Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

XLV. évfolyam, 232. szárit 1989. október 2. Hétfő Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén meovei lapja A furmint és a muskotály most is bizonyít Nincs béke a tőkék körött----------­Katonai eskütétel Szikszón Felszámoltak egy alakulatot Miskolcon A kétségbeejtő szeptember eleji időjárást követő, nap­jainkban is tartó „indián nyár” napsütéses időjárása jótékonyan hatott a szőlő érésére. Bizakodóvá tette a szőlősgazdákat is. mert a napfényes órák számának növekedése elősegítette a minőség javulását, a mustok cukorfokának növekedését. A dél-borsodi borvidéken már tart a szüret — Tokaj - Hegyalja szőlőskertjeiben azonban még bő egy hét tftülva fognak csak a fürtök .szedéséhez. Addig is rend­szeres próbaszüretekkel szondázzák a táblákat: ho­gyan alakult az érés, ho­gyan változik a cukorfok. Ennek függvényében hatá­rozzák ugyanis majd meg. mikor kezdik a szedést. Mert az eddigi próbaszüre­tek azt mutatják, hogy a minőség a több, mint 7000 hektárnyi termőszőlöben igen változó. Bár a termés mennyisége is változik, azért az eddigi becslések szerint nagy átlagában több. mint 0 tonnányi termésre lehet számítani hektáron­ként. Vannak helyek, ahol az aszúsodás is megkezdődött. Ilyen például Tolcsva és környéke, ahol különösen a furmint fajta jól aszúsodik — de aszúsodás mutatkozik a sárgamuskotály fajtánál is. Az idei változékony idő­járás ismét bizonyította, hogy a történelmi borvidék ezen két alapvető fajtája még ilyen körülmények kö­zött is ad alapanyagot a természetes pecsenyebor, az aszú készítéséhez. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát fel- vásárlóhélyein csakúgy, mint a pincészetekben, már mindent előkészítettek a szőlő és must felvásárlására, tárolására, nemkülönben pe­dig a szőlő feldolgozására — bár az árakban közmeg­egyezés nincs. Jeles esemény színhelye volt az elmúlt hét végén Szikszó: szülök, feleségek, hozzátarto­zók jelenlétében esküt tettek Néphadseregünk új katonái. Itt, most, először köszöntötte „Jó napot bajtársak"-kal ka­tonáit Csépányi Kálmán ezre­des, az alakulat parancsnoka. Korábban „Jó napot elvtár­sak" volt a köszöntés. Ám nemcsak ez volt új: az elnök­ségben Szikszó város vezetőin kívül ott volt a református egyházak helyi képviselője, az MDF helyi vezetője, és az MSZMP városi titkára is. .Új az eskü is. Csordás József honvéd szülei jelenlétében mondta: „Alkotmányunkhoz, törvényeinkhez híven, becsü­lettel teljesítem kötelessége­met... Esküszöm, hogy hazá­mat, annak határait, függet­lenségét és alkotmányos rend­jét életem árán is megvé­dem!” - és közben Erkel Fe­renc csodálatos zenéjére hal­latszott: „Hazám, hazám, te mindenem ...” Az eskütétel után Csépá­nyi Kálmán mondott beszé­det, majd Molnár Attila hon­véd tett ígéretet társai ne­vében arra, hogy az eskü szeilemeben — amely egy életre szól — látják el ka­tonai szolgálatukat. Az ünnepség az esküt te­vők diszmenetével, és a Szó­zat hangjaival ért véget. Az EHSZ-közgyülésen vettek részt A magyar küldöttség hazaérkezett New Yorkból Szombaton hazaérkezett New Yorkból Horn Gyula külügyminiszter, aki a ma­gyar küldöttség vezetőjeként részt vett az ENSZ-közgyű- lés 44. ülésszakán. A külügyminiszter a re­pülőtéren válaszolt az újság­írók .kérdéseire. A Magyar Távirati Iroda munkatársa arról érdeklődött, milyen fo­gadtatásra talált az a javas­lat, hogy a kisebbségek vé­delmét új, korszerű nem­zetközi szabályokkal garan­tálják? — A résztvevők kedve­zően fogadták e kezdemé­nyezésünket, egyetértettek abban, hogy több, a nem­zetközi helyzetre kiható problémakörrel — amelyek ugyan korábban szerepeltek már nemzetközi szervezetek napirendjén — újra foglal­kozni kell, mégpedig a je­lenlegi körülményekből ki­indulva. Ilyen a nemzeti kisebbségek ügye is. Mind­máig az a legnagyobb gond, hogy olyan államok, ame­lyek elfogadták az ENSZ alapokmányát, aláírták kü­lönböző egyezményeit, ami­kor ezek betartását számon kérték rajtuk, azt belügyek- be való beavatkozásnak mi­nősítették. Ismeretes, hogy jelenleg is van több olyan tagállam, amely durván megsérti az alapokmányt, illetve a nemzetközi egyez­ményeket. Ezen mielőbb vál­toztatni szükséges, el kell érni, hogy ezek a kormá­nyok valóban felelősséget viseljenek a nemzeték. kö­zösségével szemben is. Eh­hez viszont új kodifikációs eljárásokra van szükség a szervezeten belül. Arra a kérdésre, hogy a Varsói Szerződés külügymi­nisztereinek New York-i megbeszélésén milyen véle­mények fogalmazódtak meg a VSZ politikai együttműkö­désének korszerűsitésóről, Horn Gyula így válaszolt: — New Yorkban megál­lapodtunk, hogy a külügy­miniszteri bizottság esedékes varsói ülésén operatív for­mában megvitatjuk a VSZ- szel összefüggő kérdéseket. Befolyásolja majd a leendő változtatásokat, hogy az egyes tagállamok belpoliti­kája sokszínűvé vált, ma már másképpen vetődik fel az egymás közötti viszony kérdése, mint néhány évvel vagy évtizeddel ezelőtt. — Nem szabad misztifi­kálni, valamilyen elvont elv­re hivatkozva azt sulykolni hogy a VSZ-tagállamok kö­zötti viszonyban minden rendben van. Ez nem igaz Súrlódások vannak és lesz nek a jövőben is. Hangsú lyozom azonban, hogy a ma­gyar kormány soha egyetlen országot nem marasztalt el, nem támadta, nem minősí­tette az egyes szocialista országokban kialakult hely­zetét, az ott zajló politikai folyamatokat. — Manapság gyakran hal­lok olyan véleményekét, hogy súlyos feszültségek ke­letkeztek a szövetséges or­szágok és Magyarország között. Ez így nem igaz. A bolgár, a csehszlovák és az NDK-beli kollégámmal foly­tatott megbeszélések során hangsúlyoztuk; amennyiben vannak konkrét gondok, azokat közösen meg kell vitatni és keresni a megöl dúst. Ha időnként egy-egy probléma kapcsán ki is éle­ződik a viszony, ez összes­ségében nem jelenti azt. hogy súlyos konfliktus len­ne egyes szocialista orszá­gok és hazánk között — mondotta többek között Horn Gyula. Szikszón, a katonai eskü­tételen a Honvédelmi Mi­nisztérium képviseletében ott volt Argalász Kálmán ezredes, akit arról kérdez­tünk: — Igaz-e az a hír, mely szerint szeptember 30-ával megszűnt egy katonai ala­kulat Miskolcon? — Igaz, méghozzá — ahogy mondani szokás — jogutód nélkül. Volt, nincs tovább. A Magyar Népköztársaság kormánya elhatározta, hogy egyoldalúan kilenc százalék­kal csökkenti a hadsereg létszámát, fegyverzetét. Ez egyrészt a haderő fejleszté­sével, és az új katonai vé­delmi doktrínára való átál­lással van összefüggésben. Ez azt jelenti, hogy egyes katonai alakulatok — ame­lyek a korábbi katonai dokt­rínák szerint látták el fel­adatukat —, az új helyzet­ben más formációt vesznek föl, némelyik megszűnik, némelyik átalakul, és az is előfordulhat, hogy újak jön­nek létre. A miskolci MN 1011-es számú alakulatunk a megszüntetés sorsára ju­tott. — Az ott szolgálatot tel­jesítőkkel mikor tudatták ezt a hírt, és ha nem titok: milyen alakulatról van itt szó? — Nem nagy létszámú az alakulat, amely, a hadtáp- csapatok tevékenységét irá­nyító, vezető törzs. Az év elején már tudták, hogy milyen sors vár rájuk. A döntést akkor kihirdettük nekik, miniszterhelyettesünk, (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP KB székházéban Látványnak is szép a gát. (Cikk a 3. oldalon) Az MSZMP közelgő kong­resszusának előkészületeként szombaton, a Központi Bi­zottság székházában konzul­tációs megbeszélésre került sor. Az eszmecsere résztve­vői, közöttük a küldöttcso­portok vezetői, valamint az előkészítő munkacsoportok megbízott szóvivői egész na­pos vitában egyeztették el­képzeléseiket. Ennek során kialakították előzetes állás­pontjukat a kongresszus megszervezésével, működésé­vel és a várható nagyobb vitát kiváltó ügyrendi kér­désekkel kapcsolatban. (MTI) teiesai

Next

/
Oldalképek
Tartalom