Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-09 / 186. szám
XLV. évfolyam, 186. sióm 1989. augusztus 9. Szerda Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja tmimiM i !■■■!ib «■■wmiiii II i imi■ iin 11 iái i imn rírnit'TiiiTnii— Elhagyott bányák helyén, elődeink termőföldjein... Egyre kevesebb pénz az íjinneisre Nincs pénz, nincs pénz - szajkózza mindenki. Legfőképp a gazdasági vezetők mondogatják. Mégis, amikor végignézünk a megyén, mindenfelé értékes földeket látunk - parlagon. Van olyan, amelyet régen műveltek (főleg a hegyaljai domboldalakon), van olyan, amelyet évtizedek óta csak a buja vegetáció kerített hatalmába az emberi kéztől függetlenül. Kisebb részük pedig a le- müveit bányák meddője. I Szinte kívánja az ember szeme, hogy de jó lenne rajtuk olyan növényi kultúrát lá.tni, amely az emberi munka eredményeként díszük. Vagyis újraművelni — rekultiválni kellene. Az elhagyót! területek újramüve- léséről dr. Tóth Sebestyén tudományos fömunkatárs. a Gödölllöi Agrártudományi Egyetem tanára így foglalta össze az újrahasznosítás szü kségességél: — Jelenleg a megkárosodott és a rekultivációba vonható területekről megfelelő részletességű helyi vagy oi'szágos nyilvántartással nem rendelkezünk. A me-, gyei földhivatalok adataira támaszkodó felméréseink a legtöbb esetben becsléseken alapulnak. Ezek szerint hazánkban a megkárosodotl és rekultiválaridó felületek főbb i csoportjainak a területe a következő: a nem fémes ásványi nyersanyagok leművelt külszíni bányaterületei 6500 hektárt tesznek ki, a felszámolt út és vasútvonalak területe 40 000 hektárt, a mélyművelésű szén- és ércbá n.y á k f elszí nsü 11 y edései 85/000 hektárt érintenek, a í csatornák melletti depóni- | ák és előterek 22 500 hektárt foglalnák «1, a bá'nys- ! vállalatok területén levő meddő hányák terüllek' 2300. a bányagödröké 250. n bányatavaké 510, elhagyott tanyahelyek 9000 hektár. Hosszabb távon, beszámítva az egyéb megkárosodott teElvadult táj az aggteleki karszton fületeket is, mintegy 300 000 ha terület valamilyen célú rekultivációjáról kell gondoskodni. 1937 végéig hazáinkban mintegy 71 000 hektárt rekulliváltak. Ebből mezőgazdasági hasznosítási célú rekultiváció folyt 68 000 hektáron, 1300 hektárt erdő- gazdasági hasznosításra, 1100 hektárt vízgazdasági hasznosításra. 2600 hektárt pedig egyéb hasznosításra tettek alkalmassá. Megyénkben végzett rekultivációs tevékenység egyik fő kivitelezője a Borsodi Szénbányák Vállalat, a Kavicsbánya Vállalat. Munkájuk eredményeképpen Ka- dostyán térségében megnyitott külszíni szénfejtés területén végzett jelentősebb rekultivációs tevékenységet. A 356,4 hektáros területről 1985-ben 1 254 000 köbméter humuszos termőtalajt termeltek le és helyeztek depóniába. A bányagödör teljes feltöltését követően a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Tervező Beruházási Vállalat a Borsod megyei kirendeltvációs terv alapján végezték el a munkát. A rekultivációs munkák elvégzésével az Alföldi Gyepvetőmag Termelési (Folytatás a 2. oldalon) sége által készített rekultiA gépek pedig megvannak hozzá . .. A mezőgazdaság bajai ellen Regionális bankok kellenek TOT-vélemény a borsodi térség fejlesztéséről • Véleményt alakított ki a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa az Országos Tervhivatalnak az északmagyarországi térség hosszú távú fejlesztési programjóval kapcsolatban. Erről tájékoztatta az MTI munkatársát Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese. A borsodi térség, mint mondotta, nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság számára is súlyos tehertételt jelent jelenlegi formájában, állapotában. Az eddigi központi támogatási megoldások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért a TOT is egyetértett azzal: a hosszú távú fejlesztési efképzeléseket más alapokra kell helyezni. A termelőszövetkezetek érdekképviseleti szervezete érdeklődéssel várta az Országos Tervhivatal vitaanyagát, előterjesztését, amely összességében helyes megoldásokat indítványoz, ám vannak olyan megállapításai, amelyekkel aTOT nem ért egyet. Ezekkel kapcsolatban Lehoczki Mihály kiemelte: a kilátásba helyezettnél lényegesen több eszközre, mindenekelölt tökére van szükség ahhoz, hogy a térség elmozdulhasson jelenlegi, sokak által kilátástalannak tartott állapotából. A mezőgazdasági típusú fejlesztéshez jelentős befektetésekre van szükség, enélkül a környék népességmegtartó-képessége tovább romlik. Mindenképpen szükségesnek látszik a magánvállalkozások . erőteljes preferálása, és nem lehet eltekinteni attól sem. hogy a külföldi tőkét is ösztönözzék ebben a térségben befektetésre, a lehetőségek kiaknázására. Az iparfejlesztés távlati elképzeléseivel t- TOT egyetért, hangsúlyozva azonban: a szövetkezeti keretek igen jó lehetőséget kínálnak az itteni fejlesztésre. (Folytatás a 2. oldalon) Megyénkben Újabb községek kapnak vezetékes ivóvizet Mint, arról már hírt adtunk. megyénkben a tervek szerint újabb, csaknem tucatnyi község jut egészséges vezetékes ivóvízhez az idén. A munkálatok valamennyi érintett községben, mint például Sajószögeden. Tardo- nán, Taktahankányban és másutt, közte a szlovák nemzetiségű ítépáshután az előzetesen megállapított ütemben folynak, s az elgondolások szerint, még az idén be is fejeződnek. Sajnos azonban, nem mondható eb hogy ezeknek a községeknek az ivóvízellátásba történt bekapcsolásával megszűnnek az egészségre káros ivóvizet fogyasztó települések B orsod-A'baúj-Zemplén megyében. Éppen ezért a kialakított program folytatódik, hogy a fertőzött, kútvi- zű településeken is megszüntessék ezt az áldatlan állapotot, s egészséges ivóvízhez juttassák a települések lakóit. Amint arról dr. Szabó Miklós, a .munkálatokat kézben tartó Észak-magvaror- szági Vízgazdálkodási Társulatok Egyesületének igazgatója tájékoztatott, újabb településeken kezdődött meg a (Folytatás a 2. oldalon) Ahol már learattak Vasárnap és a hét első két napján Alsógagy, Rakaca, Baktakék, Fancsal határában lázas munkában voltak az aratók, s már csak kevés helyen maradt aratatlan búzatábla. Krasznokvajdán szántottak, Múcsonyban, Nagybarcán fogasoltak, tárcsáztak a traktorok. Pár nap és egy kis jó idő kell még az aratóknak, hogy maguk mögött tudják a legfontosabb nyári munkát. Fotó: Balogh Imre ÍÍZ r
