Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-15 / 139. szám

1989. június 15., csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

A megyei tanács állásfoglalása

Az állásfoglalás I. fejezete részletesen elemzi azokat az okokat, melyek a jelen gazdasági-társadalmi helyzet kialakulásához vezettek. A kivezető utat a következőkben látja megtalálni:

II.

A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ LEGFONTOSABB CÉLKITŰZÉSEI

1. A megye termelő gazdasága makró-és mikroszerkezetének átalakítása, a szolgáltató ágazatok szerepének dinamikus növelése, a termelő szektor új ágazati-területi-szervezeti struktúrához vezető fejlődési feltételeinek megteremtése. Az egyes térségek természeti, gazdasági és munkaerő-adottságainak körültekintő hasznosítása, a régió komparatív előnyeinek kihasználása. (Sokrétű idegenforgalmi adottságok, gazdag erdő- állomány, ásványvagyon, magasan kvalifikált műszaki szakemberháttér stb.)

A gazdaság kívánatos irányú átalakításában meghatározó szerepe van a már elhatározott fejlesztési és visszafejlesztési programoknak, a piaci viszonyok kiteljesedésétől várható teljesítménykényszernek és gazdasági érdekeltségnek, a társasági, valamint az átalakulási törvény adta új lehetőségeknek, a tulajdonviszonyok reformjának, a gazdasági önszerveződéseknek, az emberi tényezők és a szellemi teljesítmények felértékelődésének, de egyes területeken nélkülözhetetlen a kormányzat közreműködése, az eddiginél fokozottabb szerepvállalása.

— Az ipar területén elsősorban korszerű kis- és középüzemek létesítésére, állami ösztönzésre van szükség, építve a meglévő adottságok és az érdekeltségi viszonyok jobb kihasználására, a magán- és a külföldi működő töke fokozottabb bevonására. Célszerű, hogy növekedjen a termékek feldolgozottsági szintje, korszerűsége, export- képessége, szellemi munkaigényesség-tar- talma, ugyanakkor lehetőség szerint mérséklődjenek a gazdasági fejlettség megyén belüli területi aránytalanságai és fokozott mértékben érvényesüljenek a környezetvédelmi szempontok.

— Az építőipar tevékenységi és szervezeti struktúrájában a megváltozott igényekhez rugalmasabban alkalmazkodjon.

— A mezőgazdaságban viszonylag radikális átrendeződésre van szükség a helyi adottságoknak megfelelő, erőteljes érdekeltséget teremtő új szervezeti formák és a célszerű termelési profilok, nagyobb jövedelmet biztosító közvetlen értékesítő hálózatok és élelmiszerfeldolgozó kapacitások kialakításával.

Az állami segítség és közreműködés — különösen a gazdaságilag elmaradott térségekben — elengedhetetlen az eladósodott mezőgazdasági üzemek gazdasági stabilizálásához, az új szervezeti formákra való áttéréshez és a vállalkozások ösztönzéséhez, a megfelelő érdekeltséget és bizalmat teremtő viszonylag stabil közgazdasági környezet kialakításához, a dinamizálás alap- feltételét jelentő vezetői és szakemberállomány letelepítéséhez és megtartásához.

2. A TERMELŐI ÉS LAKOSSÁGI INFRASTRUKTUR A Ágazatilag, területileg differenciált és kiemelt fejlesztése

A következő időszakban — a feszültségek és elmaradottságok fokozatos felszámolása mellett — a termelő gazdaság és az infrastruktúrafejlesztés arányosabb területi összhangjára van szükség.

Kapjon nagyobb szerepet a gazdaság, az idegenforgalom és a foglalkoztatás érdekeit szolgáló infrastrukturális ágazatok fejlesztése. Élvezzen prioritást a hírközlési és az úthálózat fejlesztése, a megyét az ország más térségeivel összekötő közlekedési kapcsolatok javítása (M.'f-as út, Cigánd— Dombrád közötti Tisza-híd stb.), a víz- szennyvíz és gázvezetékhálózat bővítése, korszerűsítése. Ezzel együtt az iparvárosokban meg kell teremteni és erőteljesen szélesíteni szükséges a tudományos kutatások, a gazdasági megújulás és az innovációs kultúra intézményrendszeréi.

Fel kell számolni a lakásépítési program háttérbe szorítását. A növekvő lakáshiány, a lakáshoz jutás egyre súlyosabb terhei a kvalifikált fiatal szakemberek elvándorlását okozzák és az érintett családok jövőjét ássák alá.

3. A TÁRSADALMI ÉS A TUDATI SZFÉRA gyökeres Átalakítása

Különösen fontos

—• a piaci viszonyok, a vállalkozási elvek propagálása 'és elfogadtatása, a siker és kudarc, az érvényesülés és lemaradás konfliktusainak, a versenyhelyzet erősödésével együttjáró egyéni kockázatok vállalása,

— a nyíltabban, tisztábban érvényesülő emberi érdekek és értékek, valamint a gazdasági fejlődés követelményrendszerének összehangolása.

A társadalom értékrendje olyan irányban változzon, hogy a kiemelkedőbb tudás, az értékesebb teljesítmény kapjon arányosan nagyobb anyagi és erkölcsi elismerést. Így válhatnak az egyének igazán érdekeltté önmaguk képzésében, a jobb teljesítmények kifejtésében, a társadalom, á gazdaság fejlesztésében.

A megyében konkrét humánstratégia kidolgozására és megvalósítására van szükség, amely ösztönzi a szellemi kapacitások

hasznosítását és fejlesztését; az alkotó, innovatív, vállalkozó, menedzser típusú személyek aktivizálódását, térnyerését. Javítani szükséges a megyében élő emberek (különösen a fiatalabb korosztályokba tartozók) általános és szakmai műveltségét, fel- készültségét, mobilitási készségét, idegenn.yelv-ismeretét. Nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság egészségi állapotában bekövetkezett romlás megállítására, az életminőség javítására.

4. A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSSAL EGYÜTTJÁRÓ MUNKANÉLKÜLISÉG MINÉL KISEBB NAGYSÁGRENDŰ LEGYEN ÉS NE VÁLJON TARTÓSSÁ.

A gazdasági szabályozók és a központi támogatási rendszer — a megye adottságaira alapozva — tegye lehetővé progresszív tevékenységek, fejlettebb technológiák, korszerű munkahelyek néhány éven belüli több ezres nagyságrendben történő létrehozását, a hazai és külföldi tőkebefektetések, illetve vállalkozások felgyorsulását.

5. A NEHÉZ EGZISZTENCIÁLIS ÉS ANYAGI HELYZETBE KERÜLŐ SZEMÉLYEK, csoportok (munkanélküliek, sok- gyermekes családok, cigányság egy része, csökkent munkaképességűek, alacsony nyugdíjból tengődő időskorúak stb.) elfogadható szinten történő megélhetésének biztosítása.

A központi, megyei, helyi szociálpolitikai rendszerek működése legyen összehangolt, családcentrikus, mérsékelje a hátrányos helyzetek újratermelődésének lehetőségét.

fi. A RÉGIÓ ORSZÁGON BELÜLI TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE NE ROMOLJON TOVÁBB.

— A szociális feszültségek növekedése ne lépje túl az elviselhetőség határát,

— Csökkenjen a megye jelentős mértékű vándorlási vesztesége és a nagy távolságokra történő, fárasztó napi ingázás, fokozatosan javuljon a népesség életkor és minőségi jellemzők szerinti összetétele, amely a gazdasági szerkezetátalakulással és az infrastruktúra elmaradásainak csökkentésével együtt jó eséllyel előkészítheti a megye társadalmi-gazdasági fejlődésének megalapozását, majd fokozatos felgyorsítását.

III.

A LEGFONTOSABB MEGYEI (HELYI) FELADATOK, ILLETVE A VÉGREHAJTÁSUKAT ELŐSEGÍTŐ JELENTŐSEBB ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK

1. A kohászati és a gépipari ágazatban rövid időn belül konkretizálni szükséges az Özdon és Miskolcon visszafejlesztendő tevékenységeket, azok munkaerő-vonzatúnak nagyságát és szakmai összetételét. Az Ipari Minisztérium javaslatait, információit is igényelve a Borsodi Vaskohászati Tröszt és az érintett vállalatok dolgozzák ki a felszabaduló létszám egy részének további foglalkoztatására irányuló diverzifikációs fejlesztési programjukat, valamint szervezetátalakítási elképzeléseiket. A megfelelő időbeni ütemezés ismeretében részben vállalati keretek között, részben tanácsi közreműködéssel biztosítani kell az átmenetileg munka nélkül maradó dolgozók átképzésének és elhelyezésének feltételeit.

2. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a foglalkoztatási gondokat enyhítő, de egyúttal a gazdasági szerkezetet is javító minél több új vállalkozás, üzem, munkahely létesüljön amiogye. éíin-, tett térségeiben. Énhez erőteljes propagandára, szervező munkára, vállalkozás- ösztönző tevékenységre van szükség. Konkrétan fel kell tárni és széles körben nyilvánosságra hozni a vállalkozásokat segítő helyi erőforrásokat (kihasználatlan épületek, telephelyek, termelő infrastruktúra, pénzügyi kedvezmények és egyéb támogatási tehetőségek). Regionális szinten is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kis- és magánvállalkozások ösztönzésére.

A munkahelyteremtést támogató pénzügyi alapok felhasználásánál a foglalkoztatási és területfejlesztési megfontolások mellett az eddiginél jobban érvényesüljenek a gazdaságkorszerűsítési és gazdaságossági szempontok.

A szervezeti-személyi feltételek javításával is biztosítani szükséges, hogy a pályázatok elbírálása szakszerűbb legyen, időigénye rövidüljön.

3. Alapvetően megyei szervezéssel és kezdeményezéssel, de központi közreműködést és támogatást is ligényelve gyorsítani kell a Regionális Fejlesztési Bank létrehozását. Miskolcon.

4. Az A.BMiH-val együttműködve, világbanki hitellel, központi és megyei költségmegosztással mielőbb ki kell alakítani a megyében a Regionális Átképzési Központot. Javítani szükséges a munkaügyi szolgáltató irodáik szervezeti és személyi feltételeit.

5. Elsősorban egyetemi bázisra alapozva az új követeliményekinek megfelelő menedzserképzés rendszerének kialakítására és vállalkozó típusú gazdasági vezetők, szakemberek rendszeres továbbképzésére van szükség.

6. Növelni kell Miskolc város szellemi kisugárzó erejét, biztosítani szellemi életének sokoldalúságát, az értelmiség összefogását. Fokozatosan ugyanez a szellemiség alakuljon ki a többi városban :is.

Folyamatosan figyelemmel .kell kísérni a magasan képzett, tehetséges, fiatal, alkotó szakemberek helyzetét, szélesíteni érvényesülési lehetőségüket és minden eszközzel segíteni helyhez kötődésüket.

7. A .megyei .szintű szociálpolitika homlokterében a .munkanélküliek .megélhetésének biztosítása, a hátrányos helyzetű családokban nevelkedő gyermekek segítése, a deviáns személyekkel való foglalkozás, valamint az időskorúak ellátásának javítása álljon. A icigánylakosság támogatása .legyen differenciáltabb.

A .problematikus személyekkel, családokkal való foglalkozás váljon társadalmi üggyé. A tanácsok, .a szakintézmények, a bűnüldöző szervek, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, .a * politikai szervezeték, az egyházak, a szakszervezeték' a cigánytaná- csoik, az egyéb társadalmi szerveződések és gazdálkodó egysógök összehangolt munkájában a tanácsi .szervék vállaljanak markáns koordinálós szerepet.

8. A megyén belüli területi aránytalanságok csökkenését csak fokozatosan lehet biztosítani.

A gazdaságilag elmaradott térségeikben a komplex felzárkóztatási programnak megfelelően kiemelt feladat a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása, a termelő infrastruktúra (elsősorban .az út- és telefonhálózat) kiépítése, valamint a gazdaságos munkahelyteremtő akcióik támogatása. A programot — a területi sajátosságok figyelembevételével — az ózdi városkörnyék településeire is indokolt kiterjeszteni.

Enyhíteni szükséges .Miskolc szociális jellegű lakásproblémáit, folytatni a kritikus műszaki állapotban levő helyi közlekedési járműpark rekonstrukcióját és a leromlott állagú belváros tömbrehaibilitációját.

Speciális idegenforgalmi adottságai miatt indokolt Tokaj-ÍHegyalja — központi, megyei, vállalkozói és külföldi működő tőkét is hasznosító — megkülönböztetett fejlesztése.

9. Támogatni és erősíteni szükséges azon társadalmi, gazdasági és piaci mechanizmusok, automatizmusok kibontakozását, amelyek elsősorban az alulról jövő kezdeményezésekből, a helyi társadalmak demokratikusabb önszerveződéséből, a tulajdonre- formból, a gazdasági kockázatot is nagyobb mértékben viselő vállalkozások formagazdagságából, a .kereslet-kínálati viszonyok szabadabb érvényesüléséből, a gazdálkodó szervek, intézményük és testületek fokozódó önállóságából táplálkoznak.

E folyamatok kifejlődésével növekszik a társadalmi és egyéni konfliktusok veszélye, ezért a folyamat segítése mellett a feszültségek megfelelő kezelésére, levezetésére is fel kell készülni.

10. Fejleszteni .szükséges a tanácsi intézményrendszert és az apparátus munkastílusát, folytatni a szervezeti korszerűsítést. A szervezeti átalakítás során az elosztó funkció háttérbe szorulásával párhuzamosan a „térségi kormányzati”, érdékképvi- seleti, vállalkozásösztönzést, válságmenedzselési, társadalomszervezési feladatok előtérbe kerülését szükséges figyelembe venni, s egy .kisebb létszámú, de anyagilag jobban megbecsült, képzettebb és dinamikusabb személyekből álló apparátust kell kialakítani.

IV.

****** «k» »* j»» ►

Az eddig hozott központi intézkedések következetes végrehajtása mellett, a megyei tanács igényli a kormány, illetve a kormányzati szervek további segítségét, támogatását.

1. Kéri, hogy a megye hosszú távú regionális fejlesztési koncepcióját vitassák meg és megvalósítását segítsék elő.

2. A szerkezetátalakítás végrehajtásához, a gazdaságilag elmaradott térségek foglalkoztató és eltartó képességének erősítéséhez 1990—1992. között mintegy 1.2—13 ezer, 1993—95. között további 8—9 ezer új, korszerű munkahely létrehozása szükséges. A Területfejlesztési és -szervezési, valamint a Foglalkoztatási Alapból pályázati úton elnyerhető összeg megyei keretét 1990-től évente 1,0—.1,5 .milliárd Ft összegben kéri a tanács megállapítani.

3. A problematikus térségeikben a magas hitelkamatok és az infrastruktúra fejletlensége erőteljesen korlátozzák a megyei és megyén kívüli gazdálkodó -szervek .munkahelyteremtő szándékát, vállalkozókészségét, a külföldi működő tőke bevonását, s a megszigorított pályázati feltételek mellett kevés a támogatási alapok elnyerésére benyújtott esélyes pályázat.

Az e körzetekben biztosított vállalkozási nyereségadó-kedvezmény 1989. évben alkalmazott mértéke nem elégséges. A tömeges és tartós munkanélküliség megelőzése, illetve elkerülése céljából ösztönzőbb normatív támogatási, hitel- és adókedvezményekre van szükség.

Ezzel összefüggésben 1990 elejétől kerüljön a térségben bevezetésre olyan komplex területi pénzügyi preferenciarendszer, amely az infrastruktúrával gyengén ellátott területeken is gazdaságos munkahely- teremtésre, vállalkozásokra, a külföldi működő tőke befektetésére, valamint a kisvállalkozások gyorsabb ütemű elterjedésére, s mindezek által a szerkezetváltással összefüggő foglalkoztatási gondok enyhítésére ösztönöz.

Ennek keretében

— a megyében befektetett külföldi tőke az általánosnál magasabb nyereségadó- és egyéb kedvezményekben részesüljön,

— a Foglalkoztatási Alapból vagy,lés a Területfejlesztési és -szervezési Alapból biztosítható támogatási hányad maximális mértéke 60%-ra emelkedjen és az állami alapjuttatási forma rugalmasan kombinálható legyein a vissza nem térítendő támogatással,

— a Világbank által biztosítható fejlesztési hitel futamideje legalább 10—15 év legyen és a térségben vállalkozók a Foglalkoztatási Alapból vagy más pénzügyi forrásból részesüljenek normatív vagy egyedileg differenciált, de jól érzékelhető kamatkedvezményben. A kamatkedvezményt a magyar keresHoedelmi bankok által folyósított hitelekre is ki kell terjeszteni.

— A térségben megvalósított fejlesztések után biztosított vállalkozási nyereségadókedvezmény mértékét jelentősen meg kell emelni és .legalább 5 évig biztosítani.

— A kis- és magánvállalkozásokat ösztönző kölcsönök mértékét, kamat- és adó- kedvezményeit — területi preferenciaként — növelni szükséges.

— A Foglalkoztatási Alap a jövőben is biztosítson a megyének megfelelő fedezetet a bővülő foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer növekvő .mértékű igénybevételének (pl. közhasznú munka, munkanélküli segély, átképzési támogatás) finanszírozásához. A Foglalkoztatási Alap nagyobb részét évente decentralizálják a megyéhez és a központi szervek tegyék lehetővé az alappal való szabadabb, rugalmasabb gazdálkodást.

— A külföldi működő tőke eredményesebb bevonása céljából a megyei tanács rendelkezzen az egész megyére kiterjedő külön támogatási alappal.

— A korábbi kormányzati döntéseknek megfelelően, a különböző ágazati minisztériumok biztosítsanak konkrét támogatást a gazdaságilag elmaradott térségek fokozatos felzárkóztatásához.

— A közgazdasági szabályozók váljanak stabilabbá, mert a viszonylagos kiszámíthatóságukba, .illetve „állandóságukba” vetett hit ma már nélkülözhetetlen feltételét jelenti az ésszerű gazdasági kockázatvállalásnak.

4. A dubicsányi bánya megnyitásával kapcsolatban szülessen mielőbbi döntés.

5. Kerüljön sor a megye kedvezőtlen adottságú, nagymértékben eladósodott mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek feltételekhez kötött, differenciált módon történő pénzügyi tehermentesítésére, fizetőképességük helyreállítására.

6. A piacorientált, struktúrájában és rea- gálóképessógében sokkal rugalmasabb gazdaság megteremtésének elengedhetetlen feltétele a .megfelelő színvonalú tárgyi, humán és információs infrastruktúra létrehozása. Ezért sorsdöntő kérdésnek tartja a megyei tanács az eddig háttérbe szorított infrastrukturális rendszerék kiépítésében a kormány szerepvállalásának növelését, az erre vonatkozó éves és középtávú fejlesztési programok kidolgozását.

A megyei tanács álláspontja szerint, döntően központi állami eszközeik juttatásával biztosítható

— a termelő infrastruktúra kiemelt területeinek, ezen belül a közlekedés és a hírközlés (M3-as autópálya, kelet—nyugati összekötő utak, a Bodrogköz zártságát feloldó Tisza-híd, a települések bekapcsolása a távközlési hálózatba stb.),

— a lakossági infrastruktúra alrendszereinek (ivóvízellátás, oktatás-kultúra, egészségügy-szociális ellátás, lakásépítés) gyorsított .ütemű fejlesztése,

— a szellemi-üzleti infrastruktúra (menedzserképző intézet, információs hálózatok, kutatóbázisok stb.) létrehozása.

V.

A megyei tanács

— felkéri a kormányt, hogy kötelezze az érintett minisztériumokat és országos hatáskörű szerveket a regionális fejlesztési koncepcióban szereplő súlyponti feladatok végrehajtásában való érdemi együttműködésre, a feszültségék oldásához szükséges intézkedések megtételére, az infrastrukturális elmaradottság és a területi aránytalanságok fokozatos csökkentésének elősegítésére, a részletes feladatokat tartalmazó .konkrét rövid és középtávú program megyével való közös kimunkálására és megvalósítására.

— Felhatalmazza végrehajtó bizottságát a tervezőmunka folytatására és ellenőrzésére, valamint a témát megtárgyaló minisztertanácsi határozatból adódó feladatok végrehajtásának irányítására,

— megköszöni a különböző állami, politikai, társadalmi, gazdasági szervek, a tudományos műhelyek eddigi segítségét,

— felkéri a politikai, társadalmi és tömegszervezeteket, tudományos intézeteket, érdekképviseleti szerveket, valamint a megye lakosságát, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék elő az elfogadott koncepcióra alapozott, alágazati és térségi részletekbe menő megyei és helyi programok elkészítését, a fejlesztési koncepcióban foglaltak folyamatos megvalósítását.

Miskolc, 1989. június 14.

II megye bosszú távú regionális koncepciójáról