Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

1989. június 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A Minisztertanács elnö­kének szavai után Marótlhy László, a környezetvédelmi tárca minisztere kitünteté­seket adott át. Pro Natura Emlékérem kitüntetést ka­pott Balogh István, a Ma­gyar Rádió munkatársa. Gánti Tibor az ELTE pro­fesszora. Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti park igazgatója, valamint a Haj­dúsági Környezetvédelmi Gazdasági Társulás és a Ma­gyar Madártani Egyesület. Otthon - ötven országban Németh Miklós a déli órákban a Borsodi Vegyi Kombinátot kereste fel. A vendéget Tolnai Lajos ve­zérigazgató tájékoztatta a vegyipari vállalat munká­járól. Többek között el­mondta: a nyolcvanas évek elején a BVK nehéz hely­zetbe került, voltak akik már a szanálásról beszél­tek. Szerencsére azoknak lett igazuk, akik hittek a felemelkedésben és tettek is érte. A BVK-ban, a PVC-gyár megépítésével csúcstechni­kát, illetve csúcstechnológi­át honosítottak meg. A vál­lalatnak a beruházás után számított kamatok törlesz­tése közben arra is lehető­sé nyílt, hogy megkezdje a 4,5 milliárd forint költség- előirányzattal megvalósítan­dó MDI (poliuretánt előállí­tó üzem — szenk.) üzem építését, ami a tervek sze­rint ez év végére készül el. Hogy miilyen jó üzletről, illetve befektetésről van szó, arra mi sem jobb bizonyí­ték. mint az, hogy egy ton­na műtrágya értékesítésével száz dollár bevételhez jut a vállalat, ezzel szemben egy tonna poliuretánt több. mint kétezer dollárért lehet a vi­lágpiacon értékesíteni. A Borsodi Vegyi Kombinát a világa csaknem ötven orszá­gában van jelen, ami annak köszönhető, hogy kiváló mi­nőségű terméket kap hazai és külföldi megrendelő egy­aránt. A vezérigazgató beszámolt róla. hogy a kormány meg­bízása alapján előrehaladott tárgyalást folytat több észak-amerikai konszern ve­zetőjével, pénzügyi körök képviselőjével a külföldi tő­ke bevonásáról. Szó van ugyanis róla, hogy egy ka­nadai cég, a Nova konszern esetleg részvénytársaság for­májában közreműködne Bor­sod vegyiparának fejleszté­sében. A miniszterelnök a tájé­koztatót követően üzemláto­gatáson ismerkedett a kom­binát termelőegységének munkájával. A kora délutáni órákban a Radnóti Miklós Művelő­dési Házban ünnepséget tar­tottak abból az alkalomból, hogy az ipari miniszter és a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége — elmúlt évi kiemelkedő telje­sítménye alapján — Kiváló Vállalat címet adományozott a Borsodi Vegyi Kombinát­nak. Tamók Gyula, a BVK szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte az ün­nepségen megjelent Németh Miklóst. Ezután Tolnai La­jos méltatta a négy évtize­des múlttal rendelkező vegy­ipari vállalat tevékenységét. Az ünnepség további ré­szében Körtvélyes István, ipari miniszterhelyettes kö­szöntötte a kombinát dolgo­zóit. majd átadta a Kiváló Vállalat kitüntetés odaítélé­sét tanúsító oklevelet a vál­lalat vezérigazgatójának. Az ünnepségen felszólalt Németh Miklós miniszterel­nök. Mint mondotta: a BVK-ban tett látogatás so­rán meggyőződött arról, hogy megyénk e jelentős vegyipari vállalata, amely a nyolcvanas évek elején sok nehézséggel találta szemben magát, a legjobbak közé küzdötte fel magát. — Igen tanulságos volt a látogatás abból a szempont­ból is, hogy képet kaptam a Borsodi Vegyi Kombinátban végbement szerkezetátalakí­tásról. az energiaracionalizá­lás terén elért eredmények­ről, s az itt tapasztalt vál­lalkozási készségről, amely elengedhetetlen az előrelé­péshez — mondotta a Mi­nisztertanács elnöke. fi Bocs—sajóládi Vízmű átadása A megye ivóvízellátása sajnos évről évre mind na­gyobb gond. Mint ahogy azt Ladányi József, a megyei tanács elnöke elmondta, ma a megye 110 településében fóliás vízzel tudják csatk biz­tosítani az egészséges ivóvíz- ellátást. Problematikus Mis­kolc ivóvízellátása is. A Bocs—sajóládi Vízmű mű­ködésével a miskolci regio­nális fejlesztés első üteme készült el, s ez mintegy 120 ezer ember egészséges ivó- vízellátását segíti. A csak­nem egymilliárd forintos lé­tesítményt Maróthy László felkérésére Németh Miklós adta át, a tegnapi munka­nap utolsó programjaként. Tudósított: Balogh Andrea, Balogh Imre, lllésy Sándor, Lovas Lajos Kezünkben a jövő (Folytatás az 1. oldalról) „Az emberiség katasztrófa felé rohan. Feltétlenül szük­séges, hogy tehetőséget ta­láljunk útirányunk megvál­toztatására.” E drámai mon­datokat a világproblémák­kal foglalkozó Római Klub elnöke, Aurelio Peccei írta­ié évtizedünk elején egyik könyvének előszavában. A könyv címének magyar for­dítása igen kifejező: Ke­zünkben a jövő. Ez ígéretes és egyben félelmetes, hisz nem tudjuk igazán, hogy e jövő jó kezekben van-e — kezdte ünnepi beszédét Né­meth Miklós, majd rámuta­tott: Jövőnket az határozza meg, hogy mit teszünk ma­gunk, illetve az, hogy mit mulasztunk- el megtenni. Mert tény, hogy az ember­ben felvetődik a kétely, va­jon a civilizációs fejlődés fonákján nem jelentkez­nek-e a természeti környe­zetben olyan roncsolódások, amelyek az egész civilizáci­ós fejlődést megkérdőjezik. Sajnos, roncsolódások már mindennapi életünkben je­len vannak és félő, hogy észrevétlenül meg is szok- juk azokat. E gondolatkörre mutatott rá a miniszterel­nök, mikor hangsúlyozta, a kormányzat környezetvédő politikája nemcsak a társa­dalom és a hatalom közötti bizalmi szálakat erősítheti meg, hanem a társadalmi aktivitás számára is széles körű és változatos szerepet nyújthat. Persze csak ak­kor, ha a természeti kör­nyezet felértékelődik, mind a kormányzati politikában, mind a közvéleményben. A kormányzat a kezdeti lépé­seket megtette. Megtette ak­kor, amikor a nyirádi bau­xitbánya bezárásáról hozott döntést, s megtette akkor, amikor felfüggesztette a nagymarosi építkezést és kezdeményezett egy olyan közös, nemzetközi vizsgála­tot, amely a környezetvé­delmi követelmények olda­láról is áttekinti .a beruhá­zás helyzetét. Manapság a társadalom környezetvédelmi aktivitása megélénkült. Ám, az előz­ményekhez tartozik, hogy az elmúlt évtizedek ipari, me­zőgazdasági i nf r as tr u k tu ralis fejlesztései nem megfelelően kezelte a környezet védel­mét. A következményekkel kapcsolatban a miniszterel­nök elmondta: — Mindez odavezetett, hogy a környe­zeti gondok ma nagyobbak, mint az évtized elején, és megoldásuk sürgetőbb, mint eddig bármikor. Napjaink­ban, bár az ipari eredetű szilárd légszennyező anya­gok kibocsátása csökkent, a szennyezett levegőjű terüle­teken élő lakosság száma mégis meghaladja a négy­milliót. Gond a lakosság egészséges ivóvízzel való el­látása. Fogy a termőföld, évente másfél millió tonnát hord el a víz és a szél. Sa- vanyodik a talaj, s romla­nak az erdőink. — Eddig csak a gazdasági fejlődés környezetre való hatása miatt aggódtunk — hangsúlyozta Németh Mik­lós. Am, miként előadásá­ban rámutatott, most már a termőföldek és erdők pusztulása, a vizek és a lég­kör fokozott szennyeződése is rontja gazdasági kilátá­sainkat. A „felélt” termé­szeti környezet szemünk előtt válik a gazdaságfej­lesztés gátjává. A károk mérséklése és felszámolása mellett olyan ökológiai stra­tégia kialakítása szükségel­tetik, amely a megelőzést helyezi előtérbe. Ennek meg­felelően a kormánynak a környezetvédelem területén olyan fejlesztési irányokat kell kijelölnie, amelyek biz­tosítják a környezetet alko­tó természetes rendszerek hasznosítását, a káros hatá­sok elleni hatékony védel­met, a tervszerű fejlesztést, az erőforrások gyarapítását, az ökológia tartós fennma­radását, a kiegyensúlyozott fejlődést. A miniszterelnök hang­súlyozta, hogy környezetvé­delmi gondolkodásunk nem szakadhat el Európától, ezért figyelembe kell venni, hogy az Európai Gazdasági Kö­zösségben az 1992-ben meg­valósuló belső piacban a tagországok igenis összehan­golják előírásaikat, környe­zetvédelmi politikájukban is. A környezetvédelem te­hát nem ismer határokat, és nem ismerhet rendszer­különbségeket. Ez pedig azt jelenti, hogy regionális, és globális összefogásra egy­aránt szükség van. E glo­bális összefogás eredménye a hágai nyilatkozat, amely remélhetőleg egy új típusú, nemzetközi együttműködés alapja lesz. Persze, a globális és he­lyi megközelítés nemcsak egységbe foglalhat, hanem szét is választ, ha nem si­kerül kellően megvilágítani a problémákat — mondta Németh Miklós, s gondola­tait magyar példákkal il­lusztrálta. így a paksi erő­mű körüli vitákkal, vagy a veszélyes hulladék elhelye­zése körüli problémákkal. Kétségtelen tény, a környe­zetvédelmi problémák ma sokszor riadalommal töltik el az embereket. Ezzel kap­csolatban a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a környezeti ártalmak kockázatait nem titkolni kell. hanem épp ellenkező­leg, a nyilvánosság bevoná­sával. az emberek megoldó­képességére valamint a tu­dományiéra támaszkodva le­het csökkenteni, illetve el­kerülni. összességében — miként arra rámutatott — sikeres környezetpolitika csak úgy képzelhető el, ha az állam­polgárok elfogadják az ez­zel járó kötöttségeket és költségeket, valamiint poli­tikai súllyal kifejezésre jut­tatják az egészséges környe­zet iránti igényüket. A fe­lülről elrendelt, irányított intézkedésekkel ugyanis a társadalom automatikusan nem azonosul. Elengedhe­tetlen tehát a társadalom megnyerése. A kormány ed­digi cselekvéséből látható, hogy igen súlyos konfliktu­sokat is hajlandó vállalni a környezeti szempontok ér­vényesítéséért, valamint, hogy szigorúan fellép a környezetpusztulás ellen. Nehéz időikben, amikor az életszínvonal csökkent, mint manapság, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kör­nyezetben élünk. Mert ha az életszínvonalat nem is, de életünk minőségét meg­határozza környezetünk ál­lapota — fejezte be ünnepi beszédét Németh Miklós. Gyárlátogatás a BVK-ban Ami hasznot hoz, azt díjazzuk A környezetvédelmi vi- i lágnap megnyitója után a 1 miniszterelnök nyiiatko- | zott a miskolci rádiónak i és a sajtónak: J — Mikor ilesz ,már vég- i re a környezetvédelem [ nem egyfajta szükséges i rossz, hanem olyan ágazat, i amelyből lakár pénzt is le- | hét csinálni — hangzott el ; az első kérdés. i — Ha helyére kerülnek J az árakban és az érdekelt- i ségben azok a tényezők, 1 amelyek a környezetvédel- i met gazdasági tevékeny- ' ségként, a belső piacot fej- J lesztő tényezőként ösztön- i zik, vagy tartják számon, 1 akkor megvalósul az, ami- ! re a kérdés utalt. Ehhez 1 előbb jövedelemtermelésre, [ annak fokozására van i szükség, pontosabban egy J olyan vállalkozásélénkítő i gazdaságpolitika kialakítá- 1 sára, amely e tekintetben ! is szektor- és versenysem- i leges. Nem aszerint prefe- [ rál, diszpreferál, büntet, i vagy dicsőit, vagy haszon- J nal kecsegtet tevékenysé- i geket, ahogy az a hagyo- 1 mányos termelőágazatok- [ ban folyik, hanem ellenke- i zőleg: minden tevékenysé- [ get, amely a társadalom- i nak közvetve, vagy köz- 1 vétlenül hasznot hoz, azt ! díjazza. i — Ezért ön nagyon so- \ kát tehet. i — Természetesen, de ne [ feledkezzünk el legalább i két dologról. Az egyik: sú- ' lyos szerkezeti gondokkal J küzd a gazdaság, amely i pénz nélkül és nemzetkö­zi együttműködés nélkül nem prosperálhat. A má­sik: a gazdaságban tör­vényszerűségek hatnak, amelyeknek természetes időigénye van. Ezt szóla­mokkal, jelszavakkal át­hágni nem lehet. Ez szí­vós, lépésről lépésre hala­dó munkát és kormányzati tevékenységet igényel. — Mindehhez adottak az eszközei? — Ma még nincsenek meg, de azon dolgozunk, hogy erre egyre több esz­köze legyen, kormánynak, vállalatnak, vállalkozónak egyaránt. Ne felülről ren­deljünk el mindent, legyen természetes része a válla­latok tevékenységének, hogy ne a környezetszennyezés oldalán keresse meg azt a hasznot, amit egyébként másként is megkereshet. — Borsodban sokan pa­naszolják, hogy azok az összegek, amelyek környe­zetszennyezési bírság cí­men befolynak az állam­kasszába, nem kerülnek ide vissza íkömyezetvédel- mi beruházásokra. — Nyilvánvaló, hogy ez előfordulhat, de az 5s, hogy visszakerül. Ha már a bírságnál tartunk. Nem ezzel kell megoldani a kérdést. Ez nem megy. Ha a felvilágosító munka és az érdekeltség olyan, hogy nem kell tiltani, akkor a tiltás csak egy szükséges rossz lehet az eszközrend­szerben. Ma még sajnos, a tiltás a fő eszköz ... Átadták a Böcs-sajóládi Viimüvet

Next

/
Oldalképek
Tartalom