Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

XLV. évfolyam, 184. szám 1989. augusztus 7.

Hétfő

Ára: 4,30 Ft

■■BBWSKBBPWMMBWgJMBBWaraZWMBBMBHMUIWUHMMWIM'IIIMWWBWCTSgMBBBBrej II IWIWIIIWIIimn ....I.....U HiOTt^ ' I ■■l mi—milli IIIMHUIIIIliililllllll#lllillllii

E

H. IMWaWfMMMIfTWIMgUflmWUEJ«

Baaaanai

ZXSHDSKKNEatVtt

Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplen Megyei Bizottságának lapja

THUIBulin■ ITilTTIlIIIIIMBifWl'iliírili TU" iTTTI1 nil H H W II flIilimilBO

íj58BÍ&52&8S&aBB

f

Vasárnap délelőtt a megyeszékhelyen

Jó szén

külfejtésről

Az Express étteremben zárásig volt kenyér és tejtermék

Több évvel ezelőtt született az a miniszteri rendelet, amelynek értelmében az ország városaiban és nagyközségeiben a kijelölt vendéglátó egységek a hétvégéken, vasárnap is kötelesek tejet és kenyeret árusítani.

Mindezt az tette szükségessé, hogy sokan vannak olyanok, akik vagy munkahelyi elfoglaltságuk, vagy

csupán feledékenységük miatt szűkében vannak az említett alapvető élelmeknek a hétvégeken. Tegnap a reggeli órákban annak néztünk utána, hogy a megye- székhelyen miiként gondoskodnak a tej-, és kenyérellátásról. Elsőként az Express étterem vezetőjétől. Var gr Barnabástól érdeklődtünk.

— Vasárnaponként fél héttől fél 11-ig állunk a lakosság rendelkezésére az említett árucikkekkel, s a tapasztalat az, hogy az időjárás rendkívül befolyásolja a vasárnapi forgalmat. Általában azonban elég az a mennyiség, amit egy alkalomra rendelünk. Egységünk a tejen és kenyéren kívül tejfölt, péksüteményt és dohányárut is forgalmaz.

(Folytatás a 2. oldalon)

Teljes erővel dolgoznak a Vadna—II. külfejtésen. A

márciusban indított szén- termelés ma már napi 1500— 2000 tonna, 3000 kalória fűlőértékű szenet .ad, az igényeknek megfelelően, a be- rentei mosó számára.

Bujnóczky András, a külfejtésen fővállalkozóként dolgozó 21-es Volán bánya- művelési vezetője szerint:

— Az itt és így bányászott szén a mélyművelésűhöz képest olcsóbb, annak csupán egyharmadába kerül. Folyamatosan termelünk, szombaton és vasárnap is dolgozunk, noha szenet csak a nappali órákban szállítunk. Átlagosan 30 teherkocsi üze(Folytatás a 2. oldalon)

Vasárnap délelőtt két kucsmás, gatyás fiú nagybőgőt cipelt Mezőkövesd főutcáján. A művelődési házból a szabadtéri színpadra igyekeztek. Ott már szólt a muzsika, éppen a svédországi Vissefjarda együttes szórakoztatta a közönséget. A téren a különböző tájegységek népviseleteibe öltözött fiatalok vegyültek az érdeklődők közé. Az alkalmi színÁrvíz és belvíz nyomán...

Mezőgazdasági üzemeink vezetői nemcsak optimisták (talán túlzottan is azok), de meg szemérmesek is. A világért sem terhelnék saját gondjaikkal-bajaikkal mások életét. Sokan egy-egy részproblémáról olyan óvatosan beszélnek, hogy az ember azt hinné,

nincs is nagy baj régiónk mezőgazdaságában. Ha el is hangzik egy-egy panasz, azt rögtön túlharsogja más üzem, más jellegű „álproblémája”, ami egy-egy hivatalos beszélgetés végére átcsap dicsekvésbe.

Jégvihar után .. .

Fotó: Balogh-Fojtán

Erre még rá is teszünk néha olyan fellengzős híreket, „a harmadik legjobb esztendő várható búzatermésből” (MTI). És a kívülálló megnyugszik, hogy nincs itt olyan nagy baj: a kenyérgabona 95 százaléka már a magtárban van, a rozs kétharmadát learatták, ötven százalékot kapnak az üzemek az exportfelárból. Megspékeljük azzal, hogy óriási volt a kajszitermés, sok volt a málna, sok a zöldség, a gyümölcs a piacokon.

Aztán egyszer csak más hírek, más számok is kezdenek elterjedni, általában már csak akkor, amikor végképp nincs más megoldás, mint a bajok ismertetése, hátha így lehet majd rajtuk segíteni. Így jutott tudomásunkra Borsod megye mezőgazdasági üzemeinek aggasztó helyzete, melyet dr. Farkas Attila, a TESZÖV munkatársa így ecsetelt:

— Borsod, Szabolcs és Hajdú megye mezőgazdasági üzemeit, településeit 1989. tavaszán ismét nagyarányú ár- és belvízkár sújtotta. Az 1970-es évektől napjainkig ezek a káresemények mind nagyobb gyakorisággal megismétlődnek — egyre katasztrofálisabb mértékben. Az ár- és belvízkárok rendezése a korábbi időkben

(Folytatás a 3. oldalon)

pádon folyamatosan mutatkoztak be a tánccsoportok. Járták a kalotaszegi legényest, a délalföldi ugrást vagy éppen a négyes polkát.

Igazi fesztiválhangulat volt a városban. A galériában a VII. matyóföldi nemzetközi néptáncfesztivál tiszteletére a hímzések mellett Kovács András és fia, Kovács Szabolcs népi iparművészek által készített festett bútorokból nyílt kiállítás, a Fő téren népművészeti kirakodó vásárt rendeztek. A kismesterségek képviselői, szövők, fafaragók, mézeskalácsosok kínálták a

portékáikat. De árultak itt műsoros kazettákat is, a néptáncosok számára felállított színpadtól alig néhány méterre bömbölő „Álmodj királylány” most, és éppen itt a szokottnál is fülsértőbb volt.

A délutáni színpompás felvonuláson közel hatszáz ember járta a táncot Mezőkövesd főutcáján. Az. esti ünnepélyes eredményhirdetésen a legjobb csoportnak kijáró fődíjat, és az ezzel járó matyóládát az éppen fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Tiszafüred néptáncegyüttes vette át. A második helyezett a hajdú(Folytatás a 2. oldalon)

Négy külföldi, kilenc hazai néptánccsoport, közel hatszáz résztvevője dalait és táncolt a maguk és a közönség örömére a VII, matyóföldi nemzetközi néptáncfesztiválon.

Fotó: Laczó József