Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
1989. június 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Egy kis fociturmix CSAK LÖTYÖGNI KELL % A VASAS FURCSA MENETELÉSE A MAGYAR BUNDA ÉS A TOTÓ Azt régóta tudjuk, tapasztaljuk, hogy honi labdarúgásunkat káosz jellem- zi. A (kaotikus állapotok igazolására a szövetség illetékesei szinte naponta rukkolnak elő érthetetlen, egymásnak ellentmondó, meglehetősen furcsa döntésekkel. Azon egyáltalán nem lepődtünk meg, hogy első fokon elutasították a siófokiak óvását a Ferencvárossal szemben lejátszott MNK-italál.kozón történtek miatt. Érdemes lenne visz- sízalapozni a sportág történetéről írott könyv lapjait, miikor találni arra példái, hogy vidéki csapatnak igaza lett fővárosival szemben. Ha volt ilyen egyáltalán ... Az MLSZ-ről kialakult kér pet továbíb rontotta a Bács- Kiskun kontra Békés-ügy. A szövetség irányítói megígérték az NB íll-as „alközpont” váltást, aztán nagyvonalúan átsiklottak adott szavukon, s még a mea culpát sem tartották szükségesnek. Alighanem igazat 'kell adni az egyik elnökjelöltnek, aki szerint csak teljesen felfrissített apparátussal szabad munkához látni. Talán éppen ezért marad majd alul a választásokon Laczkó Mihály. s kerül a „.trónra” az a Zalka András, aki évtizedek óta sürög-forog a Je- vesesfazéknál, s csodák csodájára rendre a talpára esik. A jelenleg hivatalban lévőknek nyilván Zalka az ideális jelölt, nagy kérdés, hogy demokratikusan választották-e a küldötteket., s ők hogyan döntenek a folytatásról. Akárki ül az elnöki székbe. csak akkor lehet esély a megújulásira, ha vasszigorral lát munkához. Az alapvető gondot ugyanis mostanság nem a személyek jelentik honi labdarúgásunkban, hanem az a szemlélet, amely — tisztelet a kivételnek — a legtöbb élvonalbeli futballistát jellemez. Lehetőleg minél kevesebb munkával akarnak sokat keresni, s az érvényben lévő ösztönzési rendszerek sajnálatos módon elősegítik a térhódítást. A játékosok nincsenek rákényszerítve tudásuk fejlesztésére. lötyögnek az edzéseken. a szakvezetők zöme meg asszisztál a semmittevéshez ... * Párját ritkítja az a hatalmas tülekedés a pontok után is, amely az élvonal aljmezőnyében tapasztalható. Található a veszélyzónában egy olyan csapat, amelyiknek rangja, patinája nem kérdőjelezhető meg. Válogatottak sorát adta, bajnokságokat nyert, ám a dicsőséges évek elmúltak s a Vasast is elérte (?) a végzet. Hetekkel ezelőtt, az angyalföldiek menthetetlennek tűntek, abszolút biztosra lehetett venni kiesésüket, s talán már maguk a játékosok is elkönyvelték magukban a megvált oz tatba lat lant. Csakhogy az élet (a magyar futball) gyakorta produkál váratlan eseményeket! A piros-kékek megverték a kétségkívül jobb erőkből álló Rába ETO-t, képesek voltak megszerezni Tatabányán a számukra ol'y fontos 3 pontot, s — ha már lúd, legyen kövér! alapon — ugyancsak jobbnak bizonyultak a bajnoki aranyéremre áhítozó (?) Videotonnál. Szép sorozat, szentigaz. Bizonyára sokan ingatták hitetlenkedve a fejüket, amikor értesültek a Vasas „nagyszerű” meneteléséről. Csak — talán ez sem véletlen — Mészöly Kálmán őrizte meg nyugalmát. s tért napirendre magától értetődő természetességgel az események felett. Akkor vált ingerültté, amikor gyanúsításokkal illették kedvenc együttesét. Kikérte magának (van hozzá erkölcsi alapja.. .) a vádakat. s arra hivatkozott: amikor kilenc héten át nyeretlen maradt a gárda, senkiben nem merült lel kétség az eredmények valódiságát illetően. Három győzelem után aztán megszólalt a kórus ... A számos tapasztalat birtokában lévő — kényszerpihenőjét töltő — szakember azt viszont elfelejtette említeni. hogy a vereségek és a győzelmek időpontja meghatározó! Talán nem teljesen a véletlen műve. hogy a Vasas akkor kezd produkálni. amikor éppen ég a ház ? ! Azon is érdemes meditálni egy sort, miért panaszkodik hetek óta a szombathelyiek vezető edzője, aki úgy érzi, hogy láthatatlan erők szeretnék őket a „víz alá nyomni”. A Vasas-jelenség egyébként nem új a magyar futballban, minden esztendőben akadtak hasonlók. A piros-kékek legközelebb az FTC ellen mérkőznek. Megrázkódtatással felérő döbbenetét okozna számunkra. ha kikapnának a legutóbb csaknem féltucatot termelő zöld-fehérektől ... * A fent elmondottak alapján növekvő értetlenkedéssel olvastam az országos sportlapban a minap megjelent írást. A kolléga dr. Szilágyi Györgyöt, az UEFA ifjúsági bizottságának tagját faggatta, s a hét éve Svá.joban munkálkodó sportvezető a következőket mondta: „— A totóműsor összeállítóinak más országok után kellene néz,ni. Például itt van a magyar pontvadászat. Gondolom, örömmel vennék a fogadók, ha újra tippelhetnének a mi találkozóinkra is. Nem hiszem, hogy hosszúi távon ki lehetne térni a kívánságok elöl, hiszen a totózók pénzéből áll össze az az összeg, ami mindem héten befolyik az államkasszába.” Minden tiszteletünk az öt nyelven beszélő egykori JB-elnök, majd ENSZ-al- kalmazott. később FIFA játékvezető-instruktoré, de véleményével mégis vitatkoznánk. Leheit persze, hogy Svájc túl messze fekszik, esetleg késve érkeznek itthonról a hírek, mégis szeretnénk emlékeztetni dir. Szilágyit azokra az eseményekre. amelyek akkor játszódtak le, amikor éppen magyar együttesek mérkőzései szerepeltek a heti szelvényeken. Tehát: 1982-iben a Nyári Totó Kupa-találkozók miatt tört ki botrány, játékosok, bíróik, sportvezetők keveredtek a megvesztegetési ügyekbe. A következmény: a programból eltűntek a hazai összecsapások, sok fogadó fellélegzett, kis ideig tartó pangás után emelkedett az eladott szelvények száma. 1984-ben megismétlődött a múlt... Bundabotrány az élvonalban, a kicsiket „lefejezte” a szövetség, a „nagyok” megúszták, a közvélemény nyomására, no és a játék tisztaságának védelmében azonban ismét le kellett venni a totó műsoráról a honi mérkőzéseket. Stagnálás, aztán ismét fellendülés az értékesítésben. A magyar persze nem tanul. 1988-ban újra elvetették a kockát az élvonalban szereplők, kipattant a „soros” botrány, azóta megint csak külföldi találkozókra lehet tippelni. S alighanem így van ez rendjén. Ugyan hányán tüntettek a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság székhaza előtt, hiányolva a magyar összecsapásokat? Vajon ki(k)ne‘k áll érdekében, hogy ismét előhozakodjon ezzel a témával, amely csak az utóbbi hét esztendőben rengeteg bosszúság forrása lelt? ! A totójáték állami monopólium. a SLIG feladata, hogy gondoskodjon zavartalanságáról, s esélyegyenlőséget teremtsen. Minimálisan elvárható követelmény a rend, a fegyelem, a tisztaság. Ez sajnálatosan hiánycikk a magyar labdarúgásban. Fentiek alapján remélhető, hogy dr. Szilágyi gondolataival a SLIG illetékesei jó ideig nem azonosulnak. Doros László TOTÓSAROK, 22. HÉT Dz Észak-Magyarország tippjei 1. Leverkusen (8) — Stuttgart (6). Megközelítőleg egyforma erősségű csapatok találkozóján a legvalószínűbb a döntetlen. 2. Dortmund (7) — Bochum (13). A hazaiak a nyugatnémet kupadöntőre készülnek, a Boehumnalk egy pont mindemképpen kell. 3. Hannover (18) — Nürnberg (15) Minden lelhet! A Hannover már kiesett, a Nürnberg .nem alkar osztályozol játszani. 4. K. Offenbach (17) — Aachen (5) A vendégeik rendkívül váratlan eredményeikkel rukkolnak elő ... 5. Freiburg (8) — Düsseldorf (2). A hajrára jól alakultaik a Düsseldorf dolgai, ki nem kaptat, a cél előtti botlás végzetes lehetne. 6. Solingen (20) — Darmstadt (13) A hazaiak felszabadultan, a vendégek nagy akarással játszanak majd. 7. Atalanta (6) — Juventus (4). Mindkét félnek megfelel a pont- osztozkodás. 8. Cesena (15) — Pisa (17). Amelyik csapat kikap, alighanem búcsúzaik az első vonaltól. Nagy harc lesz! 9. Lazio (10) — Inter (1). A milánóiak célbaértek, ilyenkor már máshol járnak a gondolátok. 10. Avellino (7) — Cremonese (4). A hazaijaik utolsó esélye. Ha nyernék, akár vissza is kerülhetnek. 11. Brescia (17) — Padova (9). A Bresciánalk csak a győzelem jelenthet megváltást, a bombát a vendégék sikere ígéri. 12. Cosenza ((>) — Udinese (3). A végén felcsillant a remény az újonc előtt is. Képes élni az ajándékba kapott eséllyel? 13. Taranto (19) — Catanzaro (14). A huzalaiknak a döntetlen semmire sem jó, de lehet, hogy beleszaladnák egy zakóba. +1. Mainz (19) — Aschaffenburg (15). A vendégek menekülését csak a győzelem segítheti. X 1 X 2 1 2~X X 2 1 2 X 1 X 1 2 1 X 1 2 2_ X 2 Heliktit-napok A Nyíregyházi Vörös Meteor természetjáró-szakosztálya harmadik alkalommal rendezi meg a Heliktit-napokat. Az eseménysorozatra a Blikkben kerül sor június 2—4. között. A nyíregyháziak barlangkutató csoportja barlangtúrát szervez. Találkozás pénteken délután 3 órakor a bükkszcntlászlói sportpályán. Szállásról, élelmezésről és felszerelésről minden érdeklődő maga gondoskodik. A helyszínen sátrak elhelyezésére nyílik lehetőség. A programban a Mexikó-völgyi zsomboly és a tatárárki barlang felkeresése szerepel. A részvételi díj 50 forint. ★ Az Olefin SC természetjáró-szakosztálya június 3-án rendezi meg egyéni tájékozódási túraversenyét, A viadal a bánkúti siháztól indul, találkozás szombaton 8 és 9 óra között, a rajtot 10 órára tervezik. Az egyéni versenyre eddig az ország különböző pontjairól 33-an neveztek. KERÉKPÁR. A lengyelországi Tarnowban nagyszabású nemzetközi versenyre került sor. Az eseményen részt vettek az MVSC fiataljai is. akik közül a serdülő korú Négyesi az egyik szakaszon 6. lett, míg az ifjúsági Somogyi a 8. helyen érkezett célba. SAKKSZIMULTÁNT rendeznek június 3-án, 10 órától Edelényben. Az Ifjúsági Házban Bárczay László (Borsod Távhő) nemzetközi nagymester 25 táblán mérkőzik meg ellenfeleivel. Érdeklődőket a rendezők szívesen látnak, a részvétel díjmentes. TÖMEGSPORT. Kiráidon , a jelek szerint igyekeznek újjáéleszteni a sportéletet. A gyermeknap alkalmából kispályás futballmérkőzést rendeztek, ezen a Királdi KSE 8-5-re verte az Öregfiúk csapatát. Rendeztek még lég- puska-lövészversenyt, s társadalmi munkában igyekeznek rendbehozni az elhanyagolt, s évek óta nem üzemeltetett pályát. VASÁRNAP 18 órakor kezdődnek az NB III-as labdarúgó-mérkőzések. A Mátra csoport versenybizottsága úgy döntött, hogy az Írország—Magyarország világbajnoki selejtező televíziós közvetítése miatt később kezdik a találkozókat. NÉZŐPONT Már ingyen sem kell? Ondrasek Iván alezredest, a Miskolci Honvéd ügyvezető elnökét régóta ismerem. A napokban felkeresett, segítségemet kérte. Letört volt és csalódott, s mint mondta: utolsó reménysége a sajtó, a nyilvánosság; Elmesélte, hogy mit akartak, akarnak. Elnökségük kitalálta, hogy életre hívja a Szponzor Kupa elnevezésű tömegsport versenysorozatot, azon vállalatok, intézmények, szövetkezetek, üzemek dolgozói, csapatai részére, akik az elmúlt években valamilyen kapcsolatban álltak a Miskolci Honvéddal. Sok ilyen cég van. Egyesek „ezt”, mások „azt” adtak a klubnak, a szakosztályoknak, a sportolóknak és a honvédek szeretnének törleszteni. Tizenkét sportágban (kispályás labdarúgás, kézilabda, tollaslabda, tenisz, alpesi sl, gyerekek részére görkorcsolya, atlétikai jellegű családi vetélkedő, sportlövészet, sakk, asztalitenisz, tájékozódási futás és „egyéb”) hirdettek szabadidős küzdelmeket, bajnokságokat. Elkészítették a kísérő levelet, a nevezési lapot, majd sokszorosították és 45 cégnek küldték el. ... aztán várták a válaszokat. Biztosak voltak benne, hogy elindul a lavina, a vállalatok, intézmények megragadják az alkalmat! Arra alapoztak, hogy legtöbbjüknek nincs sportlétesítménye, így eddig nem szervezhettek házibajnokságokat. És hitték, hogy a sportolási igény napjainkban már minden ember alapvető szükséglete. Nos, Ondrasek Iván (és a Miskolci Honvéd) alaposan melléfogott. A posta mindössze hét válaszlevelet kézbesített, vagyis a megkeresett 45 cégből harmincnyolc még egy udvariasan lemondó sorokat tartalmazó borítékot sem küldött vissza. Miért szomorú, miért elgondolkodtató ez? Mert a honvédek mindent ingyen akartak és akarnak adni. Pályáikat, létesítményeiket, felszereléseiket, sőt a felügyeletet, a szervezőket, az öltözőket, a meleg vizet, a takarítást, szóval — ismétlem — mindent! Kezdeményezésük tehát a maga nemében egyedülálló, hiszen a mai, pénzszegény világban — némi túlzással — még a levegővétel is költségbe kerül. Jó lenne tudni, hogy a honvédek által megkeresett üzemeknél, vállalatoknál, szövetkezeteknél az illetékesek, a sporttal foglalkozók megbeszélték-e, hogy mit kellene válaszolni és egyáltalán: elolvasták-e a levelet, annak tartalmát ismertették-e a dolgozókkal, a szak- szervezettel, vagy akire tartozik? Csupa kérdőjel, csupa megválaszolatlan kérdés. A Miskolci Honvéd nem adta fel. Lenyelte az első, „mellbevágó pofont” és újra próbálkozik. Az ügyvezető elnök még mindig optimista, hiszen most következnek a nyári hónapok. Ismételten meghirdetik a Szponzor Kupát, mindenkit hívnak és várnak. Tálcán kínálják a sportolási lehetőséget. Az ajándék — eddig úgy fest — már ingyen sem kell. . . K. T Fotó: Juhász Sakk Megyei bajnokságok A Borsod megyei A-cso- portos bajnokság 10. fordulójának eredményei: Sátoraljaújhely—Edelény 6-6 (ifi: 1- 1). Olefin SC—M. Közúti Igazgatóság 3,5-8,5 (ifi: 1,50. 5). Hegyalja SE—Ózdi Kohász 5-7 (ifi: 0-2), Szuha- völgvi Bányász—GYGV SK II. 5,5-6,5 (ifi: 1,5-0,5). Mezőkövesdi Munkás—M. Spartacus 6-6 (ifi: 1-1). Sárospatak—Borsod Távhő II. 2- 10 (ifi: 1-1). Az élcsoport: 1. B. Távhő II. 91. 2. M. Közúti lg. 84,5. 3—4. M. Spartacus. Mezőkövesd 68.5 —68.5. A Borsod megyei egyéni bajnokságok eredményei, serdülők: 1. Halász A. (B. Távhő) 6. 2. Máté (Edelény) 5, 3. Csapó (Edelény) 5. Ifjúságiak: 1. Petylkó (B. Távhő) 5. 2. Varga P. (B. Távhő) 4, 3. Almási (Mezőkövesd) 3.
