Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-02 / 128. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ünnepi könyvhét '89 Megnyitóünnepség Kazincbarcikán Fekete Gyula is dedikált a megnyitón Tegnap délután a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ előtti téren tartották meg az idei ünnepi könyvihét megyei megnyitóját. Illyés Gyula Öda a törvényhozóhoz című versének részletét Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művésze szavalta el, majd Rádió Gyuláné, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta: nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a megyei megnyitóünnepségre a városban kerül sor, majd felkérte Fekete Gyula írót, a Magyar írók Szövetségének alelnö- két, hogy nyissa meg a könyv ünnepének hetét. „A kép hatása napjainkra sokkal nagyobb lett, mint a könyvé. A következő generációk műveltsége viszont mostanság dől el. Ennek megalapozása olvasás nélkül biztosan nem sikerülhet.” — mondotta Fekete Gyula elsősorban azokhoz a fiatalokhoz szólva, akik ellátogattak a megnyitóra. A beszédet követően a Kodály Zoltán Zeneiskola fúvószenekara adott rövid műsort, eközben a könyvsátraknál a meghívott írók, költők dedikálták köteteiket. A délután folyamán még egy író-olvasó találkozóra is sor került, ahol is Fekete Gyulával beszélgethettek a kazincbarcikaiak. —eb— Sajtótájékoztató Nagy Imre és sorstársai temetéséről Nagy Imre és sorstársai temetéséről tartott sajtótájékoztatót a Történelmi Igazságtétel Bizottsága csütörtökön Budapesten. Mint elhangzott a Hősök terén, a Műcsarnok lépcsőjén június 16-án reggel 9 órától lehet leróni a kegyeletet a ravataloknál. A látvány- és díszlettervet if j. Rajk László és Bachmann Gábor készíti. A koszorúzási ünnepség a tervek szerint 12 óra 30 percig tart. A T1B képviselői elmondták: a jelentkezők száma igen nagy, ezért a sorrendet később döntik el. Mindenesetre arra törekszenek, hogy mindenki elhelyezhesse koszorúját a ravatalon, aki tisztelegni kíván a kivégzett miniszterelnök és mártírtársai emléke előtt. Azt szeretnék, hogy pontban fél 1-kor egy percre leálljon az országban a munka, megszólaljanak a harangok, a gyárkürtök és az au- lódudák. Ezután kezdődik meg a Hősök terén a temetési gyászszertartás, amelyen az elképzelések szerint Vásárhelyi Miklós, Király Béla, Mécs Imre, Rácz Sándor és Zimányi Tibor mond majd beszédet. A szónokok nem képviselnek sem pártokat, sem szervezeteket — hangsúlyozták a TIB képviselői. A Hősök terén tartandó ceremóniát követően indulnak el a gyászkocsik a rákoskeresztúri új köztemetőbe, ahol a 301-es és a 300-as parcellánál kerül sor a temetési szertartás családi és vallási részére. A végső kegyeleti aktuson — tekintettel a hely befogadóképességére — legfeljebb 1200—1400 ember vehet részt. Elsősorban a kivégzettek hozzátartozóit, az 1956 után elítélteket várják, valamint azoknak a mozgalmaknak a képviselőit, amelyek kiemelkedő részt vállaltak Nagy Imre 1956-os szerepének hiteles feltárásában. A temetőben a gyászszertartás várhatóan az 1956-os mártírok emlékműve alapkőletételével kezdődik el. Az emlékmű elkészítésére kiírt pályázatra eddig 66 képzőművész nyújtott be munkát, a pályaművek beküldésének határideje október 17-én zárul. A pályamunkák kiállítására a Budapest Galéria vállalkozott. A koporsók sírba helyezésénél minden sírnál egy-egy személyes jellegű búcsúbeszéd hangzik el. Nagy Imre sírjánál Méray Tibor, a párizsi Magyar Újság szerkesztője, Gimes Miklósénál a Svájcban élő Molnár Miklós, Losonczy Gézáénál Gyenes Antal, a Nagy Imre-kormány egykori minisztere, Maléter Pálénál Donáth László evangélikus lelkész, a perben elítélt Donáth Ferenc fia. Szilágyi Józsefénél pedig Lőcsei Pál újságíró mond beszédet. Ülésezik az Országgyűlés Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatták munkájukat. Az elnöklő Szűrös Mátyás Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek adta meg a szót, aki a szerdai vitában elhangzottakra válaszolt. Vitazárójában a miniszter mindenekelőtt megköszönte azok munkáját, akik a három törvény módosításában részt vettek. A javaslatokból, hozzászólásokból és véleményekből szinte teljes kép kerekedett gazdasági állapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is. Ezután hosszas, több mint egy órán át tartó szavazási procedúra következett. A kimerítő procedúra után a parlament végül is 11 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett elfogadta a földtörvény módosítását. Az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosítását célzó törvényjavaslatról — miután azt áz előző nap nem bocsátották részletes vitára, és így átdolgozásra Visszautalták az előterjesztőnek — most nem kellett dönteni. Ugyanakkor 9 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett a testület úgy döntött, hogy a .kormány még az idén terjesszen be új vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. A Büntető Törvénykönyv módosítása Napirend .szerint ezután az Országgyűlés Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéját hallgatta meg a Büntető Törvényikönyv módosításáról szóló törvényjavaslatról. — Az indítvány, amely eltörli a ha'leílbüintetésf az állam ellen elkövetett bűncselekmények esetében, minden bizonnyal nem igényel hosszas indoklást — kezdte felszólalását a miniszter. — A képviselőik előtt is jól ismert, hogy a magyar politikai kultúrának az a sajnálatosan tradicionális vonása, amely az erö- szaikmak oly nagy helyet adott, magában foglalta azt a törvény adta lehetőséget is. amellyel politikai ellenfeleket. politikai vitákat büntetőeljárással, esetleg halálos ítélettel intéztek el. Az is jól ismert, hogy Magyarországon 1849 óta 14 miniszterelnök lelte halálát vérpadon, lett öngyilkos, illetve hunyt el emigrációban. Különösen időszerűvé teszi e törvényjavaslat elfogadását, hogy hazánk e napokban az utolsó kivégzett magyar miniszterelnökre emlékezik. Bár a politikai bűncselekményekre vonatkozó törvényjavaslat csak júniusban kerül az Országgyűlés elé, szimbolikus jelentése van annak, hogy a parlament most mintegy soron kívül határoz e törvénymódosítás sorsáról; .kinyilvánítva ezzel, hogy Magyarország egyszer s mindenkorra szakítani kíván ezzel a sajnálatos politikai tradícióval — hangoztatta a miniszter. Mivel hozzászólásra nem jelentkezett senki, az expozét azonnal határozathozatal követte. A beterjesztett törvényjavaslatot az Ország- gyűlés egy tartózkodással elfogadta. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat előterjesztője ugyancsak az igazságügy-miniszter volt. Kulcsár Kálmán expozéjában elmondta: a népszavazás intézménye biztosítja a parlament ellenőrzését. A népi kezdeményezés — ha közvetetten i,s — ugyancsak el- . lát bizonyos ellenőrzési funkciót azáltal, hogy hangot ad a választópolgárok hiányérzetének a parlament működésével kapcsolatban. Az állampolgárok ilyenkor ■ azt fejezik ki, hogy döntést várnak valamely, a parlament hatáskörébe tartozó kérdésben; s ezért ezt a döntést maguk kezdeményezik. A mostani törvényjavaslat a népszavazás elrendelését. illetve kitűzését a parlament hatáskörébe adja. Kötelező elrendelni a népszavazást. ha azt kellő számú állampolgár kezdeményezi. A tervezet ezzel kapcsolatban alternatív javaslatot terjeszt a parlament élé. Az Országgyűlés által elfogadott új alkotmányt is népszavazással kell megerősíteni. Más eseteikben a kezdeményezések alapján a parlament mérlegelheti a népszavazás elrendelését vagy elvetését. A tervezet — szinkronban a nemzetközi gyakorlattal — kizárja a népszavazás köréből a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, továbbá a nemzetközi szerződésekről hozott törvényeket és a személyi kérdéseket. Mivel egyetlen képviselő sem jelentkezett hozzászólásra. határozathozatal következett. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot az Ország- gyűlés három tartózkodással elfogadta. A képviselőik a módosító ja vasi átokkal is egyetértettek. Az Országgyűlés ezután az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a Minisztertanács új, átdolgozott állami költség- vetési tervjavaslatot nyújtott be. Horváth Lajos elsőként Németh Miklósnak, a kormány elnökének adta meg a szót. — Társadalmunk, mint élő organizmus, az utóbbi hónapokban hihetetlenül erős ingereknek van kitéve. S azt látjuk, hogy ezekre az ingerekre a szokásosnál vagy indokoltnál intenzívebben reagál. Nem csoda. A védőréteg ugyanis az utóbbi évtizedek történelmi koptatása nyomán vészesen el- vékpnyodott, az idegvégződések már csupaszak. Ilyenkor már a simogatás is fáj. hát még a pofon. De nincs módunk egy or- szágméretű inkubátorba visszavonulni. Gyorsan fel kell mérni, honnan és milyen erősségű csapásokra számíthatunk, s az élő szervezet. a társadalom alkalmazkodó képességét ezekhez méretezve kell felerősíteni. Felelősség a nemzet sorsáért Aki felelősséget érez a nemzet sorsáért, ebben veszi ki részét. Belső kór támadását legyengült szervezetűink nem heverné ki. A helyzet értékelését és a fenyegetések számbavételét a kormány elvégezte. Ismereteit és (következtetéseit nem tartja titokban. Az Önökre és a népre tartozik. Tudniuk kel'l minden lényegest. ami alapján megítélhetik: miért teszi a kormány azt. amit tesz. Ez a kormány érdeke és más külön érdeke nincs! Hamis hangok azok, amelyek a kormánynak a néptől idegen érdekeket tulajdonítanak és a nép érdekeit a kormánnyal szemben védeni akarják. Ebben csak Önök. a parlament illetékes. A kormánynak a politikai átalakulási folyamatban súlyos társadalompolitikai és gazdasági feladatokkal is szembe kell néznie. A magyar gazdaság nehéz, válságos helyzetben van. Az elmúlt évtizedek során a szerkezetváltás nem járt sikerrel; az ország súlyosan eladósodott, a KGST-tkapeso- latok motorból fékké váltak. a társadalomban súlyos szociális feszültségek halmozódták fel, az erkölcsi értékrend megingott. Ezek részleteiről most nem kívánok szólni, csupán a gazdaság mozgásterét rendkívüli módon behatároló külső és belső adósság- helyzetről szeretném tájékoztatni Önöket. Mai ismeretünk szerint, kendőzetlenül. Ezzel a munkával összhangban először külföldi adóssághelyzetünket szeretném bemutatni. 1989 március végén tényleges népgazdasági terhet jelentő nettó kamatozó konvertibilis tartozásunk 14,5 milliárd dollárt tett ki. Az 1989. évi nettó kamatkiadás 1340 miWió dolllár. amely Németh Miklós beszédét mondja Fotó: Balogh I. (Folytatás a 2. oldalon)
