Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

1989. október 5., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Rádióiránymérés Pécsett, az 1. Bázis Kupa nemzetközi rádióiránymérö- versenyen borsodi sportolók is rajthoz álltak. Az URH versenyszámban a nők kö­zött Nagymáté második, a férfi II. kategóriában Eszlá- ri harmadik, az ifjúsági fér­fiaknál Wermcscr második, Kisida harmadik lett. A másnapi RH-kiizdelmekben Wermeser a harmadik, az old boy Kovács az első he­lyet szerezte meg. * ’ Megkérdeztük... it' \ 1 Amint arról már beszámoltunk, ismét megfosszabbí­,t 1" tolták io Magyar dfjúság \Centrum Kupa íkispályás t labdarúgótorna nevezési határidejét. Megkérdeztük Szilágyi jt Dezsőiül, a Borsod Megyei Sportszövetségi és Rendezvény- iroda főelőadójától, megyei tanácsostól: mi az oka az iim- j máron harmadik „csúsztatásnak"? — Természetesen az érdektelenség, bár erről a megihir- it dető szervek nem szívesen beszélnek. A borsodi számok a * következők, felnőtt női kategória: 2 nevező. Felnőtt férfi: l 28. Ifjúsági: 10. Serdülő: 13. Gyéreik: 4. Ez bizony nem sok i és nyilvánvaló, hogy az országos helyzet is hasonló. A szer- I vező bizottság az új időpontot október 15-ben határozta meg. Nagy rohamra már nem számítunk, de egy-két csa- í Pat jelentkezése még biztosan befut. Nekünk egyébként az j az érdekünk, hogy minél többen nevezzenek, a befizetett i összegek 1'ele ugyanis itt marad és az utánpótlás-nevelésre ! Ordítható. Az .akcióval kapcsolatban az a véleményem, I Bogy a kiírók elszúrták a megüti rdetés időpontját. Augusz- j tusban „nyitottak”, a nyári szabadságolások idején. . . Ha i 'jjjjaptemiberig várnak és megcélozzák az iskolákat, talán ;időst más lenne a .helyzet. I; niO Október 7-én, \szombaton kezdődik ;meg az lelsö .osz- tályú ökölvívó csapatbajnokság. A nyitányon a ’Bor­sodi Bányász hazai környezetben, a miskolci városi sport­csarnokban fogadja ia Kaposvári ÍDózsát. A hagy érdeklő­déssel várt összecsapás 16 órakor 'kezdődik. Megkérdeztük Tfíkács iGábor Ivezető edzőtől: kiket (szerepeltet és mire szá­mít? — Egy bajnokcsapat szakvezetője egy újonc ellen ter­mészetesen .biztos sikert óhajt! A kaposváriak tavaly meg­nyerték a másodosztályú cslb-t, színeikben — kölcsönjáté- kosként — négy újpesti dózsás öklöző is szerepelt. Arról iMüanátnyilag nincs hírem, hogy ismét megállapodtak-e a 'tóvárosiakkal? A párosítás csak a szombat reggeli mérle­gelés után .dől el! Slágermérkőzésekre elsősorban a maga­sabb .súlycsoportokban lőhet számítani. Sérültünk, betegünk nincs, valamennyi sportoló rendelkezésemre áll, annyit te­hát elárulhatok, hogy az általam legerősebbnek vélt egyiöt- ítéjst. .szp^epigWgtém. Á közönség ismét láthatja .nagyágyúin­kat, Isaszegii, Szőkét, Szűcsöt és a moszkvai Világbajnok­ság bronzérmesét, Hranek Sándort, is. 3 Egy idegenlégióst, a kassai Irena iBartost már leiga- • zolták a 'DVTK NB 1-es női jkosárlabda .csapatába, 'bemutatkozása \a péntek esti, \harmadik fordulóban vár ha­hó: Megkérdeztük Király Sándortól, la piros-fehérek vezető edzőjétől: hogy /áll a másik kiszemeltjük, a llengyel Malgor- <zata íTurska {ügye? \ sínen van. Irénéről annyit, hogy megkaptuk, ponto­zóbban beszereztük számára a lakhatási engedélyt, így az frrszégos szövetség pecsétje csütörtökre várható. A lengyel Ktfeárlabdázónőt keddre vártuk, de nem érkezett meg. Ha Zzerda estiig befut, aktkor az ő formaságait is el tudjuk in­tézni péntekig. Mindkettőjüktől sokait várok, remélem, hogy (erősségei lesznek .a csapatnak. Kezdőként egyelőre nem .szá­mítok rájuk, mert szokniuk kell .a légkört és látniuk kell, Hogy mit játszunk. Folyamatosan akarom őket beépíteni, Jlőször csak perceket lesznek a pályán. Hiszem, hogy érke­zésük jótékony hatást gyakorol társaikra, és egészséges ver- ■ lény kezdődik a csapatba kerülésért. 4 A napokban elnökségi ülést tartott az Ózdi Kohász • Sportegyesület, iElterjedt a hír, hogy szakosztályok megszüntetéséről, leépítéséről határoztak. Megkérdeztük Las­sún Attila ügyvezető elnökhelyettestől: igaz-e a hír? — Konkrét döntést item hoztunk, hanem előterjesztettünk egly tervezetet, arra az esetre, ha jelentősen csökkennének a/különböző, állami forrásokból származó bevételeink, tá­mogatásaink. Várható ugyanis, hogy a Borsod Megyei Ta­nács V. B. illetékes osztálya átalakítja támogatási rendsze­rét, erről kaptunk is egy előzetes tájékoztatót. Ha életbe (léptetik. akkor hirtelenjében számolva 350—400 ezerrel ke­vesebbet kapunk tőlük. Albba.n határoztunk, hogy a jövő­ben klubunknál kiemelten kezeljük a labdarúgó, a fénfii ( kézilabda, a férfi és a női teke, valamint a súlyemelő szakosztályt. A többivel pedig tehetőségeinkhez mérten fo­sunk törődni, foglalkozni. Szeretnénk, ha a tenisz és úszó '{szakosztályunk önellátóvá válna, elképzelhető, hogy atléti- fkai szakosztályunkat ,a Bolyki Diáksport Egyesület veszi át [Kérdéses az asztalitenisz, a ,saklk, a női kézilabda és a ví­vó szakosztály .sorsa. Szeretném a leghatározottabban leszö­gezni, hogy nem akarjuk az érdekelt sportolókat, vezető­iket szélnek ereszteni, mindenképpen valamilyen megoldást Szorgalmazunk, például átadás-átvételt. Az is lehet, hogy .minden marad a régiben, mert bázisiválllalatum'k és .a helyi 'tanács a segítségünkre .siet. Ha ez • nem történik meg és á •megyei támogatás is csökken. ,aktkor már konkrét döntése­iket is hoznunk kell majd. C Amikor m Hejőcsabai .Cement \SE ,NB ilí-es férfi \röp- labdázói kiharcolták az élvonalbeli szereplés jogát, fölröppent a hír, hogy a gárda megerősítése érdekében fu­zionálnak ia Borsodi Építők Volán [csapatával. Ebből aztán semmi nem lett. Megkérdeztük Nucz Istvántól, a BÉV SC edzőjétől: most Ihogy áll ja szakosztály jszénája? — A fúziót a HCSE akarta, én és .a klub elnöksége is el­leneztük. Személy szerint örülök, hogy együtt maradt a társaság, hiszen már évek óta szeretnénk jobban szerepel­ni. talán ennék most eljön az ideje. 35 játékosunk van, a felnőtt keret átlagéletkora alig haladja meg a húsz eszten­dőt. Versenyzőink szinte kivétel nélkül a Blátihy Ottó Szakközépiskolában kezdték. 25-en most is ide járnak. A szakosztály anyagi .gondokkal küzd, bázisvállalatunlk meg­vonta tőlünk az évi 150 ezer forintos támogatást, a műkö­désünkhöz szükséges pénzt így most: közvetlenül a klubtól kapjuk. Eidzéseiinlket a Bláfhyiban tartjuk, a felnőttek, ifjú­ságiak és serdülőik részére hetente hét foglalkozást tartok, ó klub és az iskola közJött példás a kapcsolat, ezért hi­szem, hogy az átmeneti nehézségeket leküzdjük és eredmé- n?cs szerepléssel rukkolunk majd ki. Kolodzey Tamás Sportvetélkedő az Észak-Magvarországban A Borsod Távhő, a Bor­sodi Építők Volán SC, a Borsodi Bányász, a DVTK, a Kazincbarcikai Vegyész, az MVSC, az Olefin SC, az Ózdi Kohász, a Miskolci Városi Sportcsarnok és az Észak-magyarország Szer­kesztősége közös sportvetél­kedőjének 3. és 4. forduló­beli kérdéseit az elmúlt csü­törtöki számunkban együtt ismertettük. Mostani jelent­kezésünkkor először is a ve­télkedő 1, és 2. fordulójá­nak helyes megfejtéseit kö­zöljük. 1. forduló totójáték: 1. Miskolci Munkás 2; 2. Apró József 1; 3. Atlétika 1; 4. Kiss Lajos X; 5. Dajka István X; 6. Susztig Ferenc 1; 7. Teke X; 8. DVTK, te­nisz 1; 9. Szepesi Gusztáv X; 10. Jacsó József X; 11. Solymosi Ernő 2; 12. Tóth Gyula 1; 13. Junior Ökölví­vó EB X, -(-1 Kraszenkov 1. 2. forduló: 1. Sportolók csoportosítá­sa egyesületenként: a) Borsod Távhő: Bárczay, Hazai, Halász T. b) DVTK: Raáb, Werner, Stoll L. c) MVSC: Hajtós B„ Für- jész,. Bóta E. d) Ózdi Kohász: Szurdoki I., Marosi, Váradi B. e) K.-barcikai Vegyész: Szénégető, Mészáros J., Pát- rovics f) Olefin SC: Szanyi, Ra- kusz, Kőszegi g) Borsodi Bányász: Ta­kács G., Bocsiné, Isaszegi h) M'MTE: Gyülvészi, Du- béczi, Siffmann 2. Labdarúgócsapat WM- rendszerben: Krajnyák — Homovics, Kakuszi, Paulás — Zoller, Szucsányi — Iván, Kiss I. (Liba), Csernai, Gyetván, Futó V. 3. Milyen sportágban ját­szott? Molnár Anna (MÉMTE) — asztalitenisz, Hilóczki (DVTK) — kézi­labda, Jánosi (MVSC) — röplab­da, Kamarásné (DVTK) — kosárlabda. Felhívjuk a vetélkedőben résztvevő játékosaink fi­gyelmét, hogy az 5. forduló gyakorlati játék lesz. A résztvevők választhatnak: kosárlabda Ibüntetödobás, kézilabda hetesdobás, lab­darúgás 7-es rúgás között. A játék helyszíne: Miskolc, 11. számú Vörösmarty Mi­hály Általános Iskola (a Vörösmarty utcából nyíló Krausz György utcában ta­lálható, a Bizományi Áru­ház szomszédságában) torna­terme. Ideje: 1989. október 19-e, csütörtök délután 2 óra. A résztvevők tornaci­pőt hozzanak magukkal. A játékunk döntőjére ok­tóber 27-én, pénteken Mis­kolcon a Sajtóházban kerül sor, nyilvános vetélkedő ke­retében. Erre a versenyünk 5 fordulója alapján a 25 leg­magasabb pontszámot elért versenyzőt hívjuk meg. E vetélkedő végén kerül sor az ünnepélyes eredményhir­detésre, illetve díjkiosztásra. Hatfordulós játékunk díjait a rendezőszerveken kívül a MALÉV-iroda, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da, a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat, az OTP Megyei Igazgatósága, s a Megyei Tanács Művelődési és Ifjúsági és Sportosztálya ajánlották fel. * Ai Ésiak SE rendezésé­ben a diósgyőri műanyag- pályán országos nyílt ve­terán atlétikai versenyre került sor. Képeinken Bé­res Sándor távolugrás, va­lamint ?alloy Sándorne gerelyhajitás közben lát­ható. Juhász Emese felvételei Labdarúgás, NB I. Délutáni döntetlenek Lejátszották a labdarúgás első vonalában a kilencedik forduló mérkőzéseit. A dél­utáni találkozók nem hoztak magas színvonalú játékot, s a gólok sem potyogtak szá- molatlanul. Három csapat bizonyult gólképtelennek, el­lenfeleik erejéből egy-egy találatra futotta. A Vere­bes-legénység a hajrában gólt kapott Tatabányán, s a „világverő” együttes erejé­ből nem futotta az egyenlí­tésre. Széntmihályinak alig­hanem jól jötit a hárompon­tos győzelem, mert mozgott alatta a kispad. Eredmé­nyek: Haladás VSE—Veszprémi SE 1-1. Békéscsaba—Váci Izzó 0-0. Tatabánya—MTK- VM 1-0. Rába ETO—Vasas 0- 1. Újpesti Dózsa—Debre­cen 2-0. Csepel SC—Ferenc­város 3-3. Siófok—Videoton 1- 1. Bp. Honvéd—Pécsi MSC 1-1. Műhelyek és szakemberek Napjainkban egyre inkább megerő­södik a felismerés: végveszélybe került a magyar élsport. A honi gazdasági életben jelentkező kedvezőtlen tenden­ciák továbbgyűrűznek, s hatása alól jószerével egyetlen terület sem vonhat­ja ki magát. Egymásután jelennek meg híradások szakosztályok megszű­néséről, „időleges” szüneteltetéséről, szerződések bontásáról, edzők elbocsá­tásáról, a létszám nyírbálásáról. Alig­ha szükséges bizonygatnom, hová vezet mindez. Ahhoz, hogy felszínre kerüljenek a kiugróan tehetséges sportolók, nagy tö­megre, széles alapra van szükség. Saj­nálatos módon, ez a tétel mifelénk egyre inkább cáfolódik, s olyan sport­emberek érnek el nemzetközi szinten eredményeket, akik egy-egy műhely reprezentánsai. Gondoljunk csak az úszókra, a kajakosokra, a birkózókra, az öttusázókra, tehát azokra a sport­ágakra, amelyek élén akadnak meg­szállottak, fanatikus emberek tevé­kenykednek. Érdemes eltűnődni azon, hogy Magyarországon összesen ötven (!) valamirevaló öttusázó áll a mindenkori kapitány rendelkezésére, közülük válo­gathat, szemben mondjuk a Szovjet­unió szakvezetőjével, aki többezres lét­számot „fésülhet” át. Ehhez képest va­lóságos csoda, ahogyan a mieink sze­repelnek a világversenyeken, tartják, őrzik kivívott helyüket az élen. Uszo­dahelyzetünkhöz aligha szükséges kom­mentár, összehasonlításnak meg vég­képpen nincs értelme. Az eredmények pedig mintha mindenféle törvényszerű­séget felrúgnának ... Alighanem meg kell barátkoznunk a kicsi, de jól mű­ködő egységek fogalmával. Nagyobbak­ra ugyanis nincs pénz. Persze, ezek az apróbb műhelyek csak akkor tölthetik be funkciójukat, ha segítik őket, támo­gatásra találnak, biztosítják a tevé­kenységükhöz szükséges feltételeket. Remélhető, hogy a szponzorok felis­merik, kit érdemes menedzselni, kik szolgálnak rá a támogatásra, s valóban oda fektetik be a pénzüket, ahol az a legjobban kamatozik. Soha nem értet­tem, mi a jó abban egyik-másik vál­lalatnak, ha gyenge második, harma­dik vonalbeli futballcsapatokat pén­zel? Mi .térül meg a milliókból? Az évek során a feneketlen zsákba tett összegek elfolytak, a viszonzás elma-- radt, pedig lett volna mód, hogy igazi eredményt produkáljanak. Ugyancsak sarkallatos kérdés, kik és hogyan foglalkoznak a tehetségekkel? Többen mondták, panaszolták, hogy például azért sem várható a közeli jö­vőben előrelépés a magyar futballban, mert az úttörő- és serdülőcsapatok trénerjeit sehol inem becsülik, ráadá­sul jelképes összegekért dolgoznak. A kontinens sok országában egykori me­nőktől, a legjobbaktól leshetik el a mesterfogásokat az arra érdemesek, s kellően felvérteződhetnek a későbbi feladatokra. A sportolók sorsa gyakran a kezdeti lépéseknél dől el. Milyen ori­entációt kap, kellő erővel fogják-e a kezét, abszolút magabiztos szakmai tu­dással segítik-e fejlődését? — mind­ezek a kérdések alapvetővé váltak fel­gyorsult világunkban, s a kiélezett nemzetközi vetélkedésben azonnal lé­péshátrányba kerülnek azok az orszá­gok, amelyekben nem tulajdonítanak ki­emelt fontosságot az „alapozásnak”. ­Megítélésem szerint, korántsem se­gíti a fejlődést az egyesületi struktúra, amely túlméretezett, sokat akar mar­kolni és éppen ezént keveset fog. Je­lenleg a számottevő klubok nem két- három, hanem jóval több szakosztályt működtetnek. A költségvetés szűkössé­ge miatt ide is adnak, ott is biztosít­ják a minimális léthez nélkülözhetetlen anyagi eszközöket, csak éppen nem jön ki semmi hasznos az egészből. Lehet, nem arat nagy tetszést, de érzésem sze­rint, sokkal praktikusabb lenne, ha a klubok kiválasztanák azt az egy-két, esetleg három sportágat, amely leg­jobban megfelelne tradícióiknak, a vonzáskörzetükben élők igényeinek, s ezek képviselőit favorizálnák. Persze, ennek valóra váltásához egyfajta ará­nyos felosztás jelenti az alapkövetel­ményt, nehogy ugyanabban a városban mondjuk három súlyemelő-szakosztály kínáljon lehetőséget a versenyszerű sportolásra. Széles körű egyeztetéssel, pozitív hozzáállással azonban áthidal­ható a nehézség, senkit nem kell a szélrózsa minden irányába szabadon engedni. Az anyagi eszközökön, a széles ala­pon, a hozzáértő, magasan kvalifikált szakembereken kívül természetesen szükség van ambiciózus fiatalokra (év­ről évre csökken a számuk!), gondos kiválasztásra, színvonalas menedzselés­re, megfelelő létesítményekre, és hadd ne soroljam tovább. Jó lenne, ha az ügyben leginkább illetékesek mielőbb összefognának, mert a cipő egyre in­kább szorít. Pillanatnyilag (még) el­mondhatjuk magunkról, hogy a világ élvonalában jegyeznek bennünket. De ha nem enyhülnek az egyre inkább szorító feszültségek, indokolttá válhat a múlt idő használata. (doros)

Next

/
Oldalképek
Tartalom