Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 153. sióm 1989. július 1. Szombat Ára: 5,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja ____________ — ^rmamm ■■ 11 mi um i« i, Megyei tanácselnököt választanak BEFEJEZŐDÖTT A JÚNIUSI ÜLÉSSZAK Módosították a honvédelmi törvényt Ügy tűnik, nem tesz ihosszú az interregnum, dr. Ladányi József nyugalomba vonulása után mein kell isokat várni az új tanácselnök megválasztására. Tegnap megteremtették ennek jogi, formai alapját, a HNF megyei bizottsága ülésén. A testület i— elfogadva az elnökség javaslatát i— Szabó Györgyöt és jZődi Imrét jelölte |mcgyei tanácselnöknek. , A rendkívüli tanácsülést a |megyei itanács-vb július '13-ra írta ki, így ezen a napon választanak a tanácstagok új elnököt. A HNF megyei bizottsága tegnapi ütésén dr. Pusztay Béta alelnök alapos részletességgel ismentette a jelölés körülményeit, a jelöltek eddig megtett útját, és azokat a szabályokat, amelyék alapján megtartják a szavazási. A vitáiban többen felszólaltak, lényegében mindnyájan támogatásukról biztosították Szabó Györgyöt és Ződi Imrét. Elhangzott az is, hogy az utóbbi évtizedekben .nem választottak tisztségviselőket a megyében, ekkora sajtónyilvánosság mellett. Ezért volt furcsa, hogy egy-.két bizottsági tag szemmel láthatóan annyi fáradságot sem áldozott az ügyre, hogy a kiküldött írásos anyagot elolvassa. Kérték az ismeretlenebb Szabó Györgyöt, hogy mondja el programját, mert semmit sem tudnak róla(?). A megyéi tanács pártbizottságának titkára felkészült a kérdésekre, és részletes elképzelésekkel szolgált hallgatóságának. Felszólalt Ződi Imre is, aki a Szabó Györgyétől eltérő elképzeléseket is megfogalmazott. (Várható tehát, hogy a tanácsülésen izgalmas szópárbajban próbálják maguknak megszerezni a tanácstagok szimpátiáját és szavazatait.) A vita összefoglalója után következett a titkos szavazás. A testület úgy döntött, hogy ragaszkodik a kettős jelöléshez. Minden szavazólapon tót név szerepelt. Az ötvenkettő leadott érvényes szavazat közül Ződi Imrére 52-en, Szabó Györgyre 50-en adták voksukat. Kapott még két szavazatot Tolnai Lajos (Kazincbarcika) is. A tanácskozás második felében Ződi Imre, a népfront megyei titkára számolt be a helyi népfrontértekezlebek tapasztalatairól és a megyei értekezlet előkészítéséről. A községekben és a városokban (közte a három új városban is) megválasztották az egyteátületes bizottságokat. és a tisztségviselőket. A népfrontkongresszusra októberben kerül sor. (sz—i) Bush európai útjáról George Bush elnök magyarországi és lengyelországi látogatása tükrözi azokat az „óriási változásokat”, amelyek e két országban végbemennek. A tény, hogy e változások éppen most bontakoznak ki. kitűnő alkalmat kínálnak az elnöknek. hogy hangsúlyozza: ideje egységes Európát látnunk. amely nincs már Keletire és Nyugatra osztva. Erről beszélt csütörtökön a külföldi sajtó előtt Curtis Kamman küilügyminisztéri- umi államtitkár-helyettes. A kelet-európai kérdésekben illetékes vezető diplomata meggyőződését fejezte ki. hogy George Bush't mind Lengyelországban, ahol az amerikai elnök igen népszerű, mind Magyarországon. ahová e tiszt betöltője először látogat el. igen szívélyesen fogadja majd a lakosság csakúgy, mint a politikai erők, csoportok. „Ügy gondolom, mindenki üdvözli a tényt, hogy társadalmuk megnyitását amerikai elnöki látogatás ismeri el” — hangoztatta. Kamman megerősítette a korábbi értesüléseket, hogy amerikai részről a magán- szektorra helyezik a hangsúlyt mindkét országban: így meg kívánják vizsgálni, mit tehet az amerikai magánszektor Magyarországon. milyen további beruházások vállalkozások volnának kölcsönösen előnyösek. Egyúttal ösztönözni kívánják a magánvállalkozást Magyar- országon. A diplomata ugyancsak megerősítette az MTI májusi jelentését, hogy Bush elnök a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre is ellátogat és ott (nyílván gazdasági kérdésekről) beszédet mond. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénteken reggel 9 órakor az Országgyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a csütörtökön kialakult patthelyzet után a honvédelmi bizottság ülésén sikerült kompromisszumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután a honvédelmi bizottság jelentése alapján először arról szavaztak a képviselők, hogy a katonai szolgálat együttes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyűlés két ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Ezután egy ellenszavazattal és tizenegy tartózkodással elfogadták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító indítvány alapján arról döntöttek, hogy a törvény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgálatának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartózkodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaztak, amely a tartalékos katonai szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, valamint a 24 hónapos fegyver nélküli szolgálat letöltése után 6 helyett 4 hónapos tartalékos szolgálati időt ir elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Az ülésteremben Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-mini sater tartotta meg expozéját a Büntető Törvénykönyv módosításáról. Kifejtette: a honvédelmi törvényiből adódó büntetőjogi feladat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosiNyáron a határon Vámvizsgálat a magyar-csehszlovak államhatáron, Tornyosnémetinél. Naponta és átlagosan ezen, illetve a szomszédos hidasnémeti vasúti átkelőn 5-10 ezer utas lordul még, az idegenforgalmi szezon lassan megkezdődik. A határon, a vámosoknál jártunk. (Cikk az 5. oldalon.) Fotó: Balogh Imre tása. A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és . amely büntetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azoikat, altoik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésében megakadályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaztuk. meg a benyújtott törvényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti, akik a 'törvényben megállapított kötelezettségüket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben már semmiféle lelkiismereti • kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód. hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen szolgálatot megtagadó, vagy nem teljesítők számára. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklásként elmondotta: minthogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több emlber került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett köz- veszélyes munikakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak törölni kell. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédelmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymódosítás július l-jével lépne hatályba. A hatályba léptetésnek azonban van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügy-miniszter kérte az Országgyűlést: minőkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatályba. A jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság ülése a vártnál hosszabb ideig tartott, ezért az elnök elrendelte, hogy az interpellációkkal folytatódjék a munka. Ezután a jogi. igazságügyi bizottság jelentése hangzott el: a szolgálatmegtagadásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a javaslatot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Azt a módosító indítványt, hogy a törvény ne július 1-jén. hanem kihirdetése napján lépjen hatályba, egy ellenszavazattal fogadta el a törvényhozó testület. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Következő napirendi pontként a földtörvény módosítását tárgyalta meg az Országgyűlés. A mezőgazdasági. valamint a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság által kidolgozott módosító törvényjavaslaton kívül egy képviselő — Török Sándor — is tett kiegészítő javaslatot. A mezőgazdasági bizottság előadójaként Solymosi József összegezte a gyakorlati végrehajtás ellentmondásait remélhetően feloldó módosítások .lényegét. Mint mondotta, a módosítások nélkül romlanának a lakásépítésnél a telekhez jutás feltételei, mivel állami ingatlanok. így építési telkek sem lennének eladhatók. Ugyanakkor az állami tulajdonú termőföldek esetében sem lehetne változtatni a kezelői szervezeten, s az állami tulajdon gazdasági társaságba sem lenne bevihető. A módosító javaslatok révén viszont elkerülhető a kezelői jogkörrel kapcsolatos valamennyi probléma. A képviselői kiegészítést ismertetve a bizottsági előadó elmondta: ennek lényege szerint a jövőben nem idegeníthető el a szövetkezetnek az a tulajdona, amelyet lakossági szolgáltató tevékenység biztosítása céljából ingyenesen kapott az államtól. A szolgáltatói tevékenység — megszűntével (Folytatás a 2. oldalon)
