Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-21 / 196. szám

Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja BHMII TegnOp igoii kánikula köszöntötte or ünneplőket, mégis sok ezfii résztvevőié volt azoknak az ünnepségeknek, amelyeken inegyeszeite Szent Istvánra emlékeztünk és megszegtük az új kenyerei. Miskolcon a megszokott helyen, a Csunyikban vár tok a rendező szervek a? érdeklődőket. Ezúttal Nyers Re zsö, az MSZMP elnöke mondott ünnepi beszédet. A Him nusz elhangzása után Tamás Alodar: Mmdennopi remény kedesek című versét szavalta Csabai János színművész Majd Nagy Péter, á Hazafias Népfront Miskolc Városi Bi rabságának titkára köszöntötte az egybegyűlteket. Ezután Nyers Rezső szolt múltról, jelentől, jövőről „...a jövőnek urai vagyunk” Nyers Rezső beszélt a c népünnepélyen Szent Istvánra emlékeztünk, az új kenyeret ünnepeltük megyeszerte az akarat arra. hogy egy­más szempontjait figyelem­be véve. egymás iránti to­leranciával igyekeznek meg­oldani a világ legnehezebb politikai, katonapolitikai, és még a gazdasági kérdéseit is. A mj reményünket az táplálja, bogy az együttmű­ködés nem inog meg. hogy ez nem átmenetinek bizo­nyul. és .nem lesz hitelük azoknak, akik ez.f a bonta­kozó együttműködést ke­resztezni akarják, akik ezt a folyamatot, megszakítani tervezik. Mert ilyenek is vannak a világban. Nekünk független magyar politikát kell folytatnunk. Erre a ha­tározott meggyőződésre ju­tottunk a magyar Parla­mentben. a magyar kor­mányban. és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt veze­tésében is. Véleményünk szerint a közös európai ház gondolata egy reális gondo­lat. és ha nehezen is. nem rövid idő alatt, de ez a kö­zös európai ház felépíthe­tő. és fel is. fog épülni. Eb­ben a házban nekünk részt kelt vennünk gazdaságilag, kulturálisan és politikailag egyaránt, mindenirányú te­vékenységünkkel. A gazda­sági, politikát híd szerepet kel;|. Magyarországnak be­tölteni Európában, amely Európa az Atlanti-óceántól az Uirálig terjed. Ezt mindig eszünkbe kell nekünk vés­nünk. erre tanítottak eleink: a legnagyobbak Kossuth La­jostól Károlyi Mlhályon ke­resztül. a ’18-as októberi forradalom és a Tanácsköz­társaság vezetői is. Az At­lanti-óceántól az Urálig ezen a terepen kell nekünk ról gondolkodunk és beszé­lünk. mindig hozzá kell tennünk: ez gazdasági meg­újulás is kell legyen. A nemzetközi tekintélyhez ma már elengedhetetlen, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének a határozatait következetesen a magunké­vá tegyük, és érvényre jut­tassuk Magyarországon. A határozatoknak mindenben megfelelő jogállam kell le­gyen Magyarország. Az ál­lam nem nő ki automatiku­san a földből, nem nő ki automatikusan az adott gaz­dasági. politikai, kulturális környezetből, azt értelmes és közös munkával teremt­hetjük csak meg. A nem­zetközi tekintélyhez jól működő demokratikus rend­szer. a poliüikaí demokrácia teljes körű érvényre jutta­tása kell Magyarországon. A szűk körű demokráciát, a korlátozott demokráciát magunk mögött kell hagy­nunk. Európai értelemben vett. és az Egyesült Nem­zetek Szervezetének alap­okmányába foglalt demok­ráciát kell magunkévá ten­ni. Ez elvi elhatározás kér­dése. de gyakorlati megva­lósítás kérdése is. Az elvi elhatározásig eljutottunk. A gyakorlati megvalósítás felé jó úton vagyunk, és elérhe­tünk oda, ha megtaláljuk ehhez nemes'ak a demokrá­ciának a technikáját. De nemcsak a demokrácia technikáját, hanem a de­mokrácia erkölcsét is ma­gunkévá kell tenni. Nagyon köszönöm a Ha­zafias Népfrontnak, hogy meghívtak ide. erre a nagy­gyűlésre. ebbe a szép kör­nyezetbe. mint a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nökét. A mi pártunk az alapvető nemzeti kérdések­ben az együttes nemzeti felelősségvállalást hirdeti és ■ azon dolgozik, hogy ez meg­valósuljon. Ugyanakkor tud­juk. hogy értelmes tere, po­zitív szerepe lehet a pár­tok közötti egészséges de­mokratái kus versengésnek. Teret akarunk ennek en­gedni. Ebből a nép java származhat, ha a demokrá­cia technikáját és erkölcsét mindenki jól alkalmazza. Mj a magunk részéről üd­vözöljük a most alakuló, vagy már megalakult többi pártokat. Mi felhívjuk őket. hogy a nemzeti kérdésekért dolgozzunk együtt, folytas­sunk nemes vetélkedést, versengést az emberek bi­zalmának megszerzéséért, a (Folytatás a 2. oldalon) gyarország a második világ­háború után — amikor ha­marosan a világméretű szembenállás, katonai és po­litikai konfrontáció kezdődött — a konfronlációs klímában, környezetben nem találta, nem találhatta meg fejlődé­sének a legkedvezőbb útját. De fenn kell maradnunk. Az a konfronlációs időszak nemcsak külpolitikai lehető­ségeinket határolta be, ha­nem belpolitikai fejlődésün­ket is sokáig korlátozta. Ma remény van arra, hogy a nemzetközi feszültséggócokat, megegyezéses úton oldják meg. Nemcsak a békés egy­más mellett élésre, hanem egy kibontakozó világmére­tű együttműködésre is kell törekednünk. Folytatnunk kell a helsin­ki egyezmény elveinek tel­jeskörű megvalósítását. Fegyverzetcsökkentési tár­gyalások kezdődtek néhány évvel ezelőtt. Ezek a tárgya­lások már tovább mennek, túllépik a konfrontáció,s vi­lágpolitikának az időszakát. Előbb-utóbb egy jobb világ­nak, egy békés világnak kell elkövetkeznie. Minden erőnkkel azon kell lennünk nekünk magyaroknak, akik­nek az életünk, a jövőnk a nemzetközi együttműködés­től függ, hogy a fegyverke­zési folyamat megfékezése következetes végbemenjen. Nemrégiben alkalmunk volt találkozni a világ ve­zető országai, hatalmainak a képviselőivel. A/.l a benyo­mást szereztük Gorbacsov elnök-főt it kártól, és Bush amerikai elnöktől. hogy mindkét részről megvan ma a magyar hidat megépíte­nünk. amelynek egyik pil­lére Brüsszel, a másik Moszkva lehet. Ezen kell, népünk boldogulása érdeké­ben. a magyar érdekeknek megfelelően tevékenyked­nünk. Amellett, hogy ebben a közös Európa Házban részt veszünk, különleges feladatunk nekünk, magya­roknak a szomszéd népek­kel szorosan együttműköd­ni. A közös európai ház mellett itt a kisebb népek közösségét is szem előtt kell tartani. fejlesztenünk kelt az együttműködést az önállóság betartásával, a sorsközösség, a kelet-közép­európai sorsiközösség gon­dolatának a figyelembevé­telével. A nemzetközi tekintély­hez országunk számára, s minden ország számára erős gazdaságra van szükség. Erős gazdaság nélkül politi. kai biztonság ma már nincs egyetlen ország, egyetlen nép számára sem. Ezért, amikor politikai megújulás­Tisztelt honfitársak, mis­kolciak — kezdte beszédét, majd így folytatta: — A mai nap az államunkról való gondolkodás napja, az em­lékezésé, a számvetésé, a jö- formáló gondolatoké. ''■Űrnél idézünk ma. ' és a jövő poli­iiKuj.i tervezzük. Mull, je­len, jövő kapcsolódását ku­tatjuk, miként lehet tanul­ni a múltból, miként tehet­jük jobbá, szebbé, elviselhe­tőbbé jelenünket. miként j építhetjük országunk, kisebb közösségeink és egyének jö­vőjét. Emlékezetünkbe idéz­zük ezen a napon a törté- . nelmi magyar állam alapí­tását. tisztelgünk államala­pító szentté avatott István királyunk emléke és az ö • teljesítménye előtt, amellyel utal. nyitott a magyarság számára. Honfoglaló őseink korábban megérkeztek ide a Kárpát-medencébe, megtele­pedtek, folytatták hagyomá­nyos. régi életmódjukat, ke­ményen harcollak szomszé­dainkkal. küzdöttek a fenn­maradáséi !•. Mindez azon­ban száz év után kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az ak­kori időben a magyarság fennmaradását biztosítsa, Száz év ulán is ideiglenes jövevények maradlak. Hada­koztak nyugaton, keleten, ■Bizánccal. Bajorországgal, a német-római császársággal • Iláliáva) és Spanyolország­gal. a mórokkal is. De en­1 nek véget kellett vetni. Vá­lasztaniuk kellett: hngyo- . mán.y<is módon éljenek-e és vállalják az. elszigetelődés veszélyét, .vagy kulturális. ..azdasági. politikai megúju­ld iásba fogjanak és átalakít­• sák életformájukat, új mó­don próbáljanak véglegesen gyökeret verni itt, a Kárpát­medencében. az európai né­pek sorában. Szent István és az. akkori társak érdeme, hogy a jövőt választották. E választás eredményeként él i ma a magyarság e honban. E választás azt jelentette, I hogy csatlakozni kelleti a i kereszténységhez, Európa akkoriban már egyértelmű­en győztes vallásához. Azt jelentette, hogy be kellett | fogadni a latin nyelvel, amelv akkoriban a nemzet­közi együttélés múlhatatlan eszköze volt. Ahhoz, hogy megújuljanak, meg kellett honosítani a mezőgazdaság akkori európai technikáját ; és technológiáját, gyökere­sen szakítva a hagyományos magyar gazdálkodással. Ah­hoz, hogy gyökeret verje­nek akkoriban, kaput kel­lett nyitni a külföldről jö­vő kereskedőknek, a kézmű­veseknek, hogy ezáltal a formálódó ipar és az élén­külő kereskedelem révén szervesen kapcsolódjanak a környező népekhez, ne csak hadakozással és erőszakkal biztosítsák fennmaradásukat. Szent István vállalta ezt a gyölrelmes küzdelmet, a gyökeres fordulatot és egy súlyos válságból vezette ki a népét. Ezzel nyitott utat a jövőbe, ezzel teremtette meg számukra a nemzeti lét és a nemzeti boldogulás lehető­ségét. Hazánk számára ma is­mét új helyzet van. Gyöke­resen megváltozott világban élünk. Nekünk, magyarok­nak is változnunk kell. Együtt a világgal, a világ többségével, együtt az euró­pai népek többségével. Ma­

Next

/
Oldalképek
Tartalom