Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lapja Magánkézben az ózdi durvahengermű? Eszmecsere az ózdiakkal és a kongresszusi küldöttekkel Szó lehet ró!<v ' ’ de még nem döntöttek A Kossuth rádió tegnap reg­geli adásában lapszemlézte a Magyar Hírlap pénteki cik­két, amely szerint magánkéz­be jutljat az ózdi durvahen­germű. Bizonytalanok va­gyunk, mert a hírt a rádióból ugyan hallottuk, de magát a cikket nem olvashattuk. Bor­sodba és igy Miskolcra sem jutott el tegnap a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet. Hogy kinek a hibájából, azon törje a fejét a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat. vala­mint a Magyar Posta, minden­esetre tény, hogy az oly fon­tos információt tartalmazó la­pot hiába kerestük tegnap a megyében. A hírről, mármint, arról, hogy valóban magánkézbe juthat-e a bezárás rémével fenyegetett üzem, viszont biztos információval szol­gálhatunk olvasóinknak. Az Ózdi Kohászati Üzemek egyik illetékes vezetője (személyesen nem kívánt nyilallt ózni, viszont tájékoz­tatásunkra hajlandó volt) elmondotta, hogy elsietett­nek tartaná tényként beje­lenteni az üzem megvásár­lását. Az. elmúlt hetekben valóban szóba került, hogy a durvalhengerde egyes be­rendezéseit megvásárolná, illetve lízingelné egy ózdi kisiparos, Petrenkó János, ám az üzletet még nem kö­tötték meg. Az ózdi kohászok, köze­lebbről a durvaihengeiműi- e'k ‘küldöttsége — mint em­lékezetes — augusztus 23-án járt a kormány elnökénél. Mivel e hengerde egyes-be­rendezései egy ideig még nyereségesen működtethetők, a kormányfővel történt meg­beszélések után lehetőség nyílt azok megvásárlására, bérletére is. Az üzemben alakulhat a dolgozóikból ver­buválódott kft., létrejöhet úgynevezett felhasználói kit, is. A kohászatban most tanulmányozzák, melyik len­ne a vállalat és a kohá­szok. hengerészek számára az optimális megoldás. Ha Petrenkó János rendelkezik elegendő befektethető pénz­zel, valamint a szükséges kölcsönökhöz megszerzi a garanciát, úgy az ő közre­működésétől sem zárkóznak el a kohászatban, de a szer­ződések megkötéséig a vál­lalkozás megindításáig még eltelhet néhány nap, sőt hét is, m'i-vel a sietség, a meggondolatlanság, a kap­kodás többet ártana, mint segítene. U. J. Karcsúsítás nélkül Nagyvállalat kisüzemei Hedgyessy Péter látogatása megyénkben A tegnapi napot me­gyénkben töltötte Med- gyessy Péter miniszter- elnök-helyettes. Délelőtt Ózdra láto­gatott, ahol az Ózdi Ko­hászati üzemek vezetői­vel tárgyalt az északi országrész nagyüzeme helyzetéről, a szerkezet­átalakítás lehetőségei­ről, a jövő kilátásairól. Délután — eleget téve az MSZMP borsodi kongresszu­si küldöttei .meghívásának — a megyei pártbizottságot ke­reste fel. ahol találkozott és több mint háromórás esz­mecserét folytatott kongresz- szusi küldötteinkkel. A vendéget Dudla József, az MSZMP Politikai Intéző­bizottságának tagja, a párt megyei első titkára köszön­tötte, majd Medgyessy Péter előadást tartott időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről, napjaink úgyszólván mind­annyiunkat foglalkoztató po­litikai kérdéseiről. Mindenekelőtt azzal kell szembenéznünk — kezdte—, hogy mit hoztunk magunk­kal a múltból? Vállalnunk kell a súlyos gondokat, de a tisztes eredményeket is. Hi­szen a viszonyítási alap dön­ti el, mi volt a jó és mi a rossz. Ám a kettőt együtt kel) értékelni, s ha ezt tesz- szük, nem kell az MSZMP tagjainak lehajtott fejjel jár­niuk. A gazdaság gondjait tag­lalva arról beszélt, hogy mi­lyen terheket jelent az or­szág számára az adósságállo­mány, a rossz struktúra és az értékvesztés, az érték­rend felbomlása. Rámuta­tott: a gazdaság átalakításá­hoz nem elegendőek csak a reformok, a működő tőke bevonására is elodázhatatla- nul szükségünk van. Enél- kül megvalósíthatatlan vágy­álom a szerkezetátalakítás. Igen érdekes gondolatokat vetett fel az idegenforga­lommal, a tulajdonviszo­nyokkal. az import és a bé­rek liberalizálásával, a pénz­ügyi és az adórendszer re­formjával kapcsolatban, (Folytatás a 2. oldalon) Nincs pénz vetőmagra (sem) Tájékoztató a szaporítóanyag-ellátasról A dotáció megvonása, a meglevő létszám foglalkoz­tatása új gazdaságii, formák kiaWkításána szorítják a vállalatokat, így a Borso­di Szénbányákat is. iHa már új munkahelyek létesítésére nincs is tehetősége, megke­resték azt a formát, amely lehetővé teszi, hogy a meg­levő létszámot megtartsák, foglalkoztassák. Ezért ke­resték olyan megoldást, amellyel a létszámcsökken­tés, a „vállalati karcsúsí­tás” elkerülhetővé vált. Ezen közgazdasági meg­gondolások alapján alakítot­ták ki a Borsodi Szénbá­nyáknál az első korlátolt felelősségű társaságot, a központi építőrészleg átszer­vezésével. Ezáltal mintegy 130 dolgozó foglalkoztatását oLdöbták meg. A szükséges törzstőke jelenitős része a Borsodi Szénbányáké, de részt vesz a vállalkozásban a BVK és a BÁÉV is. ki­sebb arányban. A kfit. májustól önálló vállalkozásként működik. Megszerzi a munkát, köti a szerződéseket, megállapodá­sokat. Mint önálló vállal­kozó, természetesen nem­csak a .szénbányáknál adódó munkát végzi el, hanem külső cégekkel is köt meg­állapodásokat. A már működő önálló vállalkozás mellett újabb kft. alapítása is napirenden van. Ezt a terveik szerint egy N'SZK-céggel közös vál­lalkozásként hozzák létre. Erre a társasági szerződést már aláírták. Ennek a vál­lalkozásnak profiljába tar­tozik majd a műszaki ter­vezés, és többféle szolgálta­tó tevékenység. Erre a cél­ra átadják részére a volt ormosi bányaüzem különbö­ző iműihélyéit, ahol megfele­lő , kapacitás áll a gyártás rendelkezésére. A vállalko­zás mintegy 100 fővel indul, a törzstőkéből pedig a Bor­sodi Szénbányák több mint 40 százalékkal részesedik. A hét végén Miskolcon sajtótájékoztatót rendezett a Vetőmag-termeltető és Értékesítési Vállalat terüle­ti központjának Borsod me­gyei termelési osztálya. Varró Imre igazgatóhelyet­tes, a vetőmagellátásról a következőket mondta el: — A hazai rendeltetésű, teljes körű, kiegyensúlyo­zott vetömagellátásra gon­dos, szervezett munkával ké­szültünk fel, jól együttmű­ködtünk a vetőmagüzemek­kel, termelést integráló rendszerekkel és kutatóin­tézetekkel. Szakemberháló­zatunk valamennyi mező- gazdasági üzemet, termelési rendszert felkeresett a vár­ható igények felmérésére még az elmúlt év őszén, s ennek figyelembevételével szerveztük meg a nemesí­tett vetőmag-előállítást. A lakossági ellátáshoz szüksé­ges vetőmagvak kiszerelése modern és nagy teljesítmé­nyű automata berendezé­sekkel már júliusban meg­kezdődött, s az őszi vetésű kertészeti vetőmagvak, be­leértve a dísznövényék ve- tőmagvait is, az üzletháló­zatban vevőink rendelkezé­sére állnak, őszi vetésű nö­vényfajokból a jó vetőmag­termés birtokában, valamint fajtaválaszték.-bővítő im­porttal zavartalan őszi ve­tőmagellátás várható, s több fajnál a fajtaigények specifikus kielégítésével lé­nyegesen jobb lesz az ellá­tás, mint az elmúlt évék­ben. A vetőmagfelújításhoz szükséges fémzárolt vető­magvak kiszállítása meg­kezdődött, és a megrendelt vetőmagvak optimális vetés­idő előtt a felhasználókhoz kerülnek. Legfontosabb növényünk­ről — az őszi búzáról a szakember elmondta, hogy úgy mennyiségben, mint fajtaválasztékban a bőség zavarával küszködik a vál­lalat. Amíg 1984-ben tizen- egyezer-háromszáz tonna vetőmagot rendeltek,, a me­gyei üzemek, ez évben csak 6210 tonna vetőmag fogyott. Ez nyugtalanító, hisz a gaz­daságok — pénzügyi nehéz­ségeik miatt — nagyrészt saját termelésű magvakat vetnek, így a fokozatos faj­talerombolással is számol­nunk kell. Ezért a vállalat az itt előállított kalászosok vetőmagját részben külföldi piacon értékesíti a jövőben, főként, ha ez évtől még in­kább lehetősége lesz rá a piac liberalizálása miatt. Pedig jó- és bőtermő faj­tákat kínálnak (GK-ötha- lom, MV—15, Bucsányi—20, GK-Zombor). Kedvezményt is adnak a vásárláshoz, hi­szen jó minőségű kenyér- gabonáért is adnak vető­magot, de érdekes módon az üzemek alig-alig éltek ezzel a csereakciós lehető­ségei. Megyénk mezőgazdasági üzemeit segítő termelési rendszerek (KITE, GITR. IKR) is kevesebb vetőma­got rendeltek, az IKR pél­dául a tavalyi megrendelés 59 ‘ százalékát. A nagyüze­mek felkészültek a pénzhi­ányra, ezért korábban fel­vásárolták azokat az elit és elsőfokú szaporulatéi mag-, vakat, amelyek termését most elvetve szinte ellen­őrizhetetlen vetőmagforgal­mat bonyolítanak le egy­más között, ami szinte a máról holnapra élés jele. Rozsvetőmagból is hatvan százalékkal több a készlet. Gondterheltek a szőlősgazdák. A fürtökön a bogyók már zsendülnek, azaz színétednek, de hiányzik a napsütés. A csapadék már elég, ám annál szükségesebb lenne a meleg, hogy a bogyók cukrosodjanak. A korai fajták már beértek, s az úgyneve­zett csemegeszőlő, amely elsősorban fogyasz­tásra alkalmas, már piacra is került. Megyénk szőlőültetvényeinek zömét tevő borszőlő szü­rete azonban még odébb van, s ezért gond-' terheltek a szőlősgazdák. Mert a sok esőzés miatt több helyen már repedeznek a bogyók, s a gombafertőzés miatt rothadással is szá­molni kell. Bár a termés mind mennyiségben, mind pedig minőségben elég nagy szóró­dást mutat, átlagosan a múlt évinél gyen­gébb, közepes termésre lehet számítani a je­lenlegi állapot szerint. Érik a szőlő a világhírű Tokaj-Hegyalján is. A hagyományosan telepített furmint, hársle­velű és sárgamuskotály fajták mellett meg­jelentek az engedélyezett új fajták is. Kísér­letképpen engedélyezték a telepítését példá­ul a zenit és a zengő nevű fajtáknak. Ezt a két fajtát a Módi Szakszövetkezet ültette, s ennek érése megkezdődött. Az új fajták telepi­lésének egyik célja, hogy a korábban érő faj­tákkal a szüret idejét széthúzzák. Hogy aztán megfelel-e a tokaj-hegyaljai borok követel­ményeinek az ezekből szűrt must, azt csak több évi kísérlet, illetve termés és a borok minősége mutatja majd meg. Elterjedése, illetve nagyüzemi telepítése is ennek függ­vénye. Ezért az újabb telepítések egyelőre a hagyományos fajtákból történnek. nyt vár a Gondterheltek a gazdák (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom