Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-04 / 234. szám

1989. október 4., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

Dr. Soltész Erzsébet—Tóth Pál:

Gondolatok a pluralizmusról és a demokráciáról!.

\ mai magyar társadalom sok-sok t'lloiitinomUisa kézül az egyik legklélezcUebh ellentmondás az. hogy itt demokráciái keli (kellene) csinálni, de hogy ez a demokrácia tartósan fenn marad h ásson és ráadásul -még úgy- ahogy működni is tudjon, annak jószerével minden, vagy majdnem minden társadalmi előfeltétele hiányzik — legalábbis még egy ideig. \etn vitás. elég merész dolog ilyesmit állítani akkor, amikor a pártállam, a diktatórikus szocializmus, vagy nevezzük akárminek az eddigi politikai rendszeri, végképpen összeomlani latszik. Hol itt a gond? Kimúlt (kinuilö- iétben van) az egypárti diktatúra, jöhet leliát'a demokrácia — vélhetnénk. Nos. a gond ott van, hogy éz a politikai remiszer egy olyan politikai rendszer volt. amelyik sem a politikában, sem mákult nem viselte el és nem tűrte el a lübhféteséget. Ezért ténykedését azzal kezdte, liogv megsemmisitette a magyar társadalom sok évszazad során kialakult eiz.etláttságát és sokszínűségét. \ gondok igazi forrása tehát a magyar társadalom jelen állapotában keresendő. Aliban, hogv miközben a politikai rendszer egyre inkább hasonlítani kezd ahhoz, amit a nyugati típusú pluralista demokráciáit reprezentálnak, azonküzbon a társadalom egésze ilyen tempóban egész egyszerűen még nem tudott ..lijrapluraüzálodni". Márpedig politikai pluralizmus elég nehezen kep/.elhetó el ott, altul a társadalom maga még nem az. Most tehát valami olyasmi történik ebben az. országban, mintha — némi túlzással — a vizen akarnánk tábortüzei rakni.

Tulajdonképpen mit nevezünk plurális társadalomnak? Azi a társadalmat tekintjük ilyennek, amelyben a hivatási, szak- "rnai, felekezeti, etnikai és egyéb állampol- -gári csoportosulások sokfélesége létezik. Ezek a kollektív képződmények nem esiipán ■érdekek szerint választódnak külön, hanem 'létrehozzák a 'kultúrák, életformák, szokások és erkölcsök ún. ‘kulturális pluralizmusát is. A plurális társadalom tehát egyesülési kultúrával átszőtt társadalom. Ezek a kollektív képződmények és a hozzájuk ta- 'fiadó életformák, szokások, tradíciók, stb. ‘áz egyes ember önértelmezése számára bírnak döntő jelentőséggel: mércét adnak és Példákkal szolgálnak ahhoz, 'hogy az egyén 'milyen legyen és mit csináljon, meg ahhoz is. hogy mi ne legyen. A gondolkodásmódoknak és életformáknak ez a kulturális 'jbíura! izmusa természetesen azzal a következménnyel jár. hogy ,,világnézetileg’' is erősen tagolja a közgondolkodást. És ez az. ami egyetlen diktatórikus rezsimnek sem ■tetszikr----Annak a rendszernek pedig pláne nem. amit mostanában sztálinizmusnak nevezünk. A hatalom teljes ibirtoká'ba jutott Rákosi- rendszer például országlását nyomban a társadalom tagol 1 sokféleségének szétrombolá- sával kezdte. Az igazságnak tartozunk azonban azzal, hogy felhívjuk a figyelmet, miszerint a magyar társadalom pluralizmusának leépítése már jóval korábban, szerintünk a Tanácsköztársaság leverését követő keresztény kurzus éveiben megkezdődött. és több fázisban ment. végbe 1938 és 1944 között: 1944-ben a nyilasuralom idején. és ezzel együtt az ország felszabadított területein, persze-más előjellel: folytatódott mindez a koalíciós időkben, azután pedig mintegy az. egész folyamat betetőzéseképpen Rákosiéit alatt fejeződött be.

*

Mii jelenteti konkrétan a társadalomban létező többféleségek következetes és kíméletlen megsemmisítése? Két. de annál fontosabb mozzanatát emelnénk ki ennek a „depluralizációs" folyamatnak. Az első a civil társadalom intézményrendszerének felszámolása volt. Ez magyar viszonylatban több tízezer állampolgári csoportosulás, egyesület, pari. klub, önkormányzat .stb. megszüntetését, betiltását, aktivista és vezető gárdájának meghurcolásál. .bebörtönzését, emigrációba kényszerítését, megbélyegzését. munkalehetőségüktől való megfosztásukat. és sok minden egyebei jelentett. De jelentette a civil társadalom ín- l ézmény rendszeréi szolgá ló i nfrastru ki úra, épületek, székhazak, sportpályák, klubhelyiségek és egyéb létesítmények elkobzását, és más célokra történő felhasználását is. Ez a dolog, mármint a lakossági csoportosulások infrastruktúrájának elvétele önmagában is nagyon súlyos következményekkel járt. Ez a felszámolt intézményrendszer olyan óriási létesítményi háttérrel bírt. ami persze hosz- szú évtizedek, sőt évszázadok során jött létre, hogy ma ennek eg.v szerény rekonstrukciója is elképzelhetetlen. Ehhez sem az ún. pártvagyon, sem a kádári korszak alapintézményeinek összes vagyona és ingatlanai sem volnának elegendők. Arról nem is beszélve. hogv ez. a kádári korszakban létrehozott infrastruktúra egy egészen másfajta intézményrendszer céljait szolgálta. Van azután még egy, de legalább ilyen kellemetlen következménye is annak, hogy a civil társadalmat és annak intézményeit megsemmisítették. Mégpedig az. hogy ezzel egycsapásra emberek százezreit fosztották meg a valahová tartozás élményétől, természetes és önként vállalt közösségeitől. A gazdakörök, a munkásdalárdák, a cserkészet, a hitbuzgalmi egyesületek, vagy bármilyen más egyesülési formák betiltása és megszüntetése egyben számos emberi tragédia forrósául is szolgált.- A közösségüket vesztett emberek szomorú magáramaradását jelentette.

*

A társadalomban meglévő többl'éleségek lerombolását szolgálta, közvetett módon és közvetlenül is az elvont és nem létező állami tulajdon általánossá válása. Ezzel felszámolódott a társadalom tulajdonalapú tagoltsága. Amit úgy-ahogy el lehetett fogadtatni azzal, hogy ez a lépés, mármint a tulajdon államosítása „az embernek ember által történő kizsákmányolását’' szüntette meg. Ami persze nem igaz, de nagyobb gond az, hogy ezzel a lépéssel lényegében az egész társadalom egzisztenciális értelemben eg.v szigorú függőségi viszonyba került. Az államtól függött mindenki, pontosabban az állam képében fellépő minden rendű és rangú hatalmasságtól való függőségbe jutott a társadalom tagjainak túlnyomó többsége. Ez pedig nem csak azt jelentette, hogy bárkit, bármikor meg lehetett fosztani minden munkalehetőségtől, ha történetesen nem tetszett valakinek valamiért valaki, de azit is jelentette ez a „vívmány”, hogy megszüntette, felszámolta a szűkebben felfogott társadalmi pluralizmus alapjait. Nem létezhet plurális társadalom, nem létezhet civil társadalom, nem létezhet állampolgári autonómia ott, ahol a tulajdon kizárólag, vagy döntő hányadában az állam kezében van, és ahol ezzel a tulajdonnal való rendelkezés joga ennek az államnak a funkcionáriusait illeti meg.

*

Mit jelentett a társadalom többféleségének felszámolása, és hogyan ment ez végbe? Röviden, a magyar társadalom szétrombo- lásának hosszú útja a kínok útja volt: .tömeges. megtorlások, emberek százezreinek emigrációba kényszerítése, erőszakos asszimiláció. B-ilistázásoik és kuláklisták. diszkriminatív intézkedések és adminisztratív korlátozások, és ki tudná még felsorolni, mi minden elő nem fordult ezen az úton. Hogyan bírja ki mindezt eg.v társadalom, hogyan működhet még egy .társadalom ezek után?

A magyar társadalom az ötvenes évek közepén romokban hevert, hagyományos struktúrái összeomlottak és ezek helyébe legfeljebb a rendszer egy kézen megszámolható alapintézményei kerültek: fiataloknak a DISZ. pártonkívülieknek a Népfront, a munkavállalóknak az egységes ágazati szakszervezetek stb. Természetesen a társadalom differenciáltsága nem szűnt meg, de a szakmai, kulturális, települések stb. szerinti külön érdekek nem tudtak nyíltan kifejeződni: új, de eltitkolt, nem tolerált egyenlőtlenségek, különbségek és másságok kusza és kibogozhatatlan, ráadásul a társadalomtudományos megismerés elől elzárt alaktalan halmazává változott át társadalmunk.

(Folytatjuk)

Cukorrépa...

...minden mennyiségben. Javában tart a mezőgazdasági üzemekben a cukorrépa betakarítása. Mostanában a vasúti állomások mellett sok helyen találkozhatunk cukorrépahegyekkel, hiszen a nagyobb mennyiség vasúti kocsikban érkezik Szerencsre, a cukorgyárba.

Fotó: Laczó J.

Lecsendesült koronások

Nincs kedvük a verekedéshez

dós kora' hajnali órákban eg.v-egy bika bődül csak el. Azt mondják az erdőt járók, hegy szinte hangtalanul megy végbe a szarvasnász.

A természet furcsa fintora miatt most ugyan elcsendesedtek a bikáik, az elmúlt heteikben azonban ugyancsak szóltak az „erdei orgonák”. Nemcsak a puskás vadászoknak okoztak gyönyörűséget, hanem azoknak a kiró* du lóknak is, akik nem sajnálták a fáradságot, s főként a bükki erdőségeikben hallgatták a harcra hívő riadót.

Eleddig a hazai és külföldi vendég-vadászok mintegy félszáz szarvasbikát kaptak puslkavégre. Különösen a zempléni részen volt eredményes a vadászat. A legtöbb szarvasbika a sátoraljaújhelyi Spartacus, a Tokaj- hegy aljai és a Hutoertusz vadász-társaság területén esett, amint azt Kiss Lászlótól, a megyei fövadásztól megtudtuk.

mindenesetre megcsendesi- tet.te a bükki, zempléni erdők vadfejedelmél. a szarvasbikát.

A vadászok megfigyelése szerint nincs összefüggő párviadal -a szarvastehenek kegyelnék elnyeréséért — az alkonyati vagy a párás, köNémi csalódás érte napjainkban a nagy őszi va- dászesemény.re, a szarvas- bőg’ésre érkezett külföldi vendégvadászokat és hazai társaikat. A vénasszonyok nyarával beköszöntött napsütéses, enyhe őszi idő. ha el nem is hallgattatta, de

A jövő liél végén lesz Béres-csepp

Elterjedt a hír, hogy e hónap elejétől már árusítani kezdik a gyógyszertárakban a Béres-osepp Plusz készítményt. A hír valódiságáról Révész János megyei főgyógyszerészt kérdeztük. A hír igaz, mond-ta, bár a készítmény megjelenésének időpontja itt, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a jövő hát vége. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet leadta a rendelését a gyártóknak és folyamatosan teszi eleget a megyék megrendelésének.

A megyei gyógyszertári központ 10 ezer darabot kért az első szállítmányból. Amint Miskolcra érkezik‘a csomag, soron kívül szállítják -ki a megye összes I gyógyszertárába, hogy az esetleges tumultust elkerüljék Miskolcon.

A főgyógyszerész elmondta még. hogy minden csomagban benne lesz a pontos használati utasítás, azt nem kell majd külön kérni. A készítmény ára egyébként 140 forint körül lesz.

Egyre népszerűbbek a Rónai Sándor Művelődési és Oktatási Központ „szolgai- tatásai".

Ez, a kifejlődőben lévő tevékenység, amely a művelődési házak hasznosításának új formáit is jelenti, fokozatosan az oktatási, illetve át- és továbbképzési oldalát erősíti az ilyen helyeken folyó munkának, amely — valljuk be — az utóbbi időben kissé beszűkült — ha nem esett vissza nagyon is érezhető mértékben.

A Rónaiban ezen a helyzeten változtattak, amikor nyelvtanfolyamokat i ndí to l - talt kezdőknek — jó hasznát, vehetik az utazásoknál — vagy amikor a szakmai átképzéshez is .segítséget nyújtottak azoknak, akik szakmát szeretnének cserélni, vagy tudásukat ugyanazon a szakmán belül elmélyíteni.

De nagy sikere van a számitógépes tanfolyamuknak is, amely a Commodore—64es gép kezelésére készíti fel a jelentkezőket. A 90 órás felkészítő végén, a tanfolyam résztvevői vizsgát tehetnek, arról felkészültségüket bizonyító igazolást is kapnak, s akár számítógép-kezelői pályára is átnyergelhetnek.

A gyors- és gépíró tanfolyamra is igen sok a jelentkező. Itt tudásukat mélyíthetik el, gyakorlatra tehetnek szert azok, akik középiskolás szinten részt vettek már ilyen képzésben.

Októbertől ezeket a tanfolyamokat a Rónaiban újra kezdhetik az érdeklődök, mint ahogy a kismamáknak szánt szabás-varrás tanfolyam is tovább működik. Jelentkezéseket fogadnak még el a francia nyelvet tanulni kívánóktól — mivel az angollal ellentétben —, erre a nyelvre még van hely. A tanfolyamot keddi és csütörtöki napra, mintegy 130 órás időtartamra szervezik.

Hasznos szolgáltatások a Rónaiban