Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

1989. június 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Törhetetlen SiIstar-bot, -úszók, -horgok Aranyhorogdíj a rekordpontyért nak. Bővítik a villantok, droblerek választékát, szé­lesítik a csalianyagok kíná­latát, újabb horgászcikk üzleteket nyitnak. A sajtótájékoztatót köve­tően adták át a MUSTAD- HOKÉV Aranyhorogdíjat annak a szerencsés hor­gásznak, aki tavaly rekord méretű halat zsákmányolt. A díjat a 80 éves Moródi Antal, szolnoki horgász kapta, aki a Tisza Alcsi- szigeti holtágánál 27,2 kilo­grammos pontyot fogott, 1,8 kilogrammal súlyosabbat a korábbi rekordnál. A közelmúltban a Hor­gászcikk Készítő és Értéke­sítő Vállalat székházában Ágh Károly, igazgató el­mondta, hogy javítják az ellátást, bővítik a választé­kot a horgászat kellékeiből. Egyebek között NDK gyárt­mányú üvegbotokkal, cső­botokkal egészítik ki a vá­lasztékot. A vándorhorgá­szok körében kedvelt te­leszkópos horgászbotból összesen 75 ezer darabot készítenek, forgalomba hoz­nak egy újfajta Silstar te­leszkópos botot, amely szinte törhetetlen. A fene- kező pontyhorgászatot ked­velő horgászok számára ké­szített újdonság a Silstar- orsó. A vállalat 17 féle új hor­gászorsót hoz forgalomba, köztük Abu és Rotori gyártmányokat is. Külföl­dön is nagy érdeklődést keltett a felcsalizott horog bedobását könnyítő zsinór­kioldó készülék; összesen egymillió tekercs horgász­zsinórt, 900 ezer balsafa- úszót, 6 millió horgot kí­nálnak az idén a vásérlók­ELISMERÉS A LENINVÁROSIAKNAK Június 3-án, a MÉM elis­merő oklevelét kapta meg a HOKÉV leninvárosi üzeme. Dr. Dobos Lajos, a MÉM főtanácsosa adta át az ok­levelet Holló Imre műszaki vezetőnek. A jobbára asz- szonyokat, és leányokat foglalkoztató üzem dolgozói az ünnepség után hajóki­ránduláson vettek részt, s szórakoztak a műsoros ren­dezvényeken. (Képünk a le­ninvárosi üzemben készült.) Gyalogolni jó, de fogni Is lehet Premier a monoki tavon Barátok Szerelés közben Ha a tartóban mozogni kezd a hal... Ez nem vicc: április else­jén nyílt meg az új gazda gondoskodása mellett ai mo­noki tó. Horgászkezelésű vízzé vált, a MOHOSZ Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézőbizottsága a helyi termelőszövetkezettől meg­szerezte, megvette a hasz­nálati jogot. A bérlő, első nekifutásként negyven má­zsa halat telepített a szép fekvésű tóba. Ezt újabb halgyarapítás követte, an­nak reményében, hogy az IB-hez tartozó Rakaca, Csorba, Hámor mellett a monoki víz is kedvenc za­rándokhelye lesz a horgá­szoknak. Monok csak napijeggyel horgászható. A tó elején ki­alakított autóparkolóból a vendég gyalog megy, s egy rövid séta után az ellenőr­nél jelentkezik. Lefizet száz forintot, és megőrzésre át­adja horgászigazolványát. A szokásos szabályok szerint, reggel hat órától nyolc órá­ig lehet horgászni. A zsák­mányt ellenőrzik és feljegy­zik, hiszen az üzemeltetőt roppant érdekli, hogy mennyi a visszafogás ... A horgásztárs Felvételünk — szemmel látha­tóan - bizonyít­ja, hogy a hor­gászat nemcsak a mindennapi munkában meg­fáradt, elmél­kedésre hajla­mos emberek sportja. Igaz, ama szerencsés pecások, akik­nek a képün­kön látható hor­gásztárs akad, egyértelműen állítják: valami rejtélyes okból következően, bi­zonyos idő el­múltával fellép náluk a figye­lem hiánya, semmiképpen nem tudnak a nagy feladatra, a horgászatra koncentrálni. Az ongai tavak Személyes tapasztalataink szerint a tó sekély vizű, s vízközt, akár dugóval, akár végóknos szereléssel na­gyobb a fogás reménye, mint fenekezéssel. A hozzá­értők szerint egy horog ép­pen elég, hiszen a hátsó, laposabb rész, amelyet mostanában legtöbben láto­gatnál?:, meglehetősen aka- dós. A premiert követő na­pokban a giliszta számított a legkapósabb csalinak. A dévér már szépen kap, de pontyból is láttunk három kilogrammosnál nagyobbat. Elmondható még, hogy pillanatnyilag a monoki a legtisztább környékű hor­gászhely. Ez nemcsak az úi gazdát dicséri (szemetestar­tályokat helyeztek el, il­lemhelyet építettek), hanem a tájjal most ismerkedő sok horgászt is... Ne tűnjön ünneprontónak az állítás, de Kossuth szülőhelye újabb nevezetességgel gya­rapodott. Nyolc található belőlük Onga határában. Kisebb- nagyobb, már régen lemű­velt, s még művelés alatt álló kavicsbánya-tavak. Egyik szebb, mint a másik. A gyönyörű környezet, a kristálytiszta víz, és persze, a jó fogás reménye, lehető­sége, az utóbbi időben mint a mágnes, vonzza a horgá­szokat. Aminek örülnek is, meg nem is, a Digép Hor­gász Egyesületének tagjai, ugyanis övék a víz, ők te­lepítik rendszeresen, szak­szerűen, s vigyázzák, gon­dozzák a vizet és a környe­zetét. — Van is mit félteni, ha nem mást, hát az itt évek óta megszokott rendet, fe­gyelmet, tisztaságot, a ba­rátságos, jó hangulatot — mondja Benke Sándor és Majzik István. Tudják mit beszélnek, mert törzsvendégek itt. Van idejük, hiszen nyugdíjasok. Huszonöt évig dolgoztak együtt, egy munkahelyen, a Textilnagykeréskedelmi Vállalatnál, és együtt jár­ták a megye horgászvizeit. Az ongai tavakat különösen megkedvelték. — Persze, a nyugalom, a szép környezet fontos, de az sem baj, ha néha-néha használni kell a merítőhá­lót is — mondják —, szép kárászok, keszegek jönnek. Ezekből mindennap tekin­télyes a zsákmány. Gyakor­ta akad horogra ponty és más nemes hal is. Ezekből szép példányokat fogtak már a szerencsésebbek. A nyolcas tóban megakad a harcsa, ugyanott tavaly egy 18 kilogrammos busa is ke­rült a szákba. Hogy miből ez a bőség? Magától értetődően, a szak­szerű, gondos telepítésből. Ez a legfontosabb. A telepí­tésben jártas szakemberek szerint az ongai tavakban ugyanakkor jól gyarapodik az állomány. Változatos ugyanis a vízmélység, a középen sekély víz a partok felé fokozatosan mélyül. — Hal nélkül innen nem lehet hazamenni — állítja Benke Sándor. — Csak kel­lő figyelem és némi tapasz­talat, helyismeret szüksé­geltetik hozzá. Egy kis se­gítség az idelátogató új vendégeknek; ha a haltar­tóban élénken mozogni kezd a zsákmány — persze, ha már fogtunk valamit, mondjuk két-három ká­rászt, vagy keszeget —, maradjunk a botok mellett, és figyeljünk — biztos, hogy megjön a kapás ... Verseny a Gólem-tavon Az idő ugyan nem kedvezett a versenynek, de a MOHOSZ megyei horgászversenye így is sikeres volt. Június 3-án, a Gólem-tónál találkoztak a részt­vevők. Hol kiderült, hol bebo­rult, hol pedig esett. .. Mint azt már korábban je­leztük, most számolunk be az eredményekről. A horgász csa­patversenyt a Közalkalmazot­tak nyerték. Második a Bor­sodi Sörgyár, harmadik a Bod- rogmenti egyesület lett. Az if­júsági csapatok sorrendje: Közalkalmazottak, ÉMHE, Bor­sodi Sörgyár. A felnőttek do­bogósai: Lupkovits Imre, Né­meth László, Birkás Imre. a női mezőny: Batta Olga, Tri- sovszki Irén és Lupkovits im- réné. Az ifjúságiak első helye­zettje: Németh Szilvia lett. Összeállította: Brackó István Szarvas Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom