Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-13 / 137. szám

1989. június 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ne csak szavakkal... A Münnich Ferenc Társaság Borsod Megyei Intézőbi zottsága .1989. június 5-én íeljadaitmogjh>atározó értekezletet tartott, melyen a miiiSkolci vezetőség képviselőin kívül részt vett Berényi Ferenc, az országos intézőbizottság ügyvezető titkára is. Az értekezlet résztvevői megállapították: — A megyénkben és Miskolcon is élénk érdeklődés kí­séri az országban folyó pol ifi faii-gazdiasági és társadalmi változásokat; a politikai változásra való törekvés során megyénk gazdasága háttérbe szorul, nem kap elég hang­súlyt; az elszegényedési tendencia egyre nagyobb rétege két sújt; a munkanélküliség Özd és Miskolc térségében kezelhetetlenné válik, a pályakezdők gondjai tovább nö vekednek. Nem tudunk egyetérteni azzal a gyakorlattal, hogy egyes szervezetek megyénk városaiban 112—17 fős tagsággal ren­delkezve a közvélemény többségének nevében nyilatkoznak azok megkérdezése nélkül. Javasoljuk a megyei, állami és társadalmi szervezetek vezetőinek, hogy sürgősen keressék az ipariban, a mező- gazdaságban foglalkoztatott dolgozókkal a kapcsolatot, vizsgálják meg főleg a kohászok, bányászok, vasasok, vasutasok, a műszaki és humán értelmiség bérhelyzetét, munkakörülményeiket, adjanak választ, milyen lehetőségek, tervek vannak a jobbításra. Az állami szervek számára a mezőgazdaságban a ter­mékek árképzése, az értékesítésben 'közbeiktatott keres­kedelmi hálózat felülvizsgálata halaszthatatlan feladat. Minden területen meg kell szüntetni a túlzott, elvtelen premizálási gyakorlatot a vezetők esetében. Megyénk nyugdíjasainak megélhetése az országban a legrosszabb,’ ezért kormányzati intézkedésre van szükség. Ezért kérjük a megye országgyűlési képviselőit, hogy e té­mát vizsgálják meg és éljenék kezdeményező javaslattal a helyzet javítása érdekében. A tanácskozás résztvevői a fenti gondokból következtet­ve megállapították, hogy megyénk politikai helyzete is nyugtalanító. Ezért szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy minden tisztességes állampolgár elemi érdeke, hogy nyu­galom legyen a megyénkben, az országtaan. A kibontako­zás, a demokratikus szocializmus csak az összefogás alap­ján valósítható meg. Bízunk áblban, hogy június 16-a a nemzeti megbékélés és kiegyezés napja lesz, de ebihez minden magyar állampolgárnak hozzá kell járulnia egyéni magatartásával, nemcsak szavaikkal, hanem tettekkel is. A Münnich Ferenc Társaság Hűvös nyár a kempingben >• _ m ■ N‘ 1 : .■ ,V S “ v • .. s;. Június 24—25 és 27-én tartják Miskolcon a Kossuth utca 17. sz. alatt a Chris­tian Darnel nevével fémjel­zett, elméleti és gyakorlati módszerekre épülő kommu­nikációs tréninget. Jelentke­zéseket .június 20-ig fogad­nak el 17—19 óra között a Református Egyházkerület székházában. Megyei gyűlést tartanak a szociáldemokraták Megyei gyűlésre készülő­dik a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt borsodi tagsága. A nyilvános fó­rummal egybekötött politi­kai rendezvényt június 17- én. szombaton tartják meg Miskolcon, déli élőit 10 órai kezdettel, a Rónai Sándor Művelődési Központ szín­háztermében. A gyűlésen vitára bocsátják az MSZDP helyi programtervezetét és megválasztják ideiglenes megyei végrehajtó bizottsá­gukat. Minderről Végh László, a párt miskolci ide­iglenes bizottságának elnöke tájékoztatta lapunkat. El­mondotta, hogy hat tagot számlálva, 1989. január 20- án alakultak meg. Rövide­sen létrehozták a 15 fős ideiglenes bizottságot, amely a napi tennivalók ellátásain dolgozik, népszerűsíti a párt elképzeléseit, s a taglétszám további bővítéséért munkál­kodik. Március 13-án a miskolci Stadion étteremben bemutatkozó, és tagtoborzó gyűlést tartottak. Március 15-én az alternatív felvonu­láson vettek részt. Május elsején, a Csanyikban a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa felhívásának eleget téve megkoszorúzták a Munkásmozgalom Mártír­jainak emlékművét. Miilyen erőkre támaszkod­hat a párt Borsodban? A ta­gok létszámát jelenleg 1200— 1300 főre becsülik. A szer­vezet tagjainak sorába az ipari és a mezőgazdasági munkásokat, a szellemi fog­lalkozásúakat. az értelmisé­gieket igyekszik tömöríteni. Valódi néppárt létrehozá­sát tervezik. Elképzeléseik­ről, programjukról Liszkai Károly, a miskolci ideigle­nes bizottság titkára el­mondotta: a pánt ar.na tö­rekszik, hogy .Magyarorszá­gon jóléti társadalom, plu­ralista demokrácia jöjjön létre. A teljes nemzeti füg­getlenség megvalósítását tervezik, s azt kívánják, hogy hazánk mielőbb illesz­kedjen be az egységesülő európai államok sorába. A gazdaságban a vegyes tulajdonformában működő modell -létrehozását tekintik céljuknak. A tulajdonfor­rnák megválasztásában — tartják — a teljesítőképes­ség legyen a döntő, ugyan­akkor a társadalom érdekei fölé nem nőhet a gazdaság. Az elosztásnál már érvé­nyesülnie kell .a társadalmi igazságosság szempontjai­nak. Ennék fő eszköze le­het az adórendszeren ke­resztül megvalósuló társa­dalmi újraelosztási mecha­nizmus, amely a szociálpoli­tika eszközeivel ellensúlyoz­za a tulajdonviszonyokból, másrészt a gazdasági telje­sítményekből fakadó jöve­delemkülönbségeket. A szociáldemokraták mis­kolci szervezetében támo­gatják a nemzeti közmeg­egyezésre irányuló törekvé­seket. A választások után az MSZMP reformköreivel tart­ják elképzelhetőnek a koa­líciót. Együttműködnek a Fidesszel, " az SZDSZ-szel, a Magyar Demokrata Fó­rum balszárnyival, illetve centrumával. Ügy gondol­ják, hogy a pártoknak ki kell vonulniuk a munkahe­lyekről, mert elképzelhetet­lennek tartják, hogy az üzemek, .intézmények hét­nyolc párt, vagy tömörülés vitafórumai legyenek. (udvardy) Miért szükséges? A rostos élelmiszerek fogyasztása Ha rostos élelmiszerekről, más szóval ballasztanyagok­ról van szó, sokan úgy vélik, hogy valami lényegtelen dologról beszélünk, pedig egészségünk megvédésének életfontosságú kérdése ezek rendszeres fogyasztása. A ballasztanyagok növényi élelmiszerek alkatrészei, melyeket a gyomor és a béltraktus emésztőnedvei nem bon­tanak el teljesen, s ezért a szervezetet csökkentett mér­tékben terhelik kalóriával. Hogy a ballasztanyagok sze­repét megismerhessük, kövessük őket gondolatban a szer­vezetben átvezető útjukon. Vizsgálódásunk kiindu­lópontja a száj. A rostos élelmiszerek hosszabb rá­gásra kényszerítenek ben­nünket. Eközben több nyá­lat termelünk, ami az étel­pép feldolgozását segíti elő. Ezenkívül a fokozott rágás haszna az is, hogy fogaink tovább máradnak egészsé­gesek. A szájból a ballasztanya- gok a tápcsatornán át a gyomorba kerülnek. Legelő­nyösebb szerepük itt, hogy a fölös gyomorsavat lekötik, s ily módon megelőzhető a fekélyképződés, és a gyo- mor-myálkahártya gyulla­A K. H. É. Értesítő 2. száma közli a lakásépítési terv teljesítésében kiemel­kedő munkát végző, 51 ki­tüntetett névsorát. Nem az USA vagy NSZK vagy a svéd vagy norvég lakásépí­tési tervről van szó (ott ugyanis nem terv hanem szükséglet szerint épülnek a lakások) hanem a ma­gyar lakásépítésről (amiről valahol azt is olvastam, hogy az egészen beilül a legrosszabb, ami nem kis teljesítmény!). Elgondolni is nehéz mi lett volna ha ez az 51 ember sem dolgo­zik kitüntetésre méltó eredményekkel! Nem irigylem viszont azokat, akiknek ki kellett válasz­tani a legjobbakat. Figyel­ni mindenkit egy éven ke­resztül, rangsorolni, vállal­ni egy esetleges tévedés le­hetőségét! Még munkaver- seny-adminisztráló korom­ból emlékszem mekkora a felelősség. Volt például egy. brigád, amelyik felajánlot­ta, hogy a védőitalt min­dig tiszta kannából fogják ezentúl szétönteni! Mivel nem vagyok egy biológus típus, hozzá kellett olvas­nom a témához, hogy fel­hívhassam a munkaver- senyző brigád figyelmét ar­ra, hogy a ló például pisz­kos vödörből nem iszik. Erre mást vállaltak, ha jól emlékszem azt ajánlották fel. hogy a lapátokat a műszak végén rendbe rak­va fogják tárolni. így is tettek (pechükre mert a szépen glédába rakott fi vagy 8 lapátot egyik éjsza­ka úgy egybe rakva lopták el, mert azt senki sem vál­lalta. hogy nem lop) és év Kitüntetés végén kitüntettek az egész brigádot, mert harmadik helyezést értek el. Sok szép kitüntetés vas még. Némelyiknek odaíté­lésénél a legfontosabb, hogy jó nyilvántartás le­gyen „ki nem kapott még” rubrikával, nehogy valaki kétszer váljon ki addig, míg a másikra egyszer sem kerül sor. Persze nem csak ez dönt, hanem a vál­lalatnál eltöltött idő is. Egyik haver (kb. annyi esze van mint négy másik­nak) pályakezdésének első évében hat újítást adott be (amelyikből kettő szolgála­ti szabadalom lett) és ja­vasolni akarták egy kitün­tető címre. A tojáshéj he­lyének meghatározásától kezdve az „így is fölveti a pénz”-ig minden jogos el­lenérv elhangzott. Emlékszem néhány éve március táján mondták a tv-ben „vigyázzunk ne­hogy föléljük, amit hosszú évek alatt halmoztunk föl” (feltehetőleg az adósságra gondolt a nyilatkozó). Mon­dom magamban „ne te ne itt gríz van”, és csak ak­kor nyugodtam meg ami­kor április 4-én a „Magyar Közlöny” különszámként jelent meg, mert kitüntet­ték a fél országot az ered­ményes munkáért. Arra is jó a kitüntetés, hogy gyarló , tévedésekre hívja föl a figyelmet. Ami­kor például a Merkur vezérigazgatója nyugdíjba vonulása alkalmából már nem emlékszem rá mivel ékesített milyen kitüntetést kapott, elszégyelltem ma­gam. Éveken keresztül szidtam a .Merkúrt (és ezzel nem voltam egyedül), néha még a vezetőit is és ma félek, mert az írás is mondja „ki ártatlant gya- láz, maga is meggyalázta- tik”. (Hogy mennyire így van, még abban az évben engem is kitüntettek.) Mostanában csendben ag­gódom. Megszűnt a mun­kaverseny, a társadalmi munka még valahogy tart­ja magát, de már az sem a régi, pedig még adóztat­ni is lehetne, hiszen ha­szonnal járó tevékenység. (Alszik az APEH?!?) Hol vannak a régi szép szom­bati műszakok a Nemzeti Színház javára felajánlva Gá vavencsellőről ? Lassanként úgy leszünk mint nyugaton, ahová az említett nagyeszű haver le­pattant, és írja, hogy „csi­nálhatsz itt bármit ami jó, szép, nemes, és hasz­nos, csak lélektelenül át­adnak hó végén kétszer- háromszor annyi pénzt mint a fizetésed és megy tovább a verkli mintha mi sem történt volna”. Meg­értem. Mit kezdjen két- szer-háromszor annyi pénz­zel. amikor a havi is bő­ven elég. Bérezés József dás. amely gyakorta a sav- tűltengés miatt keletkezik. A táplálék a rostos anyagok befolyása alatt huzamosabb ideig marad a gyomorban, ezért tovább érezzük a jól­lakottságot. A jóllakottság érzése pedig késlelteti a túlzott táplálkozást és ígv hátráltatja az elhízást. Következő állomásunk a bélrendszer. A ballasztanya­gok a beleket felfrissítik, élénkebb munkára gerjesz­tik. A vékonybélben a szén­hidrátok vérbe kerülése a bélfalon át, a táplálék ma­gas rostosanyag-tartalma miatt elhúzódik. Ennek kö­vetkeztében a vércukorszint csak lassabban növekszik. A ballasztanyagokban gaz­dag koszt ezért a cukorbe­tegség megelőzésére és keze­lésére kedvezően hat. A vékonybélből a rost- anyagok a vastagbélbe jut­nak. Itt sok hasznos bakté­rium alkotja azt a bélflórát, amely az egészséges emész­tés fontos feltétele. A bal­lasztanyagokban dús étel­pép magas nedvességtartal­mú és így előnyösebb tápta­lajt szolgáltat a hasznos baktériumok fejlődéséhez. Ezek a baktériumok gátol­ják meg pl. az ételpép bél­ben történő erjedését, és ezzel a különböző emésztési rendellenességek kialakulá­sát. Hogy a bélbaktériumok különböző anyagcsere ter­mékeit, pl. vitaminokat, zsírsavakat az emberi szer­vezet milyen mértékben ve­szi fel ismét, még nincs tel­jesen tisztázva. A rostanyagoknak a vas­tagbélben lezajló lebontásá­nál savak és gázok kelet­keznek. Ezek a vegyületek a bélmozgást élénkítik. Felte­hető. hogy a bélbaktériumok közben olyan anyagokat is képeznek, amelyek a bélki­ürítés kiváltásában is részt vesznek. Végeredményben a rostanyagok az emésztést jelentősen elősegítik. Ha rostos ételeket eszünk, egy­idejűleg fogyasszunk megfe­lelő mennyiségű vizet is. A ballasztanyagok nagy duzza­dóképessége csak ebben az esetben érvényesül, az étel­pép csak ekkor tud megfe­lelő méretűvé kiterjedni, hogy serkentse a bélfunk­ciókat. A bélmozgást, a perisztaltikát és az emésztő­nedvek felszabadulását ez a mechanizmus erősíti. Ha valaki étrendjében több ballasztanyagot fo­gyaszt, ez kezdetben némi puffadást okozhat. Ez a je­lenség azonban 2—3 nap múlva rendszerint elmúlik. Főzelékek, gyümölcsök szol­gáltatják a szervezetnek a legtöbb rostamyagot. ezért ezekből az élelmiszerekből minél többet kell fogyaszta- ri. Végezetül az alábbi étke­zési jótanácsokat ajánljuk megszívlelésre, különösen azoknak, akiknek gyomruk­kal problémájuk van. 1. Időt kelti szakítani az étkezésre. Lassan, jól rágva kell enni, és nem közben újságot olvasni, vagy tele­víziót nézni. 2. Nem szabad nagy hara­pásokat nyelni, mert ezzel megterheljük a gyomrot. Túl hideg, vagy forró éte­lek, italok a gyomor-nyál­kahártyát izgatják. 3. Állati zsiradékot, túl- zsíros húsokat, cukrot, édes­séget ne fogyasszunk, mert., hízáshoz vezet. 4. Jobb 5—6 kis étkezés naponta, mint 3 nagy. Túl későn ne vacsorázzunk. 5. Fogyasszunk minél több rostos ételt (zöld főzeléket, salátákat, gyümölcsöt), vita­mindús ételeket. 6. Kevés sót, inkább só­mentes fűszereket használ­junk. 7. Lehetőleg kemény to­jást ne fogyasszunk. Napon­ta annyi gramm fehérjét kell felvenni, ahány kiló a testsúlyunk. 8. A stressz ellen nem al­koholt kell fogyasztani. A kávéval is legyünk mérsék- letesek, napi 2—3 csészével elégedjünk meg. A dohány­zás ártalmairól, hallatlan veszélyéről már sokat ír­tunk, beszéltünk. Feleslege­sen izgatja a szervezetet, sok-sok betegség keletkezé­sének szülőanyja. 9. Legyünk nagyon óva­tosak az érzékeny, ingerült gyomorral szemben. Gyo­morégést, savtúltengést nemcsak a savanyúságok, alkoholos italok, hanem a cukor és az édességek is okozhatnak. 10. Gyakrabban kélil fel­lépni a mérlegre. Aki saját súlyát rendszeresen ellenőr­zi. idejében felléphet a hí­zással szemben, vagy idejé­ben figyelmeztetést kap hir­telen fogyás esetén. Ilyenkor orvoshoz kell fordulni. Dr. Nádlcr Viktor Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás Komntinikáciús tréning

Next

/
Oldalképek
Tartalom