Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-22 / 197. szám

1989. augusztus 22., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Küldöttek — Arcok — Vélemények Küldöttek — ARCOK — Vélemények Ahogyan a Unkái párikár látja Olasz János. az egri Pe­dagógiai Főiskola elvégzési' után négy évig Szentistvá- non tanított. Majd 1963-ban visszakerüli szülőfalu.jóiba. Borsodivúnkáia. Néhánv év­vel később az általános is­kola igazgatóhelyettese leli. 1974-ben pedig az igazgató­ja. Hal éve a közművelődé­si intézmények összevonásá­val létrejött az Általános Művelődési Központ, azóta az iskolán kívül az óvoda, művelődési ház. könyvtár is a vezetése alá tartozik. Köz­ben. túl az. öl vénén, elvégez­te a nyíregyházi főiskola népművelés szalad. I’ÁRTM UNKA 1 AI,UN- Annak idején. (iá-ben senki nem mondta, hogy le­gyek párttag. De az. elveim­mel. elképzeléseimmel egye­zőnek találtam, amit a párt hirdetett. A családom nem olyan volt. hogy a párt-esz­mét otthonról hoztam volna. Nem nagyon foglalkoztak a politikával. Egyszerű ikispa- raszlok voltak, tették a dol­gukat becsülettel. De tőlük is csak azt hallottam, hogy ami a felszabadulás után lett, az a helyzet sokkal jobb, mint ami a fiatal ko­rukat jellemezte. A párt- munkámban mindig arra tö­rekedtem, hogy a lakóhe­lyünkön, és ahová az. alap­szervezel hatóköre kiterjed, megvalósuljanak azok az el­képzelések. amelyekkel ma­gam is egyetértettem. Las­san húsz éve. 1970. február­ja óta vagyok a községi pártalapszervezet titkára. Ez alatt az. idő alatt min­dig vigyáztam arru. hogy semmi olyat ne erőltessek, amit esetleg magam sem tar­tottam helyesnek. — Az alapszervezelünkben a kilépések előtt húszán vol­tunk. Két évvel ezelőtt be­tegségre hivatkozva lépett ki az MSZMP-ből egy nyugdí­jasunk. Az idén egyetlen taggyűlésen hárman kérlek a tagságuk, megszüntetését. Az általános indok az. volt. hogy nem értenek egyel az­zal. ami jelenleg a pártmoz­galomban folyik. Kelten kö­zülük nem voltak régi párl- lagok. ezért sem tudom el­fogadni valódi indokként ezt a magyarázatot. Szerintem, amikor kérték a felvételüket, nem voltak elég eltökéltek. A harmadik kilépőt nagyon sajnálom, és bízom benne, hogy visszakerülhet még kö­zénk. De gyarapodott, is a taglétszámunk, egy másik alapszervézetből jött hozzánk egv új ember. a változások SODRÁBAN — Már a pár térlekezlet előtt is gyorsan jöttek a változások. A Valóságban, a Mozgó Világban sorra meg­jelentek olyan írások, me­lyek elütöttek az. addig kép­viselt. politikától, nyíltan szóltak az addigi tabuté­mákról. Nem mondom, hogy abban a pillanatban azono­sulni tudtam mindennel. El­értem az. ölven ével. egész életemben a mozgalom el­kötelezettje voltam, s egy­szerre kiderül, hogy amit hirdettem, tanítottam, (et­tem, egyszerre semmivé lesz. A tanítványoknak mindig büszkén meséltem, hogy 58- ban a Hanságban én is olt voltam, amikor lecsapoltuk a mocsarat, most meg hal­lom. hogy mekkora környe­zetvédelmi kárt okoztunk vele. Idő kellett hozzá, hogy az. ember feldolgozza ma­gában a változásokat, 'na­gyon gyötrelme.* belső át­alakulás volt ez. A régi párt­tagok értetlenül néztek rám. amikor egy új típusú szoci- alizmusképröl kezdtem be­szélni. A végtelenül sok ol­dalról jövő információt, vé­leményeket önmagában kell összegyúrnia az. embernek, s szuverén módon levonni a tanulságot, megkeresni a jár­ható utal. Látni kell a ten­denciát, és attól se jobbra, se balra elmenni nem sza­bad. Nagyon nehéz most a helyzetünk, amikor rövid időn belül is nyomon kö­vethető a politikai vezetés következetlensége. Tudom én, hogy sok hibát követtünk el. látom én, érzem is. Voltak ill megaláztatások. Hortobágy, Recsk, a tsz-szervezések, a padláslesöprések. Hiba volt túlhangsúlyozni a Kánaánt, de legalább olyan hiba len­ne, ha most mindazt ;l sut­ba dobnánk, ami az. embe­rekért történt. A magyar paraszt, a volt gazdasági cseléd ’45-töl érezhette ma­gát embernek. Olyan szépen leírta ezt. Illyés Gyula! Most a töm egk om m u n iikác i ób a n minden politikai műsor az MSZMP lejáratását szolgál­ja. Ha illem is nyíltan, de mindig azt halljuk, ami '45 után voll. az. minden rossz. Amit mi csináltunk, az. min­den elhibázott volt. .ló len­ne. ha a határozatok úgy ke­rülnének ki a felső szintek­ről. hogy azok megtámad- hatallanok legyenek. Nem könnyű így az alapszerveze­tekben politizálni, pedig itt csattan az ostor. Nemigen érezzük, hogy mint bázisra túl sokat számítanának ránk, szinte az. a látszat, mintha fent mindegy lenne, hogy mi lesz a párttal. Sem­mit nem lesznek az. ellen, hogy százával lépnek 'ki az. emberek, és köztük .nagyon sok kipróbált kommunista is. NE HÁLÁT, HANEM HÁLÓT ADJANAK! — Eöltétlen híve vagyok a változásoknak. Azon a .szocializmusképen, ami ed­dig élt bennünk, változtatni kell. Ill a községekben még nem jelentek meg az új pár­tok. Jó volna, ha ide is el­jutnának az. ,,alternatívok". Legalább egy kicsit felráz­nák az embereket. Ebben a politikai sokrétűségben lesz szép, ha egy párt úgy tud kiemelkedni, hogy tömege­kei képes maga után vonza­ni. Én nagyon bízom ben­ne. hogy ez a párt az MSZMP lesz. Egyetértek a Nyugat felé irányuló törek­vésekkel is. De Magyaror­szág problémáit egyetlen tő­kés ország sem fogja meg­oldani. Ne halat, hanem há­lót adjanak! Ilyenektől félek, hogy mint más országoknak. nekünk is élelmiszercsoma­gokat fognak, küldeni. Ru­házzanak itt be. fektessék be a tőkéjüket. A jó tartásé magyarságnak vagyok a hí­ve. Nem tartom a nemzet­hez. méltó dolognak azt sem. hogy akikkel évtizedekig együtt dolgoztunk, most há­tid. fordítsunk. Azért a büsz­keségünket ne adjuk el! Ne kelljen majd öl, tíz vagy húsz év múlva szégyenkez­ve visszagondolni arra, amit mosl teszünk. A KONGRESSZUS ELŐTT- A kongresszustól azt. várom, hogy a megyében is, és az. országban is megtalál­ja helyét az MSZMP. Azt várom, hogy megáll az a folyamat, ami az érdekte­lenséget. a mindenbe bele­törődést. szülte. Remélem, olyan határozatot, program- nyilatkozatot tudunk kidol­gozni és közzétenni, ami majd a választásoknál biz­tosítani fogja, hogy a koalí­cióban az MSZMP meghatá­rozó szerephez jut. Nemcsak a múlt hibáinak a feltárását várom, nem csupán a szer­vezeti átalakitgatásokal. sze­mélycseréket, hanem sokkal inkább azt, hogy olyan prog­ram születik, ami a válság felszámolására alkalmas lesz. A pártmozgalom múltjánál, hibák feltárásánál fonto­sabb most a jelen és a jövő lehetőségei. Ezzel most nem azt akarom mondani, hogy nem kell beszélni a hibák­ról. Kell. De ha a múltról szólunk, nem szabad elfelej­teni az eredményeket. Nem volt azért minden olyan fe­kete. ahogy ezt most sokan tartják. Arra kell töreked­nünk. hogy olyan társadalmi légikör teremtődjön, ami a becsületes emberi munkál, a következetes kiállást nagyra értékeli. Most nagyon hálás dolog mindenkire ráütni, hogy lopott, csalt, eltúlozni a dolgokat. A dialektikát azért ne száműzzük, értékeljünk mindent a maga helyén, ne feledkezzünk meg a törté­nelmi valóságról! Kell az indulat, de csak ami előre visz. A FALUÉRT, A KÖZMŰVELŐDÉSÉRT — A föld mindig eltartot­ta a rajta élő embert, el fogja ezután is. A múlt leg­súlyosabb hibájának tartom, amit a magyar falvakkal csinállak. Nagyon fontos a falu védelme. felemelése. Szükséges mezőgazdaság jobb megbecsülése, érződjön a termékek áraiban a piac értékítélete. Mint pedagógus fontosnak tartom az oktatás, a közművelődés mostoha helyzetének a megszünteté­sét. Nem tudom, mikor tud­juk az emberekbe vissza­plántálni az önművelésre va­ló igényt, mert az kiveszett az elmúlt időkben. De nem tartom olyan súlyosnak az iskola válságát, mint ami­lyennek sokan tartják. Én nagyon bízom Glatz Ferenc- ben. ilyen emberekre van szükség, aki meri Vállalni a felelősséget, ki méri monda­ni a „mi" helyett, hogy „én". — Bízom benne, hogy kél- három év múlva le fog tisz­tulni itt minden. Ma még talán ambivalensek az érzel­meim. de mindenképpen híve vagyok a reformoknak, és abban is biztos vagyok, hogy a szocializmus helyett nem szabad mást csinálni. Negyedszázada létesült a TVK nitragéninítrágya-gyára A leninvárosi nagyüzem műtrágyagyám most hu­szonöt esztendős, ugyanis 1964. augusztus 20-án gyár­totta le a TVK az első ton­na ammonniitnátot. Ebből az alkalomból beszélget­tünk Vanyó Pállal, a kom­binát műtrágyagyárának vezetőjével az üzem múlt­járól, jelenéről és a jövő kilátásairól. — A Tiszai Vegyi Kom­binát valóban huszonöt év­vel ezelőtt, 1964. augusztus 20-án gyártotta le az első ammonnitrátot vásárolt ammóniából, majd 2 hó­nappal később, október 17- én a saját ammóniagyártás is megkezdődött. — mond­ta a gyárvezető. — A Szov­jetuniótól — hosszú lejára­tú hitel formájában — vá­sárolt technológiai berende­zésekkel előállítható har­mincnégy százalék nitro­gén-hatóanyagtartalmú műtrágyát a kormányzat a hazai mezőgazdasági igé­nyek kielégítésére szánta. A gyárat eredetileg 210 tonna műtrágya előállításá­ra tervezték. azonban a mezőgazdaság szükségleté­nek növekedése miatt, köz­ponti intézkedésre a gyártó kapacitást hatvan száza­lékkal bővítettük. Ennek és a gyár műszaki kollek­tívája kapacitásfeltáró, s intenzifikáló munkájának köszönhetően a gyár mű­trágya-termelése már 1973- ban meghaladta a félmillió tonnát. Ezekben az évek­ben a műtrágyagyártás meghatározó tényezőnek bizonyult a kombinát gaz­dálkodásában, az itt kép­ződött eredmény jelentősen hozzájárult a TVK mai ar­cú 1 at á n a k lei a 1 a ku 1 ásához — Mennyiben változott a műtrágyagyár helyzete és belső megítélése a pet­rolkémiai program kezdete után? — Az olefinprogram vég­rehajtása során természete­sen a műtrágyagyártás sú­lya a kombináton belül fo­kozatosan csökkent, annak ellenére,, hogy a termelés változatlanul gazdaságos­nak bizonyult. Feladatain­kat akkor alapvetően, a mennyiségi igények kielé­gítésén túl a termék minő­ségének folyamatos javítá­sa érdekében hozott intéz­kedéseink jelentették. Ezek eredményeként, az 1980-as évek elején — Tgen kedve­ző áron — egyre nagyobb mennységű műtrágyát érté­kesítettünk (évenként mint­egy százezer tonnát — szerk.) nyugati piacon, jól­lehet ekkor az export nö­velésének határt szabott a belföldi igények kötelezően előirt teljesítése. Válságban van-e a műtrágya- ipar? gyártással kapcsolatos problémák és ön hogyan ítéli meg a gondokat elő­idéző okokat? — A gazdaságossággal összefüggő gondokat a 80- as évek közepétől érzékel­jük. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, az ammóni- umnitrát-gyártás gazdasá­gosságának csökkenését vizsgálva nem kerülhetjük meg azt az eddig folytatott alapanyag-, energia- és késztermék-árpolitikai gya­korlatot, amely a nitrogén­műtrágya-gyártást i.s a veszteségesség határára juttatta. Ugyanis önköltsé­günknek a döntő hánya­dát kitevő földgáz- és v.iil­lamosenerg ia-köl tségek. mint köztudott, évről évre jelentősen emelkedtek, ez­zel szemben az általunk gyártott termék belföldi ára 1981-től egészen az el­múlt esztendőig változatlan maradt. Vélhetően, minden­ki előtt világos. hogy az ilyen intézkedésből ere­dő nagyarányú veszteséget a gyártás során végrehaj­tott műszaki intézkedések­kel lehetetlen ellensúlyoz­ni. — Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az olcsó közép-keleti nyers­anyagra épített, korszerű technológiával termelő üze­mek indítása és az itt elő­állított műtrágyának a vi­lágpiacon való megjelenése az árakat drasztikusan le- ’ törte. Ezen túlmenően, a termelőkapacitásunk ki­használását nehezítette az utóbbi két esztendőben a magyar—szovjet agrokémi­ai egyezmény keretében érkező nagymennyiségű, irreálisan alacsony áron forgalomba hozott, s egyre terjedőben levő folyékony műtrágya. Ugyancsak aka­dályozza a termelőkapaci­tások optimális kihasználá­sát az a körülmény, hogy a közgazdasági szabályzók által sújtott magyar mező- gazdaság fizetőképes keres­lete fokozatosan mérséklő­dik. — Ezek után milyennek lunik a műtrágyaipar tövű­je? leni, hogy tartósan folytas­sa a veszteséges termelést. Ezért, az egész műtrágya- ipart érintő, a válság alap­vető okait feltáró kérdése­ket kormányzati szinten szükséges tisztázni. Annál is inkább elodázhatatlan mindez, mert a hazai nit­rogén műtrágya-piac várha­tó alakulását a kereslet és a kínálat oldaláról .jelenleg számos bizonytalanság jel­lemzi. Fontos lenne tudni például, hogyan alakul a termék árképzése, mennyi­ben változik, illetve módo- sül az agrokémiai egyez­mény keretében az ország­ba érkező nitrogénműtrá­gya mennyisége, milyen a mezőgazdaság igénye egyes műtrágya-féleségekből, hogy csak néhány tisztá­zásra váró problémát em­lítsek. Csak a kérdésekre adott határozott és meg­alapozott válaszok ismere­tében tartom elképzelhető­nek a hazai műtrágya- gyártás jövőjének felelős­ségteljes kialakítását. — Es most essék szó a TVK-ban folyó műtrágya­gyártásról. — Ügy ítélem meg. hogy az általunk gyártott — az idén BNV nagydíjjal kitün­tetett kiváló minőségű mű­trágya importból történő pótlása nem megoldható. Mert hiszen szakmai kö­rökben ismeretes, hogy az azonos minőségű műtrágya nyugati termelői ára fo­rintban kifejezve több mint másfélszerese a hazai­nak. Véleményem szerint a gyár műszaki állapota olyan, hogy a TVK-ban gyakorlattá vált magas színvonalú karbantartással a technológiai rendszer az ezredfordulóig biztonsággal üzemeltethető. — Ugyanakkor, a mező- gazdasággal a kölcsönös előnyök alapján kialakult közvetlen kapcsolatrend­szert tovább akarjuk bőví­teni. s termékünk eddigi jó hírét a mindenkori igé­nyeknek megfelelően, az áru piacképességével ga­rantáljuk. Természetesen vannak megoldásra váró feladataink is, amelyek egyebek mellett a negyed- százada működő gyár technológiai színvonalából következnek. Ezek megol­dása érthetően csak kom­binát-szintű erőfeszítéssel, illetve vállalati döntés alapján képzelhető el. — Végül engedje meg. hogy éljek az alkalommal, és az ünnepi megemléke­zés helyett a lap hasábja­in megköszönjem a negyed­százada velem együtt dol­gozó kollégáknak, a gyár egész. kollektívájának a munkáját, eddigi fárarloza sát — mondta befejezésül — A TVK-ban mikor jelentkeztek a mütrágya­— Egyetlen vállalatot sem lehet arra kényszeri­a gyárvezető. Lovas Lajos Filip Gabriella

Next

/
Oldalképek
Tartalom