Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-02 / 207. szám
XLV. évfolyam, 207. szám 1989. szeptember 2. Szombat Ára: 5,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lapja Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. A testület tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eddigi tapasztalatairól, s ennek alapján kialakította a pártnak ott képviselendő álláspontját. A Központi Bizottság megvitatta az alkotmánymódosításról, a pártok működéséről, gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatokat. Foglalkozott az október 6-án kezdődő pártkongresszusig terjedő időszak legfontosabb várható politikai eseményeivel, s tájékozódott a kongresszus előkészítéséről is. Az ülésről közlemény jelenik meg. Az ülést követően Major László, a KB szóvivője tájékoztatta a sajtó képviselőit a testület munkájáról. Elmondta: a Központi Bizottság meghallgatta Kovács Jenő titkár beszámolóját a kongresszusi előkészületekről. valamint Pozsgay Imre tájékoztatóját a háromoldalú politikai egyeztető tár. gyártások eddigi tapasztalatairól és az MSZMP ott képviselendő álláspontjáról. Mint ismeretes, éppen e kérdésben a párton belül is kemény viták folytak a héten, főként a munkahelyi pártszervezetek további működése vagy feloszlatása ügyében. A tanácskozás Nyers Rezső elnökletével kezdődött A párt elnöke még az. ülés elején elmondta: Magyarország mai helyzetéből, azaz. abból kell kiindulni, hogy az MSZMP alapvető rendeltetése és feladata az országot a mai problémák megoldásában segíteni. Itt a békés átmenet folyamatosságáról van szó, valamint a párt október 6-ra összehívott kongresszusának előkészítéséről. arról, hogy meg kell teremteni a feltételeket a megfelelő határozatokhoz. Mivel az MSZMP ma már az áramlatok pártja is — s mint a vitában elhangzott, az. is kíván maradni —, világos. elvi program körül kell ezeknek az áramlatoknak csoportosulniuk — emelte ki a szóvivő. Addig azonban végbe kell mennie egy olyan tisztázódási folyamatnak. amelyben elválik: kik fogadják el a programot. és kik nem. Ezek után gyakorlati ‘kérdésekről is szó esett, főként a háromoldalú tárgyalásokról, és arról, hogy az. ezzel kapcsolatosan a Központi Bizottság soraiban is jelentkező problémákat a tagság ne tekintse természetellenesnek. A felszólalók közül sokan foglalkoztak szervezeti kérdésekkel, nevezetesen azzal, a politikai egyeztető tárgyalásokon kipattant vitával. hogy működjenek-e párt- szervezetek a munkahelyeken. Noha voltak ellenvélemények is, a hozzászólók döntő többsége úgy vélte: az MSZMP-nek nem szabad kivonulnia a munkahelyekről, de ugyanakkor lehetővé kell tenni a jelenlétet a többi politikai erőnek is. A KB javasolja, hogy a pártok politikai tevékenységet munkaidőben ne folytassanak; ne épüljenek be a szakmai vezetésbe, és vállalati kérdésekkel ne foglalkozzanak. A parlamenti választásokig az Országgyűlés elé kerülő négy törvénytervezettel foglalkozva többek között leszögezték: e törvények elengedhetetlenül szükségesek a társadalom, az állam demokratikus működtetéséhez. A vitában hozzászólók rámutattak arra, hogy a kongresszust régen — talán még soha — nem tapasztalt élénk szervezeti élet előzi meg, amelyben számos elméleti, tartalmi kérdést is megvitatnak. Az MSZMP igyekszik meggyőzni szándékairól politikai partnereit, stratégiai szövetségre törekszik a haladást szolgáló erőkkel, egyebek között a szakszervezetekkel. A vita során javasolták, hogy a Központi Bizottság a tervezettnél korábban tűzze napirendre a kongresszus elé kerülő beszámoló és a program tervezetének vitáját. (Lapzártakor a szóvivői tájékoztató még tartott) A Borsodi Szénbányák vezetése az idei bányásznapi ünnepséget Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központban tartotta. A résztvevőket Nagy Tibor, a Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte, majd Üveges János gazdasági vezérigazgató-helyettes mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett rá, hogy küzdelmes munkával, sok erőfeszítéssel és nélkülözéssel tették a bányászatot az ipar szerves részévé, varázsoltak meleget az otthonokba. Joggal írta a költő: „Legyen áldott a bányák népe, munkájuk életet teremt. Fölöttünk a nap sugárzó fénye, és ők értünk égnek Üveges János ünnepi beszédét mondja Dfszdoktorokat avattak, kitüntetéseket adtak át, a gályákat köszöntötték Tanévnyitó a miskolci egyetemen Dr. Zambó Jánost díszdoktorrá fogadja az egyetem rektora Tartalmában és külsőségeiben is ünnepélyes volt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tegnapi évnyitója. Az alapításának 255., miskolci létének 40. évét köszöntő oktatási intézmény sok vendéget fogadott: diszdoktorokat avattak, kitüntetéseket adtak át, köszöntőitek az új oktatókat és hallgatókat. Az ünnepi beszédet dr. Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár tartotta. Üj hallgatók a régi egyetemen Fotó: Fojtán László Az aulát megtöltő közönséget az egyetem rektora, dr. Kovács Ferenc köszöntötte. Üdvözölte az államtitkárt; dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettest; Tóth Lajost, az MSZMP megyei bizottságának titkárát; Tímár Vilmost, Miskolc Város Pártbizottságának első titkárát; dr. Szabó Györgyöt és dr. Kovács Lászlót, a megyei, illetve a miskolci tanács elnökét; Kiss Dezsőt, a megyei képviselőcsoport vezetőjét; Andrew C. Tímárt, a kanadai magyarok szövetségének főtitkárát, a hazai és külföldi egyetemek képviselőit, a régi és az új diákokat. A rektor elmondotta. hogy ebben az oktatási évben 800 hallgató kezdi meg tanulmányait az egyetemvárosban. Sok sikert kívánt nekik. Dr. Stark Antal rövid történelmi és történeti áttekintést tett Selmecbányától Sopronon át Miskolcig. Utalt arra, hogy az 1949-es törvény, amely egyetemet telepített a Dudujka-völgybe, régi és jogos igényt elégített ki. A hősi időszak kezdeti nehézségein hamar úrrá lett az új intézmény, s mindezidáig 17 ezer 133 hallgató (Folytatás a 2. oldalon) odalent.” Az évforduló alkalmából az ünnep nem kötelez a történelmi múlt elemző áttekintésére, de arra igen, hogy emlékezzünk a szakma tekintélyét, megbecsülését megalapozó elődökre, a széncsaták hőseire, a munkában dicsőséget szerzett bányászokra és azokra, akik életüket adták az embert-pró- báló munka során. — mondta az ünnepség szónoka. — Úgy kell megfelelni a bányászokkal szemben támasztott követelményeknek, hogy az ország igényei meghaladják a termelési lehetőségeket, miközben a bányászat megítélése gyakran változik — hangsúlyozta Üveges János. Ezután arról beszélt, hogy a mostani, 39. bányásznapra — az eredmények mellett — a bizonytalan jövő nyomja rá a bélyegét. Az elmúlt évtizedek sikertelen szénbányászati beruházásai láttán érthetőnek tűnhet az illetékesek félelme az egyre sürgetőbbé vált döntés következményeitől. Dönteni pedig kell, hiszen a kiszámítható jövőkép felvázolása nélkül elképzelhetetlen az elfogadható stratégia kialakítása — mondta az ünnepség szónoka. Ezután dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes és Kiss Dezső, a Borsodi Szénbányák vállalat vezérigazgatója kitüntetéseket adott át az arra érdemes bányászoknak. (Folytatás a 2. oldalon) SZEPTEMBER 1.: SZAKSZERVEZETI BÉKE ÉS SZOLIDARITÁS NAPJA Szeptember 1-je, a II. világháború kitörésének évfordulója — már hagyományosan — a szakszervezeti béke és szolidaritás napja. Ebből az alkalomból nyílt tegnap kiállítás Miskolcon, a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának székházában. A tablókon, a dokumentumokon az érdeklődők megismerkedhetnek azzal a munkával, amelyet a borsodi békedelegáció tagjai végeztek a nyáron, az NSZKKiállítás nyílt az SZMT-ben beli Hattingenben, a DGB ifjúsági szervezete által megszervezett, s a „Béke és leszerelés” mottójával megtartott nemzetközi nyári iskolán. A kéthetes szemináriumon részt vevő küldötteket meghívták a tegnapi megnyitóra. amelyen Básti János, a delegáció vezetője, az SZMT vezető titkára hangsúlyozta, hogy a Német Szövetségi (Folytatás a 2. oldalon) Az ipari miniszterhelyettes kitüntetést ad át
