Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az Országgyűlés második napján Három törvényjavaslatot tárgyaltak a képviselők Az ülésteremben Hütter Csaba expozéja A három törvényjavaslat­hoz kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miaiiszter tar­tott expozét. A három törvény módo­sítását. korszerűsítését a társadalmi fejlődés, a gaz­dasági megújulás követel­ményei tették szükségessé — mondta expozéja bevezető­jében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, majd rámutatott: — A ter­melőszövetkezetekről. a földről és az erdőkről, va­lamint a vadgazdálkodásról szóló törvény szorosan ösz- szetartozilk. Módos í tás ükhöz abból indultak ki, hogy a föld csak a gazda-tudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. Az egységes szövetkezeti törvényiben foglaltakkal összhangban először a me­zőgazdasági szövetkezetek-* ről szóló törvény módosítá­sának szükségességét mél­tatva. a szövetkezeti szek­torról elmondta: az 1250 termelőszövetkezet, a 60 szakszövetkezet, a 12 halá­szati termelőszövetkezet, és a hozzájuk ezernyi szállal kapcsolódó 1,5 millió kis­termelő együtt a mezőgaz­dasági termelés négyötödét állítja elő. A termelőszö­vetkezetek — gazdasági te­vékenységük mellett — meghatározó szerepet ját­szanak a falusi emberek foglalkoztatásában, a falu társadalmi politikai, gaz­dasági és kulturális életé­nek formálásában. Felelős­séget viselnek a szövetkeze­tekhez kötődő, csaknem egy­millió család sorsáért, falu­juk létéért, életük jobbítá­sáért. A mezőgazdasági szö­vetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt az elmúlt két évtized alatt többször mó­dosították — mondta ez­után. majd rövid történelmi áttekintést adott erről. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtize­des. sok társadalmi, politi­kai és gazdasági csatától kísért történelmi múltjának összességében kedvező ta­pasztalatait úgy summázta a 'miniszter, hogy azok jól érzékeltetik az önrendelke­zésben, a vállalkozás lehe­tőségében, a szövetkezeti tagság élet- és munkakörül­ményeiben végbemenő vál­tozásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor: az időközben bekövetkezett megtorpanás megakadályozásához már korábban is több előremu­tató reformra lett volna szükség. — A beterjesztett tör­vényjavaslat — mondotta ezután — minden eddigi módosítástól eltérő sajátos­sága. hogy a tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illesz­kedő reformszellemű vál­tozásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szö­vetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdon­hoz és a szövetkezeti for­maválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alap­vető jogok eredendően te­gyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás való­di tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kap­csolatának. a jogokkal, a felelősséggel és a kockázat­tal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag tulajdonosi minőségé­nek tartalmát, és teszi le­hetővé számára a tulajdon feletti rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül, akikor az új típusú vállalkozó szel­lemű. kezdeményező — és persze ennek előnyeit élve­ző — szövetkezeti tag esz­ménye valóság lehet. A törvénytervezetben ja­vasolt változások hatását szemléltetve számokkal is illusztrálta a tagi érdekelt­ség fontosságát. Mint mond­ta: az egy aktív és nyüg- díjas tagra jutó tiszta szö­vetkezeti vagyon átlagosan meghaladja a 260 ezer fo­rintot. Ennek 50 százalékos felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi vagyonrész jut. Az átlagok — nyilván — nagy szóródást takarnak, ám az bizonyára érzékelhe­tő. hogy a szövetkezetek és a tagság vagyoni kapcso­latában. a tagi érdekeltség növekedésében korszakos jelentőségű előrelépésről van szó. — Az ősz,thartat,lanság és a tulajdonviszonyok kap­csán beszélni szeretnék a kötelező földbevitel. a föld­járadék és a földmegváltás (Folytatás a 2. oldalon) Emberi jogi értekezlet Az európai helyzet embe­ri vonatkozásaival foglalko­zó párizsi értekezleten foly­tatódott 33 európai ország, az Egyesült Államok és Ka­nada kormányszintű képvi­selőinek felszólálás-sorozata. Thorvald Stoltenberg nor­vég külügyminiszter igen biztatónak nevezte az euró­pai helyzet alakulása szem­pontjából a magyar, a len­gyel és a szovjetunióbeli fej­leményeket. — A magyar- országi nyílt vitát, az egye­sülési szabadságot, az alkot­mánymódosítást, a szabad külföldre utazás lehetőségét határozottan üdvözöljük — mondotta a norvég külügy­miniszter. Az NSZK képviselője, Det­lef Graf zu Raulzen szintén azt mondotta, hogy „ne ri­adjunk vissza az emberi jo­gok folytatólagos megsérsé- seimek nyílt megbélyegzésé­től”. De beszédében tartóz­kodott attól, hogy név sze­rint említsen országokat. Joe Clark kanadai külügy­miniszter nyíltabban beszélt, amikor kereken kimondta, hogy „Románia kirívóan és leplezetlenül megsértette a bécsi záródokumentum fon­tos elemeit. Egyre durváb­ban folytatja az alapvető jogök és szabadságjogok semmibevételét sok polgárá­val szemben”. \ # Néhány hónap múlva régiónk első számítástechnikai szalonjává alakul át a miskolci Mikro-BIK Leányvállalat Széchenyi utcai bemutatóterme és üzlete. A ma még ki­használatlan pincehelyiségben majdan bárki kipróbálhatja a műszaki berendezéseket, míg a felső szinten többféle szolgáltatással állunk az ügyfelek rendelkezésére. Fotó: Fojtán Szűrös Mátyás elnökle­tével szerdán folytatta munkáját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. Az Országgyű­lés elnöke bejelentette, hogy először a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szó­ló; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításá­ról szóló, valamint az er­dőkről és a vadgazdálko­dásról szóló 1961. évi VII törvény módosításáról szó­ló törvényjavaslatot tár­gyalja a parlament. Szűrös Mátyás ezt kö­vetően bejelentette, hogy a vendégpáholyban fog­lal helyet Sztanko Todo- rov, a Bolgár Népköztár­saság Nemzetgyűlésének elnöke és az általa veze­tett küldöttség. Ebből az alkalomból külön köszön­tötte a bolgár vendége­ket. i föld legyen igazi érték Az időhúzás végzetes lehet Szerkezetátalakítás a vaskohászatban A Szakszervezetek Megyei Tanácsának tegnapi ülésén fő helyen szerepelt a Borso­di Vaskohászati Tröszthöz tartozó vállalatok szerkezet- átalakítási törekvéseiről szó­ló tájékoztató. Tóth Lajos, elnök-vezér- igazgató ismertette azokat a tennivalókat, melyek elen­gedhetetlenül szükségesek a gazdaságos .tevékenység ki­alakításához, s egy tartósan működőképes kohászat létre­hozásához. Egy olyan kohá- . szatéhoz, amely a jelenlegi­nél kisebb kapacitású, de korszerűbb, a .piaci igények­hez igazodó termékszerkezet­tel stabil eleme, lenne a me­gye gazdasági életének. Eh­hez elengedhetetlenül szük­séges a veszteséges termékek gyártásának megszüntetése, új, jövedelmező termékek előállítása. Le kell állítani a megye két kohászati vállala­ta közötti párhuzamos kapa­citásokat, javítani a koope­rációt. Erőteljesen kezdemé­nyezni kell a kölcsönös ered­ményeket biztosító közös vállalatok alapítását. Mint mondta: 1990. január' 1-től minden állami támo­gatás megszűnik a kohászat­ban, s csak kemény belső gazdálkodással és munka- szervezéssel biztosítható a talponmaradás. Külföldi tő­ke behozatalára is remény van, az LKM 20—25 millió, az ÓKÜ pedig előrelátható­an 30—35 millió dollárral számolhat. A gazdaságtalan termelés megszüntetésével egyidőben, még az idén meg kel! kezdeni azokat a fej­lesztéseket, amelyek 1991-ben már eredményt hoznak. Csak így képzelhető el a jövő, mindenféle időhúzás végze­tes lehet. A szerkezetátalakítás fog­lalkoztatási gondjairól, ne­hézségeiről is szólt az elnök­vezérigazgató. A jövőért ál­dozni kell napjainkban, itt és most. A tröszt nem ké­pes eltartani a jelenlegi 25 és fél ezer dolgozóját, akik közül 11—12 ezer nem a ter­melés közvetlen vonalában van. A következő években, 1991-ig, el kell bocsátani be­lőlük mintegy 8—10 ezret, akik közül 5—6 ezer kap­hatna munkahelyet a ter­vekben szereplő önálló kft.- vé alakuló karbantartási egységeknél 1500—2000 em­bernek lehetőség nyílik új munkahelyek teremtésére. A többiekkel előre láthatóan nem tudnak mit kezdeni. Számukra nem marad más, mint az átképzés vagy a vállalkozás lehetősége. A tervek szerint ebben az év­ben nagyobb mérvű lét­számcsökkentés nem lesz, július 1-jétől körülbelül 800 fővel számolnak, de ez meg­felel a természetes lemorzso­lódásnak. A jövő évben a karbantartó-beruházó válla­lat magába tudja szívni azo­kat, akiket a kohászatban már nem tudnak foglalkoz­tatni, 1991-ben pedig körül­belül 3000 dolgozót érint a létszámcsökkentés. Az addig rendelkezésre álló másfél év alatt — okulva az eddigi ta­pasztalatokból — igyekez­nek gondoskodni a munka­helyteremtésről is. Hangsú­lyozta azonban, hogy ez nem csupán a kohászat feladata, a helyi tanácsoknak is ke­resni kell a lehetőségeket. — kovács — tóESEEi HMHl—«MM ■EESBe&BSgg MBseemiam.'wo—um «MncBBaBsa Huszonnégy gyesen, illetve gyeden levő kismamának szerveztek szabás-var­rás tanfolyamot Miskolcon a Vörösmarty Művelődési Házban. A két hónapig tartó oktatáson hetente két alkalommal „gyermekmegőrzőt” is berendeznek. Fotó: Laczó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom