Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
É£ AK-MAGYARORSZAG 8 1989. augusztus 12., szombat Delelő Feledy Gyula rajza Cári búvóhely vagy KGB-pince? Világszerte siker, itthon érdektelenség A Kodály Zenepedagógiai Intézet épülete Kecskeméten Kitünően működik a moszkvai pletykahólózat. (A Moszkvába akkreditált külföldi újságírók szerint, ha a peresztrojka fele ilyen hatékonyan működne, nem lenne semmi baj.) Mind gyakrabban hallani például arról, hogy a szovjet főváros alatt valóságos labirintushálózat húzódik. A szerényebb és szelidebb feltételezések szerint a labirintusokat még * Rettegett Iván cár korában építették, sőt a véreskezű- ségéről ismert uralkodó állítólag hatalmas könyvtárat gyűjtött össze — a-föld alatt. No nem szegényes kivitelű könyvecskékről volt szó, hanem olyanokról, amelyeknek aranyborítása eleve felért egy mesés vagyonnal. A történet szerint a cár megölette a labirintusban dolgozó valamennyi embert, hogy a titokra soha ne derüljön fény. A vadabb fel- tételezések ugyanakkor árról szólnak, hogy az Állam- védelmi Bizottság (KGB) teremtett hatalmas kiterjedésű pincéket, föld alatti erődítményrendszert. Mi igaz a pletykából, kérdezett rá az Izvesztyija újságírója, s nem is találhatott volna kompetensebb személyt a válaszolásra, mint a moszkvai városi bizottság helyettes vezetőjét, Jurij Si- lobrejevet. Az újságíró legnagyobb meghökkenésére az interjúalany nem tagadta a labirintusok létezését, és leszögezte, hogy a történelmi legendák jó részének valós alapja van. Így komoly esély mutatkozik arra is, hogy Rettegett Iván könyvtárának maradványaira előbb-utóbb rábukkannak, de a föld alatti Moszkva más érdekességeket is rejt. A homályban való tapogatózást nagyban megkönnyíti, hogy egyre több dokumentum, archív térkép és leírás kerül elő az irattárak mélyéről. Hogy másokat is izgatott a föld alatti világ, azt bizonyítja, hogy az 1930-as években Sztálin Apollosz Ivanov mérnököt* bízta meg a titkos munkával. Így többek között az is kiderült, hogy u Kreml alatt jól kiépített menekülési útvonalak húzódnak. Ezek egyikét, amely a folyópart irányába vitt a Kreml palotából, még a harmincas évek közepén berobbantották, a folyóparti kijáratot pedig gondosan befalazták. Hogy a munkát végző embereknek- mi lett a sorsa (esetleg „cári módon” haltak-e meg), senki nem tudja. Mint ahogy ezekről a feltárásokról is r sokáig hallgatni illett, mint sok más dologról is a sztálini időkben. Később a metróépítés szintén sok .meglepetéssel szolgált a labirintus feltáróinak. Legutóbb 1979-ben a Marx sugárút megálló alatt találtak több évszázados kincseket, fegyvereket, írásos, emlékeket. Ezek között megfejtettek olyan feljegyzéseket is, amelyekben szintén titkos föld alatti útvonalak, kazamaták rajzolódtak ki. Valószínűleg ít híres GUM áruház alatt is nagy rejtekhelyek találhatók, az viszont a mai ismeretek szerint kizárható, hogy a Dzerzsinszkij téren, a KGB mai központi épülete a „föld alatt is folytatódna”. A városi tanács tervei között szerepel, hogy kiadják a történelmi értékű Iva- nov-dokumentumokat, és természetesen további ásatásokkal térképezik fel Moszkva föld alatti világát. A legtitkosabb álmok között az szerepel, hogy a jövőben szenzációs kirándulásokat szerveznek a labirintusokban, ám a hasznosítható föld alatti termekben akár üzleteket is kialakíthatnának. A világ számos nagyvárosában ugyanis egyértelműen a felszín alatti terjeszkedés mellett döntöttek. Ügy látszik, Moszkva is beáll a sorba. (MTI-Press) — szerdahelyi — Erdei Péter, a Kodály Zoltán Zenepadagógiai Intézet igazgatója a napokban érkezett haza egy amerikai társintézményben tett látogatásról. Díszvendégként hívták meg egy születésnapra : a legelső amerikai Ko- dály-iintézet fennállásának huszadik évfordulójára. Találkozásunkkor Erdei Pétert a látogatás előzményeiről kérdeztem. — 1968-ban, a zsebemben friss diplomával, ösztöndíjasként érkeztem az Egyesült Államokba. Az volt a feladatom, hogy a Zeneakadémián elsajátított, Kodály nevéhez kötődő zenei nevelés alapelveit interpretáljam, ültessem ál a gyakorlatba egy amerikai általános iskola diákjaival. Egy első osztályban, hatéves gyerekekkel kezdtem el a tanítást, napi egy ói'ában, ugyanúgy, mintha itthon, ének-zenei általános iskolában tanítanék. Híre ment aztán, hogy az egyébként nagyon mozgékony, nagyon nehezen leköthető amerikai gyerekek mennyire megszerették az éneklést, s menynyire motiválhatók lettek a zenével. Egyre többen tudtak a kezdeményezésről, egyre több látogató érkezett az óráinkra. Végül is a Ford- alapítvány jelentős összeget, száznyolcvanezer dollárt ajánlott fel egy amerikai Kodály-intézet létrehozására. 1969-lben, egy iskolaév eltelte után, megszületett az intézmény, koncepciójának kidolgozásában magam is részt vettem. Fennállásának huszadik évfordulójára meghívást kaptam igazgatójától, aki annak idején a budapesti Zeneakadémián egy egész tanév folyamán ismerkedett meg személyesen is a népszerű XX. századi magyar zeneszerző, zenetudós eszméivel. — Milyen tapasztalatokat szerzett látogatása alkalmával? Mfflyen hatékonysággal tevékenykedett az elmúlt két évtized alatt a testvérinté- zet? — Kellemes meglepetés volt számomra, hogy a mozgalom elterjedt az egész Augusztus 20-a legnépszerűbb látnivalója Budapesten a tűzijáték. A színpompás szórakozás — amelyet Kínában a puskapor felfedezése nyomán már ,i. e. 2000 évvel ismertek — Európába a 14., Magyarországra a 17— 18. században jutott el. Uralkodók, nagyurak kerti mulatságait koronázták meg vele. A reformkorszak elején már a vagyonosabb polgárok is megengedhették maguknak, hogy családi őszamerikai kontinensen. A ko- dályi nevelési elvek tanítását számos egyetem zene- pedagógiai tanszéke felvállalta, gyakorlatilag beépült a tanérképző intézmények tananyagába. Ennék köszönhetően aztán nagyon sok általános vagy középiskolában ezzel a módszerrel oktatják az éneket, a zenét. Ma már egy nemzeti Kodály-társa- ság is tevékenykedik az Egyesült Államokban. Az intézet húszéves jubileumi ünnepsége kapcsolódott a Kodály-társaság ötnapos konferenciájához is, melyen az ország minden tájáról érkezett négyszáz énektanár számolt be eredményeiről, gondjairól. Külön öröm volt számomra, hogy közöttük — egyetemek, főiskolák vezető fiatal tanáraiként — egykori legjobb tanítványaimat is viszontláttam. — A hazai intézmény népszerű a világ számos országában. Ezek . közül melyekben foglalkoznak szervezett — a magyar intézetéhez halatságaik fényét emeljék vele. A pompás látványosság ugyanis nem volt olcsó szórakozás. Amikor Ferenc József Pestre érkezését 1857- ben tűzijátékkal ünnepelték, tízezer akkori forintot fizettek érte. Ezt a tűzijátékot az osztrák Sturvér tűzszesonló — formában e koncepciók átadásával ? — Az Egyesült Államok mellett számos nyugat-európai országban, de Kanadában, Ausztráliában és Japánban is létesültek társintézményék. — A legutóbbi években a Kodály-intézet — újabb egyetemekkel, pedagógiai központokkal kapcsolatba lépve — még tovább bővítette nemzetközi kapcsolatainak hálózatát. Amilyen mértékben népszerűvé lett külföldön, annyira elszigeteltté vált viszont Magyar- országon. — Pedig nagy erőfeszítéseket tettünk a kezdetek óta azért, hogy a magyar ének- zenepedagógusok képzésében minél nagyobb szerepet vállalhassunk. Volt például olyan időszak, amikor ezen a területen sikerekről is beszélhettünk. Az utóbbi években azonban részben a pedagógusok és az intézmények általlános megélhetési gondjai, részben a továbbképzések rendszerének állarész állította össze, csakúgy mint azt, amelyet 1867-ben rendeztek Ferenc Józsefnek magyar királlyá koronázásakor. A tűzijátékok megfelelő tartályokba (hüvelyekbe) préselt lisztfinomságú vegyi anyagok egyenletes keverékei. Tartalmaznak égő, a könnyű égést biztosító oxidáló és lángfestő anyagokat. Egy részük még hajtóanyagként fekete füstös lőport, ezenkívül a préseléshez szükséges kötő-, és az égést lassító anyagokat is foglal magába. A tűzijátékszerek fény- és mechanikai hatásuk alapján világító-, szikratűz- és hajtókeverékek néven csoportosíthatók. A világító keverékek mindegyikében van oxidálószer (kálium-klorát, -nitrát), égő anyag (kén, foszfor, gyanta stb.) és lángszínező (stron- cium-, bárium-, nátriumnitrát). Ez utóbbi fémsók a lángot a rájuk jellemző színűre festik, például a stron- ciumvegyületek kárminpiros- ra, a bárium sói zöldre, a káliumé táglavörösre stb. A világító tűzijáték-keverékek egyike a bengáli- vagy görögtűz. Lassú, nyugodt, színes világító lánggal ég és emiatt például épületcsoportok, színházi díszletek megvilágítására alkalmazzák. pota miatt a megyék, városok nem támogatják kellőképpen a tanárok továbbképzési szándékát. Az évek előrehaladtával mindinkább összeszűkültek a tanárok továbbképzésének mór megles vő lehetőségei is. Több mint tíz év óta folyamatosan küzdünk azért, hogy az intézeten belül énektanáriképző létesülhessen. Különböző koncepcionális vagy pedig személyi okok miatt azonban ezit az elmúlt években mindig megakadályoztak. Meggyőződésem pedig, hogy az énektanárképzésnék csakis egy szemléletileg megújított, teljes mértékben átszervezett formája lehetne segítség ahhoz, hogy ne félkész tanárok kerüljenek az iskolákba. Bizonyos vagyok abban is, hogy változatlan körülmények között az adott énektanári gárda nem fogja tudni a gyerekekbe átplántálni a komoly zene szeretetét, s megteremteni a zenével való foglalkozás elmélyült élményét. A második fajta tűzijátékszernek a szikratűzzel égi tűzijátéknak vagy „kinai tűz”-nek szikráit elégő fém- részecskék (vas, alumínium, magnézium) okozzák. A szikratűz keverékei tehát mindig tartalmaznak fém porokat. ezenkívül oxidáló anyagként salétromot, • kálium- klorátot, égő anyagként szenet, gyantát stb., és világító keverékből álló szemeseket is.. A keveréket egyik végén szűkített nyílású, vastag falú papírhüvelybe préselik, szűkített részébe helyezik a gyújtózsinórt. Ennek meggyújtása után nagy hevességgel égő, szökőkútszerű sugárnyaláb keletkezik. Az ilyen hüvelyeket függőleges állványra szerelik, • s azon égnek el. A tűzijátékok harmadik csoportját alkotják a szenet, ként, salétromot és lőporlisztet is tartalmazó hajtókeverékek. A lőporliszt itt nem mint „dőbótöltet” szerepel, mint az előbbi esetben, hanem az alapanyag egyik fontos alkatrésze, s az a feladata, hogy a belőle fejlődő gáz az égő anyagokat változatos, aktív mozgásra késztesse. A világ sok városában ünnepelnek valamilyen történelmi eseményt tűzijátékkal, így Moszkvában a május elsejét, Párizsban a forradalom évfordulóját, július 14-ét, Budapesten Szent István napját. szejöveteleik, szüreti mu-