Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-19 / 221. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. szeptember 19., kedd Egyeztető tárgyalások aláírták a megállapodást (Folytatás az 1. oldalról) a védelmi reform keretében határozzák mag. Addig is, az MSZMP javaslatára a kormány elfogadta azt a bi­zalomerősítő javaslatot, hogy a Munkásőrség létszá­mát jövőre 60 ezerről 40 ezerre csökkentsék. Meg-' szüntetik a Munkásőrség fegyveres gyakorlatait és fegyvereit a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá helyezik. Ezt követően elfogadták Tölgyessy Péter javaslatát, hogy a középszintű megbe­szélésen a különböző kérdé­seket megvitató bizottságok sorrendjében haladva tár­gyalják a vitás témákat. Az Alkotmánybírósággal kapcso­latban rövid vita után a felek elfogadták, hogy az alkotmánybírákat a parla­ment kétharmados, minősí­tett többséggel válassza meg. Egyetértés mutatkozik a felek között abban is, hogy fel kell állítani az állam- polgári jogok szószólójának (ombudsman) intézményét. Ezzel kapcsolatban az MSZMP részéről Somogy - vári István elmondta, hogy a tervek szerint január 1- jétől megszűnik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Ennek gazdasági feladatait átveszi a Legfőbb Állami Számvevőszék, de egyéb ha­táskörének ellátásával indo­kolt az állampolgári jogok szóvivőjét megbízni. A köztársasági elnök meg­választásával kapcsolatban a középszintű tárgyaláson továbbra sem közeledtek az álláspontok abban a tekin­tetben, hogy hivatalba lépé­séig ki lássa el az állam­fői teendőket. Az MSZMP azt javasolta, hogy az alkot­mánymódosítás hatályba lé­pésekor szűnjék mag az El­nöki Tanács, ám az új köztársasági elnök magvá­lasztásáig az ET elnöke vé­gezze az államfői feladato­kat. Ezt a megoldást a Har­madik Oldal is támogatta, az EKA azonban kitart amellett, hogy az átmeneti időszakban az Elnöki Ta­nács megszüntetését követő­en a parlamenti elnök gya­korolja a szűkített államfői jogkört. Lényegében konszenzus született a párttörvényről. Az eltérő véleményt az EKA külön nyilatkozatban teszi majd közzé, a parlament elé kerülő törvénytervezetben pedig a vitás kérdésekben alternatív javaslatot terjesz­tenek elő. Megállapodás szü­letett arról, hogy az Alkot­mánybíróság 1990. január 1- jétől kezdi meg működését, valamint arról is, hogy az alkotmánybírák maguk kö­zött választják meg az Al­kotmánybíróság elnökét. A középszintű háromolda­lú politikai egyeztető tár­gyalások befejeztével az es­ti órákban kezdődött meg a Parlamentben a plenáris ülés,, amely elsőként a hét végén ülésezett szakértői bi­zottságok munkájának ered­ményeit tekintette át. Gál Zoltán, az MSZMP tárgyalóküldöttségének tag­ja, a tájékoztatót követően bejelentette, hogy ezzel a középszintű tárgyalások funkciója befejezettnek te­kinthető. Horváth Lajos ezt köve­tően — az előzetes megbe­szélések szerint — átadta a szót Nyers Rezsőnek, az MSZMP képviselőjének. — Három hónap kemény tárgyalásainak eredménye­ként szakasz-határhoz ér­keztünk — mondta beveze­tőben. — Aláírásunkkal megerősíthetjük a létrejött politikai konszenzust a bé­kés átmenetet szolgáló el­vekről és . szabályokról. Ez közös eredmény, amely a három fél konstruktivitását. megegyezési szándékát és ön­mérsékletét tanúsítja. — Amikor az MSZMP tárgyaló delegációja aláírta az előzetes megállapodások­ról szóló okmányt, az MSZM.P-t nem a hatalom- átadás módja, hanem a ha­talomgyakorlás átalakításá­nak célja vezérelte. A politikai egyeztető tár­gyalások plenáris ülése?este 9 óra előtt néhány perccel, a megállapodás aláírásával fejezte be munkáját. Horn Gyula nyilatkozata a Financial limesban Az osztrák—magyar határ megnyitásáról hozott magyar kormánydöntésről, a Varsói Szerződés szervezetének szük­séges korszerűsítéséről, hazánk Európában elfoglalt helyéről, gazdasági problémáink megoldási lehetőségeiről és az MSZMP októberi kongresszusával kapcsolatos elvárásairól nyilatko­zott Horn Gyula külügyminiszter a Financial Times tudósí­tójának. A kötetlen beszélgetésként készült interjút „A férfi, aki kiengedte a keletnémeteket” címmel hétfői számában közölte az üzleti körök tekintélyes lapja. „Ha mérvadónak lehet tekinteni az egyszerű magyarok véleményét, akkor Horn Gyula várhatólag parlamenti man­dátumhoz jut majd az 1947 óta* első ízben sorra kerülő sza­bad választásokon" — kezdi bevezetőben a magyar minisz­ter bemutatását Judy Dempsey. — A Varsói Szerződésnek nem kellene ideológiai, vagy kétoldalú kérdésekkel foglal­koznia. Nem kellene felada­tának tekintenie, hogy tagál­lamai között felmerülő konk­rét politikai kérdéseket ke­zeljen. Ehelyett katonai együttműködésre kellene összpontosítania. Ezen a té­Felhívás FELHÍVJUK SZÍVES FIGYELMÉT, HOGY AZ OKISZ SZERVEZÉSI ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI VÁLLALAT ÉS AZ ÉGSZI KUTATÓ ÉS SZERVEZŐ KFT. KIADJA AZ Építőipari Kisvállalkozók Normagyűjteményét I. kötet ÉPÍTŐMESTERI MUNKÁK Mór kapható! (Azonnal postázzuk) Ára: 900 Ft/kötet II. kötet SZAKIPARI MUNKÁK Ára: 900 Ft/kötet Megjelenés: 1989. október ill. kötet SZERELŐIPARI MUNKÁK Ára: 900 Ft/kötet Megjelenés: 1989. december IV. kötet ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK Ára: 500 Ft/kötet Megjelenés: 1989. december Előrendelés esetén a teljes sorozat ára: 2800 Ft AJÁNLOTT ALKALMAZÁSI TERÜLETEK: ♦ kisiparosok ♦ kisvállalkozók (vgmk, gmk, szakcsoportok, önelszámoló egységek stb.) ♦ kisszövetkezetek ♦ szövetkezetek ♦ vállalatok ♦ magántervezők ♦ építésügyi szakértők és ♦ minden érdekelt gazdálkodó szervezet A MEGRENDELT KÖTETEKET MEGJELENÉSKOR POSTÁZZUK Megrendelhető: OKISZ SZ. SZ. V., Budapest 8., Pl.: 247. 1445 A már megjelent kötetek megvásárolhatók: OKISZ SZ. SZ. V. bemutatóterem, Budapest VI., Szófia u. 5. Telefonszám: 426-766; 426-938 Megrendelés esetén pontos címet (irányitószámmal) kérünk ien is minőségi változások történnek — mondotta a mi­niszter. Ezután arról szólt, hogy 'Magyarország — romló gaz­dasági helyzetében — min­denekelőtt gazdasági koope­rációra törekszik. Kifejtette, hogy az ország adósságter- heit az adósságtételek érték­papírokra történő átváltása útján kellene csökkenteni. Üdvösnek tartaná azt is. hogy csökkentsék a magyar' exportot sújtó közös piaci vámokat. A magyar külpolitika vá­lasztások utáni folyamatos­ságáról szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy ez ügy­ben alig van nézetljülönb- ség az ellenzéki csoportok­kal. Nem merül fel a VSZ- ből való kilépés lehetősége és minden párt úgy véli, nincs Magyarország számá­ra más választás, mint to­vábbmenni a jelenlegi úton. Kiemelte, hogy bármiként alakulnak is a szovjet re­formfolyamat jövendő kilá­tásai, „nem lehet a régi sztá­linista modellhez visszatér­ni, még a Szovjetunióban sem”. Ahol a baj, ott a segítség! Talajjavításról kis- és nagyüzemben Vállalkozó szellemű embe­rek — egyénenként vagy többen összefogva — ma már egyre több földet bérelnek, vagy vásárolnak. E földek minősége azonban nem min­dig alkalmas intenzív nö­vénykultúrák termesztésére. Javítás után azonban hosszú távon meghálálják a törő­dést. A termelőüzemek ál­talában savanyú talajú föld­jeiktől igyekeznek megsza­badulni, amelyeket azonban javítani lehet és kell is. Er­ről kérdeztük dr. Köhler Mi­hályt. a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem Termelés- fejlesztési Intézetének fő­munkatársát, aki a követke­zőket mondta el; — Tessedik 1781-ben indí­totta meg a talajjavításra vonatkozó kísérleteit a Békés megyei Szarvason. Kísérle­teibe 14-féle változatot állí­tott be, melyek között a már- gával (meszes altalaj) való terítés — később digózás né­ven térjedt el — mint egyik leghasznosabb javítási eljá­rás már szerepelt. Hamar fel­ismerte ennek jelentőségét, a továbbiakban a fő erőt a márgával való térítéses szik- javításra fordította az otta­ni mésztelen és átmeneti szít keseken. Tessedik tevékeny­sége nyomán először a kör­nyékbeli parasztság, amikor meggyőződött talaj javítási eljárásának helyességéről, felkarolta és alkalmazta. Hosszú időnek kellett eltel­nie, amíg az ország illetéke­sei felismerték a talajjavítás jelentőségét. „ — Hogyan alakult a digó- zás technológiája? — Tessedik idejében a me­szes altalajterítést kézzel végezték. 1—1,5 m széles és 2—2,5 méter mély árokból termelték ki a javításhoz szükséges sárga földet. A ki­termelés után talicskával hordták szét és azt elterítet­ték. Később a parasztság köré­ben elterjedt javítási mód íogatos kordákkal és kocsik­kal meggyorsult. A meszes altalajterítés további könnyítésére a 40-es évek elején Herke javasla­tára sárga földet kotrógéppel termelték ki már ekkor a bányákból és traktorral vontatott pótkocsikra rakva szállították az anyagot a pa­rasztgazdaságokba a javítan­dó területre, ahol azt kézi erővel terítették el. A me­szes márgával végzett szik­javítási munka 1947-ben vett nagyobb lendületet, amikor Prettenhoffer kidolgozta a szkréperes. technológiát és a nagy teljesítményű földnyeső gépekkel a Tiszántúlon több mint 100 000 hektár terület eredményes megjavítására került sor. — A meszes altalajjal vég­zett talajjavításnak mi a je­lentősége zöldségtermesztés­ben? — kérdeztük Köhler Mihályt. — A Hajdú-Bihar megyé­ben végzett digózásból ki­emelten vizsgáltam a Bakon- szeg Üj Világ, ma Bessenyei és a Nagyrábé Petőfi Mg, Tsz-ben végzett talajjavítás eredményeit. Megállapítot­tani. hogy a termelőszövet­kezetek digózással megjaví­tott szikes talaja alkalmassá vált zöldségtermesztésre. A termelőszövetkezetek ezen a területen több éven át ered­ményesen foglalkoztak pa­radicsom, paprika, sárgaré­pa. zöldborsó és zöldbab ter­mesztésével, paradicsomnál, paprikánál 26.0 t ha, a zöld- iDorsónál és a zöldbabnál 8—10 l ha hozam. Az ered­mények arra késztettek, hogy felhívjam a figyelmet a me­szes altalajjal végzett talaj- javítás jelentőségére a zöld­ségtermesztés érdekében a szikes talajokon. így, ahol van elegendő munkaerő, a szikes talajokon a digózás után termeszthetnek zöldsé­get. — Melyek a meszes alta­lajjal végzett talajjavítás előnyei? — A rendelkezésre álló szállítóeszközökkel a javí­tandó területre vihető a gép­pel, esetleg kisüzemben kéz­zel kitermelt sárga föld, és elteríthető 3—6 cm vastagon. Az alkalmi lehetőségek ki­használásával |s birtokunkba kerülhet a meszes altalaj. •Terítését tolólappal, simí- lóval, esetleg kézi erővel vé­gezzük. A sárgaföld-terítés a talaj termőszintjét növeli, és az agyagásványhoz kötődő kalcium nem mosódik ki. A javítás utáni tartamhatása hosszú. A szarvasi Tessedik- kert talaját vizsgálva (Fe- rencz K. 1980) 200 év után is fennállt a javitóhatás! A táblákban lévő szikes foltok mégszüntethetők, ez a lehetőség kisgazdaságokra is érvényes. A zöldségtermesz-] lés területe növelhető a me­szes altalajjal végzett talaj­javítással. Megvalósítható­nak tartom azt is. hogy a gyümölcsültetvények terüle­tén lévő szikes foltok és vo­nulatok ilyen módszerrel ke­rüljenek megjavításra. A javítóanyag-lelőhely ke­resésekor tartsuk szem előtt azt, hogy a magasabb fek­vésű területek és vonulatok! altalajában van jó minőségű­meszes márga. A mai magas termelési költségráfordítások inellett fontos feladatnak tartom, hogy talajjavítóit te­rületeken termeljünk. Továb­bá azt, hogy a régi jó eljá­rást, a digózást újra fedez­zük lel és alkalmazzuk a szikes talajok javítására. A digózás előkészítésé­ben, technológiájának ki­alakításában és a javítás ki­vitelezésében nagy- és kisgaz­daságokban egyaránt közre­működünk. A talajjavítás lehetősége szinte'majdnem minden dél­borsodi részen adott, tehát élni kell vele, még akkor is, ha a pillanatnyi helyzetben ez költséges, ám hosszabb távon feltétlen meghálálja a föld a gondoskodást. B. Sz. L. többszörös nyerési lehetőség! minden heten sorsolás! A Kanadai Szenátus küldöttségének látogatása ^3Qei^3ribeti tt VáSaiÖ-*-, AOj[VLDUL±Ál ftQ tra&kntot nyerhet \ A magyar Országgyűlés meghívására vasárnap Bu­dapestre érkezett a Kanadai Szenátus Európa Bizottságá­nak küldöttsége, Terry Clif- fordnak a bizottság elnökének vezetésével. A delegációt hétfőn az Országházban fo­gadta Fodor István alel- nök. A megbeszélésen tájé­koztatás hangzott el a par­lament változó szerepéről, ezen belül részletesen szól­tak az Országgyűlés munká­jában részt vevő független és ellenzéki csoport műkö­déséről. A tengerentúli ven­dégek kérdésére szó volt a békés átmenet törvényes garanciáiról, S az ezzel ösz- szefüggő külföldi tőkebefek­tetések lehetőségeiről. Ka­nadai részről érdeklődtek a választások várható kimene­teléről és a pártok közötti együttműködés esélyeiről. A nap folyamán a kana­dai szenátus tagjai találkoz­tak Berecz Jánossal, a kül­ügyi bizottság elnökével. A Terry Clifford vezette szenátusi küldöttséget fo­gadta Pozsgay Imre állam­miniszter is. (MTI) Kárpáti Ferenc Indiában Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter, hétfőn, katonai küldöttség élén Üj-Delhibe érkezett. Az Indira Gandhi repülőtéren Krisna Csandra Pant indiai vóflnlmi mini«7lpr *.» h ti rn 111 haderőnem vezérkari főnö­kei, valamint az indiai had­sereg és a külügyminiszté­rium vezető beosztású tiszt­ségviselői fogadták a magyar küldöttséget. Jelen volt dr. Balogh András, Magyaror­szág új-deli nagykövete.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom