Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám
1989. július 21., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Nyári gyermekbalesetek Égés, törés, zúzód ás A nyár, a nyári szünet nemcsak örömöket, veszélyeket is rejt. Az iskola végeztével gyermekek ezrei maradnak felügyelet nélkül otthon, s a nagyobb szabadság bizony gyakran vezet kisebb- nagyobb sérülésekhez, balesetekhez. Ilyentájt sajnálatos módon megnövekszik a megyei kórházban a Gyermekegészségügyi Központ gyermeksebészeti osztályának „forgalma" is. Dr. Vincze János, az osz- lállyit vezető főorvos tájékoztatott bennünket a közelmúlt l a paszta lata ír 61. — Elöljáróban néhány szemléletes adatra szeretnék rámutatni: a járóbeteg-ren- delésünlkön megjelenő esetek 60—65 százaléka baleseti jellegű. Ez azít jellenti, bogy tíz esetből legalább hatan baleset következtében ikeresnék fel minket. Fekvőbete- geinlknék pedig mintegy 30 —32 százaléka kerül hozzánk baleset folytán. — Melyak a leggyakoribb sérülések? — A legveszélyesebbek és a legsúlyosabbak az égési sérülések. Ez a veszély elsősoriban az 1—2 éves korosztályit fenyegeti, és sajnos szinte valamennyi esetben szülői gondatlanság okozza azokat. Egy figyelmetlenül elhelyezett vasaló, egy l'azéik forró víz életre szóló nyomóikat bagyldat a gyermekeiken, talán soha nem nőhet ‘ki a haja, vagy fejét eltorzítja egy ilyen sérülés helye. Nem lehet elégszer felhívni a szülők figyelmét erre, hiszen kellő körültekintéssel ezen esetek nagy százaléka elkerülhető lenne. Szerencsére az életet veszélyeztető, ilyen jel legű balesetek száma csekély, nálunk 1 százalék alatt van. Az országos átlag 3 százalék. Ez annak köszönthető, hogy van egy úgynevezett égésű részlegünk, s egy intenzív osztályunk, ahol nagy felkészültségű szákemlbere- inknek, nagy odaadással sikerül a legmegfelelőbb ellátást nyújtaniuk. — tSzóljunk a legjellegzetesebb nyári balesetekről is! — Nagy .számban fordulnak elő úgynevezett kerék- pái'küllő-sérülések. A bicikli ülése mögé ültetett gyermekékkel történik ez, akiknek lógó lába a küllők közé szorul, s nagyon hosz- szú lefolyású, nehezen gyógyuló bokasérülést ókoz. De maga a kerékpározás is számos veszély forrása, az autósok nem veszik figyelembe az út szélén közlekedő biciklistát, gyakran leszorítják, kibillentik egyensúlyából. Az utakon kerékpározni életveszélyes, de hát hol tegyék ezt máshol? Nálunk sajnálatos módon nincsenek megfelelő kerékpárutak, -sávoik kialakítva. A nyár sérülései között szerepelnék még a kiirándullá- sók alkalmával elszenvedett balesetek, fáról, szikláról való leesés okozta töré- ses, zúzódásos sérülések, a kerítésen való átmászás is számos baleset forrása. Ilyenkor megnövekedneik a házi baleseték is, vágásos, szúrásos sérülésék, háztartási kisgépek, szerszámok Okozta sebesülések. — Hogyan tudja- osztályuk a megnövekedett számú eseteket jogadni, ellátni? — Tizennégy orvosunk van, s a napi feladatok ellátása mellett állandóan hármas ügyéletet is tartunk. Valamennyi kollégánk sebész és gyermeksebész szakorvos egyben, ketten baleseti sebészék i,s. Van plasztikai sebészünk, és öten rendelkeznek kézsebészeti képesítéssel még. A közeljövőben további két munkatársunk végzi el még ezt a kézsebészeti kurzust. Elmondhatom, hogy jól felkészült szakorvosgárdánlk'kal e gy ermeksebészeti centrumban mindent meg tudunk csinálni, amit az ország másik négy ilyen intézményében is Végeznék. Ezenkívül nagy segítséget jelent a Gyermékegészségügyl Központ .más osztályaival meglevő jó összhang. A megfigyelésre felvett gyermekeket — esetleg hely hiányában — készséggel fogadják a nem sébészeti osztályok is. Jellemző adat, hogy már Októbernél tartunk a műtéti előjegyzésekkel, mégis felhívnám a szülők figyelmét, hogy bármilyen csekély sérüléssel hozzák el gyermekeiket hozzánk, ne ők döntsék el annak milyenségét. Mert egy ártatlannak tetsző kis vágás az uij'jon is okozhat olyan kárt az ínszalagban, hogy később nem tudja azt mozgatni a gyermek. Ugyaniakkor megértését kérem azoknak, akiknek kissé várakozniuk kéll az ellátásra. de nekünk rangsorolnunk kell az esetéket súlyosságuk szerint. Kovács Judit A mezőgazdaságban egyre nagyobb az igény a korszerű termésbecslés módszereinek elsajátítására. Ezzel a témával az úgynevezett távérzékelési eljárások ismerői foglalkoznak. Az ilyen szakember azonban nálunk egyelőre kevés, ezért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium — a művelődési tárcával egyetértésben — távérzékelési és térinformatikai tanszék létesítését engedélyezte az Erdészeti és Faipari Egyelem székesfeh érvári f ö ldmérési és földrendezői főiskolai karán. Az intézményben évente 30—35 szakembert képeznek ki. A tanszéket az ősszel induló tanulmányi év kezdetéig megszervezik és ezután a távérzékelési tantárgy hallgatása kötelező lesz az üzemmérnök-jelölteknek. (MTI) Üjsághirekből tudjuk, hogy a női szépségversenyhez hasonlóan mind gyakrabban rendeznek férfiszépségversenyeket is a világ közeli-távoli tájain. Legutóbb a Szovjetunióból keltezett híradásban esett szó arról, hogy a szovjet férfiak közt is versengés indul a tekintetben: kit tartanak az ottani női „ítészek” a legszebb szovjet férfinak. Így hát a női—férfi egyenjogúság jegyében a szovjet Adoniszok is összemérik szépségüket a .„győzelem.” reményében. Ahogyan ez időnként nálunk Miskolcon is megmegtörténik. De ki is volt valójában Adónisz, a férfiszépség oly sokszor emlegetett és megénekelt eszményképe? Nos, a görög mitológia szerint Kinyras ciprusi királynak saját lányától, Myrrhától született fia. Gyönyörű szépségű királyfi volt, akinek anyját mirr- hafává változtatták az istenek, és a fának felrepedezett héjából született Adónisz. Mint az ókori mitológiában szereplő királyfiak, Adónisz is nyáját őrizgette, amikor az egyik görög istennő találkozott vele. Meglátni és megszeretni pillanat műve volt — még egy istennő, számára is. Még akkor is. ha tudjuk, hogy ez az istennő nem akárki volt ám, hanem éppen a szerelem és szépség istennője, maga Aphrodité. Igen ám, de az alvilág királynője, Persephone is szerelemre gyulladt Adónisz iránt. Történt pedig, hogy Adoniszt vadászat közben egy vadkan halálosan megsebezte és széttépte. Persze Persephoné boldog volt, hiszen így Adónisz mindig övele volt lent az alvilágban. Annál nagyobb bánatba esett Aphrodité, s könyörgött az OUjmpos urának, az istenek királyának, hogy adja vissza neki a szépséges ifjút. Zeus végül is azt a bölcs döntést hozta, hogy Adónisz az év egy- harmadát az alvilágban, Perseplionénál, másik harmadát a felvilágban, Aphroditénál tölthesse. A harmadik harmadban pedig azt boldogíthassa szerelmével, akit maga választ ki magának. Adónisz Aphroditét választotta, s így az év kétharmad részét mindig a felvilágban, Aphroditénál töltötte. Adónisz alakja és a vele kapcsolatos mitológiai események — érthető módon — megihlették az ókor művészeit. Szobrokon, falfestményeken, vázlatképeken gyakran ábrázolták Adoniszt, aki az ókorban nagy „népszerűségnek” örvendett a nők körében, bőképp az Égei-tenger kis-ázsiai partvidékén és természetesen szülőhelyén. Ciprus szigetén. Kultusza később elterjedt egész Görögországban. Évente egyszer egész napos örömünnepet rendeztek a tiszteletére. Másnap aztán a nők gyászruhát öltöttek, fuvolaszó kíséretében a tengerpartra vonultak, és jajveszékelve dobták Adónisz faragott képét a hullámok közé. Amiképpen — nem jajveszékelve ugyan — a mai hölgyek körében is minden bizonnyal sokáig szolgálnak beszédtémául egy-egy férfiszépségverseny megrendezésekor — a győztes Adoniszok ... Hegyi József Újsá 9 hói f sói k van, SliÉ lililli ' IIP : PrPf ff ■v-ü ■ - : J # |V| Jl; Ipa ' Lassan már ait se tudjuk, mit nézzünk, milyen lapra figyeljünk, ha megállunk egy újságpavilon előtt, annyi az új sajtótermék. Annyi, hogy kedvenceinket se találjuk meg a kirakatban, mert már oda nem fért és jószerivel a hírlapárus is csak hosszas keresgélés után tudja elöhalászni az újságkupacokból. Ahogy elnézem, az utóbbi években a kupacok csak nőnek, a pavilonok pedig mit sem változnak, egyre szőkébbnek bizonyulnak . .. Miskolcon a Herman Ottó Gimnázium előtt Szőgyi Józsefné kínálja a lapokat. Az egyszemélyes „üzletbe” kívülről tekintek be, a színes és fekete-fehér újságok egymáson fekszenek a kis polcokon, valamint a földön. Itt minden sajtótermék kéznél van! — csak keresni kell. — Kétszázharmincféle újság kapható nálam — mondja. — Kicsit túlzásnak tartom, hogy naiponta újak jelennek meg. bár az az igazság, a nagyobb választéknak örülök. — Hogyan tudja elhelyezni ezeket? — Láthatja, egymás he- gyén-hátán. — Pedig még számíthat néhány új lapra .. . — Biztos jönnek is, legfeljebb még ügyesebben kell elrakosgatni őket. A legnagyobb baj. hogy amelyik nem fogy, sokáig a nyakamon marad, mert nem viszik el. — Megnőtt a dolga ezzel a sok újsággal. Nőtt-e a jövedelme? — Nem annyival, ameny- nyivel a munkám. Legfeljebb néhány száz forinttal többet viszek havonta haza, mint korábban. A Szemere utcai pavilon talán a legnagyobb Miskolcon. Ennek ellenére nem tűnik több szabad tér a mozgásra, az újsághegyektől alig lehet férni, a polcok is rogyásig megrakva. Bozó Jánosáé ezzel kezdi: — Én szeretem a rendet, de itt képtelenség hosszabb ideig rendet tartani. Elárasztanak bennünket újságokkal, több mint ezer (!) fajtával dolgozunk. Azért ilyen sokkal, mert nálam rengeteg a külföldi napilap, folyóirat. — S veszik is? — Van, amelyikből szinte alig fogy, mégis mindig kapom. Ugyanez vonatkozik a magyar lapokra is. amiből bizony jócskán megmarad. A munkánk tetemesen megnőtt velük, ha tudná mi van itt leltár idején. Zárás után még órákig számolunk, rendszerezünk, kötegelünk. Mit mond minderről a Miskolci Postaigazgatóság illetékese? A posta a terjesztésben még mindig egyeduralkodónak számít, annak ellenére, hogy már „mások” is próbálkoznak ezzel az üzletággal. Csányi Rozália, az igazgatóság postaforgalmi és hírlaposztályának csoportvezetője: — Valóban többletmunkát jelent nekünk a rengeteg új sajtótermék, de a lapáremelés óta jelentősen csökkent előfizetői állomány miatt megcsappant a bevételünk és ezt nagyjából pótolják az úi kiadványok. — Melyik a legújabb kiadvány? — A Váltó, információs és gazdaságpolitikai lap. amelyet egy budapesti kft. ad ki, Miskolcon van a szerkesztősége és hat megyében árusítják. — A többletmunkát ugyanolyan létszámmal végzik, vagy vettek fel új dolgozókat? — Emiatt nem bővítettük a létszámot, jobb munka- szervezéssel igyekszünk gondjainkon enyhíteni. — A hírlapkihordóknak gondolom nagyobb csomagot kell az eddigieknél cipelniük, nem? — Nem, mert az előfizetők száma olyan tetemesen zuhant az elmúlt fél évben (átlagban 35 százalékkal, Ózdon 50-nel), hogy az új lapok is elférnek a régiek mellett. Ráadásul nem minden most megjelent kiadványra lehet előfizetni. — Végül is a posta járt jól azzal a törekvéssel, hogy sorra megjelenhetnek a legkülönfélébb sajtótermékek? — Miután gazdálkodóegység vagyunk, annál több a bevételünk, minél több lap terjesztésével foglalkozunk. De a tiszta nyereség nem olyan horribilis összeg, amiért más cégek irigyelhetnének bennünket... Az újságokat, folyóiratokat nemcsak a kisebb vagy nagyobb méretű pavilonokban tárolják, hanem könyvtárakban is. A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár azon kevesek közé tartozik az országban, ahol kötelesek megőrizni a hazánkban megjelenő összes kiadványt! Újságot. könyvet egyaránt. Az itt dolgozók ezekben a hónapokban bizonyára nem unatkoznak. Nem mintha tavaly. vagy tavalyelőtt nem lett volna mit csinálniuk, de az akkori állapot mégse hasonlítható össze a maival. — Nem telik el hét, hogy ne jegyeznénk fel új újságot, újságokat — tájékoztat Csöry Lászlóné, az olvasó- szolgálat osztályvezetője. — Eddig körülbelül kétezerfélével foglalkoztunk, mióta az engedélyezés, a lapindítások könnyebbé váltak, további háromszázzal gyarapodott a számuk, s még nincs vége! Természetesen a raktárunk alpterülete nem változott, tehát ugyanott kell feldolgoznunk. állományba vennünk az új lapokat, ahol régen. — ön szerint szükség van arra, hogy egy megyei könyvtárban az összes sajtóterméket összegyüjtsék, azokat is, amelyek az ország másik végén jelennek meg? — Nézze, az olvasóink, a helyi kutatók hozzászoktak ahhoz, hogy ha bármilyen újságra kíváncsiak, itt megtalálják. Naprakészen keresik, olvassák ezeket, és amikor a tévéhíradóból vagy más forrásból tudomásukra jut egy új megjelenés, másnap már jönnek. Tehát mi meg se várjuk a kéthavonta érkező konténert, amelyben küldik Budapestről az összes köteles példányt, magunk szerezzük be sokkal hamarabb a lapokat. — Mondana néhány „különleges” újságcimet? — Pataji Hírlap. Józsefváros, Dombegyházi Híradó, Lakók és Lakások, Fuvaros, Aréna, A Jövő Üzemmérnöke, Mezőkövesdi Újság. Ezeket általában tíz évig őrizzük — gondolja el, ezen a szűkös helyen —, míg a helyi jellegű lapokat örökre! Temesi László Kedvezmény a gyiimölcsfelvásárlóknak Kedvezményt kapnak azok a vállalatok, szövetkezetek. amelyek az ez évre leszerződött mennyiségen felül vesznek át a termelőktől kajszit, őszibarackot és körtét. így határoztak a MÉM, a Pénzügyminisztérium. a Kereskedelmi Minisztérium és az Országos Tervhivatal illetékesei. Az álltai lános piaci intervenciós alapból a termékek felvásárlását szolgáló hitel kamatát finanszírozzák. Arról is döntöttek, hogy a vissza nem térítendő kamattal az érintett cégeknek legkésőbb jövő év március 31-ig kell elszámolniuk. (MTI) Tanszéket kap a távérzékelés
