Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-05 / 235. szám
1989. október 5., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Rádióiránymérés Pécsett, az 1. Bázis Kupa nemzetközi rádióiránymérö- versenyen borsodi sportolók is rajthoz álltak. Az URH versenyszámban a nők között Nagymáté második, a férfi II. kategóriában Eszlá- ri harmadik, az ifjúsági férfiaknál Wermcscr második, Kisida harmadik lett. A másnapi RH-kiizdelmekben Wermeser a harmadik, az old boy Kovács az első helyet szerezte meg. * ’ Megkérdeztük... it' \ 1 Amint arról már beszámoltunk, ismét megfosszabbí,t 1" tolták io Magyar dfjúság \Centrum Kupa íkispályás t labdarúgótorna nevezési határidejét. Megkérdeztük Szilágyi jt Dezsőiül, a Borsod Megyei Sportszövetségi és Rendezvény- iroda főelőadójától, megyei tanácsostól: mi az oka az iim- j máron harmadik „csúsztatásnak"? — Természetesen az érdektelenség, bár erről a megihir- it dető szervek nem szívesen beszélnek. A borsodi számok a * következők, felnőtt női kategória: 2 nevező. Felnőtt férfi: l 28. Ifjúsági: 10. Serdülő: 13. Gyéreik: 4. Ez bizony nem sok i és nyilvánvaló, hogy az országos helyzet is hasonló. A szer- I vező bizottság az új időpontot október 15-ben határozta meg. Nagy rohamra már nem számítunk, de egy-két csa- í Pat jelentkezése még biztosan befut. Nekünk egyébként az j az érdekünk, hogy minél többen nevezzenek, a befizetett i összegek 1'ele ugyanis itt marad és az utánpótlás-nevelésre ! Ordítható. Az .akcióval kapcsolatban az a véleményem, I Bogy a kiírók elszúrták a megüti rdetés időpontját. Augusz- j tusban „nyitottak”, a nyári szabadságolások idején. . . Ha i 'jjjjaptemiberig várnak és megcélozzák az iskolákat, talán ;időst más lenne a .helyzet. I; niO Október 7-én, \szombaton kezdődik ;meg az lelsö .osz- tályú ökölvívó csapatbajnokság. A nyitányon a ’Borsodi Bányász hazai környezetben, a miskolci városi sportcsarnokban fogadja ia Kaposvári ÍDózsát. A hagy érdeklődéssel várt összecsapás 16 órakor 'kezdődik. Megkérdeztük Tfíkács iGábor Ivezető edzőtől: kiket (szerepeltet és mire számít? — Egy bajnokcsapat szakvezetője egy újonc ellen természetesen .biztos sikert óhajt! A kaposváriak tavaly megnyerték a másodosztályú cslb-t, színeikben — kölcsönjáté- kosként — négy újpesti dózsás öklöző is szerepelt. Arról iMüanátnyilag nincs hírem, hogy ismét megállapodtak-e a 'tóvárosiakkal? A párosítás csak a szombat reggeli mérlegelés után .dől el! Slágermérkőzésekre elsősorban a magasabb .súlycsoportokban lőhet számítani. Sérültünk, betegünk nincs, valamennyi sportoló rendelkezésemre áll, annyit tehát elárulhatok, hogy az általam legerősebbnek vélt egyiöt- ítéjst. .szp^epigWgtém. Á közönség ismét láthatja .nagyágyúinkat, Isaszegii, Szőkét, Szűcsöt és a moszkvai Világbajnokság bronzérmesét, Hranek Sándort, is. 3 Egy idegenlégióst, a kassai Irena iBartost már leiga- • zolták a 'DVTK NB 1-es női jkosárlabda .csapatába, 'bemutatkozása \a péntek esti, \harmadik fordulóban vár hahó: Megkérdeztük Király Sándortól, la piros-fehérek vezető edzőjétől: hogy /áll a másik kiszemeltjük, a llengyel Malgor- <zata íTurska {ügye? \ sínen van. Irénéről annyit, hogy megkaptuk, pontozóbban beszereztük számára a lakhatási engedélyt, így az frrszégos szövetség pecsétje csütörtökre várható. A lengyel Ktfeárlabdázónőt keddre vártuk, de nem érkezett meg. Ha Zzerda estiig befut, aktkor az ő formaságait is el tudjuk intézni péntekig. Mindkettőjüktől sokait várok, remélem, hogy (erősségei lesznek .a csapatnak. Kezdőként egyelőre nem .számítok rájuk, mert szokniuk kell .a légkört és látniuk kell, Hogy mit játszunk. Folyamatosan akarom őket beépíteni, Jlőször csak perceket lesznek a pályán. Hiszem, hogy érkezésük jótékony hatást gyakorol társaikra, és egészséges ver- ■ lény kezdődik a csapatba kerülésért. 4 A napokban elnökségi ülést tartott az Ózdi Kohász • Sportegyesület, iElterjedt a hír, hogy szakosztályok megszüntetéséről, leépítéséről határoztak. Megkérdeztük Lassún Attila ügyvezető elnökhelyettestől: igaz-e a hír? — Konkrét döntést item hoztunk, hanem előterjesztettünk egly tervezetet, arra az esetre, ha jelentősen csökkennének a/különböző, állami forrásokból származó bevételeink, támogatásaink. Várható ugyanis, hogy a Borsod Megyei Tanács V. B. illetékes osztálya átalakítja támogatási rendszerét, erről kaptunk is egy előzetes tájékoztatót. Ha életbe (léptetik. akkor hirtelenjében számolva 350—400 ezerrel kevesebbet kapunk tőlük. Albba.n határoztunk, hogy a jövőben klubunknál kiemelten kezeljük a labdarúgó, a fénfii ( kézilabda, a férfi és a női teke, valamint a súlyemelő szakosztályt. A többivel pedig tehetőségeinkhez mérten fosunk törődni, foglalkozni. Szeretnénk, ha a tenisz és úszó '{szakosztályunk önellátóvá válna, elképzelhető, hogy atléti- fkai szakosztályunkat ,a Bolyki Diáksport Egyesület veszi át [Kérdéses az asztalitenisz, a ,saklk, a női kézilabda és a vívó szakosztály .sorsa. Szeretném a leghatározottabban leszögezni, hogy nem akarjuk az érdekelt sportolókat, vezetőiket szélnek ereszteni, mindenképpen valamilyen megoldást Szorgalmazunk, például átadás-átvételt. Az is lehet, hogy .minden marad a régiben, mert bázisiválllalatum'k és .a helyi 'tanács a segítségünkre .siet. Ha ez • nem történik meg és á •megyei támogatás is csökken. ,aktkor már konkrét döntéseiket is hoznunk kell majd. C Amikor m Hejőcsabai .Cement \SE ,NB ilí-es férfi \röp- labdázói kiharcolták az élvonalbeli szereplés jogát, fölröppent a hír, hogy a gárda megerősítése érdekében fuzionálnak ia Borsodi Építők Volán [csapatával. Ebből aztán semmi nem lett. Megkérdeztük Nucz Istvántól, a BÉV SC edzőjétől: most Ihogy áll ja szakosztály jszénája? — A fúziót a HCSE akarta, én és .a klub elnöksége is elleneztük. Személy szerint örülök, hogy együtt maradt a társaság, hiszen már évek óta szeretnénk jobban szerepelni. talán ennék most eljön az ideje. 35 játékosunk van, a felnőtt keret átlagéletkora alig haladja meg a húsz esztendőt. Versenyzőink szinte kivétel nélkül a Blátihy Ottó Szakközépiskolában kezdték. 25-en most is ide járnak. A szakosztály anyagi .gondokkal küzd, bázisvállalatunlk megvonta tőlünk az évi 150 ezer forintos támogatást, a működésünkhöz szükséges pénzt így most: közvetlenül a klubtól kapjuk. Eidzéseiinlket a Bláfhyiban tartjuk, a felnőttek, ifjúságiak és serdülőik részére hetente hét foglalkozást tartok, ó klub és az iskola közJött példás a kapcsolat, ezért hiszem, hogy az átmeneti nehézségeket leküzdjük és eredmé- n?cs szerepléssel rukkolunk majd ki. Kolodzey Tamás Sportvetélkedő az Észak-Magvarországban A Borsod Távhő, a Borsodi Építők Volán SC, a Borsodi Bányász, a DVTK, a Kazincbarcikai Vegyész, az MVSC, az Olefin SC, az Ózdi Kohász, a Miskolci Városi Sportcsarnok és az Észak-magyarország Szerkesztősége közös sportvetélkedőjének 3. és 4. fordulóbeli kérdéseit az elmúlt csütörtöki számunkban együtt ismertettük. Mostani jelentkezésünkkor először is a vetélkedő 1, és 2. fordulójának helyes megfejtéseit közöljük. 1. forduló totójáték: 1. Miskolci Munkás 2; 2. Apró József 1; 3. Atlétika 1; 4. Kiss Lajos X; 5. Dajka István X; 6. Susztig Ferenc 1; 7. Teke X; 8. DVTK, tenisz 1; 9. Szepesi Gusztáv X; 10. Jacsó József X; 11. Solymosi Ernő 2; 12. Tóth Gyula 1; 13. Junior Ökölvívó EB X, -(-1 Kraszenkov 1. 2. forduló: 1. Sportolók csoportosítása egyesületenként: a) Borsod Távhő: Bárczay, Hazai, Halász T. b) DVTK: Raáb, Werner, Stoll L. c) MVSC: Hajtós B„ Für- jész,. Bóta E. d) Ózdi Kohász: Szurdoki I., Marosi, Váradi B. e) K.-barcikai Vegyész: Szénégető, Mészáros J., Pát- rovics f) Olefin SC: Szanyi, Ra- kusz, Kőszegi g) Borsodi Bányász: Takács G., Bocsiné, Isaszegi h) M'MTE: Gyülvészi, Du- béczi, Siffmann 2. Labdarúgócsapat WM- rendszerben: Krajnyák — Homovics, Kakuszi, Paulás — Zoller, Szucsányi — Iván, Kiss I. (Liba), Csernai, Gyetván, Futó V. 3. Milyen sportágban játszott? Molnár Anna (MÉMTE) — asztalitenisz, Hilóczki (DVTK) — kézilabda, Jánosi (MVSC) — röplabda, Kamarásné (DVTK) — kosárlabda. Felhívjuk a vetélkedőben résztvevő játékosaink figyelmét, hogy az 5. forduló gyakorlati játék lesz. A résztvevők választhatnak: kosárlabda Ibüntetödobás, kézilabda hetesdobás, labdarúgás 7-es rúgás között. A játék helyszíne: Miskolc, 11. számú Vörösmarty Mihály Általános Iskola (a Vörösmarty utcából nyíló Krausz György utcában található, a Bizományi Áruház szomszédságában) tornaterme. Ideje: 1989. október 19-e, csütörtök délután 2 óra. A résztvevők tornacipőt hozzanak magukkal. A játékunk döntőjére október 27-én, pénteken Miskolcon a Sajtóházban kerül sor, nyilvános vetélkedő keretében. Erre a versenyünk 5 fordulója alapján a 25 legmagasabb pontszámot elért versenyzőt hívjuk meg. E vetélkedő végén kerül sor az ünnepélyes eredményhirdetésre, illetve díjkiosztásra. Hatfordulós játékunk díjait a rendezőszerveken kívül a MALÉV-iroda, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat, az OTP Megyei Igazgatósága, s a Megyei Tanács Művelődési és Ifjúsági és Sportosztálya ajánlották fel. * Ai Ésiak SE rendezésében a diósgyőri műanyag- pályán országos nyílt veterán atlétikai versenyre került sor. Képeinken Béres Sándor távolugrás, valamint ?alloy Sándorne gerelyhajitás közben látható. Juhász Emese felvételei Labdarúgás, NB I. Délutáni döntetlenek Lejátszották a labdarúgás első vonalában a kilencedik forduló mérkőzéseit. A délutáni találkozók nem hoztak magas színvonalú játékot, s a gólok sem potyogtak szá- molatlanul. Három csapat bizonyult gólképtelennek, ellenfeleik erejéből egy-egy találatra futotta. A Verebes-legénység a hajrában gólt kapott Tatabányán, s a „világverő” együttes erejéből nem futotta az egyenlítésre. Széntmihályinak alighanem jól jötit a hárompontos győzelem, mert mozgott alatta a kispad. Eredmények: Haladás VSE—Veszprémi SE 1-1. Békéscsaba—Váci Izzó 0-0. Tatabánya—MTK- VM 1-0. Rába ETO—Vasas 0- 1. Újpesti Dózsa—Debrecen 2-0. Csepel SC—Ferencváros 3-3. Siófok—Videoton 1- 1. Bp. Honvéd—Pécsi MSC 1-1. Műhelyek és szakemberek Napjainkban egyre inkább megerősödik a felismerés: végveszélybe került a magyar élsport. A honi gazdasági életben jelentkező kedvezőtlen tendenciák továbbgyűrűznek, s hatása alól jószerével egyetlen terület sem vonhatja ki magát. Egymásután jelennek meg híradások szakosztályok megszűnéséről, „időleges” szüneteltetéséről, szerződések bontásáról, edzők elbocsátásáról, a létszám nyírbálásáról. Aligha szükséges bizonygatnom, hová vezet mindez. Ahhoz, hogy felszínre kerüljenek a kiugróan tehetséges sportolók, nagy tömegre, széles alapra van szükség. Sajnálatos módon, ez a tétel mifelénk egyre inkább cáfolódik, s olyan sportemberek érnek el nemzetközi szinten eredményeket, akik egy-egy műhely reprezentánsai. Gondoljunk csak az úszókra, a kajakosokra, a birkózókra, az öttusázókra, tehát azokra a sportágakra, amelyek élén akadnak megszállottak, fanatikus emberek tevékenykednek. Érdemes eltűnődni azon, hogy Magyarországon összesen ötven (!) valamirevaló öttusázó áll a mindenkori kapitány rendelkezésére, közülük válogathat, szemben mondjuk a Szovjetunió szakvezetőjével, aki többezres létszámot „fésülhet” át. Ehhez képest valóságos csoda, ahogyan a mieink szerepelnek a világversenyeken, tartják, őrzik kivívott helyüket az élen. Uszodahelyzetünkhöz aligha szükséges kommentár, összehasonlításnak meg végképpen nincs értelme. Az eredmények pedig mintha mindenféle törvényszerűséget felrúgnának ... Alighanem meg kell barátkoznunk a kicsi, de jól működő egységek fogalmával. Nagyobbakra ugyanis nincs pénz. Persze, ezek az apróbb műhelyek csak akkor tölthetik be funkciójukat, ha segítik őket, támogatásra találnak, biztosítják a tevékenységükhöz szükséges feltételeket. Remélhető, hogy a szponzorok felismerik, kit érdemes menedzselni, kik szolgálnak rá a támogatásra, s valóban oda fektetik be a pénzüket, ahol az a legjobban kamatozik. Soha nem értettem, mi a jó abban egyik-másik vállalatnak, ha gyenge második, harmadik vonalbeli futballcsapatokat pénzel? Mi .térül meg a milliókból? Az évek során a feneketlen zsákba tett összegek elfolytak, a viszonzás elma-- radt, pedig lett volna mód, hogy igazi eredményt produkáljanak. Ugyancsak sarkallatos kérdés, kik és hogyan foglalkoznak a tehetségekkel? Többen mondták, panaszolták, hogy például azért sem várható a közeli jövőben előrelépés a magyar futballban, mert az úttörő- és serdülőcsapatok trénerjeit sehol inem becsülik, ráadásul jelképes összegekért dolgoznak. A kontinens sok országában egykori menőktől, a legjobbaktól leshetik el a mesterfogásokat az arra érdemesek, s kellően felvérteződhetnek a későbbi feladatokra. A sportolók sorsa gyakran a kezdeti lépéseknél dől el. Milyen orientációt kap, kellő erővel fogják-e a kezét, abszolút magabiztos szakmai tudással segítik-e fejlődését? — mindezek a kérdések alapvetővé váltak felgyorsult világunkban, s a kiélezett nemzetközi vetélkedésben azonnal lépéshátrányba kerülnek azok az országok, amelyekben nem tulajdonítanak kiemelt fontosságot az „alapozásnak”. Megítélésem szerint, korántsem segíti a fejlődést az egyesületi struktúra, amely túlméretezett, sokat akar markolni és éppen ezént keveset fog. Jelenleg a számottevő klubok nem két- három, hanem jóval több szakosztályt működtetnek. A költségvetés szűkössége miatt ide is adnak, ott is biztosítják a minimális léthez nélkülözhetetlen anyagi eszközöket, csak éppen nem jön ki semmi hasznos az egészből. Lehet, nem arat nagy tetszést, de érzésem szerint, sokkal praktikusabb lenne, ha a klubok kiválasztanák azt az egy-két, esetleg három sportágat, amely legjobban megfelelne tradícióiknak, a vonzáskörzetükben élők igényeinek, s ezek képviselőit favorizálnák. Persze, ennek valóra váltásához egyfajta arányos felosztás jelenti az alapkövetelményt, nehogy ugyanabban a városban mondjuk három súlyemelő-szakosztály kínáljon lehetőséget a versenyszerű sportolásra. Széles körű egyeztetéssel, pozitív hozzáállással azonban áthidalható a nehézség, senkit nem kell a szélrózsa minden irányába szabadon engedni. Az anyagi eszközökön, a széles alapon, a hozzáértő, magasan kvalifikált szakembereken kívül természetesen szükség van ambiciózus fiatalokra (évről évre csökken a számuk!), gondos kiválasztásra, színvonalas menedzselésre, megfelelő létesítményekre, és hadd ne soroljam tovább. Jó lenne, ha az ügyben leginkább illetékesek mielőbb összefognának, mert a cipő egyre inkább szorít. Pillanatnyilag (még) elmondhatjuk magunkról, hogy a világ élvonalában jegyeznek bennünket. De ha nem enyhülnek az egyre inkább szorító feszültségek, indokolttá válhat a múlt idő használata. (doros)