Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-04 / 155. szám

1989. július 4., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

«

A zempléni határ — aratás előtt

Hazánk más tájain, elsősorban a déli részeken már aratják az árpát, s kevéssel utána a |búzatáblákba is hamarosan beállnak a kom- Ibájnok, hogy mennél hamarább magtárba kerüljön a kenyérnekvaló. Megyénk északi vidékén, a zempléni Hegyalján, Hegyközben és a Bodrogközben később élik a gabona, ezért itt a hagyományos időben, Péter-Pál napján még nem kezdődhetett el az aratás.

De a kalászok már Zemplénben is szőkéinek. Ígéretesek a táblák, főképp a hegyaljai, ^hegyközi határban, s a Bodrogközben ott, ahol j^a májusi, júniusi esőzések miatt belviz nem ^pusztított a gabonában. Különösen a tiszaka- jjrádi és a sárospataki termelőszövetkezet búza- és kukoricatáblái szenvedtek nagyobb belvízkárokat. A pataki téeszt igen érzékenyen úérinti, hogy több száz hektárnyi kukoricát bo- . ritott belvíz, mivel a nagy létszámú állatállo- ^jrnánya és az apróhomoki keverőüzeme miatt évente több tízezer tonna szemestakarmányra [jván szüksége, s az idei kiesést kénytelen lesz vásárlással pótolni.

:c Szépen fejlődik, teljes virágzásban van min- .jdenütt a burgonya. Fehér és lilás színű, kehely alakú virágaival kellemesen élénkíti a hadtört a mák. Gazdag termést ígérnek a vete- j ményeskertek sárgarépából petrezselyemből, jj paradicsomból, karalábéból, karfiolból, hagyi

mából, paprikából. Újabban olyan zöldségféléket is kezdenek termeszteni, amelyek régen kevésbé voltak ismertek a zempléni kertekben, mint például a brokkoli és a kelbimbó.

A gyümölcsösökben „lefutóban" van a cseresznye és az Érdi bőtermő meggy. A Pándi meggy most van teljes érésben, úgyszintén a málna, ribizli, köszméte. Itt-ott kezd már sárgulni a kajszi, s jó termés mutatkozik a Bodrogközben almából és körtéből, elsősorban az állami gazdaság kitünően gondozott gyümölcsösében, mintegy hatszáz hektáron.

Tokaj-Hegyalján kedvezően fejlődik a szőlő. Sátoraljaújhelytől Szerencsig, Tokajtól Abaúj- szántóig az egész történelmi borvidéken szépen berakódtak terméssel a kordonos venyigék. A hosszú furmint- és hárslevelűfürtökön borsószem nagyságúak már a bogyók, s a kellő időben végzett permetezéseknek köszönhetően eddig különösebb károsodás még nem érte őket. A termés valamivel kevesebbnek Ígérkezik a tavalyinál, de a gazdák így is meg lesznek vele elégedve, ha jégverés, lisztharmat, szürkepenész nem tesz kárt benne. Mert hiszen messze van még az október, különösen Simon-Júda, a hajdani hegyaljai szüretek kezdésének hagyományos napja.

(h. j.)

it

ti

t

ész-tervek Kövesden

Kereskedelemfejlesztés, árucsere

Húsüzemre 28 millió

Gyomok sanyargatják ...

Babusgatni kell a ka bakot

is — Az 1990-ig szóló kon- d cepció alapján — megyei $ segítséggel, szövetkezeti túli mosatással és természetesen lí saját hozzájárulással — az fi eltelt öt év alatt több. mint 120 millió forintot költöttünk új kereskedelmi léte- j sítmények építésére, s a 3 meglévők korszerűsítésére ’j — mondja Eperjesi József, az áfész elnöke. — Nagy- \ részt ennek köszönhetően ? tovább bővült az egy lakos- * ra jutó kereskedelmi háló- zat, javult a kistelepülések áruellátása.

9 — A jövő érdekében nem

f árt rövid pillantást vetni ll 1988-ra. Bizonyára van véül leménye az elnöknek az elit múlt esztendőről.

— Sajnálatos módon, ta- ^ valy csökkent a termelési kedv. Ezzel kapcsolatban - joggal vetődhet fel a kér- 1 dés. nem volt-e túl feszített i az áfész 1988. évi terve, jl Mérséklődött a szövetkezet í árualapja is, főként tartós iP fogyasztási cikkekből volt

0 kevesebb a kívánatosnál. V Azt viszont továbbra is biz- A tosítani tudtuk, hogy alapél vető élelmiszerekből nem jl volt hiány a szövetkezeti

1 szektorban. Ara'a is joggal K' büszkék lehetünk. hogy Ül

s

:*

zuk, s a felvásárolt termék feldolgozását helyezzük előtérbe.

— Ez utóbbi érdekében elodázhatatlan a technikai fejlesztés és a létesítménybővítés — hangsúlyozta az elnök. — Húsüzemünk rekonstrukciójára, bővítésére mintegy 27—28 millió forintot szántunk, ebbel 7 milliót már elköltöttünk. Egyebek között vásároltunk egy gépet a sertészsír csomagolására, s megoldjuk a korábbi szennyvízgondunkat

is. A húsüzemben megvalósuló technológiai fejlesztés elsősorban arra irányul,

hogy minél több

_olcsó áru

k

erüljön az üzletekbe. Létesítünk továbbá egy pácolót. a feldolgozottsági szintet pedig, amely jelenleg tizenhét százalékra tehető, a fejlesztés révén a jövő év elejére megduplázzuk.

— A szövetkezet évről évre bővíti kapcsolatait a környező országok vállalataival, szövetkezeteivel.

— Pillanatnyilag tizenkét külföldi partnerrel állunk üzleti kapcsolatban. Üjmak számít a szovjet piac, amelyben még nagy lehetőségek rejlenek. De kereskedünk bolgár és csehszlovák szövetkezetekkel is. Éves árucsereforgalmunk meghaladja az öt és fél millió rubelt. Behozatalunk zöme háztartási cikk, valamint barkácsfelszerelés. míg a kivitelben a kozmetikumok, bizonyos élelmiszerfélék, kötött ruházati cikkek vezetnek.

I,. L.

Utolsó alkalommal kapta meg a Mezőkövesd és Vidéke SS Áfész a kiváló szövetkezet kitüntetést. Mint ismeretes, a d Minisztertanács döntése alapján az idén megszűnik a gaz- ;í dálkodó egységek közötti versenynek ez a formája. Egyéb- |í ként ez volt a huszonegyedik ilyen elismerés a szövetke- ;i zet több évtizedes fennállása alatt.

A mezőkövesdi áfészt mindig az jellemezte, bogy körül- ■t tekintően szervezte kereskedelmi, szolgáltató, hálózatbővitő í{ tevékenységét. Legutóbb 1986-ban dolgoztak ki ötéves ter- j vet a kereskedelem fejlesztésére.

egyetlen boltot nem zártunk be sem Mezőkövesden, sem a községekben. Ellenkezőleg, az elmúlt két évben nyolc üzlettel gyarapodtunk. S mert megnőtt az érdeklődés a' használt cikkek iránt, több ilyen üzletet létesítettünk. Például januárban megnyílt a használt ruhákat árusító balt, amely rendkívül népszerű a kispénzűek körében. De sokan keresik fel az iparcikk-bizományi üzletet, és egyre jobban betölti feladatát a használt autóalkatrészeket forgalmazó kereskedelmi egységünk, amely az ellátásban mutatkozó hiányt hivatott pótolni.

— IVÍt a helyzet a szakcsoportokkal?

— A termeltetés-felvásárlás korábban jelentős állami támogatásban részesült, a szakcsoportok időközben ettől elestek. Aki korábban primőrök termesztésével foglalkozott, azt a fólia vásárlásakor 40 százalék állami támogatás illette meg. Most ez nincs. Jóllehet, a szövetkezet igyekszik segíteni a termelőket, ez azonban nem elég. Nem marad más választás, a szabadföldi termesztést szorgalmazA Matyóföld Áruház háztartási* kisgépek osztálya

Fotó: Fojtán László

Megyénkben igen borsos ára van manapság a diny- nvének. Kevés van belőle ez idő tájt, hiszen még csak a fólia alatt nevelt dinnye kapható. Talán nem éri meg így termelni, talán nagy a rizikó, de egyre kevesebb az ízletes kábák.

Hejőkeresztúrban, a Hejő- menti Tsz útmenti tábláján Klajzovics István horti diny- nyés egy Rába—15-ös mütyür traktorral kultivátoroz- za a dinnyetáblát saját maga. Csak pár hektáron foglalkozik dinnyével, nem úgy, mint a mezöcsáti Augusztus 20. Téeszben Nagy János, aki szintén Hortról jött, és több éve termeszt részes művelésben dinnyét. Ö családjával együtt és a téesz gépeivel falubeli segítőkkel még síkfólia alatt is foglalkozik korai dinnyével. Így nyer a természettől háromheti előnyt, de a sátorfólia koraiságát ő sem tudja utolérni. Meg aztán volt ez évben olyan kellemetlenségük is, hogy a légi növényvédelem átkaként messziről idesodorta a légáramlat az őszi búza gyomirtószerét, így a korai dinnyének befellegzett. Mutatóban maradt egy kevés a síkfóliás dinnyéből. Ezek már kilós nagyságúak, de ahogy ők is tapasztalták már, a baj nem jön egyedül: ideszoktak a mezei nyulak és éjszakánként a zsenge termést eszik. Nem győzik azokat elriasztani. A tábla egyik végén ki, a másikon vissza. Így jönnek- mennek a fülesek. Bár ezektől jóval apróbb kártevők is terjednek: védekezni kell a gombák és a rovarkártevők ellen, ami csak drágítja a termesztést. Mezőcsáttól még lejjebb, Borsodivánkán kerestük a harmadik horli dinnyést, Sebők Bélát és családját, akik évek óta igen nagy területen (30 hektáron) foglalkoznak sárga- és görögdinnye-termesztéssel. A családnak azonban hűlt helyét találjuk.

— Valószínű, hogy a dráguló szolgáltatások, a vegyszerek, a drága kézimunka

miatt döntöttek úgy, hogy ez évben nem újítják meg a szerződést — mondja Han- zel István, a Kossuth Tsz főkönyvelője. Pedig a harminc hektárról igen sok dinnyét leszedtek, hordták is a megye minden részébe, de még a budapesti piacokra

is. Persze, a szövetkezetben akkor is foglalkoznak diny- nyével, ha kevesebb területen is. Sebők Béláékat pedig a téesz szomszédságában — Poroszlón találjuk meg. Két- család (mert lánya, ve- je és unokája is) két nagy lakókocsiban él itt. Konyha, éléskamra teszi otthonossá a huszonhárom hektár terület szélén elhelyezett nyári lakot.

— Más gondunk is volt Borsodivánkán, nem részletezem, elég annyi, hogy még most is pereskedünk a termelőszövetkezettel — mondja Sebők Béláné, és hozzátette: — Itt most úgy érezzük, sikerült korrekt szerződést kötnünk a Magyar—Szovjet Barátság Té- esszel. Reméljük, hogy ez évben megéri termeszteni a dinnyét, de fóliasátorral, sikfóliával nem foglalkozunk: drága és bizonytalan. A szabadban termesztett sokkal egészségesebb, jobb ízű. Jöjjenek el dinnyeéréskor, megkóstolhatják a hor- tiak termését! — fejezte be magyarázatát a fiatalasz- szony, akinek még fiatalabb lánya és unokája a hétéves Janika is kiveszi részét a napi munkából.

(bekecsi)

A fejlődő termést a nyúl rágja Fotó: Balogh Imre