Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-23 / 198. szám
1989. augusztus 23., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Serpadozattól a görög márványig Á BEM, mint a vállalkozások iskolája Anal is kezdhetném, hogy a kulisszák mögött már javában tart a kibontakozás. Hogy kulisszákat írok, korántsem jelenti azt, hogy titkon. Ellenkezőleg, akik a gazdasági stabilitás mindennapi mcgharcolói, kivitelezői, készséggel beszélnek munkájukról, sikereikről, avagy kudarcaikról. Csak kérdezni kell őket. A BEM (Borsodi Ercelökészitó Mii), amely a Borsodi Vas- kohászati Tröszt egyik vállalata is, néhány éve önálló gyárként letett egyet s mást a magyar ipar asztalára. A négy-öt éve elkezdett szerkezetváltásuk eredményei ebben az évbe n már erőteljesebben mutatkoznak meg. A korábban csak kohászati alap- és segédanyagokat előállító gyár mara kilépett a merev gazdasági struktúrából. Nemcsak a házi piacon, de külföldin is, a nyugatin és a keletin egyaránt, számukra is előnyös, gazdaságos, nyereséges vállalkozásokba kezdett. PB-gázos vadriasztó Propán-bután gázzal működő vadriasztó készülék vizsgázik Nagygomboson, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságában. Az NSZK-ban gyártott „mezőőr" kétpercen- ként 86 decibel erősségű durrogó hangot ad, ezzel riasztja el a kártevő madarakat. (MTI-fotó) A képen: a riasztókészülék kipróbálása. Szakértői csoport vizsgálata D konvertibilitás bevezetéséről Lippai István, ;i l'iatal és ambiciózus, igazgató a korábban elkezdett, s jó irányba haladó termelési és gazdálkodási tevékenységről így beszél. — Két hónappal ezelőtt Kijevben voltam, ahol a BÉM is részt vett egy kiállításon. Elcsodálkoztam a város gyönyörű, gránittömbökből készült épületein, s azt gondoltam, ó, ha nekem en nek csak az ezred része itt állna, én ebből kincsesbányát tudnék varázsolni. A Szovjetuniónak hatalmas mennyiségű természeti kincseihez képest a miénk nagyon szerény. De ebből a kevésből is lehel gazdaságosan termelni, ám nem úgy, ahogy korábban teltük, amikor a drága észak-borsodi díszítőkő-alapanyagot rablógazdálkodással útíeltöltésre zúzalékként elpazaroltuk. Természeti kincseink itt szunnyadnak, szerény ismereteim szerint 20 millió tonnányi az a mennyiség, amit jó gazda módjára, az utókornak is hagyva belőle, ki lehet és ki kell bányásznunk. Tehát a BÉM gazdasági talponmara- dásához, de azt is mondhatnám. a biztonságos jövőt .jelentő több lábon álláshoz. kezébe vette a környékünkön levő értékes kőlelőhclycket. A múlt év végén üzembe helyezett perkupái díszítőkő Űzetnünk nagy jövő előtt áll. Bár még a súlyponti kérdés mindig a kohászat, mégis a kő teljes feldolgozására épül többféle vállalkozásunk. Lippai István. • amikor nyugatnémet vegyes vállalkozások híréről kérdeztem, mosolygott. Nyilván többet tud erről, mint bárki más. S, hogy mosolya mögött nem vágyálmok vannak, mi sem igazolja jobban, mint. hogy Ungváron egy nyugati vállalkozó által épített serfőző összes lúg- é.s saválló, díszítőkő-padozatát a BÉM készíti. A tele, vagyis 170 négyzetméter már készen áll. A finom szemcsés homok-műgyanta keverék a gyár saját fejlesztése és kivitelezése. Ez az első vállalkozás. a nyugati fél részéről. is garantáltan, a jövőben folytatódik. — A Szovjetunió óriási felvevő piac. — folytatja az igazgató. — s akikkel eddig tárgyaltam, nem zárkóztak el semmi új elől. Csupán többet aggodalmaskodnak, mint mi. hiszen kevesebb a tapasztalatuk a ..vállalkozás" terén. Még nem értik, hogy a Nyugat, — amely egy kedvezőbb időben, gazdasági megerősödésünkkor nem zárkózik el a működő tőke magyar- országi kipróbálása elől, — nem csapja be partnereit. Noha én, személy szerint úgy érzem, a működő tőkének Magyarország csak egy urgódeszka keleti szomszédunkhoz. És ez, az imént említeti kincsesbánya miatt is érthető. De mit érdekel ez minket, akiknek a vegyes vállalkozás révén pénz jut. hogy egy európai gazdasági és technikai-technológiai szinthez közelítsünk? A BÉM-nek most lépnie kell, és ez a kényszerlépés megköveteli, hogy az itt dolgozók, a segédmunkástól a fejlesztésen át a gyár igazgatójáig. tudásuk, tehetségük és szorgalmuk legjavát beleadják. Természetesen minden új dolog kockázattal jár. De kérdem én, mi kockázatosabb? Megvárni, amíg kirostálódunk a hazai iparból, vagy megpróbálni önállóan gondolkodni, cselekedni? ötleteinknek teret adunk, merész elképzeléseink vannak, hiszen 1300 dolgozót évi 1— 1.5 millió tonna érc-zsugorít- vánvböl nem lehel eltartani. Az újítás nemcsak az ötlet szintjéig jutott el a BÉM-ben. hanem a megvalósításig is. A kényszer hajtja őket az új termékek gyártásában. Aliami támogatást nem kapnak, talán sohasem kaptak. Legalább is direkt- ben nem. Legfeljebb a kohászati termékekbe beleépítve. Most már a zsugorítvá- n.vok árai is reálisak. S ami ezután ion. a belső és külső vállalkozások sora, mind • mind nyereséges kell. hogy legyen. — Azt akarjuk, — magyarázza Lippai István, — hogy minden munkánk, vállalkozásunk, még a karbantartás is nyereséges legyen, önmagában legyenek nyereségesek a különféle munkák. Az imént említett ungvári példa csak egy a sok közül. Házon belül is van vállalkozás. Az első az alaptevékenységünket végző „zsugorítván.!- gyártó kft". Ezt követi a „karbantartó kft.” majd, a BOKÖ (Borsodi Általános Köfeldolgozó) Kft. .Mindhárom már működik. S most jön a nyugati rész, nyugatnémet—magyar vegyes vállalat létrehozása szárazhabarcs gyártására. Ehhez már készen áll a korábban üressé vált nagy üzemcsarnokunk. amelynek értéke 40 millió forint. Az összvagyon egyéb berendezéssel együtt 125 millió forint, s ugyanennyivel száll be a nyugati partner. A beruházás ez év második felétől indul. Az ötödik vállalkozásunk, a „Pirolerm Kft.” nevet kapta. Ennek komoly jövőt jósolok, hiszen egyszer: a BÉM-ben keletkezett környezetszennyező anyagokat égetés útján más termékbe beépítve környezetbaráttá alakítjuk: másodszor: a közel 400 millió forintos beruházáshoz igyekszünk megnyerni azokat a cégeket, amelyek környezetszennyező (galvániszap, stb.) mellékterméküket végleg el akarják tüntetni. Mi erre is vállalkozunk. (Tudvalevő, hogy a Gödöllő környékén épült tárolóba csak eltemetik, mondhatni: a jövőnek, a veszélyes hulladékokat, de végleg nem semmisítik meg.) Amíg az ilyen anyagok eltemelése tonnánként 20 ezer forintba kerül, a BÉM mindezt a feléért és környezetbarát formává átalakítja. Ennyi a jövőnk ... jelenleg. Az igazgató az is „elárulta”. hogy a nyugatnémet lé] beszállása esetén a kőbányászatuk, illetve legfőképpen a kőfeldolgozó részlegük jelenlegi 50 ezer négyzetméter évenkénti kapacitását a duplájára növeli. S, ha még mindehhez hozzáveszi, hogy a törökök és a görögök is komoly érdeklődést mutattak a kőfeldolgozó iránt, — ami azt jelenti, hogy ők hoznák a márványt, itt feldolgoznák majd visszavinnék. — szóval nem kis piac rejlik a dologban. — Valamikor egytermékes gyár voltunk, — meséli befejezésként Lippui István, — amely az utasításokat végrehajtotta. A kreatív emberekből sokan elmenekültek máshová, ahol tudásukat, tehetségüket eredményesebben kibontakoztathatták. Akik megmaradtunk, rákényszerültünk a váltásra. S most a saját kútfőnkből kell merítenünk. Ha azok a tehetséges emberek most itt lennének. sokkal könnyebb dolgunk lenne. Parázs István A kormány által felkért szakértői munkacsoport szerint legkésőbb 1995-ig meg kell teremteni a forint konvertibilitását. Szepesi György, a Minisztertanács főtanácsosa elmondotta: a szakértői csoportot az év elején azzal a céllal hozta létre a kormány, hogy megvizsgálják: a gazdaság jelenlegi nehéz helyzetében napirendre tűzhető-e a forint konvertibilissá tétele, A szakértők erre a kérdésre igennel válaszoltak, véleményük szerint a reform előrehaladásával mindenképpen elkerülhetetlenné válik bevezetése. Különben nem lehet teljessé tenni a piaci viszonyokat, nem gyorsítható a struktúraváltás, és a magyar gazdaság továbbra sem tud megfelelőképpen integrálódni. az egységessé váló nyugat-európai piacba. A szakértők szerint már a gazdaság jelenlegi helyzetében is több tényező miatt sürgető ennek a lépésnek a megtétele. Ilyen a vállalatok, vállalkozók gazdasági érdekeltségében. tevékenységének irányításában kialakult jelenlegi állapot. A piac még nem vált meghatározóvá Magyarországon, s igenem irányítja a termelők lépéseit, ugyanakkor a központi szabályozás hatása nagymértékben csökkent. Többek között ez az egyik oka a gazdaság stagnálásának. Amennyiben a forint konvertibilissá válik, a vállalatok közvetlenül kapcsolódhatnak a világpiachoz. Ma is hatással van a magyar vállalatokra a külföldi piac, ám ha exportjuk adott körülmények között nem bizonyul jövedelmezőnek, a Uezdvezőtlen helyzeten a forint leértékelésével könnyen lehet segíteni. Ezzel magyarázható, hogy az exportáló vállalatok nagymértékben szorgalmazzák a számukra kedvező árfolyamváltozást. A konvertibilitás bevezetése esetén ez a lehetőség megszűnik. A konvertibilitás megteremtésének irányába hat a lakossági valutaellátásban jelenlegi helyzete is. A világútlevél bevezetése politikailag kedvező, de gazdaságilag egyáltalán nem megalapozott lépés volt. Ennek következtében ma már azzal a veszéllyel is számolni kell, hogy Magyarországon kialakul a kettős valutarendszer. Elkerülése hosszabb távon csak a forint konvertibilissá tételével biztosítható, hacsak nem akar a kormány e téren szigorító intézkedéseket életbe léptetni. A szakértők szerint a magyar gazdaság még nem érett a konvertibilitás azonnali bevezetésére. ám az 1990-es évek közepéig megteremthetők a szükséges feltételek. Ennek érdekében javasolják, hogy a Magyar Nemzeti Bank a továbbiakban még szigorúbb pénzpolitikát folytasson. Amennyiben ,a forint konvertibilissá válik, mindenfajta többletpénz. ami hitel formájában — valamilyen vállalatcsoport nyomására — a gazdaságba jut, azonnal az import növekedését, és így a fizetési mérleg romlását eredményezi. Ez a gyakorlat a jövőben nem engedhető meg. mivel a pénzmennyiség szabályozása marad a kormányzat legfőbb eszköze az egyensúly fenntartására. Ugyancsak elodázhatatlan a költségvetés reformja, az államháztartás rendbetétele. az állam túlköltekezésének megszüntetése. Lényege egy igen hatékony forintvédű politika feltételeinek kialakítása is. Ennek egyik eleme a megtakarítások ösztönzése, míg a másik: a bérkiáramlásnak a vállalati teljesítményekhez kötése. Ez pedig csak abban az esetben sikerülhet, ha a vállalatoknak igazi tulajdonosaik lesznek, akik elsősorban a vállalkozás jövedelmezőségét tartják szem előtt. A szakértők szerint is jelentős kockázatokat rejt magában a konvertibilitás bevezetése, ezért alaposan elő kell készíteni. Ám az elmúlt időszakban a forint már szá- njos területen gyakorlatilag konvertibilissá vált. A külföldi befektetők- például a magyarországi vállalkozásaiknál keletkezett nyereséget teljes egészében kivihetik konvertibilis valutában. Az importliberalizálás előrehaladása pedig a magyar vállalatok számára teszi minél szélesebb körben automatikusan átválthatóvá a forintot. Megkezdődött a KGST- elszámolási rendszer reformjának előkészítése is. Ugyanakkor nem lesz könnyű feladat az államháztartás rendbehozatala, valamint a jelenleginél sikeresebb forintvédő politika feltételeinek kialakítása sem. A konvertibilitás bevezetése kedvezőtlenül hathat — főleg az első időszakban — a foglalkoztatottság alakulására is. Azok a vállalatok ugyanis, amelyek a világpiaci megmérettetésnél alul maradnak, valószínűleg igen rövid idő alatt jelentős struktúraváltásra kényszerülnek, s ez nem fog sikerülni számottevő létszámleépítés nélkül. Kamarai felhívás kisvállalkozások alapítására A Magyar Gazdasági Kamara a ha.zai gazdaságélénkítés egyik lehetséges módjának a termelő- és kereskedelmi kisvállalkozások számúnak jelentős növelését tartja. Ezért a Kamara minden rendelkezésre álló eszköz, zel segíteni kívánja mindenekelőtt a magán-, illetve kölcsöntőkével induló vállalkozások szaporítását. Ennek a folyamatnak ma még két. nagyon döntő akadály áll az útijában. Az egyik a még mindig bénító állami bürokratizmus, az érdekeltséget álltig lehetővé tevő központi jövedelemel- vonás. Ez ellen a Kamarával együtt valamennyi érintett érdekképviseleti szerv határozottan küzd és joggal bízlhatuink e helyzet mielőbbi kedvező változásában. A másik akadály — amely csak részben következik az előzőiből —, hogy a lakosság körében ma még nincs kellő vállalkozói készség. Kevés a jó és jól kivitelezett ötlet, az üzleti koc ká z'a t válla láai készség, az e téren kínálkozó lehetőségele kihasan áfására irányuló hajlam. Sokaknál téves politikai, és hibás morális beidegződések is gátolják a piaci mechanizmus szerinti magatartást. Ezt az akadályt is határozottan és 'mielőbb le ketll bontanunk. A kisvállalkozások északma gy a rországi el le r jes zt ése érdekében a területi kamarai bizottság ingyenes jogi. közgazdasági tanácsadó szolgálatot állít fel, vállalkozásokat segítő szervezőirodákat menedzsel, kft. megalakulását támogatja, tájékoztató propagandát szervez: A kamarai tagvállalatok többen ajánlanak fel gépeket, alapanyagot, fejlesztési pénztőkét, esetenként még piaci lehetőséget is a- kis vállalkozások számára. Már eddig is működnek különféle helyii pályázati lehetőségek, amelyek a tanácsok által odaítélhető újrakezdési, munkahelyteremtési segélyeket, kölcsönöket adnak, amiket a kisvállalkozás indításához, vagy a már meglévők fejlesztéséhez fel lehet használni. Ezt a célt is szolgálhatja a gazdaság tervezett privátizálása. Társulási formák jöhetnek létre a ki s v á 11 alko zás o k él é nk í t é sőre. Külföldi segély és hitel tőkéikről tudunk, amelyet jó öttietű kisvállalkozások nyerhetnek el. Itt tehát az idő a konkrét cselekvésre! A Kamara Területi Bizottsága felhívja mindazon felnőtt lakosság figyelmét, akik egyéni boldogulásuk és a közös ügy céljából valamilyen kisvállalkozásban részt tudnak és részt kívánnak venni ötleteikkel, javaslataikkal keressék meg, az illetékes szerveket, jelezzék szándékukat. a Kamarának i,s. A kisvállalkozás irányulhat termelői. kereskedelmi, szolgáltató és egyéb területekre. Lehel fő- és részmunkaidős. bedolgozói, vagy idénymunka forma. Választhatja az aktív dolgozó korosztály és a nyugdíjas, magyar és külföldi állampolgár külön-iküiön és együtt is. A kisvállalkozásban lehetnek csak maguk a vállalkozók. de lehetnek alkalmazottak is (500 főig). Lehet a vállalkozás teljesen önálló, független, de jöhet Létre több kisvállalkozás- társulása. gesztorálhatja tevékenységét állami, vagy szövetkezeti szervezet. Döntő, hogy a kisvállalkozás fizetőképes keresletet. versenyképes termékkel, illetve szolgáltatással elégít, se ki. A Gazdasági Kamara szeretné felkelteni a kisvállalkozás iránt a térség lakosságának. menedzselőinek az alkotó, kezdeményező figyelmét. Várja támogatható javaslataikat. (Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Bizottsága. 3530. Miskolc, Arany J. u. 4. Telefon: 16-484, 16-488. Telex: 62-659.)