Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

1989. június 9., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei pártbizottság állásfoglalása időszerű politikai kérdésekről Tegnapi számunkban tudósítottunk a megyei pártbizottság üléséről, ame­lyen a megyei pártértekezlet politikai, tartalmi munkáját segítendő állásfogla­lást fogadtak el időszerű politikai kérdésekről. Az alábbiakban teljes terje­delemben közöljük a dokumentumot. A miskolci Vörösmarty Művelődési Háziban lezajló összejövetel eltér a szokásos ny.ugdíjas-toláitkozólktál. For­máját, s különösen az el­hangzottak tentalimát telkint- ve szinte a lkaiméi ellenségig őszinte vitafórummá „tépett” elő. A ikezdeményezés divato­san szólva, alulról fakadt. Az alig íélszáz .tagot szám­láló miskolci veterán vas­utasok klubjának ez évi cselekvési tervében ez is ol­vadható: találkozás a mis­kolci vasútigazgatóság ve­zetőiivei. Erre a kis közös­ség alaposan felkészült. Kér­désükbe sűrítették mindazo­kat a gondokat, óhajokat, amelyek a nagy szállitószer- vezet több, mint négyezer nyugdíjasát, a közel 12 ezer aktív vasutasát, és a működé­sű területén levő fuvarozta- tóikat, a többmiillió utast foglalkoztatja. Ezekbe tarto­zik — a kisvasút bűnös fel­számolásának következtében — a hegy- .és bodrogközi sorvadó településék lakói­nak keserű sorsa iis. Mindezek sejtetik, hogy Hernádi István vasútiigazga­tó, Radványi Géza, pártbi- zotitsági titkár és Pólik And- rásiné, szakszervezeti terüle­ti intézőbizottság! titkár nem is tudott .mindenre vá­laszolni. Például a kisvasút felszámolásánál az illeté­kesek nem voltak kíván­csiak se az igazgatóság, se a lakosság, s az őket 'kép­viselő megyei tanácselnök, s a megyei első titkár vé­leményére. A vaspályán való közle­kedés jelene és jövője ag­gasztó. A világon mindenütt — Olaszországiban éppúgy, mint a gazdag Svájciban — a vasút nagy állam! támo­gatást élvez. Európában .ha­zánk .az egyetlen, ahol az államvasút jóformán sem­mit sem kap. A fejlesztésre jutó összeg a romlás meg­gátolásához is kevés, s csak a szintentarbáshoz évente négyszer annyi, olyan hosz- szúsági vágányt kellene'.kor­szerűsíteni, mint amennyire az .anyagiakból futja. A résztvevőik is szóvá tet­ték: a vonatok gyorsaságát illetően bőven van 'kívánni­való. Ennék sajnálatos ma­gyarázata: Európáiban ha­zánkban és Albániában hi­ányzanak a méterenkénti 60 kilogrammos, .nagy terhe­lést, gyors közlekedést bíró sín ék. Az IjKiM rátérne ugyan a gyártására, de hi­ányzik a korszerűsítésihez Gépbemutató Mezőgazdasági kisvállal­kozóik gépeinek kiállítását és vásárát nyitották meg szerdán Budapesten, a XV. kerületi Cservenka Miklós u. 107. szám alatt. Az Ag- rotek és a Pest—‘Nógród —(Komárom Megyei Ag- roker Vállalat több mint 100 külföldi és hazai gépet mutat be — és kínál a hely­színen megvételre — június 12-ig, szombaton és vasár­nap is. szükséges többszáz millió forint. Ráadásul 1980 óta „szünetel” az új, a korsze­rű kocsik beszerzése. És ... most több mint fé'Lmi.l- liár.dot elvették a MÁV-tól autópályák építéséhez. Miiben van változás? Mi­niszterek jönnék, mennek, sűrűn váltják egymást (tíz év alatt hat ízíben) a MÁV- vezérigazgaták. Olykor fé­lelmetes átszervezéséket haj­tanák végre, amelyeknél sokszor több a kár, mint a haszon. Gyakorlatilag író­asztal-tologatás jelenti a vál­tozást. Keserű derültséget keltett az egyik felszólaló igen ta­láló megjegyzése: sok vas­utasnak a .pénzhez csak lát­hatási joga van. Ugyanis az igazgatóság 600 dolgozójá­nak havi jövedelme nem ért el a négyezer forintot. Sök- szor elhangzott itt is: a nagy szállítógepezete.t már csak a hivatásukat szerető vasutasok tevékenysége mű­ködteti. Nagy sérelmük: hi­ányzik az érdemnek megfe­lelő erkölcsi és anyagi el­ismerés. A Vasutasok Szak­szervezete és a MÁV négy éve verekszik, .tárgyal a fel­sőbb szervekkel. Nincs is nagy követelésük: a vasuta­sok is szeretnék megkapni a szakmái átlagfizetést. .Eh­hez 9—10 százalékos bér- fejlesztés szükséges. Hogyan élnek a nyugdí­jasok ? A krónikás csak tág­ra nyílt szemeikkel bámul­hatja, s tisztelheti őket. Nem önmagükért kérnék szót. Csajlka István, az igazgató­ság nyugdíjas főikönyvelője — ha jól tudom, túl van a második infarktuson .is — szenvedélyesen követeli a Hegy- és Bodrogközben la­kók sorsának jobbraíordí- tását. Györkefa.lvii Elemér nagy levelezést folytat a Vasuta­sok Szakszervezete félsőbb vezétőlivel. önmagük gond­járól, majd az új nyugdíj­törvény ,.. Javaslatai fi­gyelemre méltóak. A vas­utas özvegye — akinek nagy része volt abban, hogy férje a nap bármely órájá­ban nyugodt légkörben in­dulhatott munkáiba, .s az otthon melege várta — meg­érdemli, hogy férje infláló­dó nyugdíjának legalább 70 százalékát kapja meg. Egyes személyvonatok a menetje­gyek árának emelése követ­keztében majdnem üresek. Adják vissza a megfelelő 'kedvezményt a pedagógu­soknak, az orvosoknak, s min­den nyugdíjas ahányszor csak utazik, minden alka­lommal e kedvezményt vehes­se igénybe. Ö volt, akii nyug­tatta az igazgatóság vezető­it; ne marcangolják önma­gukat a közkatonák, a kö­zépvezetők azokért a hibá­kért, amelyeket az ezrede­sek, a tábornokok követték el. Bartha János arra emlé­keztet, hogy a vasutasság mindig készséggel kielégí­tette — bármilyen áldozatot is kívánt — a fuvaroztatók, az utasok igényeit. Nem érti, hogy miért hangsúlyozzák egyesek folyton nagy sze­génységünket. A termelési és a szállítási értékek ma is megvannak, csak éppen a megtermelt milliárdokat rossz helyre építik be, s akik ezt teszik, azokat so­hase vonják felelősségre. És miiért van az, hogy a töb­bi országban se dolgoznak jobban, mint mi, s ott az életszínvonal jobb, tartó- safofo, mint hazánkban? A bajolk Okait nem a beosz­tottaik, hanem a félsőbb, __ s a legfelsőbb szintű vezetőik mu.nlkájálban, hibás dönté­seiben ke'lll keresni, megta­lálni, s népi erővel azokat k.i kell fcüszöbülnli — han­goztatták egyébék között az izgalmas összejövetelen. Csorba Barnabás Megyénk gazdasági, szo­ciális és politikai helyzete súlyos. A vállalatok, terme­lőszövetkezetek folyamato­san romló fett’ététek mellett működnek, jövedelemterme­lő képességük csökken. Meg­jelent a munkanélküliség veszélye is. A közintézmé­nyék működési feltételei to­vább szűkülnek. A reáljö­vedelem folyamatos csökke­nése a lakosság .mind na­gyobb csoportjait sújtja. A társadalmi feszültségek nö­vekednék, az erriberék han­gulata .romlik. A kialakult helyzetet az országban és a megyében is a szocialista építés sztálini modelljének elmélete és gyakorlata — egy korábbi téves politika idézte elő. A megyei pártbizottság érzi és vállalja az MSZMP felelős­ségét ebben a folyamatban, de a tagság és a vezetés nem azonos módon vett részt a döntések meghoza­talában, végrehajtásában, ezért a felelősség sem ugyanolyan mértékben ter­heli. Hangsúlyozni kíván­juk, hogy a megye gazda­sági, társadalmi szerkezete, a térség érdekeit kevésbé fi­gyelembe vevő, központilag vezérelt gazdaság- és terü­letfejlesztési gyakorlat, va­lamiint a megyei vezetés hi­bás politikájának együttes következménye. A jelenlegi helyzet azonban nem kér­dőjelezheti meg az elmúlt évtizedek eredményeit, így többek között új iparágak meghonosítását, új városok felépülését, a települések, a kollektívák, az emberék anyagi gyarapodását, a szel­lemi fejlődést. A politikai válságból való ik'iijutáslhoz elengedhetetlen az MSZMP radikális tartal­mi és formai megújulása; baloldali, marxista, politizá­ló reformpárttá válása. A párt újraértékeli saját he­lyét a társadalom politikai életében, és egy új, demok­ratikus, többpártrendszerű politikai rendszer kialakítá­sára törekszik. Fontosnak tartjük az újonnan feltárt, hiteles dokumentuimók alap­ján is az egész történelmi múltunkkal való .kritikai szembenézést. Erre a mun­kára felkérjük a megyében működő szakembereket, tu­dományos műhelyéket. A párit megújulásának el­engedhetetlen fettétele, hogy megtisztuljon. Ez a folya­mat már megkezdődött, de csák egy demokratikusan előkészített és megtartott megyei pártórtekezilet, illet­ve a párt kongresszusa zár­hatja le. A .pártot minden szinten szakmailag felké­szült, politikailag és erköl­csileg bi.téles, a tagság által demokratikusan megválasz­tott tisztségviselőknek kell képviselniük. A megyei pártbizottság ugyanilyen el­vék szerint törekszik jelölt­jeinek kiválasztására, majd megválasztásukra a taná­csokba és a parlamentbe. Az MSZMP megyei testü­leté, felülvizsgálva eddigi döntéseinek helyességét, in- ddkoltságát, a jövőben el­sősorban a megye fejlődé­sét meghatározó politikai kérdésekkel .kíván foglalkoz­ni. Korszerű, rugalmas és hatékonyan működő párt- testület kialakítására törek­szik, amely .megfelel a poli­tizáló pánt iránti követel­ményeknek. A megyei tes­tület és apparátusa a poli­tikai irányítás helyett koor­dináló funkciót lát el, amelyben a pártalapszerve­zetek munkáját segítő, po­litikai szolgáltató jélleg a meghatározó. Felihagy a mo- nopoliszti'kus hatalomgya­korlás eszközéivel. Szorgal­mazza, hogy a népképvise­leti, közigazgatási szervék tevékenysége igazodjon a megváltozott feladatokihoz. A párttagsággal egyetértve a testület egységesebb, hatá­rozottabb iránymutatást és cselekedeteket vár a Köz­ponti Bizottságtól, annak vezetőitől, ugyanakkor vál­lalja a kezdeményezést azo­kon a területeken, ahol he­lyi megoldás kínálkozik. Pártunkon belül a me­gyében is több érdekcsoport és irányzat van. Fontos, hogy a különböző csoportok megújulási törekvései ne az egymás elleni harcban csú­csosodjanak ki — amely pártszakadásihoz vezethet —, hanem kölcsönös kompro­misszumokon keresztül ve­zessenek el egy minőségileg új páHegységhez. E törek­vések széliemében készü­lünk a párt kongresszusára,' melynek összehívását a tes­tület egyhangúlag javasolta. A párt szervezeti átalakí­tása, egyes területeken új­jászervezése elkezdődött. En­nék az a célja, hogy bizto­sítsa a párttagok vélemény- és cselekvési szabadságát; a párt szervezeti alapegységei, a politikái és a közélet fő kérdéseivel foglalkozó, az általános politikai irányvo­nal keretein belül autonóm csoportokká válhassanak. Ezért szorgalmazzuk a la­kóterületi pártszervezetek megerősítését és támogatjuk a horizontális szerveződési formákat, segítséget adunk működés! feltételeikhez. A megyében működő MSZMP-reformkorok belül­ről adhatnak ösztönzést a párt és ezáltal a társada­lom demokratikus átalakítá­séhoz. A reformkörök for­málódó .platformjai maguk­ban hordják a megújulás egyik, bér nem egyetlen le­hetőségét. A megyei pártbi­zottság támogatja működé­süket, segítséget vár tőlük a pártmozgaáom modernizációs törekvéseihez. A megyei pártbizottság a többpártrendszer kialakulá­sával mint történelmi, poli­tikái realitással számol, ezért új alapokra helyezi kapcsolatait a politikai in­tézményrendszer hagyomá­nyos szervezeteivel és moz­galmaival. önállóságukat tiszteletben tartva, egyen­rangú, korrekt kapcsolatok fenntartására törekszik. A társadalom demokrati­zálódásának folyamatában tudomásul vesszük az újjá­alakult „történelmi” és a különböző, újonnan szerve­ződő politikai pártok, moz­galmak létjogosultságát, te­vékenységét. Vallj uik, hogy a társadalom sorsíkérdéseit csak közös erőfeszítéssel le­het megoldani. Az érdekek kölcsönös tiszteletben tartá­sával és a párttörvény alap­ján készek vagyunk tárgyal­ni és együttműködni (kü­lön-külön, vagy együtt) a megyében alakult ellenzéki szervezetekkel. Ennek során nem törekszünk a kizáróla­gosságra, nem kívánunk más szervezetek belső ügyeibe és vezetési gyakorlatába bele­szólni. Hasonló magatartást várunk el az MSZMP-vel szemben is. Kívánatosnak tartjuk a kapcsolatok kiépí­tését a helyi pártszervék, -szervezetek szintjén is. Az MSZMP hatalmon le­vő párt, a versenyhelyzetet elfogadva küzd a hatalmon maradásáért. A választásokon saját jelölteket fog állítani, és a lehető legtöbb képvise­lői hely megszerzésére tö­rekszik. Ennék érdekében keresi a választási koalí­cióra hajlandó pölitikai partnereket. A megye párt­tagságának is az az érdeke, hogy a választásokat de­mokratikusan készítsék elő és bonyolítsák le, ezek után tudomásul veszi azok ered­ményét. Az MSZMP Borsod-Aba- új-Zempilén Megyei Bizott­sága boldogulásunk érde­kében tetteikben megnyilvá­nuló felelős összefogásra, alkotó együttműködésre, kö­zös munkára hívja a megye minden felelősen gondolko­dó állampolgárát. Arra tö­rekszik, hogy szervezeteinek és tagságának megújuló te­vékenységével hozzájáruljon egy új alapokon és új célo­kért létrejövő megyei köz­megegyezéshez, az embert jobban szolgáló, demokra­tikus szocialista fejlődéshez. Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Tessék (ki)válogatni! $zirmabesenyörőf kereste meg szerkesztőségünket ?o- mulo Ferenené nyugdíjas olvasónk, akit átvert mázsa szénpor leszállításával keseríteti meg a Borsod. Szénbá­nyák Vállalat. Előzőleg kapott ö lyukobányaroi jo m.nő- ségü szenet, ezzel a minőséggel elégedett is volt, de a második fuvar, az bizony csak szép, finom, fekete por. Visszament hót reklamálni, ahol a meóstól azt a választ kapta, hogy tíz százalék megengedett Az idős asszony elmondta ott, hogy ő bizony hallotta Kiss Dezső vezér­igazgatót beszélni a tévében, és azt mondta, hogy ha kiválogatják a szén közül a pori, a vállalat elyiteti azt. „Ha ö mondta, menjen hozzá!” - kapta az útbaigazí­tást a panaszos, oki szó szerint vette az ajánlatot, és elment a vezérigazgatóhoz Miskolcra. De mig a mesében az igazát keresőnek a hétfejű sárkány állja az útját, ár iroda előtt a portás akadályozta meg, hogy az idős asz- szony vizitátjon a vezérigazgatónál. „Ilyen a történelem­ben sincs, hogy csak úgy bemegyek az igazgatóhoz” - mennydörgőn a hivatalos ember. Pedig én őrá szavaz­tam, mikor képviselőnek választottuk - mondta Pamulá- né, meg hozzátette a válogatásról kialakult nézetét, hogy bizony ö se zlotyt, se pengőt nem adott a forint közé, így azt nem kellett kiválogatni. Hát akkor neki miért kell? Es azt is nehezményezte olvasónk, hogy miért őrzik a vezérigazgatót, hogy nem lehet hozzá bemenni? „Nem tudtam, hogy a vezérigazgató elvtárs rab!" - mondta az asszony, és bosszantásként odavágta a portásnak, hogy ö bizony panaszával most mar az újsághoz fordul. Mondta is, hogy menjek el, győződjem meg a szén minőségéről, meg az ő fogadtatásáról, de hát ki tudja, mit kapnék én is attól a fenemód szabál-tlszteló portástól!? (bekecs!) Avaspálya súlyos gondokat szállít TOVÁBBRA IS A KISVASÚT MINISZTEREK JÖVÉS-MENÉSE ÉS A NYUGDÍJAS VASUTASOK? A December 4. Drótmüvek dróthúzósorán állítják elő az exportképes termékeket. Fotó: Balogh I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom