Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-07 / 132. szám
1989. június 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A Minisztertanács elnökének szavai után Marótlhy László, a környezetvédelmi tárca minisztere kitüntetéseket adott át. Pro Natura Emlékérem kitüntetést kapott Balogh István, a Magyar Rádió munkatársa. Gánti Tibor az ELTE professzora. Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti park igazgatója, valamint a Hajdúsági Környezetvédelmi Gazdasági Társulás és a Magyar Madártani Egyesület. Otthon - ötven országban Németh Miklós a déli órákban a Borsodi Vegyi Kombinátot kereste fel. A vendéget Tolnai Lajos vezérigazgató tájékoztatta a vegyipari vállalat munkájáról. Többek között elmondta: a nyolcvanas évek elején a BVK nehéz helyzetbe került, voltak akik már a szanálásról beszéltek. Szerencsére azoknak lett igazuk, akik hittek a felemelkedésben és tettek is érte. A BVK-ban, a PVC-gyár megépítésével csúcstechnikát, illetve csúcstechnológiát honosítottak meg. A vállalatnak a beruházás után számított kamatok törlesztése közben arra is lehetősé nyílt, hogy megkezdje a 4,5 milliárd forint költség- előirányzattal megvalósítandó MDI (poliuretánt előállító üzem — szenk.) üzem építését, ami a tervek szerint ez év végére készül el. Hogy miilyen jó üzletről, illetve befektetésről van szó, arra mi sem jobb bizonyíték. mint az, hogy egy tonna műtrágya értékesítésével száz dollár bevételhez jut a vállalat, ezzel szemben egy tonna poliuretánt több. mint kétezer dollárért lehet a világpiacon értékesíteni. A Borsodi Vegyi Kombinát a világa csaknem ötven országában van jelen, ami annak köszönhető, hogy kiváló minőségű terméket kap hazai és külföldi megrendelő egyaránt. A vezérigazgató beszámolt róla. hogy a kormány megbízása alapján előrehaladott tárgyalást folytat több észak-amerikai konszern vezetőjével, pénzügyi körök képviselőjével a külföldi tőke bevonásáról. Szó van ugyanis róla, hogy egy kanadai cég, a Nova konszern esetleg részvénytársaság formájában közreműködne Borsod vegyiparának fejlesztésében. A miniszterelnök a tájékoztatót követően üzemlátogatáson ismerkedett a kombinát termelőegységének munkájával. A kora délutáni órákban a Radnóti Miklós Művelődési Házban ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy az ipari miniszter és a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége — elmúlt évi kiemelkedő teljesítménye alapján — Kiváló Vállalat címet adományozott a Borsodi Vegyi Kombinátnak. Tamók Gyula, a BVK szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte az ünnepségen megjelent Németh Miklóst. Ezután Tolnai Lajos méltatta a négy évtizedes múlttal rendelkező vegyipari vállalat tevékenységét. Az ünnepség további részében Körtvélyes István, ipari miniszterhelyettes köszöntötte a kombinát dolgozóit. majd átadta a Kiváló Vállalat kitüntetés odaítélését tanúsító oklevelet a vállalat vezérigazgatójának. Az ünnepségen felszólalt Németh Miklós miniszterelnök. Mint mondotta: a BVK-ban tett látogatás során meggyőződött arról, hogy megyénk e jelentős vegyipari vállalata, amely a nyolcvanas évek elején sok nehézséggel találta szemben magát, a legjobbak közé küzdötte fel magát. — Igen tanulságos volt a látogatás abból a szempontból is, hogy képet kaptam a Borsodi Vegyi Kombinátban végbement szerkezetátalakításról. az energiaracionalizálás terén elért eredményekről, s az itt tapasztalt vállalkozási készségről, amely elengedhetetlen az előrelépéshez — mondotta a Minisztertanács elnöke. fi Bocs—sajóládi Vízmű átadása A megye ivóvízellátása sajnos évről évre mind nagyobb gond. Mint ahogy azt Ladányi József, a megyei tanács elnöke elmondta, ma a megye 110 településében fóliás vízzel tudják csatk biztosítani az egészséges ivóvíz- ellátást. Problematikus Miskolc ivóvízellátása is. A Bocs—sajóládi Vízmű működésével a miskolci regionális fejlesztés első üteme készült el, s ez mintegy 120 ezer ember egészséges ivó- vízellátását segíti. A csaknem egymilliárd forintos létesítményt Maróthy László felkérésére Németh Miklós adta át, a tegnapi munkanap utolsó programjaként. Tudósított: Balogh Andrea, Balogh Imre, lllésy Sándor, Lovas Lajos Kezünkben a jövő (Folytatás az 1. oldalról) „Az emberiség katasztrófa felé rohan. Feltétlenül szükséges, hogy tehetőséget találjunk útirányunk megváltoztatására.” E drámai mondatokat a világproblémákkal foglalkozó Római Klub elnöke, Aurelio Peccei írtaié évtizedünk elején egyik könyvének előszavában. A könyv címének magyar fordítása igen kifejező: Kezünkben a jövő. Ez ígéretes és egyben félelmetes, hisz nem tudjuk igazán, hogy e jövő jó kezekben van-e — kezdte ünnepi beszédét Németh Miklós, majd rámutatott: Jövőnket az határozza meg, hogy mit teszünk magunk, illetve az, hogy mit mulasztunk- el megtenni. Mert tény, hogy az emberben felvetődik a kétely, vajon a civilizációs fejlődés fonákján nem jelentkeznek-e a természeti környezetben olyan roncsolódások, amelyek az egész civilizációs fejlődést megkérdőjezik. Sajnos, roncsolódások már mindennapi életünkben jelen vannak és félő, hogy észrevétlenül meg is szok- juk azokat. E gondolatkörre mutatott rá a miniszterelnök, mikor hangsúlyozta, a kormányzat környezetvédő politikája nemcsak a társadalom és a hatalom közötti bizalmi szálakat erősítheti meg, hanem a társadalmi aktivitás számára is széles körű és változatos szerepet nyújthat. Persze csak akkor, ha a természeti környezet felértékelődik, mind a kormányzati politikában, mind a közvéleményben. A kormányzat a kezdeti lépéseket megtette. Megtette akkor, amikor a nyirádi bauxitbánya bezárásáról hozott döntést, s megtette akkor, amikor felfüggesztette a nagymarosi építkezést és kezdeményezett egy olyan közös, nemzetközi vizsgálatot, amely a környezetvédelmi követelmények oldaláról is áttekinti .a beruházás helyzetét. Manapság a társadalom környezetvédelmi aktivitása megélénkült. Ám, az előzményekhez tartozik, hogy az elmúlt évtizedek ipari, mezőgazdasági i nf r as tr u k tu ralis fejlesztései nem megfelelően kezelte a környezet védelmét. A következményekkel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: — Mindez odavezetett, hogy a környezeti gondok ma nagyobbak, mint az évtized elején, és megoldásuk sürgetőbb, mint eddig bármikor. Napjainkban, bár az ipari eredetű szilárd légszennyező anyagok kibocsátása csökkent, a szennyezett levegőjű területeken élő lakosság száma mégis meghaladja a négymilliót. Gond a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása. Fogy a termőföld, évente másfél millió tonnát hord el a víz és a szél. Sa- vanyodik a talaj, s romlanak az erdőink. — Eddig csak a gazdasági fejlődés környezetre való hatása miatt aggódtunk — hangsúlyozta Németh Miklós. Am, miként előadásában rámutatott, most már a termőföldek és erdők pusztulása, a vizek és a légkör fokozott szennyeződése is rontja gazdasági kilátásainkat. A „felélt” természeti környezet szemünk előtt válik a gazdaságfejlesztés gátjává. A károk mérséklése és felszámolása mellett olyan ökológiai stratégia kialakítása szükségeltetik, amely a megelőzést helyezi előtérbe. Ennek megfelelően a kormánynak a környezetvédelem területén olyan fejlesztési irányokat kell kijelölnie, amelyek biztosítják a környezetet alkotó természetes rendszerek hasznosítását, a káros hatások elleni hatékony védelmet, a tervszerű fejlesztést, az erőforrások gyarapítását, az ökológia tartós fennmaradását, a kiegyensúlyozott fejlődést. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy környezetvédelmi gondolkodásunk nem szakadhat el Európától, ezért figyelembe kell venni, hogy az Európai Gazdasági Közösségben az 1992-ben megvalósuló belső piacban a tagországok igenis összehangolják előírásaikat, környezetvédelmi politikájukban is. A környezetvédelem tehát nem ismer határokat, és nem ismerhet rendszerkülönbségeket. Ez pedig azt jelenti, hogy regionális, és globális összefogásra egyaránt szükség van. E globális összefogás eredménye a hágai nyilatkozat, amely remélhetőleg egy új típusú, nemzetközi együttműködés alapja lesz. Persze, a globális és helyi megközelítés nemcsak egységbe foglalhat, hanem szét is választ, ha nem sikerül kellően megvilágítani a problémákat — mondta Németh Miklós, s gondolatait magyar példákkal illusztrálta. így a paksi erőmű körüli vitákkal, vagy a veszélyes hulladék elhelyezése körüli problémákkal. Kétségtelen tény, a környezetvédelmi problémák ma sokszor riadalommal töltik el az embereket. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a környezeti ártalmak kockázatait nem titkolni kell. hanem épp ellenkezőleg, a nyilvánosság bevonásával. az emberek megoldóképességére valamint a tudományiéra támaszkodva lehet csökkenteni, illetve elkerülni. összességében — miként arra rámutatott — sikeres környezetpolitika csak úgy képzelhető el, ha az állampolgárok elfogadják az ezzel járó kötöttségeket és költségeket, valamiint politikai súllyal kifejezésre juttatják az egészséges környezet iránti igényüket. A felülről elrendelt, irányított intézkedésekkel ugyanis a társadalom automatikusan nem azonosul. Elengedhetetlen tehát a társadalom megnyerése. A kormány eddigi cselekvéséből látható, hogy igen súlyos konfliktusokat is hajlandó vállalni a környezeti szempontok érvényesítéséért, valamint, hogy szigorúan fellép a környezetpusztulás ellen. Nehéz időikben, amikor az életszínvonal csökkent, mint manapság, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen környezetben élünk. Mert ha az életszínvonalat nem is, de életünk minőségét meghatározza környezetünk állapota — fejezte be ünnepi beszédét Németh Miklós. Gyárlátogatás a BVK-ban Ami hasznot hoz, azt díjazzuk A környezetvédelmi vi- i lágnap megnyitója után a 1 miniszterelnök nyiiatko- | zott a miskolci rádiónak i és a sajtónak: J — Mikor ilesz ,már vég- i re a környezetvédelem [ nem egyfajta szükséges i rossz, hanem olyan ágazat, i amelyből lakár pénzt is le- | hét csinálni — hangzott el ; az első kérdés. i — Ha helyére kerülnek J az árakban és az érdekelt- i ségben azok a tényezők, 1 amelyek a környezetvédel- i met gazdasági tevékeny- ' ségként, a belső piacot fej- J lesztő tényezőként ösztön- i zik, vagy tartják számon, 1 akkor megvalósul az, ami- ! re a kérdés utalt. Ehhez 1 előbb jövedelemtermelésre, [ annak fokozására van i szükség, pontosabban egy J olyan vállalkozásélénkítő i gazdaságpolitika kialakítá- 1 sára, amely e tekintetben ! is szektor- és versenysem- i leges. Nem aszerint prefe- [ rál, diszpreferál, büntet, i vagy dicsőit, vagy haszon- J nal kecsegtet tevékenysé- i geket, ahogy az a hagyo- 1 mányos termelőágazatok- [ ban folyik, hanem ellenke- i zőleg: minden tevékenysé- [ get, amely a társadalom- i nak közvetve, vagy köz- 1 vétlenül hasznot hoz, azt ! díjazza. i — Ezért ön nagyon so- \ kát tehet. i — Természetesen, de ne [ feledkezzünk el legalább i két dologról. Az egyik: sú- ' lyos szerkezeti gondokkal J küzd a gazdaság, amely i pénz nélkül és nemzetközi együttműködés nélkül nem prosperálhat. A másik: a gazdaságban törvényszerűségek hatnak, amelyeknek természetes időigénye van. Ezt szólamokkal, jelszavakkal áthágni nem lehet. Ez szívós, lépésről lépésre haladó munkát és kormányzati tevékenységet igényel. — Mindehhez adottak az eszközei? — Ma még nincsenek meg, de azon dolgozunk, hogy erre egyre több eszköze legyen, kormánynak, vállalatnak, vállalkozónak egyaránt. Ne felülről rendeljünk el mindent, legyen természetes része a vállalatok tevékenységének, hogy ne a környezetszennyezés oldalán keresse meg azt a hasznot, amit egyébként másként is megkereshet. — Borsodban sokan panaszolják, hogy azok az összegek, amelyek környezetszennyezési bírság címen befolynak az államkasszába, nem kerülnek ide vissza íkömyezetvédel- mi beruházásokra. — Nyilvánvaló, hogy ez előfordulhat, de az 5s, hogy visszakerül. Ha már a bírságnál tartunk. Nem ezzel kell megoldani a kérdést. Ez nem megy. Ha a felvilágosító munka és az érdekeltség olyan, hogy nem kell tiltani, akkor a tiltás csak egy szükséges rossz lehet az eszközrendszerben. Ma még sajnos, a tiltás a fő eszköz ... Átadták a Böcs-sajóládi Viimüvet
