Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-26 / 174. szám
1989. július 26., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Kiknek szállítanak ingyen? Lapunk .június 12-i számában foglalkoztunk a Miskolci Köztér ölet-i'onn Tartó Vállalat szándékával, miszerint 1989. július 1-től emelik a szemétszállítás díját, ugyanakkor egy bizonyos csoportnál — humánus meggondolásokból — kedvezményt léptetnek életbe. Azóta több telefont és levelet is kaptunk ez ügyiben. így például a szikszói Vörösmarty utcai nyugdíjasok is „felszólaltak", kifogásolva, hogy az MKTV az ő esetükben nem érvényesíti a kedvezményt... A Miskolc Városi Tanács Végrehajtó Bizottságát Jir- kovszky Imre, osztályvezető főmérnök tájékoztatta a díjemelés szükségességéről, arról. hogy az ipari és kereskedelmi osztály árhatósági jogkörében eljárva 1989. július 1 - töl lakóhelyiségenként havonta 13 forintban hagyta jóvá a szemétszállítási díjat. Ez 30 százalékos áremelést jelent. Az áremelést az indokolta, hogy a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat az utóbbi időben igen nehéz helyzetbe került. A legutóbbi áremelést még 1984-ben hajthatták végre, akkor 10 forint lett a lakóhelyiségen- kénti szemétszállítási díj egy hónapra vonatkoztatva. Azóta azonban — állapította meg a tanács végrehajtó bizottsága — a közgazdasági szabályozás számos területen változott, kedvezőtlenül hatva a vállalat gazdálkodására. így például a társadalombiztosítási járulék 30- ról 43 százalékra nőtt. Az elmúlt öt évben több alkalommal volt központi üzem- any agár-emelés is, s nőttek a bérköltségek. S közben alaposan gyarapodtak a feladatai is a vállalatnak. Az elmúlt négy évben például a szemétszállítás volumene 54 százalékkal emelkedett. S noha a vállalat a maga részéről mindenben igyekezett megfelelni a növékvő követelményeknek — optimalizálták a szállítási útvonalakat, a vállalaton belül új érdekeltségi rendszert léptettek életbe, fokozták a .kapacitáskihasználást és így tovább... — az árbevétel-növekedés korántsem fedezte a költség- növekedést, sőt... Mindezek együtt oda vezettek — állapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy az idén kért és jóváhagyott áremelés a vállalat rentabilitásának biztosítása érdekében elkerülhetetlen és szükséges lépés volt. Amikor a vállalat erre a kényszerű, s a lakosság körében nyilván nem népszerű intézkedésre szánta el magát, mérlegelték annak lehetőségét, hogyan tudnának valamiféle kedvezményt adni a legnehezebb feltételek között élő népességcsoportnak, azaz a kisnyugdíjasok legalább egy részének. Ennek végleges formája azonban csak az árhatósági, illetve végrehajtó bizottsági döntések után kristályosodhatott ki. A vállalat által 1989, július 1-től életbe léptetett kedvezmény, vagyis á díjtalan szemétszállítás a Miskolcon élő, 70 év feletti életkorú és 4000 forint alatti nyugdíjasokra vonatkozik, de már rájuk sem, ha például keresőképes gyerekeikkel együtt élnek a lakásban. Érthető, hogy a Miskolc környéki települések idős nyugdíjasai ennek így nem örülnek. Ám gondoljuk el: a kedvezmény az előzetes számítások szerint 1,1 millió forintba kerül egy évben a köaterüilet-fenintartöknak! S azért legyünk őszinték, annak a 3600—3800 forint nyugdíjjal rendelkező 70 éven felülinek, aki egy miskolci bérházban ül egyedül, bizonnyal nehezebb a megélhetése, mint ha például vidéken élne. Amikor a vállalat vezetőivel erről beszélgettünk, elmondották: ők szeretnék a legjobban, ha olyan helyzet alakulna ki, hogy kivétel nélkül minden arra rászorulónak megadhatnák a ked vezményt. S talán egyszer erre is sor kerül. Ny. I. Uj pincesor Tokajban A vonattal Tokajba érkezőt az állomással szemben /levő simára „borotvált”, kővel kirakott hegyoldalon a városban élő és alkotó Ten- kács Tibor képzőművész térplasztikája köszönti. A domboldalnak a közeljövőben új szerepe lesz. Itt alakítják ki ugyanis azt az új reprezentatív pincesort, amely nemcsak a borok érlelésére szolgál majd, hanem Tokaj új, idegenforgalmi nevezetessége is lesz. Ahol szőlőt telepítenek, bort szűrnek, ott pincére is szükség van. Különösen vonatkozik ez a történelmi borvidékre, Tokaj-Hegyaljá- ra. ah of a !bor a mésztufába vájt pincében érik igazi „tokajivá”. S mert igény van az új pincékre, a városi tanács megbízásából készítette el a rendezési tervbe ágyazva ennek a területnek telepítési tervét az Északterv tervezője, Sári István. Figyelembe vette azokat a szakvéleményeket, amelyek például a talajadottságokra vonatkoztak, s ennek alapján oldotta meg a /tervezést. Sári István terve a térplasztika két oldalán helyezi el az új létesítményeket. Az egyik oldalon a A Hengerpadnál Folyamatosan érkezik a kenyérnekvaló Már az Él búzái őri a miskolci malom Az év nagy részében csendes a miskolci malom udvara. Ezekben a napokban, hetekben viszont billenő- platós teherautók és zetorok vontatta pótkocsik búzával megrakva sorakoznak a gigantikus méretű, zöldre festett silók tövében. Július 24-én 24 óráig 16 710 tonna búza érkezett a malomba tizenkét termelőszövetkezetből és két állami gazdaságközcélú épület nyer elhelyezést, amelyben panziót, vendéglőt, éttermet alakítanak ki, míg a másik oldalra kerülnek a pincék. A tervek szerint egymástól 9 méter távolságra 16 pincét létesítenek. Ez a távolság elegendő arra, hogy a pincebejárat előtt 6 méter előépítményt, „borházat” építhessenek a majdani tulajdonosok. Minden pincéhez gépkocsibeálló is tartozik, hogy a termést esetleg kis tehergépkocsikkal is a helyszínre tudják szállítani. S&» : :?'v Korszerű csomagoló ból. A 24 ezer tonna befogadására alkalmas gabonatároló garatja mohón nyeli a bezúduló gabonát. Pár nappal ezelőtt, pontosabban július 24-én reggel műszakkezdéstől 50—50 százalékban keverve az óbúzát az ideivel őrli a kenyérnekvalót a korszerű malom. A „friss” liszt már pénteken a sütőiparhoz, illetve a boltokba kerül, majd augusztus első hetében a malom már 100 szá'i 'fir SiiSÉlSia* zalékban az idei búzát őrli. A miskolci malom egy esztendő alatt körülbelül 10 ezer tonna úgynevezett kis egységbe kiszerelt lisztet szállít a megye üzleteibe. A korszerű csomagolást az NSZK-ból vásárolt FAWE- MA automata gép biztosítja: e"y műszak alatt 24,6 tonna liszt kerül az 1 kilogrammos zsákokba. Kép és szöveg: Fojtán II megújulás szellemében Interjú Kéri György vezérőrnaggyal, az MHSZ főtitkárával — A sajtóban itt-ott találkozhatunk a szövetség fennmaradását megkérdőjelező véleményekkel, mennyire helytállóak ezek? — Akik ismerik munkánkat, azok fontosnak és hasznosnak tartják azt a sokszínű és sokirányú tevékenységet, amelyet évtizedek óta folytatunk. Akik viszont nem ismerik, vagy nem is törekszenek erre, azok bizonytalankodnak megítélését illetően, vagy elavult társadalmi képződménynek tartják. Sajnálatos, hogy akadnak, akik ellenszenvvel ítélnek meg bennünket. Szerencsére nincsenek sokan. Bízom benne, hogy számuk a jövőben tovább fog csökkenni, és egyre többen belátják, hogy az MHSZ munkája a mai, felgyorsult társadalmi vállalások időszakában felértékelődik. Hiszen a szövetség 350 ezer tagsága olyan feladatokat kapott és vállalt, amelyeket komolyan és felelősséggel gondolkodó állampolgárok, szervezetek és intézmények, politikai szerveződések nem kerülhetnek meg. A hazaszeretetre, a hazafias, honvédelmi nevelésre úgy tekinthetünk, mint mindenkor időszerű feladatra. Ugyanezt mondhatjuk el a sorkötelesek általános és szakhonvédelmi oktatásáról. felkészítéséről, mint olyan sajátos feladatunkról amelyet ilven súllyal és formában más szervezet nem folytat Magyarországon én amelyet a világ szinte minden országában valamilyen módon végeznek. Kevesen tudják, hogy szövetségünk 20—30 ezer fiatalt képez ki gépjárművezetőnek, repülőnek, híradósnak, könnyűbúvárnak, ejtőernyősnek. Ezenkívül közel százezer állampolgár részére biztosítja a gépjármű-jogosítvány megszerzését. A repülés, az ejtőernyőzés, a könnyűbúvárkodás, a modellezés, a rádió- amatőrködés, az önvédelmi sportágak iránti érdeklődést szintén szövetségünk elégíti ki. Tömeg- és versenysportjainkban éves szinten százezrek vesznek részt. A minősített versenyzők száma mintegy 15 ezer. Klubjainkban és szakosztályainkban különböző életkorú és foglalkozású emberek hódolhatnak sportszenvedélyüknek. — A költségvetési elvonások mennyire érintették a szövetséget? Mit kell ennek kapcsán változtatniuk, hogyan kell átszervezni munkájukat? — A szövetség lényegében önfenntartó, illetve afelé halad, hogy teljesen azzá váljék. A klubok többsége kemény fizikai, és szellemi munkával teremti meg a működéséhez szükséges feltételeket. Bizonyos szolgáltatásaiért a szövetség térítést kap. A fiatalok gépkocsivezetővé, repülővé vagy más szakterületen való kiképzése, nevelése, a technikai eszközök, a személyi állomány működtetése azonban sokba kerül. Ennek többségét — mivel ahhoz fontos honvédelmi érdek fűződik — mindenekelőtt a Magyar Néphadsereg téríti meg. Az állami támogatást az idén 30—40 százalékkal csökkentették, ezért újra kellett gondolni tennivalóinkat, át kellett csoportosítani feladatunkat. További szigorításokra is számítunk. mert természetesnek vesszük, hogy a társadalom nehéz helyzete minket is kedvezőtlenül érint. — Az egyes szakágakban a városi, helyi klubok fenntartása egyre nehezebbé válik — az ön által is említett okok miatt. Ügy hírlik, ezek ki is akarnak válni a szövetségből. Szorgalmazzák-e az önfenntartást, s ha igen, milyen segítséget kapnak ehhez a klubok? — Az utóbbi hónapokban különösen felerősödött az igény arra, hogy minden bevétel maradjon a kluboknál annál is inkább, mert az érvényben levő jogszabályok, az adóztatás, a társadalom- biztosítási járulék tovább /terheli költségeiket. Ezért azt fontolgatjuk, hogy náluk hagyjuk a befolyt összegeket, annak minden következményével, hiszen ezzel nagy felelősség is jár. Arra törekszünk. hogy növeljük azon klubjaink számát, amelyek több pénzt teremtenek elő a munkájukkal. A sportági szakszövetségekre vonatkozóan azt mondhatom, hogy az Elnöki Tanács ez év májusában törvényerejű rendeletet alkotott. Az abban foglaltak megvalósítását sok vita kíséri szövetségünkben is. Egyesek úgy gondolják, hogy a megalakuló sportági szakszövetségek, elnökségek, viszik a klubjainkat, a pénzünket, bázisainkat, technikánkat is. Ilyenről szó sincsen. A klubok beléphetnek a szakszövetségbe, de mindaz, amivel eddig rendelkeztek, az marad az MHSZ-é. — Az elmúlt hónapok politikai változásai az új ifjúsági szervezetek létrejöttét is hozták. Milyen kapcsolataik vannak az alternatív szervezetekkel, ifjúsági mozgalmakkal. rétegszervezetekkel? — Minthogy tagságunk kétharmad része 30 éven aluli fiatal, az úttörőmozgalommal, a KISZ-szel, a DEMISZ- szel, más ifjúsági szervezetekkel mindig is intenzív kapcsolatunk volt. Az alternatív szervezetekhez való viszonyunkat már tavaly kialakítottuk, amelyet azóta is a társadalmi változásoknak megfelelően ponto- sítunk. Nyitottak vagyunk, nem zárkózunk el, de alap- követelményünk, hogy mindez alapszabályunknak megfelelően történjék. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy vannak, akik nem együttműködni akarnak, hanem valamiféle spekulatív reformszellem jegyében megbélyegeznek bennünket, megszűnésünket követelik, támadnak, kritizálnak. Az a tapasztalatom és véleményem. hogy a kölcsönös megértéshez még időre van szükség. Az MHSZ azon túl, hogy kezdeményezéseket tesz, szívesen fogad minden korrekt közeledést. Nekünk világos programjaink, céljaink vannak, nem azon gondolkodunk, hogy valahová beolvadjunk, vagy valamit feladjunk, hanem azon, hogyan tudunk megújulni, s ezért készek vagyunk mindazokkal együttműködni, akik elfogadják törekvéseinket. — A többpártrendszer megvalósítása van napirenden, választások előtt állunk, ön szerint változást hozhat-e az MHSZ munkájában, ha az egyik legfontosabb tárca, a honvédelmi, az esetleges koalíciós kormányon belül nem az MSZMP keretében fog maradni? — A többpártrendszer ügye természetes és időszerű téma. Mégis azt kell mondanom. hogy e kérdésben nem akarok találgatni. Szervezetünk több mint 40 évvel ezelőtt már dolgozott koalíciós viszonyok között. Mi nem félünk az ilyen helyzettől, mert eddig sem firtattuk senki politikai hovatartozását. s ez a jövőben sem lesz jellemző. Nincs titkunk és nincs szégyellnivalónk, emelt fővel járunk. A téma tehát foglalkoztat bennünket, de a részleteknek még nem érkezett el az ideje. A honvédelmi tárca ügye is olyan téma. amelyben ma még felelőtlenség találgatni, bármelyik párt szerzi is meg azt, az említett kérdésekkel foglalkoznia kell. A jövőbeni koalíciós kormánynak valamilyen hasonló intézményt, mint az MHSZ fenn kell tartania. De, hogy miképpen fogják nevezni, és milyen struktúrában működik majd. azt most megmondani nem lehet és nem is szükséges. Mi bízunk abban, hogy szervezetünk a továbbiakban más pártok esetében is alkalmas lesz ennek a munkának az elvégzésére. Szigelhi Emma \ Miéit «Ui a személszállitás dija?
