Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

1989. augusztus 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Á város messze van A szovjet—német viszony 1939—41-ben Egyszerű szabású, szolid, szürke színű, könnyű kartonru- hában állt az autóbuszmegállónál. Őszbevegyiilt hajszálait kis kontyba kényszerítette fedetlen fejebúbján. Vékony, visszeres lábán nem volt harisnya, a kissé félretaposott szandált porréteg takarta. Nem húzódott a hűvösre, mint a többiek, ott állt a megállót jelző oszlop tövében. Egyik kar­ját könyékben behajlítva dereka előtt tartotta, zsebkendőt szorongatott a markában. Másik karját megtömött, súlyos szatyor húzta az aszfalt felé. Lassan, ráérősen érkeztek a megállóhoz az utasok, sorra beálltak az úlszéli fa árnyé­kába. A vékony idős asszony nem mozdult az oszlop tövé­ből, csak néha pillantott az árnyékban várakozókra, s időn­ként megtörölte zsebkendőjével verejtékező homlokát és vé­kony, hosszú nyakát. Csak akkor mozdult, lépett egyetlent, mikor megpillantotta ismerősét, vele egykorú asszonytársát, sorstársát az özvegységben, aki egy gondosan letakart nagy kosarat cipelt. Lihegve, ijedt arccal kérdezte: — Nem késtem el? — Nem hinném — hallatszott a válasz —. A többiek is itt vannak még — intett zsebkendős kezével az árnyékban várakozók felé a kartonruhás asszony. — Hála istennek! — lihegte a másik. Álltak egymás mellett a tűző napsütésben, kezükben a súlyos szatyor, kosár. Nem tették le a földre, hogy megsza­baduljanak a tehertől, hiszen bármelyik pillanatban ideka­nyarodhat a mindig zsúfolt jármű, és akkor gyorsan fel kell kapaszkodni a magas lépcsőn, ami az ő korukban ilyen cso­magokkal nem megy egykönnyen. — A városba? — kérdezte egy kis idő múlva a kosaras asszony. — Oda, a városba — válaszolta a kartonruhás, és átvette a szatyrot a másik kezébe. — A város messze van! — sóhajtotta a kosaras. — Bizony — mondta a kartonruhás. — A város messze van . .. Egy idő óta itt találkoznak minden pénteken, az egymás­tól nem távollévő falu egyetlen autóbusz megállójánál. Tud­ták egymásról, hogy a már felnőtt gyerekekhez és az uno­kákhoz igyekeznek, és még az aznapi esti járattal vissza is térnek. A teli kosarakról, szatyrokról soha nem beszéltek, il­letlenség lenne megkérdezni, ki mit visz. Odafelé a zsúfolt buszon nem jut alkalom szót váltani, csak a visszaúton, amikor már le is ülhetnek, miközben az autóbusz padlóján ott hever a lábuk közelében az üres szatyor és a kosár. So­ha nem kérdezik egymástól, mit vittek, örültek-e felnőtt­ként városivá lett gyerekek, és a városban született uno­kák. Amilyen szűkszavúak a városba menet, annyira be­szédessé válnak visszafelé. Dicsérik a gyerekek szorgalmát, takarékosságát, a szép lakást, a bútorokat, a színes televí­ziót, az erkélyen lévő kényelmes nyugágyat, az illedelmes, jól tanuló unokákat. A legutóbbi pénteken is az estefelé a néptelen megálló­ban szálltak le. Már el is köszöntek, mikor a kosaras asz- szony a tőle szokatlan módon a másik meztelen karjára tette párnás kezét és szinte suttogva ezt mondta: — Autót vett a menyem. Bele is ültettek, körülvittek a városon. A buszállomásra is azzal hoztak ki . . . A főútról az ellenkező irányba vezető bekötő úton in-, dúltak el külön-külön távoli szülőfalujuk felé, amelyekből csak a templom tornya látszott.. . Oravcc János A titkos záradéktól a honvédő háborúig Ütvén esztendeje, 1939. szeptember 1-jcn tört ,lii a második világ­háború, amelynek előz­ményeiről, egyebek kö­zött a szovjet—német megnő m támad ási egyezményről különösen sokat írnak ezekben a hetekben a történészek. Az alábbiakban Rój Medvegyev ismert szov­jet történész gondolata­it ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az APN sajtóügynökség számá­ra írt cikket terjedel­mi okokból rövidítve közöljük. Ezerkilencszázihar- minckilenc augusztusálnak végén Szitáim a kisebb rosz- szat. választotta, amikor megkötötte a megnemtáma­dási egyezményt Németor­szággal. Ma imár kétségtele­nül egyértelmű, hogy ezzel a lépéssel a Szovjetunió e r,k öle s i -.politika i tekint ély - vesztést szenvedett, ikülönö- se.n a nyugati országok ha­ladó közvéleménye és a nemzetközi kommunista mozgalom köreiben. Sokaik számára, akilk ia Szovjet­unió barátijainak és a fasiz­mus ellenségeinek tekintet­ték magukat, ez u paktum nemcsak váratlan volt, ha­nem természetellenes 'is. Természetesen a szovjet em­berek számára is váratlan esemény volt ez. Ihiiszen ellentmondott mindannak, .amit gyerekkoruktól hal­lottak a fasizmusról. A PAKTUM ÉS ZÁRADÉKAI Különös figyelmet érde­melnék azok a „titkos zára­Emlékek a múltból Gabonafeldolgozás a kőkorszaktól napjainkig Éppen 150 év,e annak, hogy Széchenyi István meg­alapította az első hazai nagy gőzmalmot, s . egyúttal az első élelmiszeripari rész­vénytársaságot. Zseniális előrelátással felismerte: elő­nyösebb, ha a messze földön híres magyar gabonát fel­dolgozva. tehát őrölve, Liszt­ként szállítják külföldre. Mert nemcsak jobb árat kapnak érte, hanem — mai szóhasználatunk szerint — a háttéripar foglalkoztatása is biztosított lesz. A jól prosperáló Pesti Hengermalom valóban pél­daként szolgált. Hatására az 1860-as években valóságos malomialapíitási láz indult meg, előbb csak a székes- fővárosban., majd a vidéki városokban is. A gőzmalmok száma 1873-ra például 492- re emelkedett az országban. Sok hasznos ismeretet szerezhet a látogató ai Ma­lomipari Múzeum kiállítási anyagából. Már a helyszín is érdekes! A múzeum az egykori — 1866-ban alapí­tott — Concordia Gőzmalom épületében lelt otthonra. A Gabona Tröszt kezdeménye­zésére a Gabonaiipari és Ma­lomipari Szolgáltató Válla­lat hozta létre, még 1978- ban. Jóllehet, annak idején iparitörténeti állandó kiál­lításnak szánták, amely el­sődlegesen a szakmai okta­tást volt hivatott segíteni. A későbbiek során a gyűj­temény tovább gazdagodott, és a Művelődési Miniszté­rium úgy ítélte meg, lénye­gesen nagyobb értékű an­nál, hogy egyetlen szakma oktatási érdekeit szolgálja: ezért 1984-lben múzeumi rangra emelte. Ettől kezdve pedig megnyílt a nagykö­zönség előtt is.. A kiállítás megrendezése­kor a múzeum szakemberei nem egyes gépeket és tár­gyakat akartak bemutatni, A budapesti Concordia Gőzmalom az 1870-es években. Itt ta­lálható a Malomipari Múzeum. hanem megismertetni a lai­kus látogatókat is a gabona- feldolgozás történeti fejlő­désével. A kőkorszak kez­detleges őrlési módszereitől a mai korszerű malomipari technológiáikig bemutatják a fejlődés különböző állomá­sait. Teszik ezt részben tár­gyak és eszközök, másrészt tablók és korabeli doku­mentumok segítségével. Rögtön a földszintéig az őrlés kezdetleges eszközei láthatók. A következő szin­ten a malmokban haszná­latos hengerszékek fejlődé­sét. mutatják be. Érdemes elidőzni a gabonaszeletelő gép előtt. A gyakorlatban ugyan nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ám a Brüsszeli Világkiállításon, 1958-ban sikeresen szerepelt, s feltalálója. Rajkai Pál Kossuth-díjat kapott érte. Egy emelettel fentebb, a kiállított gépek segítségével megismerheti a látogató, milyen tisztítóberendezése­ket és szitákat alkalmaztak a múlt századtól kezdődően a malmokban. A negyedik szinten a magyar búzaneme­sítés kiemelkedő személyi­ségeinek bemutatása mellett a minőség vizsgálatához használt különféle labora­tóriumi műszerek szerepel­nek. A legfelső szinten több­nyire korabeli dokumentu­mok kaptak helyet. Akad itt. is bőven látnivaló: egy­kori céhlevelek, pecsétnyo- mók. mesterlevelek, bizo­nyít vány ok. sorakoznak — szakikönyvek és szaklapok társaságában — a tárlók üvegei alatt. A Malomipari Múzeum Budapesten, a IX. kerület, Soroksári út 24, alatt található. Gy. K. Ribbentrop német külügyminiszter aláírja a megnemtámadási szerződést. A háttérben Molotov és Sztálin. dékok” amelyeket a meg­nemtámadási szerződésihez csatoltak és amelyek Német­ország és iá Szovjetunió ér­dekszféráinak felosztását .rögzítették „A lengyel ál­lamhoz tartozó területek földrajzi és politikai átren­dezése esetén”. A titkos záradék eredeti példánya .mind a miai napig nem !ke- iker.üiit ugyan elő, de a má­solat .szövegét több sajltó- for.rás is közölte imár. (A közelmúltban je leni tették be Bonnban, és legutóbb .Moszkvában is, ihogy ;a zá­radék eredetijét megsemmi­sítették, de előtte mikro- filimre vették s a jelek sze­rint tartalmukhoz nem fér­het kétség — a ford, meg­jegyzése.) Mia is italálikozni olyan vé­leményekkel, .melyek hibás­nak értékelik ezeket a .meg- állapodásotaat, sőt Lengyelor­szágnak a Szovjetunió és Németország általi negyedik felosztásáról beszélnek. Jó­magam is hallottam olyan véleményeket, miszerint 1939. szeptember közepén a Vö­rös Hadsereg egy előzetes megállapodás nélkül is be­vonulhatott volna Nyugat- Ukrajnába 'és Nyugat-Belo- russziáíba. Mivel akikor Ang lia és Franciaország már ha­dat üzent iBer.liinnék, Német­ország úgymond .megbékéli volna a Vörös Hadsereg ak­ciójával. Személyesen azt (tartom, hogy egy olyan dokumen­tum mint az augusztus 23-i megnemtámadási szerződés, feltétlenül szükségessé tette egy konkrétabb záradék lét­rejöttéit is. Ha pedig a megállapodást az akkori bo­nyolult nemzetközi viszonyok között szükségszerűnek érté­keljük, ugyanígy kell viszo­nyulnunk — .már csak a dolgok logikájából is kiin­dulva — a titkos záradék­hoz is. Akkor, augusztus végén senki sem állíthatta bizonyo­san, hogyan cselekszik Anglia és Franciaország Lengyelország megtámadása után. Nem lehetett 'kizárni, hogy tartózkodni fognak a Németország elleni azon­nali hadüzenettől. Éppen ezért egy lengyel—nemei háború közepette, s egy Hitlerrel megkötött előzetes megállapodás nélkül a Vö­rös Hadsereg bevonulása felettébb kockázatos lett volna. A Szovjetunió mér nem .tudta megakadályozni a német támadást Lengyel- ország ellen, de tudott és kellett is gondoskodnia sa­ját pozíciói és védelme erő­sítéséről. Annál is .inkább, mivel olyan területekről volt szó, amelyeken többségben ukránok és beloruszok él­tek. Megegyezés született ar­ról is, hogy Litvánlia észa­ki határa egyben a német birodalom és a Szovjetunió befolyási övezeteinek a ha­tárát is alkotja Kelet-Euró- ipában. A „balti éltamolkihoz (Éinnocszág, Észtország, Lettország, és Litvánia) tar­tozó területek területi és politikai átrendeződéséről” szóló homályos kitétel pe­dig kétségtelenül szabad Ikezet biztosított Sztálinnak az említett államok irányá­ban. Meg lehet érteni a balti köztársaságok lakó­nak érzelmeit, amikor is a titkos záradék sorait olvas­sák. Ám a politikában, különösen egy kezdődő világ­háború előestéjének bonyo­lult viszonyai közepette az erkölcs és a nemzetközi jog önimaguikiban nem védhettek meg a nemzeti függetlensé­get. Aliikor a balti államok semmiképpen nem őrizhet­ték meg semlegességüket. Választaniuk kellett: vagy a Szovjetunióval, vagy Német­országgal. Persze ezen kor­mányok részére ez >a vá­lasztás ás csak papíron ada­tot meg — mások döntöt­tek helyettük; a szovjet érdekszférában, találták ma­gukat. Finnország !helv?»te .másként alakult.... IDEOLÓGIAI PÄLFORDULAT Ha azonban a megnem­támadási szerződést kény­szerűnek és szükségszerű­nek ismerjük el, lakikor az 1939. szeptember 28-án .meg­kötött szovjet—német barát­sági és ihatárszerződést ha­talmas hibának kell tekin­tenünk. Ez esetben nem be­szélhetünk semmilyen szük­ségszerűségről — ám a tör­ténelmi paradox bevégezte- tettt... A szovjet—német viszony alakulása nemcsak a 'kül­politikában, hanem az ideo­lógiai munkában is nagy változásokat követelt. 1939. őszétől a Szovjetunióban be­szüntették az antifasiszta propagandát, a szovjet veze­tők pedig feltétel nélkül tá­mogatták és igazolták a hit­leri Németország tevékenysé­gét amelyet, úgymond an­gol és francia agresszió ve­szélye fenyeget... Molotov például 1939. október 31-én kijelentette, hogy „nemcsak értelmetlen, de bűnös dolog is olyan háborút viselni, mint a h.iltlerizmus megsem­misítéséért folytatott". Ezek után Lavreintyij Berija is titkos parancsban utasította a G-ULAG-itáboroik vezető­ségét, hogy az őrök ne ne­vezhessék „fasisztáknak” a politikai foglyokat. Ezt az intézkedést csiak 1941. júni­us 22 után vonták vissza. Ez .időszak alatt a szovjet sajtó hasábjain sem lehetett a „fasiszta”, illetve „fasiszta Németország” szavakat ol­vasni. Mindemellett az összes kommunista .párt számára kiadtak egy direktívát, mely szerint a propaganda fő élét az angol—francia imperializmus ellen fordít­sák. Ez persze gyökeresen ellentmondott a Komintern VII. kongresszusén elfoga­dott nevezetes határozat­nak, amely a fasizmust je­lölte meg fő ellenségnek. Ez a pálfordulat súlyos ká­rokat okozott a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom soraiban, különösen a Francia Kommunista Pártnál... KI NYERT TÖBBET? Tény, hogy a szovjet- német megnemtámadási szerződés két évvel elhalasz­totta a szovjet belépést a háborúiba. Vitathatatlan tény azonban az is, hogy Németország sokkal jobban kihasználta a saját céljaira ezt a halasztást mint a Szovjetunió.... Sztálin 1939. végén nem láthatta előre, hogy Európá­ban az események ilyen gyors fordulatot vesznek, így például a nácik gyakor­latilag ellenállás nélkül el­foglalták Dániát és Norvé­giáit, majd 1940. nyarán .már övék volt Belgium és Hollandia. Franciaország gyors eleste s az angol ex- pedíciós hadtest dicstelen távozása igen .kellemetlen meglepetésként érte Sztálinit, aki első világháborús hosz- szú, álló ütközetekre számí­tott. Nehéz .volt nem elítélni a hiitleristá k nyugat-európai agresszióját, azonban a „ba­rátsági” szerződés passzusai más érdekeltségekre kész­tették a moszkvai vezető­ket. Így például az angol— francia csapatok összeom­lása után a szovjet sajtó nemegyszer azt hangsúlyoz­ta, hogy a barátsági és megnemtámadási szerződés­nek köszönhetően „Német­ország nyugodt hátországot biztosíthat magának Kele­ten”. Emellett a Pravda szí­vesen idézett német lapje­lentésekét, melyék szerint éppen ezen szerződéseknek köszönhetően „sikeresen alakul a Nyugat elleni tá­madás”. ...Sztálin nem elégedett meg a Hitlerrel kötött „ba­rátsággal”. 1940. második .felében újabb tárgyalások kezdődtek Németországgal, .amelyek az Anglia feltétele­zett összeomlása utáni hely­zetre, pontosabban a világ befolyási övezetékre való felosztására vonatkoztak. A tárgyalásokat Hitler kezde­ményezte, azt remélve, hogy ezzel elaltathatja Sztá­lin éberségét a Wermacht készülő támadásáról a Szov­jetunió ellen. És Sztálin bi­zonyos fokig ráharapott a csalira. A -szovjet—német szövetségről folyó tárgyalá­sok később félbeszakadtak, de nem szovjet kezdemé- nyezésre. Egész egyszerűen ■Hitler megszüntette a vá­laszadásit. a Moszkvából ér­kező e témájú kérdésékre .. Rój Medvegyev (APN — MTI-Press) Ford.: Daróczi László)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom