Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8

1989. július 19., szerda

Miskolc környezetvédelméért

A miskolci NEB ülése a HCH Rt.-nél

A Borsod Megyei Népi lEltenarző .Bizottság vizsgálja: mennyire lkárosítják egyes, a megyében (ténykedő iparvállalatok iá környezetet. Ez a vizsgálat nem terjed Ikú a Hejőcslabai Camanit- és Mész- ipabi .Részvénytársaságra. Mivel azonban a .megyeszékhely ILalteosságónalk egy része még ima áis úgy tartja, hogy a iH.OM Rt. egyilke a ilegjélentőisebb iszennyiezőlknelk, s teljesen rtéves eziirányú eülképzieléselket lala- kítoitt ‘ki és itart fenn magáiban, a Misfcal- ci Népi Ellenőrző (Bizottság (úgy döntött, a ,helyszínen itájékozódlilk a HÓM iR't. Ikör- nyezetvédelmii tevékenységéről, s szerzett tapasztalatait a megyei (NEB rendelkezésére bocsátja. A miskolci NEB ezért .1989. július 7-ii ülését a HCM iR,t-néll tartotta, s arra meghívták a sajtó képviselőit is. Sokaik számára érdekes és tanulságos lehet a tanácskozáson elhangzott főbb megállapítások .szemrevételezése.

Aki .ma .bemegy a hejőcsaibai cementgyárba, bizony alaposan meglepődik. Sokan elámultak a miskolci NEB tagjiai közül is, amikor Nagy .István etóöik-igazgató kíséretében végigjárták a gyárat. Pompázó rózsákért, virágágyások, ezüstfenyők, tiszta utak, kaszáló, ahol boglyáikba rakva áll a száriadó lucerna... Nem véletlenül hangzott el olyan megjegyzés, hogy ezt a belső környezetet sok borsodi nagyüzem szívesen vállalná... Az igazsághoz tartozik .azonban az is, hogy néhány üzemen belül .ma ,is igen nehéz Ikörüllményék között dolgoznak ia gyártást Irányító, végző munkások, hogy a cement- és égetett mész-gyár tás ma Is egyilke a ilegnehezeb.b munkáltainak.

D.e ez a gyár az elmúlt il4 .év során alaposan megváltozott. Nem egészen llátja azonban így a Iközvélerraény, amely nehezen felejt. Nehezen felejti az 11975 .előtti évéket, lámáikor egyetlen esztendőben akár tizenötezer- torma por is károsította a gyár működése következménye fcéppen Hejőcsaba és a környék levegőjét! Ezért van .az, hogy ha ma rövid időire üzemzavar támad, vagy az időjárási viszonyok miatt messziről jobban látszik a Ikémé- nyeiken eltávozó (hatalmas mennyiségű vízgőz, az emberek azt mondják: már megint poroz a HICM. S telefonálnak, panaszos levelet írnák, ia hatóságokhoz, a tanácshoz, az újsághoz fordulnak. Sajnos, 14 éve, amikor isziiinite egy új cementgyár épült Miskolc határában, nem lehetett ezt máshová telepíteni, csak a irégi helyén maradhatott. De iaz ákikor iá környezetvédelmet szolgáló beruházásokra költött 600 millió forint azért .igen-igen sokat számított, és .számít ma lis.

1975 óta évről .évre fokozatosan előtérbe kerültek hazánkban lis a környezetvédelmi -szigorítások. -Hatályba lépett a környezetvédelmi törvény, s Miskolc Város Tanácsa tavaly környezetvédelmi határozatot hozott. !A kihelyezett NEB-ülés résztvevői ennek tükrében ás -vizsgálták: mennyire felel meg iaz előírás aknáik, a ■követelményeknek, a hatályos jogszabályoknak 'és az elvárásoknak a cementgyár tevékenysége a környezetvédelem oldalárál .nézve.

Nagy István .igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy 197i5-ben a cementgyár a legkorszerűbbek közé tartozott Európában. Ma már ez ugyan nem áll, ám ennek ellenére ma is európai ,színvonalat jelenít laz, hogy a tenméléssel járó por- szennyezés 0,05 százalékra esett vissza. Ez megközelíti a legjobb nyugat-európai gyárak .mutatóit, s messze felülmúlja a hazai átlagot.

D.r. Tardii István, NEB-tag, a vitában azt hangsúlyozta: valamennyiünk, így minden miskolci ügye is a környezetvédelem. Ezért önült, amikor ennék az ülésnek a tapasztalataként azt flátta, a cementgyáriak lehetőségeik határán belül mindent megtesznek .azért, .hogy a környezetvédelmi előírásokat betartsák.

Nagy érdeklődés fogadta a hatóság, az

ÉM Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese, Gavallér István véleményét. Ha valaki, ő hivatalból igen jóil ismeri IMiisIkolc .és a megye valamennyi üzeme környezetvédelmi munkáját. .Rámutatott: Miskolc környezetvédelmi állapota országosan a legrosszabbak közé sorolható. Ezért fontos a potenciális üzemek vizsgálata. A miskolci cement- gyártók — mondatta — megtanulták kezeim az ,1975-iben kapott korszerű berendezéseket. Ám ennek ellenére még ma is kulcskérdésnek számít, hogy az üzemzavarok elhárításának idejét — vagyis aminek -időszaka alatt ,poroz” a gyár —, mennyire tudják leszűkíteni. (Nagy István igazgató erre azt válaszolta egyebeik között, hogy ez a fontos munkaterületeken komoly prémiumot befolyásoló tényező is lett.) Azt is ’hangsúlyozta Gavallér István, hogy szükség ileon-e a folyamatos pormérésre, be kellene szerezni az ehhez szükséges műszereiket. Ez lis hozzájárulhatna ahhoz, hogy .a iszerlinte .nyolc, határérték feletti szennyezőforrást mihamarabb felszáimoilbassák. Hamarosan nemzetközi egyezményt ír ialá hazánk a mit.ro- génoxid-lkilbocsátás csökkentése érdekében. Ez feladatokat -ró erre ia gyárra is. Szólt arról .a pozitív szerepről iis, amelyet a HCM Rt. a különleges kategóriába .sorolt hulladékok ímegsieimimiisítéséveil, elégetésével vállalt, s amelyet iá ’környezet szeny- ny-ezése nélkül végeznék, majd kitért a zajártalmak csökkentésének fontosságára. Befejezésül kijelentette, hogy a HÓM Rt. környezetvédelmi tevékenységét — lam-aly az iparágon .belül országosan a ilegjöbbaik közé tartozik — lórtékelni kell, s ez abban is meg kell, hogy .mutatkozzon, hogy a gyár több külső segítséget kapjon a továbblépéshez.

Ugyancsak a hatóságot képviselte iJlr- kovsziky Imre, a miiisIkoQai tanács szakágazati osztályvezetője. Azzjul kezdte, hogy egyetért a pozitív véleményékfcel -a cementgyár környezetvédelmi tevékenységét illetően. Nagy (kár — mutatott .rá —, hogy a lakosság nem ismeri az igazságot, nem tudja, mii mindent 'tett ez a gyár ,a város, a lakosság érdekében laz elmúlt években. Jó példa a szennyeződés Visszaszorítására .a Mályi és a IHCM közötti terület sorsának alakulása — mondotta. -Ezt a részt a korábbi városi Általános 'Rendezési Terv ipairterülelnefc nyillvání'totta, éppen a cementgyár szennyezése miatt. Most felül kellett vizsgálni az ÁiRT-t, s a szóban forgó rész .abba már közhasznú földterületként kerül be. S ráadásul most már olyan új gond vetődik fel, hogy a potenciális porszennyező nem a HCM Bt., hanem az óriási forgalmú M3-as út. ..

A NEB-togoIk közüli a vitában Molnár István és mások is feltették a kérdést: tei ad pénzt a környezetvédelemre a oe- cnentgyáimiak? Nagy István erre egy sor példát említett, amikor saját erőből oldották és oldják meg gondjaikat. Persze ez a pénz meg isem iközélíti .a szükséges millióikat. Ezért fordulnak külső szervekhez segítségért. Sajnos, nem mindig 'sikerrel. 1986-ban .például a iMát- na-IBülkkl Intézőbizottságtól kérték leve- gőtlisztíitáisi célokra pénzt, de -nem kaptak. Az idén tavasszal a megyei tanácshoz nyújtottak be pályázatot, hogy a .Környezetvédelmi Alapból irészesüilhessenék a levegőtisztasági és zajisziimtcsökkemtésii feladatok megoldásához. Ma még csak remélni lehet, hogy pályázatukat pozitívan bírálja el a megyei tanács ...

Ennek a reményónék adott kifejezést Lakatos Attila, a miskolci NEB elnöke is vitazárójában, amikor kifejtette: a HiQM Rt. ifcörnyezetvédelimii tevékenységét elismerés illeti. Ám ha azt akarjuk, hogy a környezetvédelmi munkált tudatosan és jóil irányító fiatal .vezetői gárda és a mögöttük álló ko-lléktíva még tovább lépjen, nem szabad magúikra hagyni őket a külső 'anyagi források megszerzésében.

Műszeres vizsgálatok Hejőcsabán és Tapolcán

A HCM Rt. néhány éve megbízást adott a Szilikát. ipari Központi Kutató- és Tervező Intézetnek a porleválasztók hatásosságát és üzemelésének eredményeit, valamint a nagykőmázsai kőbánya üzemelésének különböző paramétereit feltáró mérések elvégzésére. A cél az volt, hogy meggyőződjenek róla, mennyiben veszélyezteti a környezetet, szorosabban a gyárat körülvevő lakóterületet és Miskolctapolca védett területét a HCM és kőbányája. A vizsgálatok során 3—4 hónapon keresztül mérték az ülepedő por mennyiségét, a lebegő (szálló) por koncentrációját és a porok kémiai- és ásványtani ösz- szetétélét. A méréseket az érvényben levő szabványok és rendeletek alapján végezték, a szálló porminták gyűjtéséhez a mintavételi helyeket a mindenkor szélirány és a főbb üzemi porforrások figyelembevételével jelölték ki.

AZ M3-AS A BŰNÖS?

A cementgyár környezetében négy hónapon keresztül 13 mintavételi helyen végzett, összesen 4x13, vagyis 52 mérést a SZIKK- TI. Kiderült, hogy az ülepedő por mennyisége csupán 5 esetben volt magasabb a megengedettnél. A többi esetben akár 30 napos, akár egyéves időtartamra számítva, az előírt határérték alatt volt az ülepedő por mennyisége.

Ezek után természetesen arra is kíváncsiak voltak, hogy akkor honnan ered az a por, ami miatt a lakosság panaszkodik, menynyinek a forrása a cementgyár? A porminták kémiai elemzése kimutatta, hogy a „bűnös” korántsem a gyár, hanem sokkal inkább a környék poros útjai, például a mind nagyobb személy- és teherforgalmat lebonyolító M3-as út. Hasonló következtetésre jutottak a szakemberek akkor is, amikor 17 mérőhelyen 23 alkalommal a szálló porok összetételét vizsgálták. A mérések eredménye azt mutatta, hogy a porminták tömegének 35 százaléka, tehát alig valamivel több, mint egyharmada származott csak a cementgyárból.

Megállapították a mérési eredmények alapján azt is, hogy a nagykőmázsai kőbánya Miskolctapolca irányába nem szennyezi a környezetet.

A két méréssorozat azt igazolta összességében, hogy a gyár és kőbányája nem bocsát ki olyan meny- nyiségű port, amely a lakóterületre megengedett hivatalos határértéket elérné.

A ZAJ ELLEN

A cementgyáriak egyik legnagyobb „ellenfele” a zaj, ami gondot okozott és okoz ma is a berendezések üzemeltetésénél, a kőbányában, a szállítószalagoknál. .. A gyár 1987-ben szakcégek bevonásával konkrét méréssorozaton alapuló komplex vizsgálatot végeztetett. Az elkészült tanulmány részletesen ismerteti a hejőcsabai gyár összes zajforrását, s azok hatását gyáron belül, s azon kívül, a lakó- környezetben. Maradjunk ez utóbbinál, hiszen itt is az a helyzet, hogy a lakosság a zaj miatt sokszor

igaztalanul vádolja a cementgyáriakat.

A kőbányáról például azt állapították meg a vizsgálatot végzők, hogy a robbanások alkalmával keletkező hangnyomás — s ezt mérésekkel igazolták — 60 m-en belül elhal, a környezetre különösebb káros hatással nincs. Gyakorisága is kevés (évente 50—60, ráadásul a zaj csökkentése miatt a gyár különleges technikát alkalmaz a robbantásnál.) A bánya technológiai zaja már a közeli autós kempingnél is az engedélyezett szint alatt van. A nyersőrlő berendezések zajhatása pedig nappal 400, éjszaka 1300 méternyire érvényesül. Igza, ez joggal bosszantja a mintegy 250 méterre levő lakótelepen élőket, ám a technika mai állása szerint nincs kielégítő megoldás.

Gyáron belül a klinker- égető berendezések és cementőrlő malmok zajhatását a lakótelep felé árnyékolják a gyári épületek. A környező lakótelep szempontjából a domináns zajforrás a mészüzem, amely éjszaka mintegy 1600 méteres körzeten belül érezteti hatását. Ennek megszüntetését is szolgálják majd az új, korszerű MAERZ-kemencék. A rekonstrukció előre láthatóan 2 éven belül valósul meg egy svájci cég közreműködésével.

Több észrevételt kapott a gyár a távolsági anyagszállító szalagok zajhatása miatt. Ezek összesen 18 ezer görgőn futnak, amelyeket rendszeresen ellenőriznek, s ha valamelyik zajosabb a megengedettnél, kicserélik.

*y*m mxpJ Bma^árw

S MmOffjf m mmm

... hogy a rekonstrukció, vagyis a mai gyár megépítése előtt a HCM alacsony kéményeiből évente 10—15 ezer tonna por került Hejőcsaba levegőjébe?. ..

... hogy a nagyberuházás megvalósításakor emiatt is a teljes beruházási költség 12,8 százalékát, vagyis 600 millió forintot költöttek környezetvédelmi célokra?. ..

... hogy ezáltal a porkibocsátás a korábbi 3 százalékról 0,05 százalékra csökkent, ami alatta van a védett területekre megállapított hazai normáknak, s megfelel a fejlett ipari országok színvonalának. .. ?

... hogy a fentebb említett 600 millió forintból tellett: a gyárat körülvevő

és gyáron belüli 77 hektárnyi zöldterületre, parkra, és védő erdősávra; 7 db nagy teljesítményű elektrofilterre; 21 db korszerű zsákos szűrőre; porelszívó rendszerekre, hogy csupán a jelentősebbeket említsük.. . ?

... hogy a Hejőcsabán évente előállított 1,2 millió tonna cement gyártása során 5 millió tonna poranyagot kell előállítani, illetve zárt rendszerben szállítani... ?

... hogy a legintenzívebb porzási helyeken alkalmazott 7 elektrofilteren át távozik a gyártás során keletkező füstgáz és levegő 76 százaléka. A porleválasztó berendezések karbantartására évente 20 millió forintot fordít a gyár... ?

. . . hogy a gyár 1988-ban 941 000 forint légszennyezési bírságot fizetett. Ebből 500 000 forint a klinkertá- rolóra esett, ám az itt keletkező por a gyár területén belül, az épület közelében rakódik le, s nem szennyezi a lakóterületet. .. ?

.. . hogy a HCM Rt. dolgozói igen sokat tesznek a kerület lakóinak és iskoláinak egészséges életmódjáért. A Sütő János utcai, meglevő sportlétesitmények mellett nemsokára átadják azt az 1400 négyzetméteres zárt sportcsarnokot, amelynek megvalósításáért 25— 28 millió forintot áldoz a gyár... ?

... hogy a HCM Rt. 1988-,ban III. helyezést ért el a „Kultúrált városi környezetért” című pályázaton. .. ?