Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-12 / 110. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Nem könnyű munko, hiszen a nyolc órát végig kell „talpalni” Fojtán László felvétele Több mint 180 milliós nyereség I Elismerés a miskolci fonodának Amikor a múlt esztendőben elkezdték az évet a miskolci fonodában, a program sokak számára elérhetetlen feladatnak tűnt. Akadták, akik úgy vélekedtek: ezt nem lehet teljesíteni. E borúlátásnak volt is bizonyos alapja, hiszen állandó gondot jelentett az alapanyag- és alkatrészhiány és a fiatalnak egyáltalán nem tekinthető géppark sem ígért so'k jót. Nem volt könnyű a helyzetük. Az alapanyag körüli gondok miatt gyakori volt az átállás, ami természetesen időt, energiát kötött le. Mindemellett számolniuk kellett létszámhiánnyal. Nemcsak a belföldi piac igényeinek maradéktalan kielégítését tekintették és tekintik elsőrendű kötelességüknek, hanem nagy gondot fordítanák az exportfeladatok teljesítésére is. Méghozzá úgy, hogy a minőség miatt ne legyen reklamáció. A termék minősége iránt nem is érkezett kifogás, amit helyenként szóvá tettek, az a csomagolás színvonalára vonatkozott. A gyárban mindenki szívügyének tekintette az általuk elhatározott célkitűzések valóra váltását. Időt és fáradságot nem kímélve dolgoztak. Ha kellett, munkaidőn túl is bennmaradtak. Volt rá példa, hogy a kamionból egyenesen a gépekhez vitték az alapanyagot, ezzel is csökkentve a kényszerből adódó leállások, átszerelések számát. Ennek köszönhetően hétről hétre, hónapról hónapra növekedtek az eredmények. — Nagy erőpróba volt a múlt év — mondja Szigethy Tibor, a gyár igazgatója. — Amilyen nehezen indult az esztendő, olyan sikerrel zárult. A szerénytelenség vádja nélkül kimondhatom: a gyár fennállása, óta ilyen termelési eredményt még nem értünk el. Hogy mást ne mondjak, nyereségünk 181,3 millió forint volt, szemben a tervezett 129,1 millióval. Természetesen a helytállás, a jól végzett munka, s ha úgy adódott, az áldozat- vállalás a fizetési borítékban is lemérhető volt. Különféle forrásokból előteremtett pénz alapján mintegy 15 százalékos bérfejlesztésre nyílt lehetőség. Az anyagi ösztönzésre természetesen ebben az esztendőben is nagy gondol fordítunk. Jól tudják, hogy alacsonyabb színvonalú termelést nem engedhetnek meg maguknak, márcsak azért sem, mert a múlt évi eredmények alapján a miskolci gyár megkapta a Kiváló címet. Ez az elismerés arra ösztönöz mindenkit, hogy az eddigi tapasztalatok felhasználásával ennek A műsorfüzet még a nyomdában van, de már láttuk a Máté András grafikusművész által készített plakátot, Mészáros Mihály szobrász- művész plakettje is ott volt a 29. miskolci filmfesztivált előkészítő bizottság asztalán. György István filmrendező,. a fesztivál igazgatója részletesen ismertette a június 15-től 20-ig tartó rendezvény programját. Ez alatt az idő alatt Miskolc igazi fesztiválváros lesz, hiszen ekkor kerül sor a 8. országos közművelődési filmfórumra is. A főszereplők természetesen a versenyző filmek lesznek, de számtalan szakmai előadásra, vitára is alkalom nyílik a fesztivál ideje alatt. Bemutatkoznak a MOVl-filmstúdiók, tanácskozás lesz a filmtárak jövőjéről, a filmforgalmazás kérdéseiről. A fesztiválon vetítendő 48 film zöme — 23 — dokumentumfilm, de láthatunk népszerű tudományos és animációs filmeket is. A verseny zsűrijének elnöke az évnek a végére is kiváló eredményekről adjanak “ számot. Erre a biztosíték a hagyományosan kialakult szorgalmas munkán túl abban van, hogy minden lehetőséget igyekeznek kihasználni. Mint azt a gyár vezetői elmondják, jelenleg nincs különösebb gond az alapanyag-ellátással, ami egyik legfőbb feltétele a munkának. Az év első negyedévében nemcsak a időarányos terveket teljesítették, de minőségileg is kiválóan dolgoztak. Ehhez nagy segítséget jelentett az is, hogy új berendezéseket állítottak munkába. T. F. Jancsó Miklós filmrendező lesz. A zsűri tagja: Feledy Gyula grafikusművész, Fü- leki József, a Társadalmi Szemle szerkesztője, Sára Sándor operatőr-rendező. Zöldi László filmkritikus, Vajda György, a Magyar Televízió elnökhelyettese, Veres József, a Filmtudományi Intézet tudományos igazgatója lesz. Hogy melyik film kapja majd a SZOT nagydíját, vagy kik kapnak szakmai díjakat, ma még nehéz lenne megjósolni, de a legtöbb alkotás témája nagyon is időszerű. A fesztiválon elsőként levetítendő film, az Eocénprogram mindjárt a dolgok közepébe vág; arra keresi a választ, miért és hogyan indult 10 éve a mil- liárdokat felemésztő bányászati és erőműprogram. Az erdélyi menekültek megsegítésével foglalkozik a Béke veled ... című film, de szó lesz a hévízi tó sorsáról, (Folytatás a 3. oldalon) 29. miskolci filmfesztivál Megkezdődött a visszaszámlálás Folytatta munkáját az Országgyűlés Napirenden az ifjúság helyzete Hatályon kívül helyezték a törvényt Sztálinról Csütörtökön délelőtt 9 órakor, lakab Róbertné elnökletével folytatto munkáját ai Országgyűlés májusi ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a Polgári Törvénykönyvről szálá 3959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a PTK kamatrendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezi. Ez ügyben Hell- ner Károly képviselő, a parlament tavaly novemberi ülésszakán emelt szót, s a kormány egyetértett az idejétmúlt rendelkezések felülvizsgálatával. Az új szabályozás 20 százalékos kamatfelsőhatárt állapít meg, s a szerződő felek szabadságát mindössze annyiban kívánja kötni, hogy a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnék el; lehetőségük van azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a késedelmi kamatra is. A törvényjavaslat szerint pénztartozás esetén a késedelem időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egységesen 20 százalék kamatot kötelesek fizetni akkor, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Ha pedig jogszabály, vagy szerződés alapján kamat is jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt összegét köteles megfizetni, tehát összesen 28 százalék megfizetésére köteles a 'késedelmes teljesítő. Az Országgyűlés a törvénymódosító javaslatot vita nélkül, öt tartózkodás mellett elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután az Országgyűlés törvényjavaslatot tárgyalt meg az országgyűlési képviselek és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról. Évtizedek óta először fordult elő, hogy képviselő tartott expozét az általa kezdeményezett törvénymódosításról. Az indítványába foglalt konkrét javaslatok közül Bödőné Rózsa Edit csak egyre tért ki részletesen. Nevezetesen arra, hogy a jelölt számára a népfront programja helyett az alkotmányos rend elfogadása legyen kötelező. Nem értett egyet az Igazságügyi Minisztériumnak azzal a javaslatával, hogy a jelölt az Alkotmányt fogadja el. Ezért a törvényjavaslat módosításának elfogadására az általa javasolt eredeti változatot indítványozta. Egyetértett viszont az Igazságügyi Minisztérium másik javaslatával, amely összhangban van azzál, hogy képviselő-, illetve tanácstag-jelöltek azok lesznek, akik megkapták a jelölögyűlésen megjelent állampolgárok egyhar- madának szavazatát. Határozathozatal következett : a Bödőné Rózsa Edit által benyújtott törvénymódosító javaslatot, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésével együtt a képviselők 2 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták. A napirendnek megfelelően ezután a „Joszif Visszá- ricnovics Sztálin generalisz- szimusz emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény” hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kifejtette, hogy a korábban elhangzott ezzel kapcsolatos interpellációra ő máir válaszolt, így t vábbi indoklás felesleges, mindenki érzi a törvényjavaslat jelentőségét. Határozathozatal következett: az Országgyűlés egyhangúlag hatályon kívül helyezte a Sztálin emlékét megörökítő törvényt. Ezután az elnök bejelentette, hogy a következő napirendi pontról, az Elnöki Tanács 1985. július 1-je óta végzett munkájáról szóló beszámolót írásban megkapták a képviselők. A jelentéshez Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni. S mivel hozzászólásra sem jelentkezett képviselő, határozathozatal 'következett: a beszámolót a képviselők két tartózkodás mellett tudomásul vették. Az Elnöki Tanács írásos jelentése egvebék. között arról ad tájékoztatást, hogy az elmúlt három évben — a kormány kezdeményezésére — a testület 108 törvényerejű rendeletet alkotott. A jelentés szólt az egyéni 'kegyelem gyakorlásáról is. Az Elnöki Tanács a múlt évben törvényszerű rendelettel közkegyelmet gyakorolt, a büntetett előélethez fűződő hátrányos következményeik alól mentesültek mindazok, akiket az 1956-os eseményékkel összefüggő részvételük miatt állam elleni, és azzal összefüggésben más bűncselekmények miatt ítélték el, s eddig még nem mentesültek. A köz'kegyélem 174 személyre nem terjedt ki, azonban ezelk közül 120 elítélt cselekménye olyannak bizonyult, hogy az eltelt hosz- szű időre ás társadalompolitikai életünkben bekövetkezett változásokra figyelemmel ma már semmi nem indokolja, hogy tovább viseljék a joghátrányokat, ezért kegyelemben részesülték. Egyéni kegyelmet csak nagyon indokolt esetben gyakorolták, 1800 kéerlmezőből 180—200-an részesültek így kegyelemben. A jelentés végül az Elnöki Tanács külpolitikai tevékenységével foglalkozik. Az ifjúsági törvény vég- réhajtásánák tapasztalatairól, a kormányzat eddigi és jövőbeni ifjúságpolitikai törekvéseiről Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke számolt be. (Folytatás a 2. oldalon) urb9(2imk^ BMM.8IIIM—
