Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-16 / 245. szám
1989. október 16., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Tájékoztatjuk a tisztelt olvasókat, hogy VÁRHATÓAN OKTÓBER 20-ÁN megnyitjuk az Ovas divatáruboltot MISKOLCON, A MUNKÁCSY U. 1. ALATT (a Tulipán-tömbben, az Ínyencek boltjával szemben) AJÁNLATUNK: bőráruk, szörmebundák, kegyeleti ruházati cikkek (fekete ruhák, blúzok, szoknyák, kiegészítők) Kérjük, figyelje további hirdetéseinket! AVAS DIVATÁRU KFT. Eladó ipartelepítésre, kereskedelmi TEVÉKENYSÉGRE ALKALMAS 4145 m- ingatlan, 2000 in- fedett raktározási lehetőséggel Miskolc belterületén, a Sa,jó-parti Shcll-kúttól kb. 500 méterre. 2000 m- megoszlással a következő: 1200 m- egybefüggő terület, 2X400 ni- fűthető -| szociális és irodahelyiségek. Telefonfővonal + továbbfejlesztésre alkalmas területrész. Felvilágosítás: a 35-976-os telefonon. A CSÖSZERELÖIPARI VÁLLALAT 1. SZ. SZERELŐIPARI ÜZEME NDK munkavégzésre, német nyelvtudással, és legalább 10 éves szerelőipari gyakorlattal rendelkező lakatosokat, vezetőszerelői munkakörbe. Kiutazás feltétele: orvosi alkalmassági vizsgálat, érvényes útlevél. Továbbá felvételre keresünk állandó leninvárosi munkahelyre IBM-PC-gépckhcz d BASE programnyelvben jártas programozót, valamint a kábái lizinüzem szerelési munkáihoz angol nyelvvizsgával és műszaki ismeretekkel rendelkező tolmácsot. JELENTKEZÉS: levélben, vagy személyesen. Levélcímünk: LENIN VÁROS, TISZA ÜT 2. 3580. ÉRTESÍTÉS! Értesítjük Tisztelt 'Vevőpartnereinket, hogy az éves vagyonmegállapító leltárt 1989. október 20—1989. október 31-ig tartjuk. Ezen időszak alatt a kiszállítás és a göngyöleg begyűjtése szünetel. Miskolci Likörgyár Megkérdeztük: BiSIÜflIIii Hol tart az internáltak rehabilitálása? A közelmúltban politikai, majd jogi döntés született az elmúlt évtizedekben kitelepítettek és internáltak rehabilitációjáról. A Belügyminisztérium igazgatási osztálya végzi a rehabilitáció hivatalos részét, ezért dr. Tütős Sándor osztályvezetőt arra kértük, hogy ismertesse a fontosabb tudnivalókat. Kiadó Nádasrét „Kincskeresőket” keresnek Évente mintegy félmillió köbméternyi szemetet szállítanak a miskolci Közterület-fenntartó Vállalat gépjármüvei a megyeszékhelyről és közvetlen környékéről a nádasréti szeméttelepre, amely most állítólag bérbe átló. Igaz-e a liir, s mi az alapja? — kérdeztük Orcntli Károly műszaki osztályvezetőt. — Hadd kezdjem annak bizonyításával, hogy mit ér egy esetleg jelentkező vállalkozónak a nádasréti szeméttelep. Országos statisztikai adatok alapján az évi félmillió köbméter szemét térfogatának 2(1 százaléka papír. 3 százaléka fém. 8 százaléka műanyag. 4 százaléka textil, 3 százaléka üveghulladék. Ez összességében igen nagy, csak milliókban kifejezhető érték. amelynek nagy része most elvész. hiszen benne marad a szemétben, belcmctödik. — Hogyan gondolják a bérbeadást? — A szeméttelep kezelői természetesen mi maradunk, a bérbeadás csak a kiszedhető hasznos anyag összegyűjtésének jogára és annak értékesítési jogára vonatkozik. Utóbbihoz annyit, hogy a szomszédban van a MÉH felvevőhelye, tehát lényegében szállítási költség alig van. Azt azért elmondom, Hogy nekünk egy-két emberünk eddig is foglalkozott visszagyűjtéssel, ám ez csak töredéke volt a tényleges hasznos anyagnak. Ha valaki vállalkozik a hasznosításra, mi feltételként kötjük ki hogy a telepen csak az illető emberei guberálhatnak (erről neki kell gondoskodnia), s ezek számára biztosítania kell a megfelelő. balesetmentes munkavégzés feltételeit. — Miért nem a vállalat végzi mindezt? — Nekünk sem megfelelő számú emberünk, sem eszközünk nincs hozzá, s nem is nagyon tartozik a profilunkba. Ogyvé- lem, mi is és a vállalkozó is jobban járna, ha megegyeznénk. — Akad már hasonló szeméttelep-hasznosításra példa valahol? — Hogyne. Debrecenben, az ottani városi szeméttelep hasznos anyagát egy vállalkozó gyűjti, illetve gyüjteti össze és értékcsili. Legjobb tudomásom szerint már milliomos az illető. Vagyis, nem túlzunk. ha azt mondjuk, hogy kincskeresőket keresünk. Ny. I. — A rehabilitációk előkészítése idén februárban kezdődött meg nálunk. Munkánk első szakaszában az 1949. évi és 1953. között internáltak ügyének intézése volt. a‘ feladatunk. A rendelet augusztus elsején lépett hatályba. Hamarosan kiderül azonban, hogy a rehabilitálandó személyek körét 'bővíteni kell, hiszen törvénytelen szabadságelvonások később és más formában is történtek. Ezért a 104 1089. (X. 04.) MT-ren- delet a személyi kört kiterjesztette az 1945. január elsejétől 1948. december 31-iig terjedő időszakban' internáltakra, valamint az 1945. és 1953. között kitelepítettekre is, azzal a megkötéssel, hogy a kitelepítés megszüntetésekor az érintett 14. életévét betöltötte. Kiterjed továbbá a rehabilitáció azokra a magyar állampolgárokra is, akiket a II. világháborúval kapcsolatban szovjet katonai bíróság elítélt és büntetésük egészét vagy eigy részét a Szovjetunióban töltötték, valamint az ókra a polgári személyekre is, akiket munkavégzés céljából a Szovjetunióba, szállítottak. — Kiket zár ki a jogszabály a rehabilitáció alól? — A Minisztertanács rendeleté pontos kategóriákat fogalmaz meg, így nem rehabilitálhatók azok, akik háborús, népellenes bűncselekményeket követtek el, továbbá azok sem, akiknek internálását a német állampolgárok rendőrhatósági őrizetéről szóló rendelet alapján hajtották végre, továbbá azök sem, akik az egykori hitlerista szervezetekben vezető szerepet töltöttek be, valamint ezek kitelepített családtagjai. A jogszabály felsorolja azokat a köztörvényes bűncselekményeket is, amelyek miatti internálás nem alap a rehabilitációra. — A rehabilitációnak milyen formáját végzi a BM igazgatási osztálya? — A BM igazgatási osztályának az erkölcsi és politikai rehabilitáció nem feladata. ezt az Országgyűlésnek kell megtennie. Mi a rehabilitációnak a munka- viszonnyal és a társadalom- biktosítással összefüggő részével foglalkozunk. Vagyis azoknak a személyeknek állítunk ki hatósági bizonyítványt, akiknek munkaviszonyába vagy szolgálati idejébe nyugdíjba vonulásuk időpontjában a fogva- tartásuk időtartamát nem Számították be. A beszámítás természetesen a még aktív dolgozókat is megilleti a munkahelyükön. A kérelmező a hatósági bizonyítvány fieímuta'tásával a nyugdíjfolyósító szervezetnél kérheti az említett idő beszámításával a megfelelő százalékos nyugdíjemelést, de választhatja az ötszáz forintos nyugdíjkiegészítést is, attól függően, hogy számára melyik az előnyösebb. A nyugdíjkiegészítés a hatósági bizonyítvány eredeti példányának a nyugdíjfolyósítóhoz való benyújtástól számított hat hónapra visz- szamenöleg jár, de legkorábban augusztus elsejétől. — A kérelem benyújtásának és intézésének mi a módja ? — A kérelmeket a BM igazgatási osztályának kell eljuttatni (címünk: 1903 Budapest, Pf.: 314.). Ezután adatlapot küldünk ki, amelyben a kérelmezőnek közölni kell adatait, valamint nyilatkozni kell arra nézve, hogy hol és miikor volt szabadságában korlátozva. Nyilatkoznia kell arról is, hogy ezt az időt korábban beszámították-e már munkaviszonyába vagy szolgálati idejébe. Amennyiben ez már megtörtént, hatósági bizonyítvány nem adható ki. Adatlapot az ügyintézés gyorsasága érdekében telefonon is lehet kérni a BM igazgatási osztályánál (tel.: 1121-710, 1172, 918). — Az ügyintézés mennyi időt vesz igénybe? — A hatósági bizonyítvány kiadásánaik jogszabályban foglalt ideje nyolc nap, azonban a naponta beérkező 4—500 levél miatt, másfél-kéthónapos határidővel dolgozunk. A viszonylag hosszadalmas ügyintézés azokat illetően semmiféle jogsérelemmel nem jár, akik 1990. január 31-ig a hatósági 'bizonyítványt a nyugdíjfolyósító szervhez beküldik. — Miként lehetne a kérelmeket gyorsabban elbírálni ? — A kérelmezők nagy segítségünkre lennének, ha a már említett adatlapot gyorsan töltenék ki, valamint ahhoz csatolnák a rendelkezésükre álló dokumentumokat. Ezen túl jó lenne, ha az egyes településeken az ottani tanácsok vagy társadalmi szervezetek összegyűjtenék az érintettek adatait, s részükre adatlapokat kérnének, mert akkor a BM igazgatási osztálya vállalná, hogy a helyszínen is kiállítja a hatósági bizonyítva nyt. Mit hagytak az utókorra a szántói csizmadiák? II. A közösség életének tanulmányozása során egyszer se tapasztaltam, hogy a nyilvánosan kihirdetett büntetést valaha is egy-egy személy visszautasította volna, talán arra hivatkozva: ...a bíróság dolga a büntetés nem a ezéh rendszeré”. Hihetetlen tekintély volt a céh elöljáróság, s a megtartott köz, vagy választmányi gyűlések. A notórius rendbontók is megtértek, — elfogadták a rájuk szabott büntetést. Hogy mennyire más emberek éltek akkor, ezt avval tudom bizonyítani, ha másfél évszázad gyűlési rendelkezését, öntörvényét citálom: „A vétkes mester bocsánatot kér az Elöljáróság megsértéséért, de hibáját csak úgy tudja jóvá tenni, ha a közgyűlésen jelen való 48 mesterrel kezet fog. Határozat: Ezek megtörténte után nevezettet a ezéh vissza fogadja kebelébe.” Elgondolkodtató: Az ön- lörvénykezés ilyen magas fokú tisztelete. Vizsgálódásaim három, négy generáció előtti idők iparos emberét jellemzik. Az akkori csizmadiák leszármazottjai; ükunokái, dédunokái és unokái sokan ma is élnek Abaúj- szántón, s szerte az országban. A tapasztalatokból csak az a megítélésem: ezek az utódok büszkék lehetnek őseikre. A társulat ..hattyúdala" Éliás József 97 éves mester személyében. A becsület és csizmadiatisztesség megszemélyesítője volt, s halálával (1984. szept. 13.) elhalt az abaújszántói csizmadia ipar. írásomban 200 éves múltról beszélek, az alábbi indoklás alapján: Az első írásos emléket 1798-ból kutattam tel, de az írás fejlett és mozgalmas ..Szántói Csizmadia Czéh”-ről beszél, mely vitában állt az Űri-Székkel, _ . i ■ iiiol*1!!; cfizmdiomoster 1984-ben távozott az élők sorából: ez az időszak 186 évet tesz ki. Mivel a birtokunkban lévő első írásos emlék időszakában már virágzó céh élet volt Szántón, úgy ítélem meg a 200 éves periódus mindenképpen reális. Ki volt Éliás József, a társulat utolsónak elhunyt mestere ? 1887. júl. 17-én született, édesapja is csizmadiamester volt, aki 1883-ban már a társulat választmányi tagja, a számvizsgáló bizottság elnöke volt. Jelentős szerepe volt a társulat vezetésében, hosszú életet élt, 50 éves mesteri jubileuma alkalmával kitüntetésben, elismerésben részesült. Fia Éliás József köztiszteletben álló mester volt, aki az első világháború első évében orosz hadifogságba került, — Szibériában töltött hat évet. Fogoly élményeiről is szívesen beszélt. Több helyen volt, s az intervenció éveiben gyakran változtatta tartózkodási helyét. Testvére Éliás István tanító, szintén hadifogságba került, — s Jakaterinburgban két évig laktak egy városban, de soha nem tudtak egymásról. Elbeszélése szerint a foglyok családokhoz voltak kiadva, segítettek a család munkájában. Ö legtöbbször fát fuvarozott az erdőből, ami elég veszélyes munka volt, hiszen az erdő tele volt farkasokkal. 1919-ben néhány társával szökésre szánták el magukat. Lengyelországon keresztül vezetett útjuk, — s két év alatt értek haza. 1921-től kiváltotta iparigazolványát, s hangya- szorgalommal dolgozott, járta a vásárokat, élte a társulni életéi Családtagjai elmesélték, hogy nyugodt, csendes ember volt, ha a vásár sikerült jó kedve volt, s ha nem sikerült, — csak ennyit mondott: „ .. az ár- gyilusát gyenge vásár volt”. Személyes beszélgetésünk alkalmával sokat megtudtam életéről. A csizmadia foglalkozásról, vásározásokról, nehéz életvitelről sokat beszélt. Elmondása szerint előfordult, az évszázad elején, hogy három társával szekéren vásárra mentek Göncre. Nagyon kegyetlen hideg, havas idő volt. Pukkanc-tanyánül (Boldogkőváralja közelében) megtámadták a szekeret a hegyekből lejött favágók, s kirabolták az áruszállító csizmadialádákát. Még szerencse, hogy életben maradtak. Egész életében a görög katolikus egyház hűséges szolgálatában állott. Már idős ember volt (78 éves), amikor arra vállalkozott, hogy a templom tetőzetének újjáépítése céljából egymaga összegyűjti a pénzt. Házról házra járva sikerült a község lakosaitól összegyűjtenie 60 ezer forintot, s ebből kijavították a templom tetőzetét. Éppen le volt szedve a tető egy része, amikor hatalmas esőfelhők gomolyogtak Szántó felett. Előhozták a vásári nagy ponyvákat, társaival lefedték a tetőt, s ezáltal sikerült a templomot a beázástól megmenteni. Már 85 évén túl volt, amikor hályogos szemmel még mindig varrogatta a csizmákat. bakancsokat. Szeretettel emlékszem vissza arra az időre, amikor 20 éven át karácsony villájának reggelén meglátogattam, — nemes krizantém virágokat vásároltam Éva-napra, s ilyenkor fogadott vendége voltam az Éliás családnak. Leültem a banklija mellé, s a krizantémok kesernyés illata, s a jellegzetes zsíros bőr szagának egybevegyülése — valami érdekes, kellemes, marasztaló közérzetet árasztott, miközben hallgattam közel egy évszázad színes csizmadiavilágának történeteit. amire mindig vágyódtam minisztráns korom óta. Halála után felkerestem a családot, valahogy az volt az érzésem, — jó volna még egyszer megtekintenem a csizmadiaműhely szerszámait. kellékeit szeretett Józsi bácsi mesterségbeli és személyes tárgyait. Nagy élményben volt részem. amikor a család megmutatta a fiatal és öregkori fényképeket, a szerszámait (különféle árak, om- pasz [viaszbesütő], dikicsek (éles bőrvágó kések), stb. Felmentem a padlásra, ott megtekintettem, végigsimítottam vásári bundáját, mellyel több mint fél évszázadig járt vásárokra. Ott volt rendberakva a padlás szarufa mellett 20—25 pár csizmakaptafa. Egyszer megkérdeztem tőle: — Józsi bácsi mi az oka. hogy nem tudott magának öregségére egy kis vagyonkát gyűjteni, hogy ne éljen ilyen nehezen? Azt felelte: „Én soha nem törekedtem arra, hogy árukészletemmel a vásárokon konkurenciát csináljak valamelyik mesternek. Aki jónak látta az én csizmámat megvenni, megvásárolta, s én elégedett voltam.” Tisztességben és becsületben élt, s így halt meg a társulat 97 éves mestere. A közhit azt tartja: a hattyú mielőtt meghal, énekel. A társulat utolsó haty- tyúdalát Józsi bácsi mondta cl, mely a csizmadiai isztes- ,égről, becsületről szólt. Bakonyi Béla (Vége)
