Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-30 / 231. szám

1989. szeptember 30., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Vásári tarkabarka A miskolci vonatok — az expressz ás — most megáll­nak Kőbányán, a BNV-nél. Így már jóval a nyitás előtt a vásár területén nézelődhet az újságíró. Ismerőst lát. Kiss 'Bélát, a Bútoi'ker észak-magyarországi kiren­deltségének főosztályvezető­jét. Aki elmondja, igen nép­szerű a kiállítás bútoripari része. Persze ők más szem­mel .nézik a gyártók felvo­nulását. Szegényesnek tart­ják. Igaz, -nekik hat .megye hatvan 'boltjának kell bú­tort szállítaniuk, s ilyen megközelítésből igazuk le­het. De azért így is megéri, hogy itt vannak, tárgyaló- helyiségü'k van, ahol már 1990 ellátását alapozzák meg. Újabb és újabb borsodi kiállítók. Két új terméket is bemutatnak a szerencsi csokoládégyártók. A tárgya­lóteremben ismerős arc: Szilágyi László, az Elzetl- Certa .újhelyi vezérigazgató­ja. Nem, ne tessék .hinni, hogy üzleti tárgyalásokat folytat, csak éppen beugrott a szerencsiekhez. Akik most várják városuk vezetőit is: hagyomány, hogy megnézik a BNV-n, mit produkál egy- egy vállalatuk. Közben ér­keznek üzletfelek is, első­sorban külföldi partnerek. A hazai nagykervállalatok- kal nemigen van miről vi­tatkozni, érvényes szerződé­sek szabják meg a .kapcso­latokat. Sok-sok ezer láto­gató azonban csak itt tudja meg, hogy a karácsonyi, húsvéti csokifigurák Diós­győriből kerülnek az ország és a világ minden részébe, s hogy >m.i mindenféle édes- áruival látja el .az ország és sok más ország népét Sze­rencs. Erre is jó az őszi BNV. . . Közel a szerencsiekhez ál lit ki a Dohányértékesítő és Szolgáltató Közös Vállalat standján .a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár is. A sláger az Extra Symphonia normál és 100 mm-es méretben. Dr Ábrahám Katalin és Szabó Balázs, a közös vállalat osztály-, illetve főosztályve­zetője mondják el: az ríj cigarettát e hét elején kezd­ték gyártani Üjhelyben, de Debrecen és Eger is bekap­csolódik a gyártásba. Ala­csony nikotin- és kátrány­tartalma révén felveszi a versenyt — no, és csomago­lásával — akármelyik kül­földi márkával. Hasonló elő­nyei vannak a debreceniek újdonságának, a piros 100- as Symphoniának is. S még mindig borsodiak­ról. A helyszín már nem ugyanaz. A Pannonglas Ipa­ri Rt. standján állít ki a miskolci és a sajószentpéte- ri üveggyár, :s ide közel az újhelyi és a sajószentpéteri Elzett-Certa. .Nem kis büsz­keséggel érzékelem, milyen sokan állnak meg a miskol­ciak üvegtetőcserepei, vagy az újhelyiéi! és a sajószenl- péteniek gépkocsiveretei, biztonsági zárszerkezetei előtt. A legújabb termékek mór világszínvonalat képvi­selnek, s nemcsak itthon, külföldön is .igen keresettek. Ezernyi látnivalót kínál a vásár. .(Nemcsak azt, hanem közben enni- és innivalót is, nem csoda, hogy hamar elfogy a csapolt Dreher bar­na sör, amiből mindössze .2.5 .forint egy korsóny.i...) 'Belefárad a láb, belefárad a szem. Azután sgy-egy ér­dekesség -újra és újra fel­villanyozza a „vándort”. Mint például az .izraeli AYiK-cég kviarcágy-napozó- ja. Először mindannyian azt gondoljuk, 'hogy a fedél alatt fekvő csodaszép biki­nis hölgy bábu, s azt bar­nítják a sugarak. Csak ami­kor megmozdul, majd ki­száll az „ágyból”, akkor ámukui-k. Amiben egyaránt szerepe van az új napozó- eszköznek és a hölgy alak­jának is. Egyszerű felirat hirdeti a cég kapcsolatte­remtő szándékát: „Üzleti partnert .keresünk Magyar- országon.” Ilyen szép hölgy­gyei nem lesz nehéz — mondja valaki. Badarság lenne arra vál­lalkozni, hogy bármit its di­csérjen a vásárlátogató, hi­szen egy nap arra sem elég, hogy a kiállított sóik ezer tárgy, árucikk elenyésző ré­szét szemügyre vegye. Hadd hívjam fel azonban mégis a figyelmet egy nekem tetsző dologra. A Lampart igen íz­léses, praktikus, 18 rékeszes iskolaszekrénye ragadta meg a figyelmemet. Hallottam ugyanis, hogy az utóbbi idő­ben már az iskolákban is el-eltűni'k valami. Ez a szekrény talán megakadá­lyozná ... Újabb ismerősök. Az Észak-magyarországi Rek­lámszervező Kft. és egyik alapítója, a Mátrádékor képviselői. Rendezőként vannak itt elsősorban: 25 kiállító bemutatóját ők ál­lították össze. Ez számunkra azért érdekes, mert ők lesz­nek a következő miskolci .ipari vásár építői, rendezői is. Nem kis dologról van szó. Már kapcsolatba lépték az NSZK-beli AUMA-val, amely a nyugatnémet vásá­rokat összefogó szervezet, vagy bizottság, s ha sikerül dűlőre jutni, Miskolcot is felvennék a nemzetiközi vá­sárok sorába. Ez óriási le­hetőségeket nyitna -meg a megyeszékhely előtt. Mind­erről mór a jövő héten töb­bet mondhatunk majd, egv 'Miskolcon sorra kerülő megbeszélés kapcsán. (nyikcs) Alagútnyelv Ha a tervek .nem futnak zátonyra, 1993-ban áthalad­hat az első utas Franciaor­szágból Angliába, a La Manche csatorna alatt. Vagy vissza, a szigetországból a kontinensre, az alagútban. A várhatóan fényes átadási ünnepség szónoklatai nyil­ván angolul és franciául hangzanak el, ezeket le kell majd fordítani, ez természe­tes. A két ország rendőrei azonban nem szorulnak tol­mácsra. Legalább is ezt jó­solja a Financial Times, amikor arról ír, hogy a cambridge-i egyetemen már dolgoznak az új „rendőr- nyelv” kialakításán. Eduard Johnson docens a tengerész­nyelv — a „Seaspeak” —, valamint a pilóták kommu­nikációja — az „Airspeak” — sikerén felbuzdulva meg­alkotta a „Policespeak”-et, vagyis a rendőnnyelvet. Gyakorlati szempontok ve­zérelték: olyan szókincs ki­alakítása, amelyet a két or­szág rendőrei a forgalom, az egymást érintő hírtováb­bítás érdekében könnyen alkalmazhatnak. A cam­bridge-i nyelvész persze ko­moly segítséget kapott a számítógéptől. minthogy már léteznek olyan progra­mok, amelyek az adott nyelvből gombnyomásra je­lenítik meg a számítógép képernyőjén a pontos fordí­tást. A Financial Times azonban fölveti a kérdést, hogy vajon mit kezd majd a számítógép a franciák nemzeti büszkeségével, akik éppen az utóbbi időiben in­dítottak elkeseredett harcot minden angol jövevényszó ellen... A Roland Garros. a legnagyobb francia te­niszverseny alkalmából pél­dául még azoknak az angol kifejezéseknek sem adtak helyet az Eurovízió adásá­ban, amelyeket a nemzetkö­zi sportvilág csak angol for­mában használ. Persze, lehet, hogy a rendőrök okosabbak, mint az akadémikusok. „Bárul építsünk, azt {ól építsük!" Mérnöktovábbképző tan­folyam színvonalát érte el a VII., aggteleki ifjúsági kör­nyezetvédelmi szeminárium. Így értékelte dr. Czibere Ti­bor akadémikus, egyetemi tanár az idén, szeptember derekán megtartott rendez­vényt. Az érdeklődés is ezt bizonyította, hiszen a tava­lyi nyolcvannal szemben ez évben már 165 fiatal, s ke­vésbé fiatal szakember je­lentkezett a szemináriumra, mi több, dr. Stéfán Márton, Ékövizig igazgatóhelyet­tes-főmérnök véleménye sze­rint jövőre, megszakítva a hagyományt, már csak szek­cióülésekkel Oldható meg, hogy a különböző környezet- védelmi témák, szakterüle­tek alaposan megtárgyalha­tok legyenek. Az ötnapos továbbképzé­sen a közvéleményt foglal­koztató országos jelentőségű környezetvédelmi problé­mákról hallhattak előadáso­kat többek között a szak­emberek. így például az apajpusztai környezetszeny- nyezés, az aszódi veszélyes- hulladék-lerakó, valamint a dorogi égetőmű éppúgy szó­ba került, minit például a radioaktív hulladékok cso­magolása, szállítása, elhe­lyezése, vagy éppen a sa­Vezetők iskolája Félve és némi tartózkodás­sal adok utólag hirt egy olyan jubileumról, amely hul­lámokat aligha kavar a kör- véleményben. Az idén 25 éves a „Borsodi Iskola". Ez egy szervezó-továbbképzö és racionalizáló leányvállalat, amely arra specializálódott, hogy vezetőket képezzen, il­letve továbbképezien. Az is­kola ragyogóan működik, ön­fenntartó és önellátó, kurzu­sainak, rendezvényeinek ma­gas színvonala máshol is példa értékű. Nem véletlen, hogy a jubileumi ünnepség­re, amelyet a napokban tar­tottak Miskolcon, a Tudo­mány és Technika Házában, eljöttek a bolgár, a cseh­szlovák és a lengyel lestvér- rzervezetek képviselői is. Nemcsak köszöntem, hanem köszönni s megköszönni is... Ugyanis a miskolci tapaszta­latok jól hasznosultak Prágá­ban, Varsóban, Szófiában is. S hogy mégis miért óvom inogom a túlzott lelkesedés­től? Ez a vezérképzö, táltos- kepzö intézmény negyedszá­zados működése során mint­egy negyvenezer emberrel ke- ■ ült kapcsolatba, s a külön­böző intézményesített tanfo­lyamokon csaknem húszezren vettek részt ... Az olvasó joggal kérdezheti, hogy hol ennek a haszna, amikor az ország eladósodott, gazdasá­gi gondokkal küzd, külföldi kölcsönökélt ácsingózik, S az infláció kétszámjegyű. Az sem titok, hogy éppen a fen­tiek okán, a 2 országban ve- retö-ellenes hangulat alakult ki, s a közvélemény a vezetést, a vezetőket hibáztatja napi nyűgeinkért, s az elszalasztott lehetőségek miatt. Ki vétett? Ki mulasztott? Biintethetö-e a szülő, ha csemetéje beveri az ablakot? Hibás-e a kenyétszelésre ter­mett kés, ha rossz kézbe ke- iülve embert öl? Választ nem igénylő kérdé­sek ezek. Végezetül hadd kö- szÖntsük itt és most a jubile­um alkalmából az iskolát az egyik alapító tag közmondás- értékű megállapításával: be­bizonyosodott, hogy a vezetés megtanulható és megtanítha­tó .. . Ha ez a prófécia pá­rosul azzal a mostani igény­nyel, mely szetint praktiku­sabb és demokratikusabb az, ha a vezető kiválasztódik, s nem kijelöltetik; akkor a Borsodi Iskola jubileumi mél­tatása felhőtlen is lehet .. . (brackó) vas esők hatása a környezet­re. Másik érdeme a szemi­náriumnak, hogy helyi je­lentőségű, megyei érdekelt­ségű témákban közvetlen információkhoz juthattak a résztvevők: Észak-Magyar­ország vízgazdálkodásának és annak nemzetközi ta­pasztalatai, környezetminő­ség és közegészségügy a me­gyei Köjál értékelésében, a miskolci fürdők és fejlesz­téseik, Borsod megye gyógy­fürdői, Észak-Magyarország hu 1 lad ékelhelyezés i, ártal­matlanítási feladatai stb. A megye vállalaitai közül a BVK, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, az Észak m agyarországi Vegyi­művök képviselői előadáso­kon ismertették környezet- védelmi programjukat, míg a Sajóládi Vízmű és a Bor­sodi Sörgyár ilyen irányú beruházásait személyesen, tanulmányút keretében lát­hatták a haliiga,tóik. Az elhangzott előadások néhány figyelemre méltó gondolatát érdemes köz- kinccsé tenni: Így például Berecz Endre egyetemi ta­nár a hulladékszegény tech­nológiákat ismertette, szem­léletbeli példát mutatva a műszaki értelmiségiek szá­mára. „Mündig a mai tech­nológiai szint maximális fi­gyelembevételét kell szem előtt tartanunk az ember és a nap érdekében ... Bármit építsünk, azt jól építsük!... Takarékoskodni azért nem lehet, mert az egészségünk­ről van szó!” Az ország termőterületé­nek mintegy ötven százalé­ka, négymillió hektár, vala­milyen hibával rendelkezik (erózió, belvízkár, szikese- dés). javításra szorul. En­nek harminc százalékán az elmúlt kilenc évben komp­lex meliorációt valósítottak meg. Ezt már a racionális földhasználat témakörében dr. Baranyai Ferenc, MÉM­o.sztályvezető állapította meg. Kétségbeejtően hatott Kon­koly Jánosnak, a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igaz­gatójának az előadása, az apajpusztai eseményekről. Az 1979- től tartó környezet - szennyezés, mely 1988-ban került nyilvánosságra, még a mai nap is tart 1 Az el­ásott veszélyes hulladékok­ról az alföldi gazdaság egy­szerűen nem tud informá­ciókat adni, semmiféle nyil­vántartással nem rendelke­zik, s bár az év végéig kö­telezték, hogy számolja fel veszélyeshulladék-gyűjtő te­lepét, — ezt az állami gaz­daság fellebbezte, — semmi esély sincs erre, mint aho­gyan a testület rendbeho­zatalára sem sok. Dr. Pados Imre, az Ékö­vizig igazgatója térségünk vízgazdálkodása mellett an­nak nemzetközi kapcsolatai­ról számolt be. Eszerint a Sajó, a Hernád és a Bodrog teljes vízgyűjtőterületének több mint nyolcvan száza­léka az országhatáron túl található. A csehszlovák szakemberekkel ezért foko­zottan szükséges lenne az együttműködés, például a Bódva-völgy közös vízgaz­dálkodási tervének elkészí­tésében, valamint az aggte­leki Baradla-barlangrend- szer vízminőségének javítá­sában, ugyanis a szlovák ol­dalról nem 'kellően tisztított szennyvizek terhelik jelen­leg a barlangrendszert. Károsodnák erdeink. Cse­rép János, a BEFAG igaz­gatója tájékoztatta erről a hallgatókat. A talaj nitro- gén-feldúsulása kedvezőtlen faunaváltozást okoz, csök­ken a fotoszintézis, s ennek következtében csokikén erde­ink oxigéntermelése is, a lei ritkult erdőállományok ta­lajai pedig gyorsan kiszá- ardnak... A légszennyezés különösen két fajt érint: a kocsányos és a kocsányta- lan tölgyet. A gazdaság te­rületén az összes élőfakész­let 3,8 százaléka a fafaj- élőfakészlet 8,6 százaléka puszult el, melynek mate­riális értéke 2 milliárd fo­rintra tehető. A mezőgazdaságilag mű­veli terület több, mint tíz százalékára szállít az Észák- magyarországi Vegyiművek gyomirtó szereket, poliure- tán termékeivel pedig a ha­zai szükséglet döntő többsé­gét elégíti ki. A gyártás kö­vetkeztében por. kén-dioxid. szén-monoxid kerül a leve­gőbe. de a megfelelő tech­nológiával a mért értékek kielégítették az előírtakat, így 1988-ban már az előző évi 264 ezer forinttal szem­ben már nem kellett kör­nyezetvédelmi bírságot fi­zetnie a vállalatnak. Erről a jelenlegi helyzetről Szőke Béla vezérigazgató beszélt a szem i nárium résztvevőinek. így szüret táján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom