Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. augusztus 5., szombat Qz MSZMP nyilatkozata a magyar-román Panoráma-vitáról Gulyás Mihály: Az utóbbi napokban élénk visszhagot váltott ki a Ma­gyar Televízió Panoráma cí­mű politikai magazinműso­rának interjúja, amelyet Románia egykori uralkodó­jával, I. Mihállyal készítet­tek. Az interjú sugárzását hivatalos román tiltakozás követte, s kisebbfajta dip­lomáciai bonyodalom támadt a két ország között. Az ügyben csütörtökön hivata­los nyilatkozatot tett közzé' a magyar Külügyminisztéri­um; pénték délután az MSZMP Központi Bizottsá­gának székházában pedig Nagy József, a KB munka­társa, a párt szóvivőjének képviseletében tájékoztatta a Népszabadság és az MTI munkatársát a párt vezeté­sének állásfoglalásáról. Elmondta, hogy Fejti György, az MSZMP Politi­kai Intéző Bizottságának it-ag- ja, a Központi Bizottság tit­kára augusztus 3-án fogadta Traian Popot, Románia ma­gyarországi nagykövetét, aki a román pártvezetés nevé­ben tiltakozott a Magyar Televízió július 31-én, este sugárzott interjúja miatt, amelyet a volt román ki­rállyal készítettek. A román fél szóvá tette az * interjú hangnemét, s jelezte azokat a válaszintézkedéseiket, ame­lyekről a magyar . kormány már korábban tájékoztatást kapott állami yonalon. Az MSZMP KB titkára vissza­utasította a román tiltako­zást, hangsúlyozva, hogy az eseményt nem ítélik olyan jellegűnek, amely indokolná ilyen diplomáciai lépés meg­tételét. _ Ugyanakkor hozzá­tette: az interjú közilését nem tartják szerencsésnek, annak néhány tendenciózus részével az MSZMP vezetői sem értenek egyet. Különö­sen azzal nem, hogy az egy­kori román király, román nyelven, a Magyar Televí­zióban szólt Románia la­kosságához. Tráian Popot tájékoztat­ták arról, hogy az MSZMP vezetése a bukaresti felső­szintű találkozó után több lépést tett a magyar—ro­mán kapcsolatok rendezése érdekében. A Politikai Inté­ző Bizottság például július 24-1 ülésén felkérte a Mi­nisztertanácsot: segítse elő, hogy a tömegtájékoztatási eszíközölk kiegyensúlyozott hangnemben foglalkozzanak Romániával. A testület ha­tározottan elítélte a „román katonai fenyegetéssel” kap­csolatos nyilvános kijelen­tések folytatását. Az MSZMP KB titkára elmondta a nagykövetnek azt is, hogy nem hagyhat­ják figyelmen kívül azokat a Romániában megjelenő sajtóanyagokat sem., amelyek az. MSZMP politikáját, ha­zánkat támadják. Az együtt­működésre törekedve azon­ban a bukaresti találkozó után ezeket hivatalosan ma­gyar részről nem tették szó­vá. Hangsúlyozta azonban, hogy ilyen nyilatkoz-alto-k té­tele, bármelyik fél részéről történjék is, ellentmond a két párt és a két ország né­pei közötti kapcsolatok .erő­sítésére irányuló törekvésék­nek. Az MSZMP KB titkára sajnálkozását fejezte ki a román vezetés azon döntése miatt, hogy a településren­dezés tanulmányozására Ro­mániába meghívott magyar tanácsi küldöttség utazását lemondta. Reményét .fejezte ki, hogy a román fél meg­változtatja ezt a döntését, s a látogatásra sor kerül. A Politikai Intéző Bizott­ság az RIKP vezetésének tiltakozásáról tájékoztatást kapott, és egyetértőleg tu­domásul vette" a magyar párt vezetése nevében adott választ. (MTI) Az ingyentanszer kettős haszna A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga úgy- döntött, a szeptem­berben kezdődő új tanév­ben az általános iskolák al- sótagoziatos tanulóinak in­gyen biztosítják a tanköny­vöket és a tanszereket. Nem sokkal később Epésről- je­lenthet tűik, hogy a hasonló városi testület határozata értelmében Encsen a felső- tagozatosok is részesülnék a kedvezményiben. A megyei tanácson érthető elégedettséggel fogadták az encsi testület döntését. Sza­bó György, megyei tanács­elnök a dr. Menyhért Béla, városi tanácselnöknek írott levelében úgy értékel, hogy „tekintettél a megyében élő lakosság gazdasági-társadal­mi helyzetére, különösen az abaúji térség lakosságának hátrányos körülményeire, a családok fokozódó terheire, d öntésüket p éldaé-r ték ű nek tartom, melynek hatása az anyagiakon túl erkölcsi je­lentőséggel is bír”. Az életkörülmények foko­zódó romlása mellett ko­moly segítséget jelent a szülőik számára a tanács gesztusa. A gyakorló szü­lők jól tudják, hogy a tan­évkezdés évről évre na­gyobb anyagi áldozatot 'kí­ván a családoktól. Éppen elég az új köpeny, új tás­ka, esetleg új ruiha árát ki­fizetni, a tanszerek és az egyre drágább tankönyvek ingyenessége sok terhet le­vesz a szülők válláról. (sz—i) Néptáncosok Mezőkövesden (Folytatás az 1. oldalról) különböző pontjain adnak műsort az együttesek. így ma és holnap is szól majd a muzsika, ropják a táncot a szabadtéri színpadon, az autóbusz-állomáson, a KISZ- lakótelepen és a Zsóri-für- dőben. De eljutnak a tán­cosok a környező falvakba is. A fesztivál talán leglátvá­nyosabb rendezvénye lesz a holnap délután fél ötkor kezdődő felvonulás. A nép viseletbe öltözött hazai és külföldi együttesek képvi­selői dalolva, táncolva, a posta épületétől Mezőkövesd Fő terére vonulnak. Az em­lített csoportokon kívül av fesztivál vendége a török- szentrriiklósi Miklós, a mis­kolci Kisbojtár, a Tiszafü­red és a kövesd i Matyó, együttes. A rendezvénysoro­zat érdekes színfoltja a kül­földi tánccsoportok fellépése. A Sari-san és a Kalina együt­tes Csehszlovákia, az Afoház a Szovjetunió, a Ha-skovo Bul­gária és a Vissefjarda nép­tánccsoport Svédoi'szág da­laiból, táncaiból ad ízelítőt. A VII. matyóföldi tánc­fesztivál vasárnap este fél ötkor, az ünnepélyes ered­ményhirdetés és díjátadás után díszelőadással ér véget. (f?) 5. Vadnai László hallott ezt Is, azt is, nem sokat értett az egészből, de amikor jött a parancs Eperjesre, hogy az új állam „kiegyezett az el­lenséggel”, fel kell adniuk a sok áldozattal visszavett honi földet, elszorult a szí­vük, sírtak, káromkodtak. Tudták, ha kiteszik innen a lábuk, a csehek lépnek he­lyükre, és ókkor értelmetlen volt mlinden szenvedés. De a parancs ... szóval, ismét va­gonokba szálltaik, és Kassán keresztül indultak Szóin óik­ra, amely már a királyi ro­mán hadsereg kezén volt, amely megszállta az egész Tiszántúlt. Hittek tisztjeik­nek, az „agi.tátoröknafc”, hogy a román se bátrabb, mint a cseh, márpedig a csehek elleni támadásuk ugyancsak sikeres volt, hi­szen három hét alatt kb. 150 kilométert szaladtak elő­lünk, a cseh burzsoá had­sereg, pedig nemcsak em­berfölényben volt, tűzerő­ben is felülmúlta a Miagyar Vörös Hadsereget. A bánat, -hogy fel kellett adniuk a Felvidéket, lelkűkben bé­kességre jutott — kiszorít­ják .a románokat, valahol Brassó környékén erős híd­főállásokat .létesítenek, hogy már ne tudjanak ívisszajöin- ni, s ha a csehek nem áll­táik szavuk, visszamerész­kedtek, könnyen ellátják a bajukat. A csehek már meg­ismerték a vörös magyarok harci elszántságát, félni fog­nak tőlük. A harcok részleteit el­mosta a több, mint hat év­tizednyi messziség. Vadnai László csak arra emlékszik, hogy Miskolcon két napig pihentek, aztán megint vo­natra ültek, és valahol Tá- piószentgyörgynél, vagy kör­nyékén földet ért a iábuik. Innen, estefelé gyalog kel­lett folytatni útjukat. Alig aludtok valamit. Amikor rá­juk virradt, rohamra kellett indulni. Szolnokon, a Tisza jobb partján ellenség már nem volt. A vasútállomáson mozsárágyúk „fújták a trombitát”, lőtték a túlpar­A misszió latin szó,, meg­bízást, küldetést jelent. A hittérítést, .a keresztény hit terjesztését is ezzel a foga­lommal jelölik. A Miskol­con most megjelent új kato­likus folyóirat is ezt a célt tűzte maga elé, s a címben szereplő új szócska arra utal, hogy valamit újra kell •kezdeni a kétezeréves egy- háznák, a hívők és hit nél­kül élők körében egyaránt. „Amikor egy esztendővel ezelőtt végigtekintettük a ránk váró feladatokat és a magyar egyház jövőjét, nem láthattuk előre, hogy ma már egészen új helyzetből kell kiindulnunk. Átalakuló Világunkban valamennyi ka­tolikus nagy örömmel fo­gadja, hogy immár nincs akadálya saját .iskolák léte­sítésének, hogy szerzetesi közösségek újra színre lép­hetnek, hogy saját újságot, rádiót, televíziót indítha­tunk” — írja köszöntőjében a lap első számában Sere­gély István, egri érsek. tóit, a hatalmas gránátok valósággal „megették” a gá­tat, ami mögé befészkelte magát az ellenség. Vadnai László a hídon kelt át. Mit kelt?! Bukdácsolva, gya­korta hasra vetődve, egyen­ként szaladtak át, mert jött a golyó, akár a jégeső. Oda­át az derült ki, hogy a ro­mánok még nyolc és feles ágyúikat is odahagyták a homokban, pedig sóik volt belőlük. Nagy rohammal ve­tették magúikat a .menekülő, vaktában lövöldöző ellen­ségre. Sok foglyot ejtettek. A románokat vezették hát­ra, de a székely fiúik — kényszerrel .sorozták be őket a román .hadseregbe — ma­gyarul kérlelték őket, hadd váltsanak mundért, .mert ők magyar testvéreik oldalán akarnák harcolni a románok ellen. Laci hallotta, .mi rá a' felelet: „Jól ,van, fiúik, ma­radjatok velünk, de ugyan­azzal a szájjal nem lehet egyszerre (meleget és hideget fújni”. Esküdöztek,, kitarta­nak, de ha át akarnának szökni, lőjék őket agyon, mint a kutyát. Az ő pa­rancsnoka — Nagy László — meg is mondta nekik: „Ügy lesz, fiúik! Minden szökevény golyót .kap!” De azért csak megesett, hogy éjszaka egyik-másik kereket- oldott. Arra nem emlékszik, elkaptak volna egyet is, mert híre ment volna az a-gyonlövésnak. Még azt is mondták a székelyeik: nem érdemes meglógni, mert ha meglátják őket magyar uni­formisban, a románok rög­tön' végeznek velük, hát ak­kor inkább ezen az oldalon „dögöljünk meg”. A széke­lyektől hallotta, mit tarta­nák a románok a vörösek­ről — „ördögök”, nem áll- haltja útjukat seniki, úgy mennek a tűzbe, mint az őrülték, nem félik a halált, ezekkel nem iis lehet szem­beszegülni. Mér Mezőtúrnál vagy Túr- kevénél állták, amikor az a hír járta, hogy kutyaszorí­tóba kerültek — ,a románok áttörteik Tokajnál, nagy erőikkel vonulnak fel, hogy bekerítsék' a Tiszántúlra be­Az egyházi élet megújí­tásának eg.ylík szerény esz­köze az új lap, amelynek 'kiadója ugyan a miskolci Szent Anna plébánia, de gyakorlatilag az egész egy­házmegye, sőt, az egész ré­gió kától iikusaiinaik lapjává kíván válni. A havonta egyszer megje­lenő folyóinat irigylésre méltó erénye a szűkszavú­ság, és a. hírele bőséges ára­dása. A kis alakú (A/5) lapban a leghosszabb dilink sem haladja meg a 60 gé­pelt soros terjedelmet. A köszöntő sorok mellett az első számban bemutatkozik a Szent Anna plébánia, és # A forgalomban levő fogyasztási cikkek minősé­gét, az áruk kezelését, rak­tározását és a vendéglátást az év első felében 1300 üz­letben, vendéglátóhelyen, raktárban és telephelyen el­lenőrizték a RERMI szak­emberei. A szúrópróbaszerű­en végzett szemrevételezés, nyomult vörösöket. „Ebből nagy cirkusz lesz”. Vissza, Szolnokihoz! Az a szóbeszéd járta, hogy „nagy árulás” történt, de, hogy mi volt az, Vadnai László nem járhatott utána. Gyorsított menetben trappotok vissza oda, ahon­nan elindulták a románok ellen. — Nem tudom, hogyan kerültem Ceglédre, csak .ar­ra emlékszem, ott voltam. Azóta se jártam arra, már nem is fogok, de tudom, mit művelitek ott velünk a tisztjeink. Ezt: puskát, minden lövő­eszközt csomóba kell rakni, a hátizsákban se maradhat fegyver, mert a tisztek min­dent átvizsgálnak, de moto­zás is lesz. Nem kell cipe- kedni semmivel, .mert gya­log teszik meg az utat Bu­dapestig, oitt annyi a fegy­ver, két román hadsereget is móresre taníthatnak. Nincs vonat, se teherautó. A muníció Budapesten várja őket. Az ellenőrzést, moto­zást saját tisztjeik végezték. Amikor dolgukat letudták, úgy eltűnték, mint a kám­for, őket meg elindították Pest felé. Vác központjából vágtak neki az útnak. Egy- szercsak azt kezdik rebes­getni, ez az út Hatvannak megy. Megállt a sóik kato­na. Itt valami bűzlik. A ki­sebb tisztek erre azt felel­ték, hogy Hatvanban hama­rább lelhet vonathoz jutni, mér várja is őket egy-egy szerelvény — az „ezredes úr gondoskodott róla...” A vörösök elképedtek. Mi az, hogy „ezredes úr”?! Hát már nem elvtárs? Addig mindenki az volt; ha mást mondott, megdorgálták. Be­szélték fűt-fát., azt is, hogy tisztjeik már áldomást isz­nak az .ellenséggel, hogy ezt a sok vöröst ilyen könnyű volt lefegyvereznii, már akár bottal is elbánhatnak velük. A katona addig „valaki”, amíg fegyver van a kezé­ben, utána senki-semm. nyomor-ultalbb egy Civilnél, mert mundér van rajita, amiért elláthatják a baját... (Folytatjuk) interjú olvasható az egri érsekkel is. Az augusztusi egyházi naptáron kívül a vértanú győri püspökről, Apor Vilmosról, az újjászer­veződő, örökimádó apáca- rendről, az éledező cser­kész-mozgalomról találka t cikket -az olvasó, és nagyon sok rövid információt, hiiit- buzg-al-mi írást, -gyermekro- vatot, sőt a lapba illő vic­ceket is. A lap főszerkesztője, Czo- bo-rczy Bence tájékoztatása szerint a folyóiratot a ka­tolikus templömokban, a kegyszerárusoknál, az Ecc­lesia és a Szent István Tár­sulat boltjaiban lehet kap­ni, de hamarosan az újság­árusok standjain is kapható lesz. Köszömitjük új laptár­sunkat, kívánjuk, hogy cél­kitűzését valóra váltva szol­gálja az olvasót. (sz—i) és az azt kiegészítő labora­tóriumi vizsgálatok alapján csaknem ezer allkalomma.1 tellett az adott árukészle­tet leértékeltetni, vagy meg- semmisíttetni. A vizsgálatok alapján a K-ERMI 19 áru­cikk árusítását tiltotta meg, háromnál pedig árcsökken­tést írt élő. Új M isszió Katolikus folyóirat Miskolcon Egy lépés a karcsúság felé! MISKOLCI LIKŐRGYÁR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom