Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
1989. június 26., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Egyházaink küldetése (Vili.) i. A párt az 1988 májusi országos értekezlete óta megindult az eleven politikai mozgalommá válás útján. Határozott, lépéseket tesz a politikai rendszer demokratizálása. a jogállamiság felé. Ez összhangban áll a nemzet érdekével. Elhatározta a gazdasági reformok felgyorsítását; ez az új pi- aogazdasági modellt megalapozó törvények kidolgozásában is kifejeződik. Kezdeményezte a reális szembenézést az elmúlt évtizedekkel, abból a célból, hogy hiteles képet alakíthasson ki nemzeti történelmünkről és benne saját szerepéről, felelősségéről. Felismerte az információ szabadságának jelentőségét, és miaga is sokat tett a demokratikus nyilvánosság megteremtéséért. A gyökeres átalakulás együtt jár azzal, hogy a párton belül újabb feszültségek jelentkeznek, elsősorban- a változások jellegének, ütemének és következményeinek eltérő megítélése miatt. A feszültségeket tehát nem az eltérő áramlatok nyílt megjelenése Okozza. hanem az, hogy ezek között mindeddig nem jött létre politikai szintézis. A Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban elmaradt a fontos elvi, politikai kérdések tisztázása. II. A Központi Bizottság alapvető fontosságúnak tartja, hogy y pártban, a hazai és a nemzetközi közvéleményben helyesen értelmezzék a megújuló magyar politikát. Az MSZMP-inek erőt és biztatást ad az a körülmény, hogy erőfeszítéseink egybevágnak több kommunista párt és szocialista ország tevékenységével, továbbá az a tény, hogy a nemzetközi közvélemény tekintélyes része helyesli politikánk irányát. Ugyanez elmondható a magyar társadalomnak a demokratikus szocializmust igenlő nagy többségéről. Párttagságunk körében m i n da zon ál la 1 fel bükk annak olyan nézetek is, melyek a szocializmus elkerülhetetlen modellváltását a szocializmus feladásának tekintik. Egyes csoportosulások ellenzik a többpártrendszerű képviseleti demokráciát, a szocialista típusú vegyes tulajdonú gazdaságot, megkérdőjelezik a széles körű világgazdasági kapcsolatok, a további nyitás szükségességét. Azt a téves felfogást'hirdetik. hogy gazdaságunk problémái kizárólag a szocialista országokkal való kapcsolatok révén oldhatók meg. Nem fogadjuk el egyes külföldi politikusok és sajtóorgánumok olyan minősítését, amelyek szerint a politikai pluralizmus, a vegyes tulajdonú piacgazdaságra való átmenet a szocializmus elárulása, valamiféle „békés ellenforradalom”. Az MSZMP világosan megkülönbözteti a szocializmus értékeinek védelmét az erőszakos eszközöktől sem visszariadó hatalomféltéstől. A Központi Bizottság megerősíti a politikai egyeztető tárgyalásokon vállalt kötelezettséget, hogy a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés; erő- szakmentes úton történhet. A Központi Bizottság nem hagyhatja szó nélkül azokat a jobboldali, esetenként szélsőségesen uszító megnyilatkozásokat, melyek különösen az elmúlt hetekben a társadalom széles köreiben is visszatetszést keltettek. A leghatározottabban elítéli az ország érdekeit veszélyeztető szovjetellenes nézeteket; azt, hogy egyesek a nemzeti igazságtételt a megbékélés szellemével ellentétes célokra használták fel. Elveti azt a nemzetinek hirdetett egyoldalú érdekfel- fögást, amely országunkat szembe akarja fordítani szomszédaival. Magyarország jövőjét csakis a szomszédos országokkal és Európával, illetve az egész világgal kapcsolatot építő politikára alapozhatjuk. Akik olcsó népszerűségre törekedve más politikát ajánlanak, gyanakvást keltenek országunk iránit, és veszélybe sodorják népünket. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris a Szovjetunióban kibontakozó reformokkal, a gorbacsovi törekvésekkel, amelyek a magyar megújulás folyamatát is erősítik. Elutasítjuk azokat az igaztalan, antikommunista nézeteket, melyek az MSZMP-t a demokratikus átalakulás akadályozójaként tüntetik fel. Történelmi tény, hogy az MSZMP a hatvanas évektől haladó irányú, nemzetközileg is elismert reformlépéseket tett. Minden magyar politikai erő történelmi felelőssége, hogy segítsen elhárítani a szélsőséges törekvések oly sokszor megrázkódtatást okozó veszélyeit. Ebben az MSZMP együttműködést ajánl minden politikai pártnak és erőnek, hogy elkerülhessük az újabb nemzeti tragédiát. III. A Központi Bizottság megerősíti, hogy a szocializmus Magyarországon csak új gazdasági és politikai modell keretei között valósulhat meg. Célunk: a demokratikus szocializmus, a jog- államiság, a többpártrendszerre épülő parlamentáris demokrácia, a közösségi tulajdon meghatározó szerepén alapuló piacgazdaság. Az MSZMP elkötelezettje a marxizmus értékeinek, a baloldali, szocialista, humanista eszméknek. Nyitott a századvég globális problémáinak megoldását célzó új megközelítések iránt. Megújuló pártunk arra törekszik. hogy a kommunista és szociáldemokrata értékek új szintézisét valló, a munkásság és az egész nemzet érdekeit szolgáló erővé váljon. Eleven politikai mozgalomként. a társadalmi-gazdasági gondok megoldására összpontosító pártként kíván működni. szabad választásokon elnyerve az ehhez szükséges népi felhatalmazást. A párt nélkülözhetetlennek tartja, hogy a különböző .nézeteket valló platformokból előremutató viták eredményeként formálódjon a többség véleményét tükröző politikai cselekvés. A Központi Bizottság támogatja a nemzeti érdekeket szolgáló, a nemzetközi realitásokkal számoló külpolitikai . irányvonalat. Álláspontja szerint hazánknak a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok között a Varsói Szerződés tagjaként kell munkálkodnia a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséért, a katonai tömbök egyidejű felszámolásáért. Alapvető fontosságúnak tartja, hogy Magyarország folytassa nemzetközi kapcsolatainak sokirányú és kiegyensúlyozott építését, szorosabban kapcsolódjon a világ, különösen Európa gazdasági és szellemi fejlődéséhez. * Pártunk számít a magyar társadalom haladó erőinek támogatására. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjait. hogy cselekvőén vegyenek részt e törekvésék megvalósításában. (MTI) űz elhintett jo megtermi gyümölcsét Balog Miklós, baptista lelkész Tizenöt éve épült fel .a Baptista Egyház miskolci gyülekezetének imaháza, a Kun Béla úton. A földszinten a lelkész él népes családjával. Az emeleten a 300 főt befogadó imaterem. A falakat borító lambéria, a világos bútorok, a növények és az ablakokon bezúduló fény nagy vidámságot kölcsönöz a teremnek és úgy látszik, Balog Miklós lelkész úr családja is az élet napos oldalán él: felesége, két lánya óvónő, fiai zenét tanulnak (amúgy az egész család játszik valamilyen hangszeren). — Életigenlő a vallásunk, emberszei-ető. Olyan nagyon tiszteletben tartjuk a lelkiismereti szabadságot, hogy nem kereszteljük meg csecsemőinket, csupán bemutatjuk az imateremben, és imádkozunk érte. Ha a gyermek felnő, ő maga kéri megkeresztelését, döntését nem siettetheti senki. Víz alá merítéssel keresztelünk, vallásunk is innen kapta a nevét, a baptista keresztelést jelent, Keresztelő Szent Jánost Jón Baptistnak hívták. — Honnan ered a baptista vallás? — -Az apostoli kortól kezdve mindig is voltak olyan evnagéliumi csoportok, amelyek a baptisták által ma is vallott legfőbb bibliai igazságokat hirdették. Az- anabaptizmus térhódítása a reformációtól datálódik. És mivel az anabaptisták sorsközösséget vállaltak az elnyomott néppel, tanaik hallatlanul népszerűek voltak. Sokan úgy hitték, hogy egész Európa baptistává válik. Nos, ezért irtózatos üldöztetésnek voltak kitéve az anabaptisták, támadta őket a régi egyház, támadták a reformátorok és az államok is. Nagyon sok vértanúnk van, de a mi kezünkhöz sohasem tapadt vér. Talán a sok szenvedés nevelt bennünket ilyen emberszeretőkké. — Hány baptista él Magyarországon, mekkora a miskolci gyülekezet? — Magyarországon tízezren, Miskolcon százan. A megyében másutt is van még' gyülekezet. Nagy örömünkre szolgál, hogy fiataljaink életvitele, egyénisége magukkal ragad másokat, eljönnek köreinkbe énekelni, zenélni „idegen” lányok, fiúk, és pünkösdkor kilenc fiatalt kereszteltünk meg. Egyikük családja sem baptista, nem is hívő emberek. Egy kicsit ifjúkori önmagamat látom bennük. A szüleim, igaz, baptistákként éltek, de én nem voltam vallásos, nem is örültem neki, hogy a szüleim hívők. Egyetemre jártam, magyar—törté- lem szakos középiskolai tanár vagyok. Egy inagy szerelmi csalódás után váltam vallásossá, nagy fájdalmamban imádkozni kezdtem, a saját szavaimmal órákon át panaszkodtam Istennek. És megkönnyebbültem, megtaláltam Istent. Az a nap segített ahhoz is, hogy évek múltán lelkész lettem. Amikor kitudódott, hogy vallásos baptista vagyok, nem engedtek tanítani az 1950-es években, azt mondták, túl drága az az anyag, amit el akarok rontani. Pedig az iskolában sohasem beszéltem én a vallásomról... — Kik a miskolci baptisták, és miben nyilvánul meg ember szer etetük? — Mindenféle szakmájú ember van köztünk, a legtöbben azonban munkások. Akik kisebbségben vannak, összetartanak. Mi segítjük egymást mindenben, még anyagilag is. Aki állandó ápolásra szorul, szeretethá- zunkba költözhet Kiskőrö- rösön, vagy Hajdúböszörményben. Kis forintjainkból másoknak is juttatunk, ha megszorulnak, de sajnos, nagyon sok csalódás ér bennünket. Mégis úgy tartjuk, hogy az elhintett jó valamikor megtermi gyümölcsét. Hiszen régészeti kutatók a megmondhatói, hogy a fáraósírokban talált, több ezer éves búza is kicsírázott. Azt is tudjuk, hogy nem mindig ' onnan jön az eredmény, ahonnan várjuk. Nekünk akkor is kötelességünk a rosszat üldözni és a jóra inteni, ha nincs sikerélményünk. Mert Ézsaiás próféta írja: „Intsd meg a bűnöst az ő útján. Ha nem hallgat rád, elveszti az ő lelkét. Ha hallgat rád, megnyeri az ő lelkét. Ha nem intetted meg, és ő elvész, az ő bűne miatt hal meg, de vérét a te kezedből követelem meg.” Hát ilyenformán tartozunk mi felelősséggel más emberekért... — Szigorrí a vallásuk? — Erkölcsi megegyezés alapján tilos a dohányzás köreinkben, ugyanúgy a túlzott alkoholfogyasztás, a kábítószer-, sőt a sok gyógyszerfogyasztás is. És ellene vagyunk az erőn felüli, túlhajszolt munkának. „Semmi kárt ne tégy magadban” — olvashatjuk a Bibliában. Mértékletességre intünk. De, aki bajba jutott, azon igyekszünk segíteni. Fiataljaink a nyáron a Somogy megyei Bodrog községben tábort építenek szenvedélybeteg fiatalok számára ... — Milyen szórakozást engedélyeznek a fiataloknak, beleszól-e a vallásuk a pár- választásba? — Diszkókba nem járnak a mieink, ellenben közösen zenélnek, énekelnek, nagyon jó kis zenekarunk van. Nem tiltjuk, hogy más val- lásúakkal házasodjanak, mégis 90 százalékban baptista az ifjú pár. Ha elválnak, engedélyezzük az új házasságot, de megköveteljük, hogy a testvérünk hozzánk továbbra is hűséges maradjon. A szerelmi életnek a házasságon belül van csak helye, a terhesség elleni védekezést nem tiltjuk, de az abortuszt igen. Többnyire sikeresek a házasságok, mert arra tanítjuk a gyerekeket, hogy „el ne menjen a nap a ti haragotokkal”, tehát, ha összezördülés adódik, azt még aznap tisztázzák egymással a házastársak, és így nem változik haraggá, gyűlölködéssé a kis ffézeteltérés. Ez a szép intelem persze, nemcsak a házastársakra vonatkozik, hanem mmdany- nyiunkra: meg kell bocsátanunk szomszédnak, munkatársnak, még ha vétett is az ellenünk. Július 29-én nagy esemény lesz Budapesten: Billy Graham, a világszerte jsmert baptista evangelizátor szól az emberekhez. Százezer embert várnak a Népstadionba. A miskolciak vendégeket is visznek, hogy minél többen hallgassák híres testvérüket. Lévay Györgyi Fotó: Fojtán László „Kulcsos" vendégfogadó Szemet gyönyörködtető épületegyüttes várja a vendégeket Pécs határában, a Pest felé vezető 6-os fő közlekedési úton. A 10 millió forintos beruházásból felépített fogadóban bisztrót, éttermet kerthelyiséget és egy üzletet is kialakítottak. A nyár végére a tetőtérben szállást is kialakit az üzemeltető Csernik házaspár. (MTI-fotó). Egyezteti tanácsot alakítottak a rÉriöi A Borsod-Abaúj-Zeniplén megyében működő MSZMP- refprrrfWörölk képviselői 1989. június 24-én, szombaton; a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemén megtartott első közös (találkozójukon megalakították a Borsod- Ahaúj-Zempttén' Megyei Reformkörök Egyeztető Tanácsát. Az egyeztető tanács állást fogdáit a következő kérdésekben: 1. Fontosnak tartjuk, hogy a megyei pártbizottságnak a megyei pártérteikezlet előkészületeivel foglalkozó dokumentumait haladéktalanul hozzák nyilvánosságra. A párttagságnak- legyen módja és lehetősége megismerni a küldöttek, a vezető testületek és ezek vezetőinek a megválasztásáról kidolgozott elképzeléseket. Ezek véglegesítésénél messzemenően vegyék figyelembe az MSZMP tagjainak véleményét. 2. Javasoljuk, hogy a megyei pártértekezleten szavazati joggal .csak megválasztott küldöttek vehessenek részit. Lényegesnek ítéljük, hogy az apparátus, tagjai ne lehessenek küldöttek. Ugyanakkor azt is indítványozzuk. hogy tanácskozási joggal minden párttag részt vehessen a pártértekezlet munkájában. 3. A megyei pártbizottság vezetőinek javasolt személyek még a pártértekezlet előtt a lehető legszélesebb körben ismertessék elképzeléseiket a megye, illetve a.z MSZMP jövőjével kapcsolatban. A vezetők megválasztására pártszavazással kerüljön sor. A megye minden párttagja voksolhasson a leendő első titkár és a titkárók személyére! A választásnál használják fel a számítástechnika adta lehetőségeket. 4. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom céljaival egyetértünk. Megkezdjük a mozgalom helyi szervezését. Ezzel kapcsolatos elképzeléseinket egyeztetjük a megyében működő, s a társadalom megújulásáért munkálkodó más szfer- vezetekkel is. 5. A reformkörök hatékony működésének alapvető feltétele a nyilvánosság. Ragaszkodunk hozzá, hogy állásfoglalásaink, nyilatkozataink az ezek átadását követő három napon belül nyilvánosságra kerüljenek a pártsajtóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Reformkörök Egyeztető Tanácsának alapító tagjai a következők: MSZMP B.-A.-Z. megyei 1. számú, reformköre. a diósgyőri, a a szikszói, a lenimvárosd, a sárospataki, a sátoraljaújhelyi és mezőikövesd i MSZMP-reformkörök. II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről
