket dr. Székely Annamária, a Borsod Volán kazincbarci­kai üzemegységének üzemorvosa sorolta föl a múlt pénteken tartott termelési tanácskozáson. A doktornő véleménye sze­rint nincs egészséges ember az 55 évesnél idősebb buszve­zetők között. Az üzemorvos attól fél, ha rövidesen nem tör­ténik változás, akkor 1-2 éven belül tömeges autóbusz-bal­esetekre kell számítanunk. Az előbbieket támasztotta alá Almási Zoltán üzem­igazgató tájékoztatója is, mely szerint az elmúlt két évben 23 buszvezetőt nyug­díjaztak, s közülük 17-et a rokkantsága miatt. Jellem­ző az 55—60 év közöttiek rokkantsága. Az ok pedig a túlterheltség. A létszám- hiány miatt gyakran havi 300 órát kell dolgozni a buszvezetőknek. Az üzem­igazgató szerint 10 emberre volna szüköég. A dolgozók véleménye ettől eltérő, ők jóval nagyobb mértékűnek tartják a létszámhiányt. A kollektív szerződés szerinti munkaidő a túlórával együtt nem haladhatná meg a 258 órát, de ez a maximum. Jelenleg 106 buszvezető dolgozik a baroikai és a vá­roskörnyéki járatokon, kö­zülük 16-an táppénzen van­nak, 4—5 ember a szabad­ságát tölti. A fordák száma — ami egy jármű egész napos forgalmát jelenti — 71, vagyis naponta 14—15 ember lehet csak pihenőn. A túlterheltségen úgy pró­bálnak segíteni, hogy az egészen gyenge fordáikat megszüntetik és növelik a járatkihasználtságot. így ta­lán majd több ember veheti ki egyszerre a pihenőnapját. Nos, a túlterheltség a lét­számhiánnyal függ össze, míg ez utóbbi a viszony­lag alacsony keresettel. A zsebekből előkerülő fize­tési lapról 4400, illetve 4250 forintos alapbéreket olva­sok le. Mindehhez azt is hozzáteszik, hogy 15—20 éves szolgálat után. A kü­lönböző pótlékokkal és a nagyszámú túlórával bruttó­ban 13 ezer ás kijön, de majdnem a dupláját dolgoz­zák érte, mint aki 8 órás műszakba jár. A termelési tanácskozáson jelen voltak a Borsod Volán miskolci központjának ve­zetői is. Több, kedvezőnek tűnő ígéret is elhangzott. A kollektív szerződésben meg­határozottnál nagyobb mér­tékű túlóráztatást azonnal meg kell szüntetni — fogal­mazták meg. Októbertől üzemegységenként átlagosan 400 forintos alapbéremelés­re kerül sor. A túlórák pót­lékolásának eddigi tilalmát feloldották, de központi tá­mogatást nem tudnak hozzá adni, így ezt a feladatot helyben kell megoldani. A célkitűzés azonban az, hogy minimálisra csökkentsék a túlórát. Jelentősen emelik az osztott szolgálatért fize­tett pénz összegét is. Gácsi Lajos, a Borsod Vo­lán szakszervezeti bizottsá­gának titkára arról számolt be, hogy több fórumon is kérték a budapesti buszve­zetőknél bevezetett korked­vezményes nyugdíjazás ki- terjesztését vidékre is. A kormányfő megbízásából — több más feladattal együtt — jelenleg egy szakértői csoport foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az szb-titkár bí­zik benne, hogy jövőre meg­oldódik a probléma. A dol­gozók igazságtalannak tart­ják, hogy a főváros és a vi­dék között ilyen különbsé­geket tesznek. Nem értik ennek az okát, hiszen a for­galmi viszonyok például a 26-os főúton sem jobbak, mint Budapest belvárosában. Erre a felvetésre dr. Kuttor István forgalmi igazgató- helyettes csupán kesernyés iróniával tudott válaszolni: — Azért járnak ott nagyobb kedvezmények a buszveze­tőknek is, amiért egyes szol­gáltatások olcsóbbak, és amiért korábban a tömeg- közlekedés is kevesebbe ke­rült ... A szív-, az érrendszeri és a mozgásszervi megbetege­dések, a gyomorfekély, a légzőszervi panaszok egyre gyakrabban és több ember­nél jelentkeznek. A két szol­gálat közötti 9 órás pihenő­idő csak papíron létezik, a korszerűtlen járműpark — az üzemorvos szerint — szükségessé teszi a sürgős változtatást. Ezt a foglalko­zást is föl kellene venni a veszélyes üzem kategóriába. Sajnos, már az is kevés, hogy az üzemegység vala­mennyi korszerű vizsgáló­műszert beszerzett az orvosi rendelőbe. Ugyanis a koráb­ban említett 17 rokkant- nyugdíjas közül a munká­ból való kikerülésük után röviddel 5-en meghaltak. Szilágyi Sándor Közművelődési szelet Mezőcsátról Mit csinálok, ha ünnep van? A fiatal eladónő egyedül van a könyvesboltban, nincs tudomása a napi, havi for­galomról, de mint mondja, elég szépen vásárolgatnak könyvet a mezőcsátiak. Hogy milyen könyveket? Elsősor­ban krimit, aztán szakács- könyvet és még azok a könyvek fogynak, amelyek­ből film, ítévéfilm készült. Üjabban érdekli az embe­reket 1956 és Nagy Imre. — Milyen manapság a kulturális érdeklődés? — kérdezzük dr. ölveti Gábort, a Kiss József Művelődési Központ és Könyvtár igaz­gatóját. — Az emberek sokat dol­goznak, fáradtak, de azt azért nem mondanám, hogy befelé fordultak. A felnőtt néptáncegyüttesünk sajnos feloszlott, amit ma is saj­nálnak a Csátiak, de az Eg- ressy Béni Vegyes Kar ma is a nagyközség szeme fénye. Ez már nem is énekkar, ez népfront: öreg, fiatal, fi­zikai munkás, lelkész, párt- titkár, tanácselnök, tanár egyaránt jól érzi magát a próbákon, összejöveteleken. Büszkék a csatiak az orszá­gos hírű Gereben-együttes­re és nagyon szeretnék, ha ismét alakulna fúvószene­kar, amelynek nagy hagyo­mányai vannak itt. A tán­colásból „kiöregedett” szü­lők egyébként most a gyer­mekeik révén élik át újra és újra a. néptánc nyújtot­ta örömöket. A ’87—’88-as tanévben 52 tagú ifi'tánc- együttes alakult, Mezei La­jos vezetésével, Roszkos La- josné irányításával. Egyszer, a leninvárosi Tavaszköszön­tőn, úttörőimgben és mezít­láb léptek fel, de így is nagy sikerük volt. A szülők akkor elhatározták, meg­varrják a ruhákat, a cipő- gyáriak pedig kiscsizmákat készítettek a gyerekeknek, most már teljes a felszere­lés. Sok örömet szerez a lakosságnak a Gyöngyvirág citera zenekar, amelyet Si­mon István erőgépkezelő irányít, sőt a hangszereket is ő készíti. A gyerekek egyébként nem unatkoznak, van balett-tanfolyam, van dzsesszbalett, bábszakkör, szervezés alatt van a kép­zőművészeti szakkörünk, és ha lenne hol elhelyeznünk a fotófelszereléseiket, újra beindulhatna a fotószakkör is. — A gyerekek és a ve­gyes kar tagjain kívül kik látogatják még a ház prog­ramjait? — Volt aerobik körünk, egy időben szívesen látogat­ták az asszonyok, de mára már elcsendesedett. A sza­bó-varró tanfolyamok rend­re sikeresek, és van közön­sége az ismeretterjesztő elő­adásoknak, az író—olvasó találkozóknak is. Nagyon gazdag és értékes könyvtá­runk van, 43 ezer kötettel, ritkaságokkal. Hatszáz fel­nőtt olvasója van. Gond, hogy túl szűk a hely. Rejt­vényklubunk van még, több­nyire az értelmiségiek talál­koznak itt. Az elmúlt tan­évtől kezdődően pedagógus­klub is működik, nagyon értelmes és hasznos progra­mokkal. — Szórakozni van-e ked­vűik az embereknek? — A könnyűzenei rendez­vényekre, a diszkókra a fia­talok járnak, a 30-asok, 40- esek és a még idősebbek panaszolták, hogy rájuk nem gondolunk. Ezért mostaná­ban igyekszünk feleleveníte­ni a bálokat. Augusztus 20- án van a búcsú, rendeztünk búcsúbált, volt egy vidám eigány.bálunk, de a legsike­resebb a tavalyi szüreti mu­latság volt. Ügy gondoltuk, kétévenként rendezzük meg, de mivel most is sokan ér­deklődnek, lehet, hogy hoz­záfogunk a szervezéshez. Dr. ölveti Gábor két éve került Mezőcsátra, azelőtt a Debreceni Agrártudományi Egyetemen dolgozott. — Történelem—népművelő szakos vagyak, most a nép­művelői képesítésem került előtérbe. Gyakori a sikerél­mény, nem panaszkodhatom, csak a körülményeken kel­lene javítani. Talán az idén végre bevezetik a vizet a házba és talán ki tudjuk festetni négy év után a könyvtárat is ... Nagyon kevés pénz jut manapság a művelődési intézményekre is. Egy csongrádi, egy zalai körzet és egy budapesti ke­rület után most Mezőcsá- ton és tizenegy környékbeli faluban gyűjtött a pedagó­gusok (elsősorban az óvó­nők) segítségével anyagot F. Vankó Ildikó, az ELTE Közművelődési Tanszékének adjunktusa arról, hogy mi­lyen az iskolában és az is­kolán kívüli kulturális szol­gáltatás. Az egyéves munka végétért, az anyag hamaro­san nyomdába kerül. — Milyennek ismerte meg Csatot és környékét? — Egyértelműen depri­mált terület. Míg a ’30-as években Mezőcsáton tizen­ötféle egyesület működött, pezsgett az élet, ma az em­berek levertek. Oka, hogy erőszakosan megváltoztatták a tájon élők tradicionális életformáját. Először úgy, hogy a külterjes állattartást intenzívvel próbálták meg­spékelni. Valamikor erre­felé törzskönyvezett állatok legelésztek, most... A lefe­jezést aztán az ipartelepítés végezte el. Ezernél több gyerek írta meg kis dolgo­zatában nekünk, hogy mi­lyen a napja, milyen az ün­nepnapja, milyen a jövőké­pe. Nos, a kép siralmas. — Amennyiben? — Nagyon reálisak a gye­rekek, szinte mindegyik pontosan látja a szülei küz­delmeit, szenvedéseit. És ezzel számol, úgy látja, ő maga is így éli majd le az életét: a megélhetésért örö­mök nélkül robotol. Meg­kérdeztük, mit ért ünnep alatt. Kiderül, a vasárnap már nem ünnep a mai csa­ládok életében, legfeljebb „egy kicsit finomabbat eszünk”. Amikor azt kér­deztük, milyen szakmát vá­laszt majd magának, el­mondja a gyerek, hogy ta­nító akarok lenni, de mel­lette állatokat kell nevel­nem, mert a tanító keveset keres. Mit csinálnál legszí­vesebben egy igazi ünnepen? Pecáznék, bicikliznék, el­mennék a nagymamáétohoz. Hány gyereket szeretnél? Lehet, hogy egyet sem, mert sokba kerül a felnevelése. — Szégyellnünk kell ma­gunkat, hogy ilyen sivárak a citátumok és ennyire pesszimisták a gyerekeink? — Hogy kiknek kell szé­gyellniük magukat? Dönt­sék majd el az olvasók, ha a tanulmányom a kezükbe kerül. Mindenesetre idézek egy 18 éves fiú dolgozatá­ból. „Minden reggel kelek, délben ebédelek. Délelőtt suli, délután pihengetek, 4- től 7-ig szálencium. Héttől fél nyolcig vacsora, majd megnézem a híradót, esetleg a filmet, vagy inkább ba­rátkozom. Egész nap eléggé ideges vagyok, ezért egypár cigi nagyon kell. Némelyik ünnepnapom elég szürke, ékkor főként olvasok és pi­henek. Nekem az az igazi ünnep, ha a természetben, vagy rockkoncerten lehetek. Imádom a szabadságot. Po­litikával nem foglalkozom, mert az is csak pénzre megy ki, amit nagyon utálok. Elég pesszimista vagyok és lehet, hogy tíz év múlva is az leszek.” — Mikor válnak pesszi­mistává a gyerekek? — Amikor átlépik az is­kola küszöbét. — A többi helyszínen mi­lyenek a tapasztalatai? — A csongrádi, a zalai tanulmány nagyon hasonlít a mezőcsátihoz, a pesti gye­rekek pedig, ha lehet, még szomorkásabbak, csügged- tebbek. Lévay Györgyi Fórum a BVK-ról A Borsodi Vegyi Kombi­nát 40 éves fennállásának alkalmából fórumot rendez­nék A BVK fejlődése az ez­redfordulóig címmel, októ­ber 4-én, 14 órai kezdettel Kazincbarcikán, a Radnóti Művelődési Házban. A gyár vezetői a barcikai egyházak képviselőit és az alternatív szervék megbízottai-t várják a beszélgetésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom