Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

1989. ektobei 20., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az álmainkat hagyják meg... Kélízetés a „paradicsomból KíitdjöR egy érdekes totót! „Minket még az áso-kapa sem választott el." Beküldte: Kiss Pál, iKazincbarcika-Herbolya Az áramszolgáltató válaszol... Hallottam egy hirt a rá­dióban: a Hollóházi Porce­lángyár amerikai tulajdon­ba kerül. Hoznak majd mo­dern gépeket, a termeié ■kény,'jég ugrásszerűen meg­nő, és mi magyarok csak amulunk, milyen csodákra vagyunk képesek idegen ke­zek alatt. S mihelyt ma­gunktól kellene produkálni valamit, rögtön álmosak, bágyadtak, életuntak va­gyunk. A nyugati tőke most úgy hat ránk, mint egy vérfrissítés, rögtön elkez­dünk álmodozni, és csak ámulunk, ha vért izzadunk, ■akkor is. Igen ámulunk. mi akik büszkék lehetnénk, hogy a Hegyközben, ezen a csodálatos tájon őseink ta­lálékonyságából, munkasze­retetéből, becsvágyából szin­te az arannyal egyenértékű porcelán született. Hírnévre tett szert ez a gyár, s ezál­tal a hegyközi ember ügyes­sége világhírű lett. És még­is mi ámulunk. Ez már csak a gonosz szellemek müve lehel. Ma könnyen rásütik a bélyeget bárkire, konzerva­tív, demagóg, hogy maradi. Rásütik, mert a csodálatos emberi elme elhomályoso­dik a dollár-eszmékkel szem­ben, És a mesterségesen el­szegényített tízmillió ember — itt ennek egy kis töre­déke a Zemplén tövében — mór nem is tudja, hogy ö-e, Rákóczi ivadéka, hogy ő az az önérzetes magyar ember, aki a legkisebb sér­tést, ami hazáját vagy né­pét érte, az. életét képes volt adni. Most csak ámulunk, s közben Hongkong módjára fogunk finoman, árnyaltan gyarmati sorba kerülni. Egyetlen puskalövés nélkül fogja bevenni a kapitalista világ azt az erődöt, ami a nép önbecsülése által min­denkor erőd kellene, hogy legyen. Ne mondja senki azt. hogy ez az egyetlenegy ül van. S hogy csak ez vezet helyes irányba! Ha egy gyár saját termelésének ér­tékéből megkapja a fejlesz­téshez szükséges pénzössze­get. az illetékes elvtárs már szállhat is vonatra és megvásárolhatja a legkor­szerűbb gépeket anélkül, hogy áruba bocsátaná ma­gát. Ne higgye senki, hogy hatalmi demagógiával ne­kem, vagy másoknak hille­tően meg tudják ezt magya- . rázni. Példaként eszembe jutott valami, amit megéltem. Az építőiparban hogyan zaj lottak a házátadások a hét venes evekben, A ház össz­képét nézve nem .voltak ál vehetők. Aztán k ülőn-ik il­lőn minden szakma igazo­lást kért az üzemeltetőtől, az asztalostól, hogy a nyí­lászárók elfogadhatóak, a tetőfedőktől, hogy nem ázik be a tető, a burkolok a ma­guk munkájáról és így to­vább. S mit adott az ég, ugyanebben a rossz állapot­ban, részletigazolásokkal és egy nagy adag demagógiá­val a kérdést már úgy tet­ték fel, hogy: uraim, mit akarnak, mit kifogásolnak, hiszen valamennyi igazolás megvan, amitől a ház bir­tokba vehető. ■ Nos, lehet, hogy ez a pél­da is sántít, dp nagyon ha­sonló a mai országhelyze- tünkhöz. Lehet, hogy a por­celán üvügyén igen messze mentem. De a porcelán vagy az izzó acél, kézi ka­pa, vagy kombájn ürügyén magyar ember magyar föl­dön. magyar szellemben, magyar vágyakkal hadd -le­gyen már önérzetesen ma­gyar. S ahogy e sorokat, írom, kinézve az ablakon, látom az omladozó vakolaté épü­leteket, drágán elkészített útjainkban a beépített ká­tyúkat, a munkahelyeken elhibázott és kétszer-három- szor újrakészített munkada­rabokat, a könyvelési manő­verekre kárhoztatott kész­letgazdálkodást, karácsony és újév között vonatokon utaztatott raktárkészletet, bizonyítva, hogy nem is az övék, hanem más vállalaté a raktári készlet. Látva az a d m i n i sz t r a tív i n tézkedések - be -belekeseredett embere­ket, a zabhegyezésbe bele­fáradó dolgozók levertségét. Látom és azt mondom, jöjjön az amerikai töke, an­nak itt a helye! Csak aztán adjanak hozzá elméletet is. amivel majd gyermekeinknek meg tudjuk magyarázni, hogy az évtizedek óta tartó „pillanatnyi” helyzetünk egy icipici tévedés. Elnézést ké­rünk érte. És ha már ilyen elméletet kapunk, igazán kicsiség, szíveskedjenek át­írni a Szózatunkat, a- Him­nuszunkat is. Mert ha ap­ró részletekben mindenről lemondunk, akkor ez már igazán csekélység. Azért, ha lehetne, az ál­mainkat, azt hagyják meg. Takács József Feleségemmel annak rend- je-módja szerint Ádám és Éva történetét, jártuk végig, csak a kígyó hiányzott, ille­tőleg még az sem egészen. A Tokajhegyaljai Állami Gazdaság tarcali üzemegy­sége „Szedd magad" akciót hirdetett almáskertjében. A központi irodán adott előze­tes információ alapján, ok­tóber it-án, vasárnap, felesé­gemmel Nyíregyházáról Tar- colra utaztunk, s beálltunk a gyéren szállingózó alma- szedők táborába. Legelőször sárga delicseszt kívántunk szedni. A nyugdíjas kisegítő kertfelügyelő beállított min­ket. az egyik sorba. Legna­gyobb megdöbbenésünkre, a szedésre kijelölt fák termé­se apró gubicsokból állt, s a növényvédelem alapos hiá­nyát. igazolva, szinte kivétel nélkül minden alma „fuzik- ládiumos” és gusztustalan volt. S ezt a balul sikerült termést borsos áron, saját szedéssel, nyolcforintos ki­lónkénti áron vesztegették. Mégsem ez volt a legfelhá- borítóbb! Ezt követően piros delicseszt szerettünk volna szedni. A felügyelő közölte velünk, hogy a sor közepén lerakott ládákon túl nem szabad mennünk. Itt. ugyan­csak ..fuzikládiumos", beteg Visszatérő panaszként ír­tunk szeptember 7-i rovat- összeállításunkban a miskol­ci Gömöri aluljáróban ta­pasztalható világítási prob­lémákról és a töredezett, balesetveszélyes lépcsőfo­kokról. Megjegyeztük, hogy bár alig egy éve állították helyre az aluljáró közvilá­gítását, szereltek fel új fény­forrásokat, armatúrákat, mostanra már szinte egy sem világít. Sajnos a van­dalizmus állandó céltáblája az aluljáró, s bármennyire is hiábavalónak tűnik, tűn­het az ismételt felújítás, a biztonságos átjárás érdeké­almát találtunk, csupán a két utolsó fán volt elfogad­ható termés, abból megszed­tünk egy-egy szatyorral. Ek­kor megjelent a zord fel­ügyelő, a kert kérlelhetetlen, mindenható őre, s közölte, hogy az utasításokat szerin­te megszegtük, ennyi idő alatt különben sem szedhet­tünk meg ennyi almát, te­hát: a már megszedett lá­dákból pakoltunk magunk­nak. Nagy kegyesen kihang­súlyozta, hogy a két szatyor almát nem boríttatja ki ve­lünk, de a nap és a kert többi részében, a továbbiak­ban megtiltotta nekünk az almaszedést. Hiába irányí­tott a mázsáló hölgy az iro­dán tartózkodó főnökhöz, az sem adott nekünk igazat, s főleg nem engedélyezte sza- tvor.iaink teleszedését. Meg­szégyenülve kullogtunk el Borsodból Szabolcsba. Mindketten pedagógusok vagyunk. Ilyet még a gye­rekekről se tételezünk fel. hogv megszedett ládákból evarnoitják a saját szedésü­ket. De rólunk, felnőttként, feltételezték. így űzettünk ki. maidhogvnem lángpallos­sal a tarcali almás paradi­csomból. Blaskó Mihály ben erre. mielőbb szükség lenne. A „Lassan kialszanak a fények” című írásra Marjas Lászlónéjól, a Városgond­nokság igazgatójától kap­tunk választ, aki többek kö­zött arról ír, hogy az Émász folyamatosan pótolja a tönk­retett fényforrásokat. A lépcsősor javítására pedig a kivitelezői vállalkozástól függően, még ez évben, vagy a következő év első felében sor kerül. Félő azonban, hogy a vilá­gítótestek újabb cseréje csak ideig-óráig jelent megoldást. Célszerűbb lenne tehát — mint arról a szeptember 7-i írás is említést tesz — az újonnan felszerelt lámpákat a falba süllyeszteni, s kí­vülről rácsokkal védeni. Ke­vésbé lenne ugyan mutatós a mostaninál, de minden­képpen tartósabb. A „Hivatalos kizsebelés” című cikkben a fogyasztó sé­relmezi az -építkezési célú v.Rlamosenergia-felhasználás­nál alkalmazott árszabást. A -háztartási célú fogyasztást a területre érvényes áram­díjjal számlázza az áram­szolgáltató, melynek egység­ára. kiemelt városiban 1,70, városban 2,05, községben 2,45 Ft kWó. Lényeges, hogy ezeken az egységárakon csak az a villamosenergia-meny- nyiség számlázható, melyet a fogyasztó háztartási, vagy kedvtelési fogyasztói beren­dezéseinek ellátására hasz­nál fel. Eltérő felhasználási cél esetén (mint például a reklamáló fogyasztónknál) ideiglenes általános ársza­bást kell alkalmazni, az ér­vényes rendeletek, árszabá­lyozások alapján. Ez esetben az ár két té­nyezőből alakul ki: — a villamos teljesítmény rendelkezésre állásáért alap- díjat (esetünkben 2040 Ft Újszerűség jellemezte a szeptember 28—29-én meg­tartott iskolai honvédelmi napokat Mezőkövesden, melynek során két katonai alakulathoz látogattak el az úttörők. Örömmel és nagy izgalommal vették birtokuk­ba a laktanyák gyakorlópá­lyáit, ahol járőrversenyen mérhették össze erejüket, ügyességüket. A vetélkedőt követően technikai eszközök­kel, fegyverekkel, a katonai hivatással és a laktanyai élettel ismerkedtek a fiata­lok, akiket a gyors és szak­szerű ágyazás fortélyaiba is — az elfogyasztott villa­mos energiáért áramdíjat (4,10 Ft'kWó) kell fizetni. Számlázásunk tehát az ér­vényes jogszabályok szerint történt, és valóban, az alap­díjat altkor is fizetni kell, ha fogyasztás mines. Lehetséges azonban az anyagi terhek csökkentése. Ha ugyanis a fogyasztó csak konkrét mun­kavégzés időszakára (pl. az építkezés -egyes fázisai) kéri a villamosenergia-szolgálta- tást, mód van az ún. átalány- elszámolásra. A számlázás ez esetben számítással meg­határozott kWó-mennyiségek alapján történik, fogyasztás- mérő felszerelése nélkül. Célszerű tehát, ha fogyasz­tóink a bekapcsolási kérelem benyújtása előtt kirendeltsé­geinken részletes -felvilágosí­tást kérnek, mert ez esetben mód van a* számukra leg­kedvezőbb és legelőnyösebb szolgáltatási megoldás kivá­lasztására — írja válaszában az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat. beavattak a vendéglátók. A legnagyobb érdeklődést a Mezőkövesden landoló kato­nai helikopter váltotta ki, amelyet nemcsak kívülről, hanem belülről is alaposan szemügyre vehettek. A több mint ezer úttörőnek mara­dandó élményt jelentett a rendezvénysorozat, és az a technikai bemutató, amelyet a mezőkövesdi rendőrkapi­tányság és a tüzoltóparancs- nokság tartott. Tusay Dénes Mezőkövesd . Másodállás - mellékfoglalkozás ismét a Gömöri aluljáróról év), Nyílt napok a laktanyákban Á szociális gondoskodásról ' 4 '1 " . '' ,VoV'.. ' ' \ , vv N -.4 ; v. •• •• .. v : . , . ;, ,: . ■ , , .,. Ami ntnt az anyagiakon múlik A kérdés aktualitását egy­részt az adja, hogy több ol­vasónk kíván — sajnos a je­lenlegi gazdasági körülmé­nyek között az életszínvo­nal szintentartása érdeké­ben sokan rá is kényszerül­nek — munkavégzésre irá­nyuló egyéb jogviszonyt lé­tesíteni, Másrészt, hogy a Munka Törvénykönyve mó­dosítása során a vonatkozó munkajogi szabályokat az 1989. évi V. tv. a közelmúlt­ban módosította. A köztudatban a másod­állás és a mellékfoglalkozás fogalma gyakorta összemo­sódik, holott alapvető kü­lönbség közöttük, hogy amíg a másodállás a főállás mun­kaidejét érinti, addig a mel­lékfoglalkozás a főállás munkaidején kívüli tevé­kenység (munkaidő után, heti szabad- és pihenő na­pon, illetve fizetett szabad­ság ideje alatt végzett mun­ka). A különböző úionn-m alakuló gazdasági társasa­goknál létesítendő munka­végzésre irányuló egyéb jog­viszonyra — különösen a be­dolgozói munkaviszony és tagsági viszony, szakcsopor- li tagsági viszony, vállalko­zási és megbízási szerződé­sen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszony —, ha az nem érinti a főállás munkaidejét, a mellékfog­lalkozás szabályait kell al­kalmazni. A másodállás lé­tesítése szigorúbb feltéte­lekhez kötött (például a munkáltató előzetes írásbeli engedélye, stb.). Mindkét foglalkoztatási formánál vannak bizonyos összeférhetetlenségi szabá­lyok. Például: a házastár­sak nem kerülhetnek köz­vetlen alá- vagy föléren­deltségi helyzetbe, egymás tevékenységét nem ellenő­rizhetik. A mellékfoglalko­zás és a főállás munkáidé­it! nem érintő munkavég­zésre irányuló egyéb (a fen­tiekben ismertetett) jogvi­szony létesítését a dolgozó köteles előzetesen bejelen­teni a munkáltatónak, aki összeférhetetlenség esetén a további foglalkoztatást meg­tilthatja. A kollektív szer­ződés azonban rendelkezhet az előzetes bejelentési köte­lezettség mellőzéséről, de a másodálláshoz hasonlóan előírhatja az előzetes hoz­zájárulás beszerzését is, to­vábbá egyéb korlátozó sza­bályokat állapíthat meg. A korábbi szabályozáshoz képest lényeges változás, hogy a munkáltató előzetes hozzájárulását megtagadó, valamint a további foglal­koztatást megtiltó intézke­désével szemben (a másod­állástól eltérően) munka­ügyi vita kezdeményezhető. Tehát ilyen esetekben a dolgozó panasszal fordulhat a munkáltató mellett mű­ködő munkaügyi döntőbi­zottsághoz. Dr. tfemdrr Ltja:­Gyakorta halljuk. hogy baj van az ún. szociális védőháló­val. meglehetősen sok lyuk tá­tong rajta. Kétségtelen, hogy sok az. olyan igény, amit nem tudnak az erre hivatott szervek teljesíteni, illetőleg túl hossza­dalmas a vele kapcsolatos ad­minisztráció. Legfőképpen azon­ban a szűk anyagi lehetőségek­ben van a hiba, s így hiába a legjobb szándék is. Előfordul azonban olyan eset is. hogy sürgős szociális támogatást igénylő ügy az emberi meg nem értés, a bürokrácia posvá­nyába süllyed. Ez utóbbi fáj a legjobban az ismeretségeken alapuló protekciót mellőző, se­gítségre szoruló, időskorú em­bereknek. akiknek talán egyet­len öröme már a megértő, jó szó. és az ezt követő segítség­nyújtás. Jómagam az utóbbit tapasztaltam, ezért is szeretnék hangot adni neki. A közelmúltban egy fontos szociális ügyben kelleti' tanácsot kérnem a megyei tanács illeté­kesétől. A telefonközpontos vé­letlenül vagy inkább szeren­csémre, a szociálpolitikai osz­tály — közelmúltban kinevezett — osztályvezetőjét kapcsolta. Legnagyobb csodálatomra, az osztályvezetőnö nem irányított valamelyik ügyintézőjéhez, ha­nem türelmesen végighallgatott, majd nyugodt, kellemes hang­nemben, részletes felvilágosí­tást adott arra vonatkozóan, hogy mit tehetek az ügy ked­vező elintézése érdekében. Meghatva tettem le a kézibeszc- löt. Ügy véltem és vélem, hogy jelentős hangnemváltozás tör­tént az állampolgárok javára. A beszélgetést követő napok­ban aztán — az üggyel kapcso­latban — körülnéztem a sajó­szentpeteri, az cdclény-finkei. az ormosbányai és a szerencsi szociális otthonokban. Minde­nütt a legnagyobb készséget ta­pasztaltam. Elbeszélgettem az otthonok több lakójával is. El­fogultság nélkül állítom, hogy az említett intézményekben ki­fogástalan rendet és példamuta­tó tisztaságot találtam. Megha­tott az a türelmes és szeretet­teljes gondoskodás, mellyel az ott dolgozók igyekeznek az ott­honokban lakók — többnyire be­teges. elhagyatott idős emberek — életét minél elviselhetőbbé és kellemesebbé tenni. Ügy érzem, hogy mindezt le kellett intőm, hogy ne csak a lyukakat vegyük észre azon a bizonyos szociális védőhálón. H. D. Miskolc összeállította: Bodnár Ildikó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom