Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-09 / 134. szám
1989. június 9-, péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az új rendőrfőkapitány véleménye Több rendőr lesz a közterületen . . ./■ > y ■ ' ' : ' i . A mezőgazdasági komplexum tengerparti vendéglője jól jövedelmez. Itt mindig telt ház van. Peresztrojka Bulgáriában f4.J Parasztok a tengerparton Amikor repülőgéppel tiszta időben utazunk az ország fölött, csak annyit látni, hogy mennyire szabályosak a hegyek, folyók közti világoszöld, méregzöld és még barna táblák. Ha autóbusz- szal járjuk a vidéket, a ve- temények és ültetvények gondozottsága tűnik fel az érdeklődőnek. Állítom, olyanok a törpebarackosok, a szőlők, mintha mindenütt tegnap kapáltak volna, pedig mostanság alig látni embert a mezőn. Csodálatosan széppé teszi a táját és az országutat, hogy a hatalmas szőlőtáblákban elszórtan apró, csinos házikók állnak, nyilván esőbeállónak, szer- számoskamrának, pihenőhelynek használják őket, a táblák végébe pedig díszfákat ültetnek, tuját és más, virágzó cserjét. Azt is megfigyeltem, hogy a nagy szö- lőskertekbe egy-egy gyümölcsfát telepítettek, gondolom azért, hogy árnyékában megpihenjen a munkás, és, ha annak van az ideje, üdítse magát a gyümölcsével. A Burgaszi Mezőgazdasági Komplexumban a fiatal, jó kedvű, rokonszenves elnök, Ivan Bojcsev fogadja a fekete, fehér és kreol bőrű újságírók csapatát. Igazi magyaros, akarom mondani bolgáros szíveslátással. Óriási cseresznyéstálak (saját termés) mellett üljük körbe az asztalt, hogy megtudjuk tőle, mi igaz a világszerte elterjedt hírből: leült, vegetál a bolgár mezőgazdaság. — Rekordtermésünk 1982- ben volt. aztán a természet megvonta tőlünk a kegyeit, 1985-ben az elmúlt 25 év legkritikusabb esztendejében olyan aszály pusztított, hogy alig termett valami. Most még szép a határ, reménykedünk és kémleljük az esőfelhőket. Üzemi térképet mutat. A komplexumnak hat gazdasága van a tengerparton, összességében 18 ezer hektárt művelnek. Uralkodó növényük a búza és az árpa, de van jócskán cukorrépájuk és napraforgójuk is. No, és persze bab, lencse, zöldségféle, hiszen ezek a növények idegenforgalmi szempontból is fontosak Burgasz- nak. Területüknek 3000 hektárján szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Ennék fele szőlő, hektáronként 12—13 tonnát szüretelnek, de van egy nagyon jó fajta, a „Fehér június”, ami 20 tonnát is ad hektáronként. — Termelési értékünknek, amely 52 millió leva évenként, 42 százalékát az állattenyésztésből nyerjük — folytatja tájékoztatóját Ivan Bojcsev. — Van 340Ö tehenünk, 20 ezer birkánk és 10 ezer sertésünk. Tejtermelésünkkel sajnos, nem büszkélkedhetünk, 4600 liter az átlaghozam, de öt istállónkban már holstein-frízéket tartunk, ezek 6000 litert is adnak évente. Nagy változások vannak most a bolgár mezőgazdaságban. Az elsőtől talán már az idei aratáskor sikert remélhetünk: a gazdaságokban szakosodott a termelés, normákat vezettünk be, amelyeket kollektívánként kell teljesíteni. A normák ösztönzik a kollektívákat és az egyes embereket is. Mindeddig veszteségesen termeltük a búzát és az őszibarackot, talán most már nyereséget is el könyvel hetünk. — Milyenek a termőhelyi adottságaik, a földjeik? — tudakolja az NSZK-beli, nyugdíjas újságíró akinek Bulgária a második hazája, volt év, amikor háromszor is eljött ide. A bolgár peresztrojka nagyon őszinte szurkolója. — Fogy a humusz, a trágya pedig kevés. A magyarok és az NDK-sok kétszer ennyit, az NSZK-ban még többet, a Szovjetunióban pedig a kilencszeres rneny- nyiséget adják a földbe. — Mennyit keresnek az emberek a komplexumban ? — Háromezer-kétszáz leva az éves átlagkereset, de ezt mi jelentősen pótoljuk természetbeni juttatásokkal. Mindenki kap egy tonna gabonát, 150 kiló csemegeszőlőt, 150 liter bort, 23—30 liter pálinkát, valamint gyümölcsöt — jelképes áron. A borért például 30 sztotinkát fizetnek literenként dolgozóink, Nagy ünnepek előtt a húst is kedvezményes áron adjuk. (összehasonlításképpen: egy gépgyári doleozó átlagosan 5000, egy vegyi üzemi dolgozó 4700 levát kap, egy vegyesüzemi vezérigazgató évi bére 10 ezer leva. És ha már itt tartunk: tavaly 252 leva volt a bolgár havi átlagkereset, tehát 3000-nél alig több egy év alatt. Egy kiló fehér kenyér ára 40 sztotinka, a karaj kilója 5,40, a tej 30—36 sztotinka. öt sztotinkáért lehet telefonálni utcai fülkéből. 3-ért otthonról. A villamos, busz és troli ára 6 sztotinka. A narancs kilója 90 sztotinka, a citromé több. 1 leva 10. Egy férfiöltönyt 55—60 levőért lehet kapni. Egy félbőrkötésű könyv ára 3—4 leva. Az iskolákban nagyon olcsón, 50 sztotinkáért adnak ebédet. A bolgár zöldség ára városonként, évszakonként változó. Szófiában szezonban 28 sztotinkáért kapni a paradicsomot és 50-ért a paprikát. (Az ármozgások nyugodtabbak ez idáig. Nincs infláció!) — A május eleji ország- gyűlés és pártplénum után árváltozások várhatók a mezőgazdaságban is. Változás még, hogy integrálódunk ipari üzemekkel, a termékek feldolgozásában. Tagjainknak és alkalmazottainknak 500 négyzetméter földet adunk használatba, később árendába kapnak földet, állatokat és gépeket. Akár 100 hektárt adhatunk egy vállalkozó szellemű csoportnak, vagy 15 tehenet egy családnak. Ezt a komplexum adja — amely egyébként maga is bérli földjeit az államtól, és ezért adót fizet — és év végén elszámolunk. Érzem, szinte tudom, hogy nem lesznek veszteségesek ezek a .kisüzemek, éppen a magyar példa igazolta ezt... — Sokat tanultunk maguktól a háztáji és termelő- szövetkezet integrálásából — néz ránk mosolyogva az elnök, és még azt is hozzáteszi, hogy az ócsai téesszel baráti a kapcsolatuk. Évenként jönnek-mennek egymáshoz. Mi kihúzzuk magunkát: lám, a magyar mezőgazdáság. Ócsa persze messze van Zemplénagárdtól, de erről mélységesen hallgatok. A sok aszályos év ellenére is eredményesen gazdálkodik a burgaszi komplexum. Tízmillió leva a tiszta nyereségük, ebből 2 milliót adnak az államnak a földbérletért, 2 milliót (!) fizetnék a biztosítónak. Saját óvodákat tartanak fenn, és rendszeresen támogatják nyugdíjasaikat. Tavaly el tudtak adni az NSZK-ban 1000 tonna korai uborkát, az ezért kapott valutát a géppark felfrissítésére használták. És mivel a földjeiket a tenger nyaldossa, kézenfekvő, hogy strandot, motelt, vendéglőt nyitottak az istenadta szépségű vidéken. Tengerparti sétány nevű éttermükben kétszer jártunk, egyszer korábban, amikor még vendéglátónk, az újságíró-szövetség nemzetközi osztályának vezetője sem volt itt ismerős, magyarul, még nem volt protekciónk! Különbség nem volt a két kiszolgálás között. Ivan Bojcsev — akivel egy tálból cseresznyéztünk — búcsúzóul elmondta még, hogy végre-valahára feloszlattak az 1970-es években, a gigantománia jegyében létrehozott mezőgazdasági komplexumok. Formás kis gazdaságokká alakulnak, amelyek áttekinthetőek és rugalmasak. — Ha legközelebb eljönnek, már én is igazi paraszt leszek, és nem „vezér”. Most olyan messze vagyok a földektől, hogy néha azt sem tudom, mikor nyílik a pipacs. És nincs veszve a bolgár mezőgazdaság! Majd meglátják, csak jöjjenek! — kiabál és integet, miiközben a virágos irodaparkban manőverezik a buszunk. — Hívjatok meg, jövök! kiabál ki az ablakon — magyarul — a laoszi csoporttárs, aki a budapesti Nemzetközi Újságíró Iskolán ta- tnult, és mivel olyan közel van most itt. Burgaszban Budapesthez, azt hiszi. Iván is érti, miit mond. Mi ezen jót derülünk, de az ő teljes mosolya a legjobb tolmács. Lévay Györgyi Keddi számunkban már tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy június elsejétől dr. Káló József rendőr ezredest nevezték ki a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének. Az új főkapitányt beiktatása után rövid beszélgetésre kértük. — Nem túlzás, ha azt állítjuk, forrong a magyar társadalom. Helyzetünk bizonytalansága, romlása, a feszült légkör hoguan érinti a rendőrség munkáját? — Valószínűleg sokan, ismerik a lap olvasói közül az adatokat, de nem árt megismételni: 1989 első negyedévében országosan ötven százalékkal, egyes megyékben pedig száz százalékkal emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma. Borsod-Albaúj- Zemplénben a növekedés szerencsére „csak” harminc- százalékos, A közterületek rendjének fenntartása, a bűnözők felkutatása, a megelőzés tehát újabb terheket ró az állományra. Hozzá kell tennem, amíg Borsodban tíz esztendő alatt másfélszeresére nőtt. tehát ötven .százalékkal emelkedett a bűncselekmények száma, addig a mi létszámunk lényegében alig változott. Technikánk nem követi a fejlődést, nemegyszer elmondtuk már, hogy — de ez csak egy példa — kétszázezer kilométert futott 1200-as Ladákkal leéli, vagy kellene a nagyteljesítményű nyugati gépkocsik nyomába erednünk. Ezenkívül az állományt a hátrányos változások. az infláció, az áremelkedések, az adórendszer ugyanúgy érintik, mint a társadalom többi tagjait. — Tehát egy különösen nehéz időszakban került a főkapitányság élére. Mit tervez az első időszakban? — A szervezettség és a rendőri állomány képzettségének további javításával felelhetünk meg jobban tennivalóinknak. — Konkrétan mire gondol? — Az állomány átcsoportosításával a közterületi szolgálat létszámát bővitjük. Ügy gondolom, az emberek is szívesebben látnak mostanában több rendőrt az utcán. A képzettség javításán az új törvények, rendeletek gyors és hatékony elsajátítását értem. A rendőröknek a társadalom .igényeinek megfelelően kulturáltabban, az európai színvonalhoz illően. de természetesen ered(Folytatás az 1. oldalról) Tóth Julianna, debreceni orvosegyetemi hallgató, az egyesület egyik fő szervezője: — Ennék a Néplkertndk. melyet — például még az én szüleim — társadalmi munkában építettek, évek óta nem volt gazdája. Olyannyira, hogy megbélyegezték, ha valakit az esti órákban ott láttak. A tavalyi falugyűlésen állt fel Síri Pista, s mondta el elképzeléseit. Kezdeménvezését ott a tanács is támogatta. Kétszáz köbméter földet kellett kihozni a területrő’ társadalmi munkában, s az emberek akkor, az óriási gödör láttán, kezdtek hinni az egész tervben. A továbblépéshez azonban pénz kellett. Ekkor gondoltunk a gyűjtésre, azóta nagy erőfeszítésekkel folyik a munka, s augusztusban szeretnénk átadni a parkot. DRÁGA A HÁZ Síri István a Népkertben, a munkálatok helyszínén kért találkozót, ahol több SW mén.yesen és hatásosan kell intézkedniük, iha közbelépésükre szükség van. A jobb felkészítés, az állomány védelmét is szolgálja. 6 ha a közterületen a szabályzatnak megfelelően intézkedett a rendőr, parancsnokának meg •kell védeni, ki kell állnia mellette. Ugyanakkor kérdjük a lakosságot, a jóérzésű embereket, támogassák a rend és a biztonság megőrzésére irányuló törekvéseinket. Miskolcon nemrégiben egy ittas emberrel szemben intézkedett a járőr. A rendőrautóba akarták ültetni, hazavúitték volna. Vatták, akik meghiúsították ezt az intézkedést. A nem éppen szívderítő jelenetet negyven-ötven főnyi csoport figyelte, sajnos, közömbösen. Remélem és bízom benne, ez volt a kivételes példa és a becsületes állampolgárok mellettünk vannak. — A Kossuth rádió 168 óra című műsorában hallottuk legutóbb, hogy a testületen belül rendőrszakszervezet létrehozását tervezik. Támogatja, vagy ellenzi ezt az elképzelést? — Az országos járőrértekezleten, június harmadikén szóba került a rendőrszakszervezet megalakítása. A Belügyminisztériumban támogatásra méltónak ítélik meg a kezdeményezést, de senki sem volt amellett, hogy .parancsra, felülről jöjjön létre az érdekvédelmi szervezet. Az alulról induló kezdeményezéseket nem gátoljuk. — Milyen elképzelései vannak a rendőri munka nyilvánosságáról? — A nyilvánosság kiterjesztésének nálunk Túrós András volt a kezdeményetársával, éppen egy homokozó kialakításához fogtak hozzá. — Miért nem a művelődési házban próbálnak szórakozási lehetőséget keresni, hiszen az is a falué? Kakukk István, a tiszalú- ci sportkör birkózóedzője, Kató László hegesztő és Farkas Emil lakatos veszik át a szót: — Lehet, hogy Cziikona János jó szakember, ezt nem vitatjuk, de az itt töltött 21 éve alatt nem igazán tudott hozzánőni a faluhoz, az biztos. Ez nem is csoda, hiszen hatórás terembérért — ezt konkrétan tudom, mert birkózóversenyt szerveztem gyerekeknek — 2000 forintot. esküvőkért tízezreket kér el. Furcsának találjuk, hogy a művelődési házunk lassan megfizethetetlen. A programok csak egy bizonyos körnek szerveződnek, s a kiállításokon minden évben bemutatkozik egy bizonyos művészgárda, miközben a gyerekekre rászólnak, ha hangosabbak az épületzője. s Borsodban az elmúlt esztendőkben szinte teljesen nyitottá vált a rendőri munka, tevékenység. Az állami, a szolgálati titkok és a személyiségi jogoík tiszteletben tartásával minden információt a sajtó rendelkezésére bocsátottunk, amely a köz- érdeklődésre számot tarthat. Én azt .tervezem, hogy a bűnözés, a bűncselekmények alakulásáról rendszeresen, havonta tartunk majd sajtótájékoztatót. Ismertetjük a területi statisztikát, beszélünk a kirívóbb bűncselekmények nyomozásáról. Ezzel párhuzamosan kíváncsiak vagyunk rá. hogy a lakosság miként vélekedik a mi munkánkról, m.it javasol. mit vár tőlünk. Ebben a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió egyaránt segíthet nekünk. — Befejezésül néhány mondatot kérünk eddigi pályafutásáról ... — Mezőkövesden születtem, de 1949-ltől Miskolcon élek. A Földes Ferenc Gimnáziumban érettségiztem, az Állam- és Jogtudományi Egyetem elvégzése után, 1967-től dolgozom a Belügyminisztérium állományában. Előszőj' a Miskolci Rendőr- kapitányságon teljesítettem szolgálatot, .majd a megyei rendőr-főkapitányságra kerültem. A miskolci kapitányság bűn,ügyi osztályvezetőjének 1982 szeptemberében neveztek Ifci, s 1984-ben lettem a kapitányság vezetője. Június elsejétől, mint megyei főkapitány dolgozom, s többek között azért is, hogy a rendőrség közszolgálati jellegét erősítsem a korábbi hatalmi jelleg helyett. (udvardy) ben. Nem érzi magáénak a falu a művelődési házat. PRÓBAIDŐT KÉRNEK — Tudomásom szerint az egyesület alapszabálya lassan elkészül, jogi személlyé válnak, s az átadás időpontja is közeledik. Ugyanakkor még nincs eldöntve, hogy egyáltalán használhatják-e majd azt a területet, melybe százezrekben mérhető társadalmi munkát fektettek be. Síri István: — Mi sport-, játéklehetőséget, szabadtéri előadásokat, összejöveteleket, hangversenyeket akarunk itt szervezni. Hogy ezt rendszeresen meg tudjuk tenni, gondját kell viselni a parknak, egyébként ismét elhanyagolttá válhat. Jó lenne, ha terveink, melyek az egész falu ügyévé váltak, megvalósulhatnának. Ehhez azonban meg kell kapnunk a terület kezelői jogát. A tanácstól kérni fogjuk, hogy egyéves próbaidőt adjon számunkra, s ne kérjen addig bérleti díjat. Sokan bízunk a sikerben ... Nagy Zsuzsanna Hót dudás csárdában
