Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-19 / 195. szám
o ű XLV. évfolyam, 195. szám 77 /7\ 1989. augusztus 19. Szombat LLll\ ) Ára: 5,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja nMnnflBHaMBanHMii Történelmi utunk tanulságai Az MSZMP programnyilatkozata Az MSZMP KB kezdeményezésére létrehozott bizottság Történelmi utunk tanulságai, illetve Az MSZMP programnyilatkozata címmel két dokumentumot készített el, s ezeket szombaton a Népszabadságban a párttagság, a közvélemény elé bocsátják. Az egyik rövid összefoglalás az elmúlt négy és fél évtized történelmi és politikai tapasztalatairól, a legfontosabb következtetések levonásával. A másik az MSZMP új programnyilatkozatának tervezete, amelynek célja, hogy a jogállam, a többpártrendszer és az egyesülési szabadság politikai viszonyai között megalapozza a megújulni készülő Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységét, meghatározza egy új, modern, az európai szocialista értékeket vállaló, a demokratikus szocializmust célul kitűző politikai mozgalom feladatait. A dokumentum bevezetőben megállapítja: az MSZMP hosszú és ellentmondásos úton jutott el a felismeréshez, hogy társadalmi szerepét gyökeresen át kell értékeimé. Megújulása azonban nem teljes tagadása múltjának; miközben nélkülözhetetlennek tartja a gyökeres változtatásokat, egyszersmind vállalja a szocialista mozgalom értékálló hagyomány iáit. A második világháborút követő időszakról leszögezi: 1947-ig viszonylag kedvező légkörben kezdett formálódni az új típusú demokrácia. A szocialista erők által a nemzet elé állított jövőképben lényegében a dekratikus szocializmus sejtett lel. A világpolitikai légkör megromlása azonban véget vetett e sokat ígérő jlődésnek. Az 1948-as fordulat során Sztálin — Rákosiéit közreműködésével — Magyarországra is ráerőltette a szovjet modellt. A kettészakad Európában kül- kaipcsolataink egyoldalúvá váltak, eltéptük a fejlett világhoz fűződő szálakat. A szocializmus ez időtől kezdve a szovjet sémák másolásává torzult. A feszített ütemű katonai felkészülés. az elhibázott iparosítás és az erőszakos kol1956. október 23-án népfelkelés tört ki a magyar- országi sztálinizmus elsöprésére, a szocializmus megújítására. Ezt azonban kezdettől fogva a maguk javára igyekeztek kihasználni a , szocializmusellenes erők is. Az. 1956. október 31-én Kádár János és Nagy Imre vezetésével megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt a jogos népi követelések kielégítését a demokratikus szocialista megújulás elengedhetetlen feltételeként deklarálta. A szovjet vezetés azonban katonai beavatkozással leverte a felkelést. A Rákosi—Gerő- csoport restaurációjának fenyegető veszélyével szemben az MSZMP Kádár János vezette szárnya vállalta a konszolidáció feladatát. Az. új vezetés — kezdeti elszigeteltsége ellenére — gyökeres változtatásokra törekedett. E történelmi helyzetből azonban megrázó emberi tragédiák és ellentmondások következtek. Nagy Imre november 4-e után nem volt hajlandó semmiféle engedményre. Mártírhalált vállaló kiállása példaértékű. Kádár János Súlyos kompromisszumokra kényszerült. A nemzetközi kommunista mozgalom ve. z.etői és a belső konzervatív lektivizálás tönkretette az országot. A többpártrendszer felszámolása, a diktatórikus pártállam nemcsak a népi demokratikus vívmányokat, hanem a legjobb kommunista és a szociáldemokrata tradíciókat is elsorvasztotta. A párt mint politikai mozgalom lényegében megszűnt. Az. intézményesített erőszak személyi kultusszal, és az élet minden területének átpolitizá- lásával párosult. A nemzeti érdekeket a nagyhatalmi érdeknek rendelték alá. a molotovi külpolitika a nemzetközi kapcsolatok elemi normáit is felrúgta. Az életszínvonal erőteljes csökkenése, az emberek millióinak zaklatása, a tömeges ■ jogtiprás és megfélemlítés. a nemzet megalázása egyre mélyülő elégedetlenséget szült. Ez azonban a terror és a külső nyomás miatt csak Sztálin halála után válhatott politikai erővé. 1953-tól Nagy Imre kor- mó nyprogram já val azonban a magyar kommunista mozgalomban megszakítatlanul jelen van a nemzeti érdekeket képviselő reformirányzat. s ettől kezdve a párt igazi története a sztálinizmus elleni belső küzdelem története. csoportok kíméletlen megtorlást követeltek, beleértve Nagy Imre és társai kivégzését is. Jóllehet, 1956 vegén Kádár János maga is elfogadta a többpártrendszert. vállalnia kellett a monolitikus politikai berendezkedést. és a központosított tervgazdálkodást, ennek lejében azonban igyekezett megvalósítani az MSZMP 1956-os törekvéseiből mindazt. ami a szovjet beavatkozások erőterében lehetséges volt. A kompromisszumok politikája volt ugyanis az egyetlen reális megoldás. A kádári politika az I960 —70-es évek közép, és kelet-európai közegében egyedülálló viszonyokat teremtett Magyarországon. Nemzeti szuverenitásunk mozA pártvezetés az 1980-as évek közepén a gazdasági reform folytatása mellett döntött. Az MSZMP XIII. kongresszusa 1985-ben viszont újólag túlértékelte az. ország reális lehetőségeit. Ugyanakkor a párt vezetése továbbra is mereven elzárkózott a politikai rendszer átalakításától és a pártmozgalom megújításától. Ez az gástere is kiszélesedett, bár szükségképpen korlátozott maradt. A politikai rendszer lényegének változatlansága időről időre visszarendeződéshez vezetett, a kádári politika másfél-két évtizedes szakasza azonban — elleni- mondásaival együtt — a magyar társadalom legújabb kori történelmében példa nélküli fellendülést hozott. A reformerők csatavesztéséről a dokumentum kifejti. hogy az 1972—-74-es visz- szarendeződés megmutatta a javított sztálini modell és egyben a 'kádári politika korlátáit, s a szocialista országok körében sem szűnt meg a magyar reformpolitika elszigeteltsége. Politikai reform hiányában felerősödhettek a reformeltemes irányzatok. Az MSZMP a 70-es évek közepétől a rohamosan avuló gazdasági szerkezet, és a megmerevedett hatalmi viszonyok foglyává vált. Politikája jelentős társadalmi rétegek rövid távú érdekeivel találkozott ugyan, de súlyos ellentétbe került az ország hosszú távú érdekeivel. A magyar külpolitika viszont ebben az időszakban nagyfokú rugalmasságot mutatott, és sikereket ért el. A gazdasági reformok 1978-fól kezdődő óvatos továbbfejlesztése is erősítette hazánk nemzetközi tekintélyét. A kompromisszumok áraként azonban az ország teljesítőképessége romlott, mind szőkébb lett a kormányzat mozgástere. Mindennek alapvető oka az volt, hogy a gazdasági reform nem párosult politikai reformmal. Mind e problémák következtében egyre aggasztóbb repedések támadtak a hatvanas-hetvenes években kialakult hallgatólagos nemzeti közmegegyezés falain. A párt népszerűsége erőteljesen hanyatlott. A konfliktusok a politikai rendszer zártsága miatt elsősorban a szellemi életben jelentkeztek. A társadalom többsége kívü.1 maradt a politikán. A feszültségek hatására a párton belül ismét megerősödtek a reformkövetelések, de ezek nem érvényesülhettek nyílt formában. irányvonal rövid idő alatt súlyos kudarchoz vezetett. A párt reformerői számára világossá vált, hogy a nemzet sorsproblémáit lehetetlen megoldani a'/- MSZMP belső megújulása és a politikai intézményrendszer átalakítása nélkül. E törekvéseket nagymértékben segítette, hogy 1985-ben fordu(Folytatás a 2. oldalon) D kompromisszumok politikája n gazdasági reform folytatása Feledy Gyula rajza Prága szerint beavatkozás Fiatal népművészek kiállítása „Magyar vagyok: lelkem érzésem örökséget kapott, melyet' nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani.” — ezt a Babits-idézctet választotta hitvallásként Lukács László edelényi muzeológus, könyvtáros, aki közel húsz éve vászonszövéssel is foglalkozik. Lukács László 1986-ban kapta meg a Népművészet ifjú mestere címet. Alkotásaiból augusztus 17-cn nyílt kiállítás Miskolcon a Szakszervezetek Rónai Sándor Művelődési Központjának első emeleti kilállítótermébcn. A szőttesek mellett ott találjuk Horváth Kálmán fazekas agyagcsodáit is. A népi iparművész, Horváth Kálmán 15 éve választotta társul a korongot, az agyagot, | a mázakat és az izzó kemencét. Ezek a dolgok — a művész szavaival: „Hol keservesen izzadva, hol gyermeki békességgel idomulnak egymáshoz. Igen «-elvárja« az agyag, hogy ismerjem meg minden «porcikáját«, minden «szeszélyét«, és ha érzi a biztos kezek gondoskodását, meghálálja azt. Még ma is izgalommal lesem a vörösen fénylő kemence mélyét, hogy egy-egy új próbálkozás eredményét mihamarabb kezembe vehessem. Ez a munkám nap mint nap, és én boldogan végzem.” Horváth Kálmán fazekas és Lukács László vászonszövő kiállítása augusztus 31-ig látható naponta 14—16 óráig. (fg) A csehszlovák hivatalos sajtó „beavatkozásnak” minősítette a lengyel szejmnek az 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozást 'elítélő csütörtöki határozatát. A CTK hírügynökség szerint a Szejm-határozat mögött a Szolidaritás áll. ameily ezáltal ismét beavatkozott Csehszlovákia belügyeibe. megkísérelve azoknak az ereknek a támogatását, akik Csehszlovákiában igyekeznek zavart -kelteni és megingatni a szocialista fejlődést. Vasasok sztrájkja Ez volt a figyelmeztetés Megyénk több nagyüzemében és kisebb vállalatánál tegnap félórás sztrájkot tartottak a munkások és az alkalmazottak. A vasasszakszervezet, valamint a SZOT felhívásához Borsod-Abaúj- Zemplénben — még nem végleges adatok szerint — több mint 20 ezren csatlakoztak, s a figyelmeztető munkabeszüntetéssel, továbbá az állásfoglalásokban, a táviratokban és a levelekben megfogalmazott véleményükkel fejezték ki elégedetlenségüket a kormány életszínvonal-politikája miatt. A tiltakozásokat konkrétan a húskészítmények már bejelentett és eldöntöttnek látszó áremelésével szemben fogalmazták meg. Vitathatatlan, hogy ez a lépés az utolsó utáni csepp volt a keserű pohárban. A bérből és fizetésből élők, a családosok és elsősorban a kisnyugdíjasok már képtelenek elviselni a további terheket, és nem fogadják el, hogy az elhibázott gazdaságpolitika, a helytelen döntések következményeként újra és újra az ő életszínvonalukon csattanjon az ostor, ők húzzák meg ismét a nadrágszíjat. A Lenin Kohászati Művekben, az Özdi Kohászati Üzemekben, a Diósgyőri Gépgyárban, valamint a Borsodi Ércelőkészítő Műben a délutáni műszakváltás előtti fél órát jelölték ki a sztrájk időpontjául. A berendezések túlnyomó többsége tehát 13.30-tól 14 óráig állt, ám a folyamatos munkához szükséges eszközöket üzemi hőmérsékleten tartották. A dolgozók ugyanis nem vállalatuknak, gyáruknak, tehát lényegében saját maguknak akartak kárt okozni. (Folytatás a 2. oldalon) Munkabeszüntetés az ércelökészitöben - néhány perc múlva megkezdődik a munkásgyűiés. ■
