Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-12 / 136. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. június 12., hétfő Aláírták az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodását (Folytatás az 1. oldalról) két, hanem hét albizottság felállítását látja szükségesnek. Ezek közül az egyik foglalkozna a gazdasággal, de főleg a stratégiai kérdésekkel, a többi a politikai kérdéseket tárgyalná. Az MSZMP delegációjának személyi összetételéről elhangzott, hogy a várhatóan háromtagú tárgyalócsoportot Grósz Károly vezeti, s tagja lesz az egyik államminiszter is. Az EK még nem tudja, hogy 9, vagy 18 főnyi delegációval képviselteti magát a plenáris üléseken. Végezetül a KB titkára arról szólt: a tárgyalások során a nézetkülönbségek talán fennmaradnak. az MSZMP-nek azonban nem érdeke, hogy a megbeszélések holtpontra jussanak. Az- EK szóvivője azt hangsúlyozta, hogy egyik fél sem tudja a másik nélkül megoldani a politikai és a g'az- dasági válság 'kezelését. (MTI) Grósz Károly a tartalékokról (Folytatás az 1. oldalról) A válasz: alapvétőé" a gazdasági helyzet romlása, valamint a politikai intézményrendszer h’Hái juttatták az országot, a társadalmat. a pártot a jelenlegi helyzetbe. Az MSZMP-ben. a párttagokban, a pártmunkásokban, a vezetésben még van annyi tartalék, hogy valóban igazi reformpárttá váljon. A párt ugyanúgy, mint az egész társadalom, gyors ütemben alakul át. A reformkörök új színt hoztak a mozgalmi munkába rövid idő alatt — jelentette ki —, azonban óva intett a kapkodástól, az elsietett döntésektől, határozatoktól. Ismételten leszögezte, hogy a meggondolt, a lassúbb ütemű változtatások híve. A minden áron való gyorsítással újabb hibákat lehet elkövetni. Grósz Károly válaszolt a vitában elhangzott, a párt legfelső vezetését és személyét is érintő éles bírálatokra. Elmondta: nem lehet az a cél, hogy a vezetés évtizedeken át ugyanaz legyen. Űj arcokra, új tehetségekre mindig szükség van. A személyi változásokat azonban a legfelső vezetésben is az egész párttagság megkérdezése után kell eldönteni. Ha a párttagság döntő többsége nem akar valakit valamilyen funkcióban lá1- ni, akkor annak le kell vonni a következtetést. Egy másik véleményre reagálva elmondta, hogy a már említett visszarendeződéstől ő személy szerint nem tart. A régi gyakorlat fölött az élet már kimondta ítéletét. Grósz Károly szólt a párt és a vezetés előtt álló legfontosabb teendőkről is. Mindenekelőtt be kell fejezni az 1945 és 1962 közötti koncepciós perek felülvizsgálatát. A pártfőtitkár nagyon fontos teendőnek tartja az elmúlt 40 év politikai elemzését is. Ezen belül külön és alaoosan ki kell térni a legutóbbi 15 év történéseire. Ez a munka tart és rövidesen befejeződik. A vizsgálat eredményét nyilvánosságra hozzák. Ugyancsak tájékoztatta arról a pártfőtitkár a pártértekezlet résztvevőit, hogy megkezdődött egy hosszú távú, 20—25 évre szóló, s egy rövidebb az 1995-ös évekre szóló akcióprogram kidolgozása. A kínai vérengzések ellen Miskolci tiltakozás Megdöbbenéssel és felháborodva tiltakozunk a kínai politikai vezetés által elrendelt tömegmészárlás ellen. Szomorú bizonyítéka ez a’ tragédia annak. hogy amennyiben egy párt, illetve egy szűk csoport ellenőrizetlenül és ellenőrizhetetlenül gyakorolja hatalmát, a legbarbárabb erőszak alkalmazásától sem riad vissza, csak hogy pozícióit megőrizhesse — olvasható az MSZMP Borsod megyei 1-es sz. Refarmkörének tiltakozásában. Elmondják: rendkívül fontosnak tartják, hogy hazánkban olyan politikai rendszer valósuljon meg, amelyben egyetlen párt, egyetlen csoport sem gyakorolhatja ellenőrizhetetlenül a hatalmát. Csatlakoznak a budapesti MSZMP reformkor felhívásához. és felszólítják az MSZMP vezetőit: határolják el magukat a kínai pártvezetés erőszakos megoldási módjától, s nyilvánítsák ki, hogy ők semmilyen körülmények között sem akarnak erőszakos eszközöket alkalmazni a békés társadalommal szemben. Ugyancsak ez a reformkor csatlakozik a reformkorok szegedi országos tanácskozásán Nagy Imre és sorstársai temetésével kapcsolatban elfogadott nyilatkozathoz, amely leszögezi, hogy Nagy Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt alapító tagja, az ország 1956-os törvényes miniszterelnöke politikai koncepciós per áldozata lett. A temetéssel kapcsolatban az MSZMP Borsod- Abaúj-Zemplén megyei 1-es Reformköre a következő felhívást teszi közzé: június 16-a legyen a nemzeti megbékélés és a közmegegyezés napja! Emlékezzünk kegyelettel e napon mindazokra, akik 1956-ban és az utána következő években egy jobb ügy szolgálatában életüket áldozták. Felhívjuk a megye és Miskolc vállalatait, intézményeit és lakosságát, hogy a temetés napján a nemzet és a gyász zászlóival lobogózzák fel az intézményeket, a köz- és magánépületeket. A nemzet jövőjéért felelősséget érző állampolgárok meggyőződésüknek megfelelően fejezzék ki gyászukat, és tartózkodjanak a kegyeletet bármi módon sértő magatartástól. (Országos Sajtószolgálat) — EXCHANGE — Vegye igénybe VALUTA BE VÁLTÁS szolgáltatásunkat a következő postahivatalokban: BORSOD MEGYÉBEN: — Miskolc 1. sz. (Kazinczy u. 16.) — Miskolc 19. sz. (Miskolctapolca) — Miskolc 23. sz. (Engels u. 23.) — Mezőkövesd 1. sz. — Leninváros 1. sz. — Sátoraljaújhely — Sárospatak — Hidasnémeti — Aggtelek — Bogács — Tokaj — Putnok E szolgáltatás keretében a kijelölt postahivatalaink megvásárolják: — magánszemélyektől korlátozás nélkül a konvertibilis valutákat; — korlátozott keretek között — külföldi állampolgároktól — a rubelelszámolású valutákat; — a konvertibilis elszámolású fixcímletű és kiírt csekkeket, az eurocsek- ket; valamint — az OTP utazási forintcsekkeket. Bővebb felvilágosítást készséggel adnak postahivatalaink. Az Új Márciusi Front közgyűlése Az Új Márciusi Front tagsággal rendelkező független, szellemi, politikai mozgalommá vált — jelentették be a már 15 hónapja létező mozgalom alakuló közgyűlésén szombaton, a Budai Vigadóban. A résztvevőik egyhangúlag fogadták el a szervezet alapszabályát és választották meg kollégiumát. illetve választmányát, mindegyiket ideiglenes jelleggel. Vitányi Iván ügyvezető titkár vitaindítójában hangsúlyozta: az Új Márciusi Front egyesületté, tagsággal rendelkező szellemi, politikai. közéleti klubbá válik, a tavaly meghirdetett alapelvei azonban változatlanok. Bihari Mihály politológus az Új Márciusi Front és a Demokratikus Magyarországért Mozgalom viszonyát úgy elemezte: különböző mozgalmak azonos célokért. A különbözőség jogának, az egyidejű részvételi szabadságnak az elismerése kötheti össze a két mozgalmat. A közgyűlésen több mint húszán szólaltak fel. A legtöbben az országban zajló politikai változásokkal foglalkoztak. Szóit kért a vitában Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, állam-miniszter. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, állam- miniszter. az Új Márciusi Front egyik alapító tagja is. Pozsgay Imre egyebek között kifejtette: a pesszimizmusra jogosan okot adó alkalmakról, jelenségekről bűn- és álság lenne hallgatni. Véleménye szerint bár az optimizmus; szűklátókörűségnek tűnhet foil, a fórumon elhangzott gondolatokból mégis a kezdeményezés és cselekvő készség érződött. Olyan felelősségtudat, erkölcsi emelkedettség és elszántság, amely — széles körűvé válva — tovább növelheti a reformok megvalósulásának esélyét. A továbbiakban rámutatott: a demokráciának az a természete, hogy kénytelen a nyilvánosságot ellenségei előtt is megnyitni. Ezzel a jelenséggel együtt élünk. Mégis a demokráciát, az ennek megfelelő politikai magatartást kell választani, amelyben a politika nem maga akar a népboldogító, a beteljesülést elhozó intézmény lenni. A morál kérdését érintve leszögezte: kétségtelen, hogy tájékozódási pontokra, iránymutatásra van szüksége a népnek, anélkül, hogy azt bárki valamiféle pedagógiai hadjáratnak fogná fel. Szólt a Demokratikus Magyarországért Mozgalomról, megerősítve: nem a megosztás volt a cél. hanem a demokratikus közmegegyezés megvalósulásának elősegítése. Szűrös Mátyás a felszólalásokban elthang zo.t t a kh o z kapcsolódva megállapítottá: a nemzeti összefogás, a megbékélés, a kiegyezés, a szabad, független, demokratikus szocialista Magyarország megteremtésének elősegítése érdekében kell munkálkodni. Úgy vélte, az Új Márciusi Front közgyűlése és tevékenysége min(Folylatás az 1. oldalról) Ismeretes, hogy Spanyol- országban a békemozgalom erejének és a nép akaratának eredményeként a kormány megszabadult az F— 16-osoktó(l. Olaszország azonban úgy döntött, hogy befogadja a bombázóikat, amelyek alkalmasak nukleáris fegyverzetek szállítására. A főtitkár elmondta: a budapesti háromoldalú ke- rekasztal-beszélgetésen megállapodtak abban, hogy levelet küldenek Gorbacsov szovjet elnök-ipártfőtitkár- mak és Bush elnöknek, kérve őket, hogy a két szuperhatalom tegyen meg mindent az F—16-osok eltávolításáért Európából. Utalt arra. hogy hamarosan hazánkba látogat az amerikai elnök, s napirenden van Gorbacsov olaszországi utazása is. A budapesti megbeszélések dokumentumát eljuttatják a Bécsiben folyó haderőcsökkentési tárgyalásokra. A spanyol békemozgalom képviselői hangsúlyozták: den bizonnyal hozzájárul ehhez. Nyers Rezső elmondta, hogy nincs, is igazából olyan helyzet a társadalmak történetében, amikor ne lenne lehetőség a változtatásra, a jobbításra. Kifejtette: a szocialista országokbeli reformok sorsa a nemzeti körülményektől, e reformok egymást erősítő vagy gyengítő egymásra,hatás,ától függ. Le kell mondani arról a korábbi elképzelésről, hogy ennek az országinak a boldogulásához, előrehaladásához. modernizációjához csak és kizárólag szocializmusra és mind több szocializmusra van szükség. Ez utópia. Ennek az országinak a polgári és a szocialista értékekre egyaránt szüksége van. A résztvevők vita nélkül, ideiglenes jelleggel fogadták el az Új Márciusi Front alapszabályát. nyomást kell gyakorolni a két nagyhatalomra, hogy felgyorsuljon- a leszerelési folyamat. A fegyvermentes és egységes Európa megteremtését szorgalmazták. Az olasz vendégek a szuperhatalmak védelmi katonapolitikájának kidolgozását sürgették. Rámutattak, hogy Olaszországban meg kell fékezni a nukleáris fegyverzetek . modernizálását, s- ebbe beletartoznak az F—16- os gépek is. Egy kérdésre válaszolva Barabás Miklóls elmondta: ha nem telepítik á,t Olaszországba az F— 16-osokat, akkor hazánk tovább csökkenthetné a Magyar Néphadsereg technikai és személyi állományát. Ez egyébként beleillik az új hadseregkép kialakításába. Egyes területeken szerinte akár 50 százalékot meghaladó csökkentésre is sor kerülhetne a tárgyalások eredményeként. Deák Péter katonai szakértő megjegyezte: az F—16-osok áttelepítése NATO-döntés. (MTI) F—16-os gépek ipar kezdeményezés az eltávolításra Újabb könyvek a Tabu-sorozatban A nagy érdeklődést kiváltó és rekord gyorsasággal megjelentetett Marosán- visszaemlékezés- (A tanúk még élnek.) után, már most, a könyvhéten az olvasókhoz kerülhetett a Tabukönyvek sorozatának újabb kötete, illetve néhány nap múlva, kötetei. Titkos jelentések 1956. október 23— november 4. címmel megjelenő könyv különleges politikai csemegét kínál az olvasóknak. Ebben elsősorban a budapesti brit és amerikai követségek bizalmas jelentései szerepelnek. Ezek a táviratok, rádióüzenetek kiegészülnek a moszkvai, belgrádi és bécsi angol, amerikai követségek, nagykövetségeknek ez időpontban a magyar eseményekről adott tájékoztatásával. nem utolsósorban a nyugati diplomatáknak a legfelsőbb s-zovjet politikai és -katonai vezetőkkel folytatott. akkori beszélgetéseiről szóló jelentésekkel,. A közreadott, mintegy 120 jelentés, zömében először kerül .nyilvánosságra hazánkban. Az 1956-os tragédiáról a nemzet nagy többsége 33 év elteltével sem kapott még indulatoktól letisztult, történelmi értékelést. -Márpedig a társadalmi megújulás elengedhetetlen feltétele a történelmi múlt tisztázása, ami csupán a tények feltárásával és közzétételével érhető el. S bár a most közreadott anyag korántsem tekinthető teljesnek, minden bizonynyal- hozzájárul a korszakról kialakuló történelmi tény árnyalásához. Az akkori jelentést adók tudatában, voltaik annak, hogy információik a legfelsőbb politikai vezetők elé kerülnek, s azok jelentős mértékben éppen jelentéseikre alapozva hozzák meg döntéseiket. A washingtoni és londoni külügyminisztériumok dokumentumaiból pedig érzékelhetők azok a törekvések is amelyek a nyugati hatalmakat akkoriban vezették. Sajnos — ahogy ez a sajtótájékoztatón is elhangzott —, a hazánkkal szomszédos országok külképviseleteinek korabeli anyagait nem sikerült ebbe a kiadványba beépíteni. Rövidesen megjelenik a már említett sorozat újabb kiadványa: Mr. Kádár címmel. Ez alkalommal Kádár Jánosról szóló különlegességgel szolgálnak a szerzőik. A könyvben ugyanis azokat a Nyugatom megjelent cikkeket, megnyilatkozásokat közük, amelyek Kádár János személyével, politikusi tevékenységével kapcsolatos értékeléseket tartalmazzák. A kötetben, szereplő válogatás olyanok szemével láttatja őt, akik sokéig ellenfélként, sőt, esetenként ellenségként bántak vele. Ez az oka, hogy korábbi évitizedek gyakorlatának megfelelően, a közölt írások többsége nálunk nem olvasható, míg az itthoni vélemények jó része ott nem került a közvélemény elé. A kizárólag nyugati, polgári politikusok, újságírók. a kötetben összegyűjtött véleménye Kádár János 1956-os eseményeket követő életének öt csomópontjára koncentrálódik: — 1956. november 4-től 1957 végéig, amikor szinte kizárólag a gyűlölet hangján szóltak róla. — 1960. Az ENSZ-köz- gyűlésen történt fellépését követően a nyugati külpolitikai elszigeteltség falán rés keletkezett, — 1968—75. Fordulat nyugati megítélésben: Kádár, az első számú reformer. — 1970-es évek vége, a ’80-as évek eleje: Helsinkit követően Kádár bonni, párizsi, római, vatikáni, londoni látogatása nyomán a legnagyobb elismeréssel írtaik róla. — 1988. május, 1989 május: főtitkári, majd elnöki posztjáról történő felmentését követően Kádár egész teljesítményét inkább pozitívan ítélik meg. Végül a könyv gyűjteményt közöl a nyugati Kádár-portré vázlatokról. A napokon belül utcára kerülő kiadványt több fénykép is színesíti.
