Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-06 / 131. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZAK Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja ■■■■ ■■■ Bulgáriában (3.) m *?**'■: ’s s ­Milyen az élet Várna vármegyében? Rendezik az internáltak munkaviszonyát és nyugdíját Ülést tartott a Minisztertanács Hétfőn ülést tartott a Minisztertanács. A kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette a Németh Miklós kormányfő varsói, bécsi és prágai tárgyalásairól készített jelentéseket. A kormány javasolja az Országgyűlésnek a Büntető Tör­vénykönyv és a büntetőeljárási törvények módosítását. A Minisztertanács 'határozatot hozott a rendőrhatósági őrizet­ben fogva tartás — az internálás — hátrányos következmé­nyeinek rendezéséről. A kormány megvitatta a lelkiismereti és vallásszabad­ságról szóló törvényjavaslat elveit. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1990. évi népszámlálás előkészületeiről. A kormány ülésének na­pirendjén szereplő kérdések­ről Marosán György szóvivő tájékoztatta a magyar és a 'nemzetközi sajtó képviselőit: Elmondta: A kormány hétfői ülésén elfogadta a belügyminiszter és az igazságügyminiszter előterjesztését az úgyneve­zett rendőrhatósági őrizetben fogva tartás hátrányos kö­vetkezményeinek rendezésé­ről. A bonyolult jogi termi­Áx új pártok irodát kaphatnak Miskolcon A Miskolc Megyei Város Tanácsának elnöke, dr. Ko­vács László hétfőn találkozó­ra hívta a városban működő ú j pártok, szervezetek, moz­galmak képviselőit, elsősor­ban azzal a szándékkal, hogy — a várhatóan egy éven belül megtartandó — országgyűlési és tanácsi vá­lasztásokkal kapcsolatos he­lyi teendőkről (elsősorban a teljes esélyegyenlőség meg­teremtéséről) eszmét cserél­jenek. Először dr. Juhász József vb-titkár ismertette a ’85-ös választások történetét, ta­pasztalatait, amelyet a ta­nácselnök azzal egészített ki. hogy a leendő jelölteknek a városi tanács mi/nden segít­séget (a városfejlesztéssel kapcsolatos terveket, doku­mentációkat) megad. Ugyan­ilyen fontos ígéret, hogy a választások előtt mindenki­nek egyenlő anyagi feltéte­leket biztosítanak. A jelenlévők többsége úgy vélekedett, hogy mivel a választási törvénytervezet szövege éppen a hétfői la­pokban jelent meg, érdem­ben mem tudnak hozzászólni a témához. A második napirendi pont keretében dr. Kovács László ismertette azt a .levelet, amelyben a Minisztertanács titkársága összefoglalja, ho­gyan szerezhetnek helyisé­geket, irodákat az új pártok, szerveződések a települése­ken. Az új párttörvény meg­jelenéséig tartó átmeneti ál­lapotban a helyiségeket a helyi tanácsoktól bérelhetik az új szervezetek. A bérleti díjat (és a szükséges infra­struktúra díját: fűtés, vilá­gítás slb.) a Minisztertanács a költségvetésből megtéríti. Várható, hogy a különbö­ző rendezvények, nagygyű­lések esetén a terembérleti díjat, vagy annak egy részét is a Minisztertanács finan­szírozza. Az SZDSZ jelen­lévő képviselője úgy nyilat­kozott, hogy szervezete csak akkor hajlandó a gesztust elfogadni, ha ezzel nem a lakosságot terhelik meg is­mét. A tanácskozáson még több más szervezet képviselője is kifejtette nézeteit. (sz—i) Káló József a megyei rendőrfőkapitány 1989. június elsejétől dr. Káló József, rendőrezredes a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-iCőkiapitány- ság vezetője. A kinevezést tegnap jelentették, be Mis­kolcon, a megyei rendőr-fő­kapitányság kibővített pa­rancsnoki értekezletén. A résztvevőket és a ven­dégeket Korózs András rendőrezredes, megbízott fő­kapitány köszöntötte. Egye­beik között szólt arról, hogy az állomány egy hónappal ezelőtt búcsúztatta a me­gye korábbi főkapitányát, dr. Túrós András, rendőr vezérőrnagyot, akit belügy­miniszter-helyettessé nevez­tek ki. EZt követően ismer­tették dr. Horváth István belügyminiszter parancsát, amelyben Káló Józsefet ki­nevezi a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság veze­tőjének, egyiben felmentette a Miskolci Rendőrkapitány­ság vezetőjének tiszte alól. A kibővített parancsnoki értekezleten dr. Ilcsik Sán­dor rendőr vezérőrnagy bel­ügyminiszter-helyettes — többek között — méltat­ta az új főkapitány pá­lyafutását, aki ahhoz a rendőri generációhoz tarto­zik, amely kemény munká­val, tanulással haladt előre a pályán. Elvégezte az ál­lam- és jogtudományi egye­temet, a Miskolci Rendőr­kapitányságon előbb bűn- (Folytatás a 2. oldalon) nus. közismertebb nevén az internálás intézményét ta­karja. Ennek történetét fel­villantva a szóvivő utalt ar­ra, hogy az internálás gya­korlata kezdetben közvetle­nül a háborús cselekmények­kel függött össze, később pe­dig közbiztonsági okokra hi­vatkozva rendelték el. Az intézkedés szenvedő alanyainak rehabilitálásával a kormányzati szervek már eddig is foglalkoztak. Jogi és politikai helyzetük rende­zése azonban nem volt tel­jés. A most megtárgyalt elő­terjesztés szerint előbb az 1949—53 között internáltak munkaviszonyát és nyugdíját rendezik. 1989. június 30-ig. Következő lépésként még szeptemberben méltányos intézkedések várhatóak az 1945—49 között, az 1956 után joghátrányt szenvedett emberek ügyében is; s ugyanez vonatkozik a kitele- pítettekre, illetve a II. vi­lágháborút követő intézke­dések elszenvedőinek. Az'er- kölcsi jóvátétel kinyilvánítá­sáról. illetve a sérelmek or­voslásának konkrét módoza­tairól a kormány törvényja­vaslatot terjeszt a Parla­ment elé. A kormány elfogadta a lelkiismereti és vallássza­badságról szóló törvényja­vaslat irányelveit is. Ennek megfelelően e problémakör­ről, s ezzel összefüggésben az egyházügyekről külön törvény születik a közeljö­vőben. A kormány javaslatot hallgatott meg a büntetőel­járási törvény módosításáról. Ennek legfőbb célja, hogy a jelenleginél jobban érvénye­süljenek az eljárás alá vont gyanúsított jogai. Megszűnik például az a korlátozás, •hogy a fogva tartott védőjé­vel csak az első kihallgatás után érintkezhet, emellett megkönnyíti a védő részvé­telét a gyanúsított, illetve a tanú kihallgatásánál, vala­mint a nyomozásnál. A ja­vaslatok közé tartozik, hogy az előzetes letartóztatás el­rendelése, illetve annak meghosszabbítása már a büntetőeljárás nyomozási szakaszában is bírósági ha­táskörbe kerül. A Minisztertanács állást foglalt amellett, hogy hala­déktalanul felül kell vizs­gálni a Büntető Törvény- könyvnek azokat a passzusa­it. amelyek az álílamellenes bűncselekményekre vonat­koznak. A büntető* kódex most tervbe vett módosítása például hatályon kívül he­lyezi a közveszélyes munka­kerülés vétségére és a sza­bálysértésre vonatkozó ren­delkezéseket. A kormány végül meg­vizsgálta az 1990. évi nép- számlálásról szóló előter­jesztést. Ennek teljes költ- .sége megközelítené a 700 millió forintot, s ebből 400 milliót már jövőre elő kel­lene teremteni. E tetemes költségek kapcsán felvető­dött, hogy a teljes körű népszámlálás helyett csak részleges, a lakosság tíz szá­zalékát érintő adatfelvételt tartsanak. A Minisztertanács mélyre­ható vita után megerősítet­te: a népszámlálást a hatá­lyos jogszabályok szerint 1990. januárjában az egész lakosságra kiterjedően kell végrehajtani. Miskolci és vologdai művészek kiállítása A pekingi nagykövetségre költöztek Biztonságban a magyarok A I’ekingbcn tartózkodó mint­egy hatvan magyar állampolgár egészséges, ottani nagykövetsé­günk szoros kapcsolatot tart ve­lük, és felszólította őket, hogy lehetőleg 11c hagyják el tartóz­kodási helyüket — nyilatkozta az MTI munkatársának érdek­lődésére a Külügyminisztérium kínai referense. Elmondta: a kínai fővárosban tanuló húsz magyar ösztöndíjast beköltöztet­ték a nagykövetségre, mert olyan hírek is elterjedtek, hogy a hadsereg esetleg bevonul az egyetemekre. Elhelyezésük per­sze nem túl kényelmes, de biz­tonságos. Szólt arról is, ha tovább szi­gorítják a katonai rendszabá­lyokat, akkor sor kerülhet a fe­leségek és a gyermekek hazahí­vására. Emlékeztetett rá, hogy hasonló intézkedés történt a kí­nai kulturális forradalom idején. (MTI) Barátainknál címmel mis­kolci és vologdai művé­szek kiállítása nyílt meg tegnap délután a Miskolci Galériában. A tárlatot Jurij Alckszandrovics Romanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének kulturális attaséja nyitotta meg. A június 25-ig megtekint­hető kiállításon tizenhat vo­logdai és tíz magyar képző­művész alkotásai szerepel­nek, s bemutatják az el­hunyt Lenkey Zoltán grafi­káit is. A mostani tárlatot a művészek egy évtizedes baráti kapcsolatainak tiszte­letére rendezik. A jeles ese­mény alkalmából kiadott katalógusba Tóth Lajos, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára a bemutatkozás fontosságáról szólva hangsú­lyozta: „ ... együtt valljuk, hogy a művész a történe­lem egyszerre építő és pusz­tító sodróban is képes mél­tósággal szólni közös válla­lásunkról ... sajátos forma­(Folytatás a 8. oldalon) IMBIMBl—MWWMWI

Next

/
Oldalképek
Tartalom