Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-03 / 129. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. június 3., szombat a Országgyűlés elfogadta költségvetés módosítását (Folytatás az 1. oldalról) Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke válaszolt azokra a vitában elhangzott képviselői felvetésekre, amelyek a kormány munkáját, a kormányzati felelősséget érintették. Bevezetőben megköszönte a megértést és támogatást, valamint a kritikai észrevételeket is, amelyeket a kormányzat munkája során meg kíván szívlelni. — Sokan azt értik félre, hogy az említett pénzintézetek időről időre áttekintik: a magyar kormány miként teljesítette a megállapodásban foglaltakat, s amennyiben elmaradást tapasztalnak, akkor ezt természetesen szóvá teszik. így történt ez a jelenlegi programmal is, amelynek keretében Magyarország a vállalt kritériumok teljesítéséről negyedévenként köteles tájékoztatni a Nemzetközi Valutaalapot. Amennyiben nem látnak garanciát a megállapodásban foglaltak teljesítésére, vagy felfüggesztik az aláírt hitelek folyósítását, vagy várnak mindaddig, amíg az érintett kormány meg nem hozza a szükséges intézkedéseket. Békési László pénzügyminiszter válaszában kitért azokra a kritikákra, amelyek a tervezést, az előrelátást, a szakmai munka megalapozatlanságát, a felelősségtudat hiányát, a kormány következetlenségeit, valamint az abból származó hibákat, a tekintélyvesztést tették szóvá. A bizalmatlanság a kormánnyal és a Pénzügyminisztériummal szemben elkerülhetetlen, de ezt vállalni kell — mondotta. Békési László ezután a vitában felszólaló 30 képviselő felvetéseire, javaslataira tért ki. Az egyik borsodi felszólaló a megyéjében felhalmozott gondok megoldásához kiemelt támogatást kért. A kormány júliusban áttekinti az észak-magyarországi térség helyezetét, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye problémáit. Ennek során gyorsan megvalósíthatók lesznek azok a konkrét felvetések is, amelyekre egyes képviselők is utáltak. Már az idén több, mint fél- milliárd forint központi támogatásban részesül Borsod megye, részben a foglalkoztatási alapból, részben a területfejlesztési alapból. Körülbelül 2400'új munkahely teremtésére kan a megye beruházási támogatást, ami persze még mindig nem jelenti a több 10 ezer, esetleg megszűnő munkahely pótlását, de a kormány mindenesetre megtette az első lépést. Szűrös Mátyás ezután szavazásra tette fel 'a bizottság által a plenáris ülés szünetében megfogalmazott módosító indítványokat, majd a már élfogadott módosításokkal együtt a teljes törvényjavaslatot. Az Ország- gyűlés 8 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi költségvetési törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslatot. II parlament a vízlépcsőről A nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztató tárgyalása előtt az elnöklő Jakab Róbertné emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban, de különösen az utóbbi hetekben állampolgárok és közösségeik az Országgyűlés elnökéhez, a bizottságokhoz és az Ország- gyűlés Hivatalához a legkülönbözőbb beadványokat küldték a bős—nagymarosi erőmű építkezése ügyében. A beadványok tartalmáról részletesen tájékoztatták az Országgyűlés Bős—Nagymaros ad hoc bizottságát. Az elnök Németh Miklós miniszterelnöknek adott szót. — Szeretnék felelős magyarázatot adni önöknek arról, hogy mi vezette a kormányt a nagymarosi munkálatok felfüggesztéséről hozott döntésében — kezdte beszámolóját. — Sokan intettek arra, hogy ez itt nehéz percéket fog nekem okozni, és még további gondokat, s ugyanezzel bocsátottak utamra, amikor Prágába és Bécsbe indultam. Előrebocsátom: Adamec miniszterelnök és Vranitzky kancellár higgadtan fogadták döntésünket, és megértéssel hallgatták meg anna"k indoklását. — Olyan döntésre van szükség — mutatott rá —, amely világossá teszi, hogy a nemzet egészét érintő ügyekben az állam törvényhozó és végrehajtó hatalma szuverén módon, valamenynyi jelentős tényező figyelembevételével mindent megtesz a lehetséges legjobb döntés érdekében. Határozathozatal következett: az Országgyűlés ellen- szavazat nélkül, 35 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Eszerint a parlament tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a bős- nagymarosi vízlépcsőrendszer Nagymarosnál folyó munkálatait május 13-án felfüggesztette, és a beruházás feltételeiről, követezményei- ről újabb ' vizsgálatot tart szükségesnek. Ezzel az Országgyűlés a vízlépcsőrendszer nagymarosi létesítményére vonatkozóan felmentést adott a kormány október 7-i határozatában előírt kötelezettség teljesítése alól. 'Az Országgyűlés felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy a vizsgálatok ideje alatt tárgyalásokat folytasson a csehszlovák szerződő féllel az államközi szerződés módosításának feltételeiről, valamint lehetséges következményeiről. A határozathozatal után Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke emelkedett szólásra: Nagy Imre és sorstársai június 16-án sorra kerülő temetésével kapcsolatosan emlékeztette a képviselőket arra, hogv több mint négy évtizeddel ezelőtt, 1947. szeptember 16-án az Ország Házában mondta el székfoglaló beszédét Nagy Imre, az Országgyűlés akkori elnöke. MHSZ-nap Szerencsen A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei és Szerencs városi vezetősége hegyaljai MHSZ-napot rendez 1989. június 4-én, Szerencsen. A délelőtt 10 órakor, a megnyitó után kezdődő légiműsorban látható egyéni műrepülés, ejtőernyős-ugrások, hőlégballon- és sárkányrepülés. A földi bemutatók 9 órakor kezdődnek. Autós és motoros ügyességi versenyek, MHSZ modellező- és tűzoltóbemutatók, sport- versenyek, kul túrprogramok várják az érdeklődőket. A vidékről érkező vendégeket a szerencsi vasútállomástól a helyszínig és vissza különbuszok szállítják majd. Engedtessék meg, hogy valamennyi képviselőtársam nevében kinyilvánítsam: az Országgyűlés üdvözli és támogatja a miniszterelnök indítványát, hogy a koncepciós pereket, a törvénytelenségeket az áldozatok ártatlanságát kimondó törvény megalkotásával zárjuk le. és ezzel álljuk el annak útját, hogy valaha is visszatérhessenek az emberek testét-lelkét megnyomorító idők. Az Országgyűlés helyesli és támogatja azt a törekvést, hogy június 16-a, a temetés napja legyen a kegyelet, a politikai és erkölcsi igazságtétel, a nemzeti megbékélés jelképe — mondotta végezetül Szűrös Mátyás, azt kérve: az Országgyűlés egyetértőleg vegye tudomásul, hogy elnöke néhány képviselő részvételével helyezzen el koszorút Nagy Imre sírján. A beszédben foglaltakat az Országgyűlés közfelkiáltással elfogadta. Ezt követően Sági Gábor- né. a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat csoportvezetője kért szót. Javasolta: az illetékes bizottság vizsgálja felül az Országgyűlés idei programját. Megítélése szerint ugyanis az túlzsúfolt, s emiatt nem tudnak a képviselők alapo&'an felkészülni az ülésszakokra. E véleményt nyugtázva Szűrös Mátyás berekesztette az Országgyűlés négynapos ülésszakát. * Uj törvények, új újságok Parlamenti jegyzetek Az Észak-Magyarország — jellegénél fogva is — elsősorban a megyei képviselők véleményére, felszólalásaira koncentrál, no és persze, a vezető politikusok megnyilatkozásait kíséri figyelemmel. Hogy most mégis kivételt teszünk, annak az az oka, hogy Németh Miklós nagy hatású expozéja után mindenkit foglalkoztató kérdéseket fogalmazott meg egy budapesti képviselő, Szirtesné dr. Tomsits Erika. A kormányfő beszélt az ország gazdasága és a nemzetközi pénzvilág — elsősorban a Valutaalap és a Világbank — kapcsolatáról. Sokan úgy gondolják, hogy a kormány régóta úgy táncol, ahogy ezek az urak fütyülnek. A kormányfő ezt nem tagadta, mondván, a mi céljaink és a Világbank követelése egybevág. Ez pedig nem más, mint a gazdaság racionális átszervezése. Ezek után viszont jogos a pesti képviselőasszony kérdése: hol van, mire fordítják azt az 500 milliárd forintot, amelyet nem tartalmaz a költségvetés? Racionálisan, arra használják, amire a Világbank is helyesli? A közelmúltban olvashattuk azt a máris szállóigévé váló mondatot, amelyet az író, Esterházy Péter így fogalmazott: „Földet vissza nem veszek!” Az egyik legtekintélyesebb egykori arisztokratacsalód sarja akkor már tudta, amire a parlament csütörtökön mondott áment; módosított jogszabályokat alkot a mezőgazdaság megújulásáról. Hogy aztán lesz-e jelentős rep- rivatizálás a mezőgazdaságban, vissza- szerzi, visszakapja-e idővel földjét, aki igényt tart ró, s a fő kérdés, ha lehet is, akarják-e majd, ezt nem lehet tudni. A T. Ház módosította a Büntető Törvénykönyvet is. A sok fontos gazdasági kérdés mellett erre nem sok figyelem jutott, pedig nagyon lényeges dolgot mond ki: eltörlik a halálbüntetést az állam ellen elkövetett bűncselekmények esetében. Bizonyára sokan most hallottak először arról, hogy 1849 — tehát 140 év — óta tizennégy magyar miniszterelnök pusztult el nem „természetes” halálok következtében. Ha sokan nem is értenek egyet a halál- büntetés teljes eltörlésével, remélem, ezt a döntést mindenki őszintén helyesli. Csütörtökön megjelent a Kis Űjság, a Kisgazdapárt hajdanvolt népszerű napilapjának első száma. Úgy tudom, 1956- ban is kísérletet tettek a felélesztésére, de akkor egy-kél szám (nem tudom menynyi) után ismét megszűnt a lap. Most az új pártok közül elsőként a kisgazdák adták ki lapjukat, a Parlamentben több képviselő is kíváncsian forgatta a bemutatkozó számot. Elsőként, írtam az előbb, bár tudom, hogy május 1-jére megjelent a Szocdem Népszava egy száma is, bár ez csak alkalmi kiadvány volt. Dr. Fodor László, sátoraljaújhelyi képviselő, a Népszava fő- szerkesztője elmondta, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben, a lap nem kerül a szocdemek kezébe, ők ha lapot akarnak maguknak, más címet kell, hogy kitaláljanak. A Népszava a szakszervezetek lapja marad. A T. Ház nagy csendben — egyetlen hozzászóló sem akadt a témához — megszavazott egy törvényt, a népszavazásról. Tudjuk már, milyen ügyekben és mikor bízatik ránk, a népre, hogy döntsünk államügyekben. Ahogy olvasom, az államközi szerződésekben foglalt kérdések — tehát például a KGST, vagy a Varsói Szerződés témaköre — nem tartoznak ide. Nem is tudom, jó az nekem, hogy ezekhez semmi közöm? És amiről szavazhatok ezután, azt tényleg én — mi — döntjük el? (szatmári) Pedagógusnapi kitüntetések (Folytatás az 1. oldalról) évtizedek óta nem volt olyan kemény, embert, hitet próbáló időszaka az oktatásügynek, mint az elmúlt tanév. Kiemelkedő" munkájukért pedagógusnap alkalmából a művelődési miniszter megyénkből 932 oktatási dolgozót részesített kitüntetésben. A Kiváló Pedagógus címet nyert tizenkét borsodi nevelőt a Parlamentben köszöntötték. Az idén Apáczai Csere-díjat kapott Bállá Árpád a Kazincbarcikai Városi Tanács művelődé»; i, egészség- ügyi, ifjúsági, és sportosztályának vezetője. A Kiváló Munkáért kitüntetést 342 fő kapta meg, 439-en részesüllek miniszteri dicséretben, 12-en a Szocialista Kultúráért Érdemérmet kapták meg, a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet 136 pedagógus vette át. A megyei tanács dísztermében rendezett ünnepségen adták át az Erdélyi János-díjat is Térjék Ist- vánnénak a Kazincbarcikai Május 1. Üti Általános Iskola tanárának. Nemcsak a kitüntetett, de valamennyi dolgát becsülettel végző pedagógus munkájára vonatkozhat a már idézett 1797-es útmutató gondolat: „ .. .olly méltóságos és főben-járó hivatal, hogy annak hűséges folytatásáért az istentől is, az embertől is méltó jutalmat várhatnak.” <fg> Szocialista Kultúráért Érdeméremben részesült Csorba Piroska, a Múcsony-Alberttelep Körzeti Általános Iskola pedagógiai tanácsadója. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA középfokú munkaügyi szaktanfolyamra felvételt hirdet A tanfolyam időtartama: 1 év Jelentkezési határidő: 1989. június 30. Jelentkezési lapok az IRODÁBAN Miskolc, Szemere B. u. 17. I. emeleten kaphatók. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA felsőfokú munkaügyi szaktanfolyamra felvételt hirdet A tanfolyam időtartama: 2 év Jelentkezési határidő: 1989. június 30. r Jelentkezési lapok az IRODÁBAN Miskolc, Szemere B. u. 17. I. emeleten kaphatók.
