Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-23 / 198. szám

1989. augusztus 23., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Új börtön Miskolcon? Kevés a szigorított őrizetes A fegyházi öngyilkosság után Nem terveznek munkatábort megyénkben Az utóbbi egy-két hónapban mind sűrűbben lehetett hallani a hirt, miszerint új börtön épült Miskolcon. Sokan megerősítették az állítást, a nagy többség azonban mit sem tudott az egész­ről. A területi hetilap Közép-Európa egyik legmodernebb börtö­neként mutatta be az épületet. A későbbiekben viszont olyan híreket lehetett „fogni", hogy mégsem az eredeti célra hasz­nálják majd. Mi tehát a helyzet a Miskolcon felépült büntetés-végrehaj­tási intézet háza táján? E témában kértük meg dr, Tari Feren­cet, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának ezre­desét, az országos parancsnok helyettesét, tájékoztassa olvasó­inkat. Készséggel tette. Mennyit ér az ellenzék, ha misknici? — Mikor kezdték meg a bv-intézet építését? Miért éppen Miskolcon? Milyen célra ? — Két éve, 1987-ben kezd­tük meg az építést. Az alap­vető rendeltetés az volt, hogy a szigorított javító- nevelő munkára ítéltek ott helyet kapjanak. Miskolcra azért esett a választás, -mert építőipari munkákban — az akkori információk szerint, — ez a térség tudta volna megoldani a szigorított ja­vító-nevelő munkára ítéltek foglalkoztatását. — Arról is hallottunk, hogy ez az épület az elítéltek (és befogadottak) luxus mun­kásszállása lesz. Nem túl­zás ez akkor, amikor, mun­kások mostoha körülmények között élnek — munkásszál­lásokon? — Nem luxusszállót épí­tettünk. Erre anyagi fede­zetünk sem lett volna. Pusz­tán a 'kor átlagos technikai és műszaki színvonalának megfelelően alakítottuk ki ezt az épületet. — Néhányon azonban tud­ni vélik, hogy időközben megváltozott a rendeltetés. Ha igen, azt mi indokolja? — Igen, változott az ere­deti szándék. Ennek oka az, hogy a szigorított javító-ne­velő munkára ítéltek száma nagymértékben csökkent. Az előrejelzések szerint két— három ezer ilyen elítéltre számítottunk. Ezzel szem­ben. a büntetés-végrehajtás őrizetében lévők száma je­lenleg alig haladja meg a négyszázat. Megjegyzem, az elmúlt két évben. a más büntetés-végrehajtási fokozatba sorolt elítéltek száma is jelentősen csök­kent. Mindezek alapján ke­ressük most az épület leg- gazd aságosabb h asznosí tás i lehetőségeit. — Ki állta a beruházás költségeit? Mennyi az ösz- szeg? Miskolc vagy me­gyénk tanácsa adott-e pénzt? — Az épület (a beruházás) összköltsége 54 millió fo­rint volt. Ezt teljes egészé­ben a büntetés-végrehajtás állta, tehát saját erőforrá­sunkra támaszkodtunk. Ér­telemszerűen sem Miskolc, sem Borsod-Abaúj-Zemplén tanácsa nem járult hozzá az építéshez. — Un mégsem elítéllek \>v-intézete lesz, felmerül-e annak lehetősége, hogy fel­ajánlják megvételre — mél­tányos áron, — Miskolcnak, vagy a megyének? — Az eredeti rendeltetés­től eltérő hasznosításról még nem döntöttünk. Elvileg más elítéltek is (pl. börtönben le­töltendő szabadságvesztésre ítéltek) elhelyezhetők len­nének. Ezzel enyhítenénk a más büntetés-végrehajtási in­tézetekben még mindig meg­lévő zsúfoltságot. Ám az ér­tékesítés lehetősége sem ki­zárt. Hangsúlyozom: mind­erről még nincs döntés! — A döntés tehát hátra­van. Engedje meg, hogy egy más témáról is kérdezzem. A közelmúltban nyilvános­ságot kapott a váci }egy­házban történt „demonstra­tiv” öngyilkosság; a szigorí­tott őrizetesek tiltakozó meg­mozdulása. Kérem, tájékoz­tassa lapunk olvasóit a vizs­gálat eredményéről és ar­ról, milyen intézkedéseket hoztak? — Először tisztázzuk azt, kik is a szigorított őrizete­sek. A bíróság annak, a többszörösen visszaesőnek rendeli el a szigorított őrize­tét, akit korábban legalább háromszor, egyenként egy évet meghaladóan ítéltek végrehajtandó szabadság- vesztésre — az élet, a testi épség és az egészség, a nemi erkölcs, a hivatalos személy ellen; továbbá garázdaság, kábítószerrel való vissza­élés miatt. A szigorított őri­zet tartamát a bíróság ha­tározza meg. A leghosszabb tartam öt év. és letöltése a szabadságvesztés végrehajtá­sa után kezdődik. A szigorí­tott őrizet bevezetése óta folyik a vita szakmai ber­kekben: szükségszerű-e a szigorított őrizet. Az igazság­ügyi kormányzat ezért is tűzte napirendre ennek a büntetés-végrehajtási nemnek a felülvizsgálatát. Az 1989. július 24-én, a váci _ bv-intézetben történt események (tömeges étke­zésmegtagadás, Kalányos Sán­dor halállal végződött ön- gy i lkossága) felgyorsították ezt a folyamatot. Az étkezés megtagadása miatt indított vizsgálat lezárult. Amiatt büntető vagy fegyelmi eljá­rást senkivel szemben nem indítottunk. Kalányos Sán­dor öngyilkosságával kap­csolatban egyes körülmé­nyek tisztázása még folya­matban van. Az intézetben korlátozó, vagy szigorító in­tézkedéseket nem vezettünk be. Az igazságügyi minisz- ler utasítására, a szigorított őrizetesek (jelenleg 306-an vannak) határozatlan tarta­ni ú büntetés-félbeszakításra bocsátását augusztus hetedi­kén megkezdtük és augusz­tus húszig minden szigorí­tott őrizetest szabadon en­gedtünk. Amennyiben az Ország- gyűlés a szigorított őrizet jogintézményét megszünteti, akkor ez végleges szabadon bocsátássá válik. A jogin­tézmény továbbélése esetén a büntetés-félbeszakításokat vissza kell vonnunk és min­den elbocsátottnak folytatni kell a büntetéseltöltést. — Végezetül egy ,,füles­ként” kapott kérdést továb­bítok válaszért. Igaz-e, hogy megyénkben, elhaló bányász- települések egyikén munka- tábori kívánnak létesíteni? — Ezt meglepődve hallom és öntől először. A vála­szom tehát az, hogy a bün­tetés-végrehajtás tervei kö­zött munkatábor létesítése nem szerepelt, — és nem is szerepel — nyilatkozta la­punknak dr. Tar! Ferenc bv- ezredes. T. Nagy József Számomra úgy tűnik, hogy a „merészen kell rágalmaz­ni, valami mindig megma­rad belőle” görög bölcselő gondolatát követve akar­nak egyesek a miskolci el­lenzék köreiből politikai fő­szereplővé válni. A nép nevében, a demok­rácia ígéretével hirdetik: mi elsöpörjük „a helyi hatal­masokat”, a kiváltságos régi rend urait, megfosztjuk po­litikai eszközeiktől, vagy önként lemondatjuk őket. Ez lehet csak az együttmű­ködés alapja. Mondjanak le az apparátusukról, a va­gyonról. a tömegtájékoztatási eszközökről. Mi. a társadalmi igazságosság hordozói meg- döntjük a régi rendszert (lásd: Balázsi Tibor kijelen­tését „A kommunista párt halott, ám a kommunisták annál elevenebbek”). Tragikus, hogy ma ezek az erők olyan eszközöket, módszereket alkalmaznak, melyet éppen az a mozga­lom. melyet támadnak, ré­gen meghaladott. Az egy­másnak feszülő nemzet tra­gédiáját sokszor átéltük. Nem hiszem, hogy ne akar­nánk okulni történelmi ta­pasztalatainkból. Megtanul­hattuk, hogy a nemzet kor­szakos változásait irányíta­ni. hitelt, tömegbázist sze­rezni csak a realitásokkal Megyénk szervezett dol­gozói megdöbbenéssel hal­lották Németh .'Miklós mi­niszterelnök Cegléden, az ün­nepi nagygyűlésen tartott beszédének a magyar szak­szervezeteket érintő és bírá­ló gondolatait. A nagy hatá­sú beszéd reform-gondola­taival, a társadalom erőinek összefogásával a szakszerve­zetek mélyen egyetértenek. A Magyar Hírlap „Inflá- ciójelentés” című cikkéből kiderül, hogy 1989. júniusá­ban a fogyasztói árszínvo­nal az előző év azonos hó­napjának szintjét 18,2 szá­zalékkal. az alapvető javak­nál 19,9 százalékkal halad­ja meg. Ezek nagyon ag­gasztó adatok, még akkor is. ha tudjuk, hogy az éves fo­gyasztói árindexet a havi árindexek átlagaként szá­molják. (Az utóbbi hat hó­napra sajnos az átlag is 15 százalék felett van.) Nem hivatkozom itt a kor­mánynak és a költségvetés­nek még csak az ígéreteire sem, adná Isten, hogy év vé­géig a kijelölt határok kö­zött maradjunk. Egyszerűen csak félelmemet akarom ki­fejezni a tendencia fölött, és nem hiszek minden to­vábbi nélkül az olyan kije­lentéseknek, hogy mi nem követjük a lengyel, illetve a jugoszláv utat. Elég ha arra utalok, hogy ők is „kicsi­ben” kezdték, és hihetetlen rövid idő alatt jutottak el a a három-, négyjegyű inf­lációhoz. Ellenőrzött, szük­ségszerű inflációról beszél­tek ők is kezdetben, amely elengedhetetlen feltétele a dotációk leépítésének, és a liiac kiépítésének. Csakhogy a dotációk nagyon lassan fogynak, mert a felemelt bérek, és az alapanyagok drágulása miatt mindez mast már több nullával kifejezve, de alig jelent jobb egyen­súlyt, És hogy Jugoszlávia a tízezer dináros tejár mel­lett elérte volna a piacgaz­daságot? Hát nem merném állítani... Valljuk be végre őszin­tén, hogy már a két számje­gyű infláció sem kézben számoló, a társadalom érde­keit helyesen kifejező, prog­ramot alkotni tudó felelős politikai erők képesek. Saj­nálatos, hogy itt Miskolcon mind a mai napig nem ke­rekednek felül azok az erőit, akik tudják, hogy a hata­lom nem a korlátlan egyéni becsvágyak gátlástalan kié­lése, hanem a közösségi cse­lekvés kikerülhetetlen esz­köze. Elgondolkodtató, hogy miért nem képesek Miskol­con együttműködni a plurá­lis társadalmat felelősen ala­kítani tudó politikai erők. Erre a választ megtaláljuk, ha megnézzük, kik is azok a hangadók, akik a kisemmi­zett alattvalók, az öntuda­tát vesztett néptől kapott mandátumra hivatkoznak. Tudom, hogy ma mind- annyiunknak el kell számol­ni a múltunkkal önmagunk előtt, és ha társadalmi köz- szereplést vállalunk, akkor a választóink közössége előtt is. Vajon hogyan számolnak el az ellenzéki hangadók a múltjukkal? Ugyanakkor elfogadhatat­lannak tartjuk a beszédnek azon részét, ahol miniszter- elnökünk egyfelől a kiala­kult válsághelyzet egyik elő­idézőjének, az átalakulás fé- kezőjének, másfelől az ér­dekvédelemben rendkívül veszélyes magatartásának tartja a magyar szakszer­vezeteket, tartható, a gazdaságban bi­zonytalanságot gerjeszt, alap­vetően zavarja a társada­lom minden rétegének nyu­galmát, sokkal több új prob­lémát okoz. mint amennyit látszólag megold, és alapve­tően rombolja az emberi ér­tékeket. kikezdi a munka-, és az üzleti erkölcsöt. A vá­sárló például elkénedve fi­gyeli az árak felfelé kúszá­sát, nem bízik a boltokban felragasztott árcédulákban (sokszor jogosan!), hisz a gyártó a termék árának fel­tüntetését már nem is tart­ja fontosnak. Nincs időnk az árak még csak rövid távú megjegyzésére sem, az üz­leti becsapásoknak. ma­nipulációknak tág tere nyí­lik. Az így 'kész helyzet elé állított vásárló rögtön keve- sellni kezdi saját bérét, rossz a közérzete, munkáját elha­nyagolja, (— Ugyan, ezért a pénzért?), ha teheti hasonló illegális manipulációkkal próbálkozik (tisztelet a be­csületes kivételnek), illetve sztrájkokkal fenyegetőzik és esetenként irreális bérköve­teléseket támaszt. A hatósá­gok és vállalatok az „elsza­badult” („elszabadított”) árak egy részének realitását tu­domásul véve lassan enged­nek, emelkedik a bér és a nyugdíj... valamint termé­szetesen vele együtt az ár­cédulák számjegyei. A mun­ka háttérbe szorul a bér­harc mellett, az emberi tisz­tesség. stabilitás le-, az irigy­ség, gyűlölet felértékelődik. Azok. akik az elmúlt évek­ben mint a pártsajtó — az ő fogalmazásukban — „bér- tollnokai” fiatal, tehetséges újságíróként hirdették az eszmét, konszolidált társa­dalmi viszonyainkat erősít­ve igyekeztek, hogy miha­marabb az egyetem marxiz­mus—leninizmus intézetének tanári állását megszerezzék. Vagy az a fiatal ügyész, ki ma „rendőrállamot kiált”, miközben évekig a rendőr­ség valamennyi intézkedését ellenőrizte, ügyészi hatalmá­val élve irányította. Vagy az ügyvéd, ki ügyfelei érdeké­ben minden eszközt igénybe vett, miközben harsányan tisztességet követel, kér szá­mon mindenkitől. Érdemes-e sorolni az új időszak világmegváltóit? So­kan megdöbbenve, keserű le­gyintéssel figyelik az új re­formerek, társadalom-tisztí­tók hangos táborát. Hogyan, honnan kerültek ide ez.dk az emberek? — kérdezik. A választ Veres Péter bölcsen így fogalmazta meg: „A ha­talomnak nagy a vonzereje. Amennyiben az infláció és következményei elleni fellépés, a létminimum szintjén élő százezrek meg­élhetési gondjai, a munka­helyüket elvesztő dolgozók véleménye szociális demagó­gia, akkor ismételten ve­szélyeztetve látjuk kormá­nyunk törekvéseinek meg­alapozottságát. A pénzügyminiszterünk ál­tal említett Sí — sárga irigy­ség — faktor csúcsokat dönt. A legagyafúrtabb ötletek születnek a hatósági árak önkényes megváltoztatására, vagy más módozatú illegális haszonszerzésre. Egy Bala- ton-parti csemegeüzlet ve­zetője a Népsportban közölt levelében meg merte indo­kolni. hogy boltjukban va­sárnaponként a Népsportot 10 százalékkal drágábban adják a hatósági árnál. Tisz­telt Árhivatal! Itt a „szabad rablás” ideje? Magas az infláció? Termé­szetes. hogy magasak a ka­matok. hisz a befektetőik is legalább pénzük reálértékét szeretnék, (nem mindig tud­ják) megőrizni. Egyik kö­vetkezmény: a költségvetés másfél éve sopánkodik a több tízmilliárdos (nem ap­rópénz!) pluszkiadás miatt, amivel az alacsony eredeti, és a magasabb mai kamat- szint. kiegyenlítését kell fi­nanszíroznia a lakáshitelék­nél. Most mondjam azt, hogy alacsonyabb infláció mellett a kérdés fel sem me­rül? A magas kamatszint melletti, annál alacsonyabb, vagy azt alig meghaladó részvényosztalékok milyen nyereségszintre engednek következtetni? Segíti ez a befektetést, a gazdaság fej­lődését. mindehhez hozzávé­ve a napi ár- és bérharcok bizonytalanságát? Kérdem: vajon nem az infláció (és és rengeteg feltörekvő em­ber alkalmazkodik hozzá. Ezek kiszolgálják a hatal­mat, sőt céljait is túlhang­súlyozzák, vagyis ál-lelkese­dést csinálnak”. Eszköz-em­berek ezek. akiknek eszköz az is. akiket szolgálnak, esz­közök azok is, akiken ke­resztül előre akarnak jutni. Így érthető, hogy egyre erő­szakosabbá válik az ellen­zék „demokratúrája”. A hangadóik így akadályozzák meg, hogy a társadalom sok­színű érdektagoltsága végre megjelenjen a politikai éle­tünkben. és az emberek va­lódi társadalmi, egyéni ér­dekeit kifejező programok közül választhassanak. „Követelek tőled; mert tisztellek” alapelv lehet egy kulturált politikai párbeszéd alapja. Az MSZMP itt Mis­kolcon is sok-sok kompro­misszumos lépésével kifejez­te, hogy a kulturált politi­kai vitát tartja az egyetlen elfogadható eszköznek a kür lönböző politikai csoportok­kal folytatott tárgyalások során. Ügy tűnik, hiába. Bízom abban, hogy itt Mis­kolcon is mihamarabb min­denki megfogadja Veres Pé­ter intelmét: „Az emberiség vezetői ne legyenek szószá­tyár kis politikusok, akiket csak az egymással való ha­dakozás és intrika érdekel.” Itt az ideje, hogy válságos helyzetünk megoldására ki­dolgozott. felelősen vállalha­tó társadalmi programok ver­senyezzenek. és ezáltal bizo­nyítsuk, hogy érdemesek va­gyunk szervezeteink tagsá­gának és a város polgárai­nak bizalmára. Kovács József Mi bízunk abban, hogy a dolgozók, a szakszervezeti tagság saját maguk el tud­ják dönteni a mozgalom egy­ségének. a szolidaritásnak, a tagság általi meghatározott­ságnak a jelentőségét a szakszervezetek megújulásá­ban és ezt kifejezésre fogják juttatni az érdekvé­delmi harcban is. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők különösen érdekeltek egy sikeres kor­mányprogram kialakításában és a jövőt formáló együttes megvalósításában. Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplcn Megyei Tanácsa Elnöksége ráadásul annak sugalmazott kiszámíthatatlansága) indít­ja-e derék honfitársainkat forintjaik nyugati valutába menekítésére, netán ész nél­küli. vagy éppenséggel ha- rácsolási célú elvásárlására? Talán nem emiatt kell fo­rintunkat állandóan leérté­kelni. aminek eredménye­ként a forintból vásárolt va­lutákból Nyugaton emberi körülmények között élni a valóban (mégoly magas ke­resetű) turisták számára is egyszerűen lehetetlen. Vagy ez a leértékelt, szinte rongy- gyá tett (a nyugati valuták­hoz képest) forint jelentene importversenyt a piacgazda­ság jelszava alapján? Az így kalkulált importárakat a végtermékeknél a konku­rens magyar vállalatok ka­ján mosollyal szemlélik, és áraikat inkább ahhoz eme­lik. összefoglalásként néhány gondolat: Ne az ár- és bér­harc legyen erős. hanem a forint. Ne akarjuk százezres bankjegyekkel, millió felé húzó felelőtlen, harácsoló ál­lampolgárokkal bíró ..szer­kezetben” elérni a piacgazda­ságot. Teremtsük megazár— bér—árfolyam—kamatszimt egyensúlyát minél alacso­nyabban, áttekinthetőbben, és legalább egv évre kiszá­míthatóan — a dotációik így is leépíthetek, legfeljebb las­sabban — és dolgozzunk be­csülettel nem az ár- és bér­harcra koncentrálva gazda­sági problémáink megoldá­sán. Dobos Zsolt középiskolai tanár Reflexiók Németh Miklós miniszterelnök Cegléden mondott augusztus 20-i beszédéhez Meddig kúsznak az árak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom