Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

1989. június 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 Hejőcsabai siker Befejeződött az építők napi kispályás labdarúgó­bajnokság, amelyet az Épí­tő-. Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezetének sportbizottsága rendezett. Az eseményre 14 csapat ne­vezett. a találkozókat a Ce­mentipari Gépjavító, vala­mint a HÓM pályáin, ren­dezték meg. A végered­mény: 1. HÓM, 2. Cement­ipari Gépjavító, 3. Sajó- szentpéteri Üveggyár, 4. Férni akik Kft. Jem »ell ml Mérlegen a barcikai röplabdások Az újonccsapatok általában késhegyre menő harcot vív­nak a .magasabb osztályban való megkapaszkodás érdeké­ben. Erőfeszítésüket gyakran kíséri kudarc, ami korábban elegendőnek bizonyult, az feljebb kevés. Akadnak termé­szetesen olyan együtteseik is, amelyek fittyet hánynak a papírformának, ks nem hajlandóik átvenni a retúrjegyet. A legfrissebb példát erre vonatkozóan a Kazincbarcikai Vegyész férfi röpllalbdázói szolgáltatták. A gárda tavally került a legjobbak közé, s már az őszi idényben olyan eredményeket csillogtatott, amelyek .felkeltették iránta az érdeklődést. Csaknem bejutott a „középső” csoportba, de amikor ez elmaradt, abszolút fölényes biztonsággal intéz­te el a 113—20. helyekért játszókat. Szinte nem volt ok az izgalomra, a társaság a tavasszal mindössze ihárom vere­séget szenvedett.. A 13, |bely megszerzése dicséretes, ér­dekes módon Dudás András vezető edző korántsem kerít nagy feneket a dolognak. — Alapvetően minden oka megvan az elégedettségre — kezdtem lbeszélgetésünkét. — Az eredmény ismeretében ez igaz — felelte. — öt év alatt most jutottunk el oda, hogy a tavaszi szezonban már nem kellett idegeskednünk. Korábban kétszer jártunk osz- tályozón, aztán következett a bemutatkozás az élvonalban, jött a kiesés, s ezek mind-mind próbára tették a tűrőké­pességünket. Az elmúlt esztendőiben végre úgy alakultak a dolgok, ahogyan elképzeltük. — Zavaró körülményeic azonban akadtak. A jelenlegi gár­dának mégis sikerült az emelt célt teljesíteni. Milyen össze­tevőkkel magyarázható az Ieredményesség? — Lehet, hogy furcsán hangzik, mégis megkockáztatom: a három évvel ezelőtti iNB I-es csapatunkat erősebbnek, jobbnak .tartom .a mostaninál. Két-három évig együtt dol­goztak, éhesék voltak ia sikerre, feszítette őket a becsvágy, új volt .számúikra az élvonal. IMiésem sikerült gyökeret ereszteni a legjobbak között. .. Az idén Mezei tanult, Sza­bó sérülés miatt rengeteg mérkőzést hagyott ki, a hajrá­ban meg Kiss Zsoltra nem számíthattunk bokatörése miatt — s a csapat ennek ellenére helytállt. Az okok? Először: a húszas létszám .következtében felhígult a mezőny. Má­sodszor: a mieink tapasztaltabbak lettek. Harmadszor: ránk a fiúk családalapítása ösztönzőleg hatott. A megélhe­téshez .több pénzre volt szükség, mint korábban, ezért vi­szont teljesítményt követeltünk. — Amikor Szabó Zoltán /kidőlt a sorból, sokan azt vár­ták, hogy összeroppan a 1 KVSE. Különösen azok, akik azt hangoztatták: az egykori /válogatott nélkül semmire sem jutna az egyesület. . . — örülök a felvetésnek, mert valós. Tény, hogy Szabó Zoli hatalmas tapasztalata, hozzáállása pozitív hatással volt a többiekre, ennék éllenére éppen .távollétéban bizonyította be a csapat, hogy mire képes. A három vereség közül szá­momra az első tavaszi mérkőzés jelent fájó pontot. A deb­receniek ellen már O-O-.ra vezettünk, utána érthetetlenül görcsössé vált a játékunk. A 'DUSE tavaly előttünk nyert bajnokságot, .most meg úgy kipottyant az NB I-foől, hogy percekig sem volt versenyben ... — Ez a gárda „ránézésre" ugyanaz, mint a három év előtti, a szereplés ugyanakkor eltérő minőségű ... — Túl az él mondottakon, feltétlenül említést érdemel, hogy többen katonáskodtak, s leszerelésüket .követően fél évre volt szükség, hogy .utolérjek korábbi önmagukat. Ab­ból a „régi” csapatból most hiányzott Ignácz, Tószegi, Her­nádi, és Bencsik... lÁim a társaság a végére beérett. — Mi jelentett gondot önnek a szakmai munkában? — A szűkös választók. Kevesen voltunk... Az edzése­ken a létszám .miatt meg ivóit kötve a kezünk, jószerével nem alakult ki rivalizálás a csapatba kerülésért, hiszen a kezdő hatos adott volt, a többi dk pedig elmaradtak a kulcsfigurák .tudásától. Ezért, valamint a bajnoki rendszer fonákságaiból következően .szinte nem nyílott mód az új elemek sulykolására. Olykor még gyakorolni sem tudtunk, utaztunk, játszottunk, s kezdődött minden élőiről. Ebben a gárdában azonban 'benne volt a .síiker lehetősége, joggal bízhattuk abban, hogy nem lesz pofozógiép. — Ha mindezt ,elfogadom — és miért ne tenném? —, ak­kor arra a következtetésre jutok: a 13. hely elérése előtt egyáltalán nem kell \hasraesni... — Tökéletesen egyezik a véleményünk. Csapatunkban még jelentős energiák szunnyadnak, s mivel fiatalokról van szó, .további előrelépés várható. — Tudomásom szerint sikerült őket megfelelően ösztö­nözni . ., — Fölösleges lenne tagadni, ez kétségkívül belejátszott eredményeinkbe. A szakvezető arról is beszélt, hogy a közeljövőben két ostravai röplabdással erősítenek, s a csehszlovákok belé­pése komoly versengésit .indíthat a csapatba kerülésért; szeretnénk egy-két válogatottat adni; az .ősztől magasabb cél eléréséért .szállnak harcba; az egyesület vezetői hosszú távra terveznek, ezért „kötelező” a 'helytállás; ezt kívánja a szurkolóik érdeke is, hiszen jobb csapatok elleni össze­csapásokra többen .kíváncsiak. A levezető edzéseket sajnálatos baleset híre zavarta meg: Szabó és Barcsay Kecskemét felé karamboloztak, s olyan sérüléseket szenvedtek, .hogy felépülésük hosszabb Időt ve­het igénybe. Egyelőre gyors gyógyulásukban reménykednek, hogy aztán a keret .kiegészülve vágjon néki a nyári fel­készülésnek. Doros László II partról is érdekes.. :,.v. ...lehet egy vízilabda-mérkőzés Fotó: Balogh Imre Elbúcsúzik az ÓKSE(?) Legördül a függöny Vasárnap délután az utolsó fordulóra kerül sor a labda­rúgás második vonalában. A DVTK hazai környezetben fo­gadja a már kiesett Hatvant, s az Ózdi Kohász is otthoná­ban igyekszik megragadni az utolsó szalmaszálat, hogy megmeneküljön. Az ÓKSE a Kecskemétet látja vendégül. A Kazincbarcika Szarvasra uta­zik. Kiss László, a diósgyőriek megbízott edzője tegnap ar­ról számolt be, hogy várha­tóan ugyanaz a csapat kezd, amelyik kiharcolta Debre­cenben a győzelmet. A szak­vezető azt is hozzátette: mindenképpen győzelemmel akarják befejezni az idényt, amelynek igen merész cé­lokkal vágtak, aztán gyorsan kiderült, hogy ezekből szin­te semmi nem teljesíthe­tő... A piros-fehérek erede­tileg az 5—.10. helyek vala­melyikét „nézték ki”, ké­sőbb emelték a mércét (1—5.), ez utóbbi azonban meghaladta a gárda erejét. Talán legközelebb .. . Igaz, a szurkolók türelme véges, hiszen öt éve állnak a vár­tán, s közben az NB I egy­re messzebb kerül. Értesülé­sünk szerint egyébként foly­nak a tárgyalások az edző személyét illetően, pillanat­nyilag egy jónevű, élvonal­beli csapatnál működő tré­ner szerződtetése tűnik va­lószínűnek. Döntés — talán szerdán. Hétfőn délután já­tékosértekezletre kerül sor Diósgyőrött, s ezen a szak­osztály, illetve az egyesület irányítói közlik: kikre szá­mítanak a következő baj­nokságban. * Az ózdiak sorsa szerdán alighanem megpecsételődött. A Kohász feltette a „koro­nát” egész évi, különösen a tavasszal mutatott mélyre­pülésére, s már csak elméle­ti esélye van a megkapasz­kodásra. Sorsa ugyanis a Baja kezében van ... Hiába nyer vasárnap az ÓKSE a Kecskemét ellen, a bajaiak- nak elegendő egy büntetők­kel kicsikart siker a DUSE feloszlóban lévő gárdájával szemben, s ebben az esetben az őszt a fekete-fehérek az NB TII-ban kezdik .. . Alapos elemzésre lesz szükség a kohászvárosban, miért jutott ilyen mélyre a társaság. A labdarúgókból legutóbb elsősorban a hit és a tűz hiányzott, kérdés, ké­pesek lesznek-e legalább még egyszer odafigyelni? * Kazincbarcikán szurkoló és vezető egyaránt elégedet­ten vette tudomásul a szer­dán újrajátszott találkozó eredményét. A hazaiak cáfol­ták, a kételkedőket ugyan­akkor rendkívül kedvező pozícióba hozták önmagukat. Pillanatnyilag a hetedik he­lyet foglalják el, s amennyi­ben „pontosan” térnek haza Szarvasról, az utóbbi évek legeredményesebb bajnoksá­gát tudhatják maguk mö­gött. Varga Zoltán vezető edző továbbra is a vegyészeknél marad, hogy mennyi időre, az a héten bizonyára eldől. Szarvasra mindenesetre úgy utaznak, hogy döntetlenhez közeli eredményt remélnek. Ha 11-es rúgásokra kerül sor, nagy baj már nem. ér­heti őket, hiszen 7 esetben jutottak 2—2 ponthoz, érte­nek tehát a büntetők végre­hajtásához. Diósgyőrött Vad, Ózdon Hazafi Szarvason Pillér bí­ráskodik a vasárnap 17 óra­kor kezdődő találkozókon. A további mérkőzések: Lehel SC—Eger SE, D. Kinizsi—Szolnoki MÁV MTE, Metripond—Szeged SC, Bajai SK—DUSE, Nyí­regyháza—DMVSC. * Véget ért a küzdelem az NB I-ben is. Kispesten dől el, melyik csapat lesz a baj­nok, a Fáy utcában pedig arra a kérdésre kapnak vá­laszt az érdeklődők, kiesik-e a Vasas? (Nem nagy koc­kázat a jóslás: aligha . ..) A párosítás: Ű. Dózsa— Pécsi MSC, Haladás—Békés­csaba, Vasas—ZTE, Veszp­rémi SE—Ferencváros, Du­naújváros—Rába ETO, Váci Izzó—Tatabánya, Siófok— Videoton, Bp. Honvéd— MTK-VM. Valamennyi ösz- szecsapás ma délután 5 óra­kor kezdődik. Igencsak eldurvult a hét­fői iszuperközépsú'lyú profi ökölvívó világbajnoki döntő előtti szópárbaj az ameri­kai Thomas Hearns és Su­gar Ray Leonard között. Hearns doppingolással vá­dolta ellenfelét, amin a gya­núsított csak nevetett. Leo­nard edzője Mike Trainer pedig igazi Las Vegas-i stí­lusban válaszolt a kijelen­tésre: „Százezer dollárba fogadom, hogy hazudsz!” Áz álprofizmus zsákutcába vezet Beszélgetés Király Sándorral A DVTK NB I-es női kos árlaibd acsapaitá nalk ve­zető edzője Király Sándor lett. Az 'ismert szaktekin­tély Ihét esztendőt töltött Kecskeméten, a KSC-nél. Amikor átvette a gárdát, nem ígért fűt, fát. „Csalk” elkezdett dolgozni, és az N© I'I-es együttesből élvo­nalbelit faragott. Tanítvá­nyai többször nyerték kö­zépiskolás bajnokságot, OIK-ot, s ennek egyenes következményeként né­hány játékosát meghívták a 'különböző {korosztályú válogatottakba. Később el­érte az edzősors, megrom­lott a kapcsolata a klub­jával, és nem akármilyen botrány .közepette távozott. Sopronba ment, majd a napokiban Diósgyőrbe ve­zetett az útja. — A piros-fehérek ke­resték meg? — Természetesen. Én se­hová nem ajánlom magam. — Hamar szót értettek? — Nem. A DVTK azt kérte, hogy csináljak egy profi csapatot. Azt vála­szoltam, hogy a feltételei­met úgysem tudják telje­síteni. — Melléfogott... — Amikor elmondtam a lényeget Fazekas Miklós ügyvezető elnökhelyettes­nek, kijelentette: nem ki­vitelezhetetlen a szerződés, de szót kell váltania a szakosztály irányítóival. — Megkérdezhetem, hogy mennyit kért? — Nem a pénz döntött. Egyébként Valóban kértem. Méghozzá szabad kezet. Nálam az „ügymenetbe” beleszólni nem lehet. Min­denben én döntök. Szak­mai, technikai, pénzügyi, válogatási, összeállítási, tá­borozási és egyéb kérdé­sekben. — Megkapta a teljha­talmat? — Másként nem jöttem volna. — ... és mi lesz, ha nem tartják be a szavu­kat? Tételezzük fel, hogy Boros Árpád szakosztály- elnök átnyúl az lön feje fölött... — .Nem fogja megtenni, mert abban a pillanatban felállók és három eszten­deig fizethetnek. Azaz sem Borosnak, sem Gutman- nak, sem Fazekasnak, sem másaknak .nem érdeke, hogy velem összerúgják a port. — Nem is rossz bolt... összevesznek és 1992. jú­nius 30-ig fizetik! — Nézze, én fiatal em­ber vagyok. Bizonyítani, produkálni akarók. Mert többre, jobbra, még neve­sebb csapatokra vágyom. Azaz nem érdekem a bu­kás, az összeveszés, és így tovább. — |M it ígért cserébe azért a szerződésben ga­rantált biztonságért, amit kapott? — Eredményt! — Helyezés szerintit? — Igen. Az első évben a felsőház 10., .majd 8., végül pedig 6. helyet kell elérnünk. — iNem fél, hogy a cél­kitűzései nem válnak va­lóra? — Ilyen még nem for­dult elő velem! Ha tize­dik helyet Ígértem, hato- d'ikok lettünk, és így to­vább. — ön a profizmus híve. Elmondaná, hogy mit je­lent [ez? — Pofonegyszerű az egész. Csak a teljesítmény után fizetek. Azaz utólag, előre egy fillért sem. Saj­nos, a magyar sportban ez még nem mindenhol gya­korlat. — Mennyit kereshetnek a sportolók? — Alapfizetésük 4 ezer forint lesz. Ez — jól tu­dom — csak arra elég, hogy éhen ne haljanak. A jövedelmük azonban a meccspénzzel együtt 4000— 20 000-ig terjedhet. Akit nem zavaróik el, az 4000- rel kezd. Aztán mindent „osztályzok”, az edzésektől az uszodában végzett mun­káig. — Hogyan? — A maximum a 100 százalék. Ha az adott spor­toló ezt hozza, akkor 100 százalékos fizetést kap. Ha csak 80-at .produkál, ak­kor fizetésének is csak a 4/ö-ét ivéheti fel. — A négyezernek? — Dehogy! A vezetés rendelkezésemre bocsátott egy összeget. Én állapítom meg, hogy indulásként ki­nek adok 20 ezret, kinek 19-et, és így lefelé. A tel­jesítményhez viszonyított százalékos arány ezek után értendő. — Az ön besorolása egy évre szól? — Nem. Mindössze há­rom hónapra. Vagyis egy évben négyszer változhat a kereset. Ennek .következ­tében a 20 ezerről induló játékos — ha nem dolgo­zik becsületesen — visz- szaeshet a 10 ezres kate­góriába. A 10 ezres pedig, ha mondjuk „megtáltoso­dik” felmehet a 20-asba. Csák a teljesítményen mú­lik minden! Nálam tehát minden edzésre külön kell készülni! — Meccspénz? — Ez külön kategória. Egy-egy találkozóra a ve­zetés 15 ezer forintot biz­tosított. Húsz mérkőzésre van 300 ezrem. Én hatá­rozom meg, hogy ki ellen mennyit fizetek. A szemé­lyes honoráriumot illetően a statisztika dönt. Az, hogy a játékos hány pon­tot dobott, hány védő és támadó lepattanót szerzett, hányszor adta el, vagy sze­rezte meg a labdát, és még folytathatnám. Ennek segítségével kiküszöbölhe­tő a szubjektivizmus. Az én szimpátiámon talán húsz százalék .múlok. — Mit szóltak a játéko­sok? — Érdemben mindent megvitattunk, ölk kérdez­tek, én válaszoltam. Elő­ször azt mondták, tetszik, majd húzódoztak, újra tár­gyaltunk, tisztáztuk a részletéket, megértették, hogy az, amit eddig csi­náltok, nem mehet to­vább. Az álproif izmust sürgősen fel kell számol­nunk, mert zsákutcába ve­zet! — A célkitűzések való­ra váltása érdekében erő­sítésre szorul a gárda? — Jó csapatot, jó játé­kosokat vettem át. Nyil­ván akarnak majd tanul­ni, produkálni, keresni. Nincs szükség arra, hogy kicseréljem a csapatot, hogy mindenkit elzavarjak, és újakat vásároljak. Csák két ember kell! Én meg­mondom, hogy kit igazol­janak le, a többi a vezetés dolga? — ... és ha nem teszik meg? — Ez sok mindentől függ. Például attól, hogy a kiszemeltem mondjuk semennyiért nem hajlandó Diósgyőrbe jönni. Ebben az esetben újább nevet, neveket mondók. Én meg­adhatok akár tízet is. Is­métlem: csalk két játékos­ra van szükségem. — Mi lesz, ha egy sem realizálódik? — Akkor akár fel is állihatók, mert a szerződé­sem ilyen esetben is „ren- delkezilk”. Éppen ezért nem félek attól, hogy a szakosztályvezetés nem fog kiszolgálni. A kölcsönös érdek összeköt minket! Kolodzey Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom