Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Megkezdte munkáját a parlament májusi ülésszaka

Hat áj minisztert választott az

Összeült a Parlamentben az Országgyűlés májusi ülésszaka

A 'képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát:

1. Személyi javaslatok tárgyalása ;

2. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;

3. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról szóló törvény javaslat;

4. Az Országgyűlés házszabályáról szóló 1 1989. számú határozat módosítására vonatkozó országgyűlési határozattervezet ;

5. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

6. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi

III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

7. A Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat;

8. Az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1-je óta végzett munkájáról;

9. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolója az ifjúságról szóló 1971. évi IV. .törvény érvényesülésének tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra;

10. Interpellációk és kérdések tárgyalása.

Az elnök ezután bejelentette: a Minisztertanács tagjainak felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztásáról kell a képviselőknek dönteniük. Az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatban átiratot intézett az Ország- gyűléshez.

Ezután Németh Miklós kért szót, hogy megindokolja a kormányátalakítás szükségességét.

tek, meghallgathatták elképzeléseiket, megtudhatták, hogy a jelöltek milyen felfogásban készülnek ellátni feladatukat.

Németül Miklós ezután megköszönte a kormányból

távcső kollégák munkáját. Mint mondotta, a felmentésre javasoltak közül voltak, akik maguk kérték felmentésüket, s ez több .esetben találkozott az ő szándékaival is. Másoknál a munka javításának szükségessége indokolta a változtatást. Az újak jelölésénél az egyik szempont az volt, hogy erősödjön a kormányzat szemléleti és cselekvési egysége, hogy az energiát a kormányon belül folyó viták ne kössék le az indokoltnál nagyobb mértékben.

— Szembe kellett nézni azzal is — folytatta — hogy a kormányzatban is generációváltás zajlik: az előttünk álló nehéz periódus nyilvávalóan rögösebb útját nem minden kormányzati vezető kívánja végigjárni,

(Folytatás a 2. oldalon)

A több mint 60 millió forintba kerülő ruhaipari beruházás valamelyest enyhít a foglalkoztatás gondjain. (Képriport a 3. oldalon.)

Új amerikai—magyar vegyesvállalat

A fő részvényes az Elzett-Certa

Budapesten a Novotel Szállodában új amerikai— magyar vegyesvállalat alakult, s a szerződéskötésre kedden este került sor. A vállalat közös alaptőkéje 60 ezer dollár, s a cég ia jövőben United Product Corporation néven működik majd. A vállalt részvénytársaság, melynek 51 százalékát az amerikai felek — a zárgyártással és eladással foglalkozó Seouiritech Group, illetve egy magánbefektető: Peter Helfy — 49 százalékát pedig a magyar résztvevők — El- zett Certa, Budapest Bank Rt. Ferunion Külkereskedelmi Vállalat — birtokolják.

A keddi szerződéskötés újabb bizonyítéka, ha egy gyár túl akar jutni saját korlátain — megyehatáron országhatárom, — akkor képes is arra. Kétségtelen, hogy az Elzett-Certa termékeivel eddig is bizonyított a vüágipncan. De most többről van szó. A sátoraljaújhelyi illetőségű cég ugyanis ezael a szerződéssel nemcsak jó hírt, de, és főleg saját tőkéjét kockáztatja. Ám a

marketing-tevékenységet folytató New York-i székhelyű új vállalat jó üzleti lehetőséget biztosíthat. Az előszámítások szerint a forgalmazás után legalább 10 százalékos évi tiszta nyereségmegtérüléssel számolnak a részvényesek (1990-re évi 3 millió dolláros forgalomra számítanak). A vállalkozás sikerének — miként azt Szilágyi László, az Elzett- Certa vezérigazgatója jól tudja — garanciája, a jó minőségű termékek gyártása, a szállítási határidő- megtartása, vagyis amire a fejlett üzleti világ azt mondja: a megbízhatóság.

A magyar zárgyártással foglalkozó Certa ez idáig közel 40 Országba szállítja termékeit. Az immár két esztendős múltra visszatekintő amerikai ismeretségből kifejlődő vegyesvállalati szerződés egyúttal az újhelyi szabadalmak, termékek

biztos piacra találását jelenti. A továbbiakban az Bl- zett-Cer.ta méltán remélheti, hogy közelebb kerülvén a piachoz, a közvetlen kapcsolat. valamint a közös érdekeltség alapján a nagyobb haszon érdekében a magyar gyár még több zárszerkezet gyártását és exportálását tudja megoldani a vegyesvállalat -révén.

Szerdán délelőtt 10 órakor, Szűrös Mátyás elnökletével megnyílt az Országgyűlés májust ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Megteltek a diplomáciai képviseletek és az újságírók számára fenntartott páholyok is.

A parlament a munkarendjén szereplő napirendi pontok tárgyalása előtt ünnepélyes megemlékezést tartott: a 45 évvel ezelőtti magyarországi deportálásokra emlékezve lerótták kegyeletüket a második világháború magyar áldozatai előtt.

Az évforduló alkalmából Szűrös Mátyás mondott az áldozatokra emlékező beszédet.

Az ünnepélyes megemlékezést követően, immár a napirenden szereplő kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés.

Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Elnöki Tanács benyújtotta jelentését az országgyűlésnek a február 23-a óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A jelentést — amelyet a képviselők írásban is megkaptak —, a törvényhozó testület tudomásul vette.

Az ülésszak tárgysorozatának megállapítása következett. Elsőként Bödőné Rózsa Edit (Csongrád ,m., 3. vk.) önálló indítványáról határoztak. A képviselőnő a hatályban levő választási törvény négy szakaszát érintő törvénymódosító javaslatot tett. A jogi bizottság támogatta az indítvány napirendre tűzését. A parlament a szavazás során egyhangúlag egyetértett a módosító

Egymillió tégla

A

z első kétszázezerig számolták, de, hogy most már túl vannak az egymillión, csak hozzávetőleges adatot tudnak mondani. A miskolci főutcán elhelyezett disztéglákról van szó. Az építésvezető annak idején büszke volt arra, hogy egy nyúlfarknyi szakasz elkészülte után elmondhatta, a kétszázezer lakosú megye- székhely mindegyik lakosának van már téglája a Széchenyi úton. Most aligha vet hullámokat a hir, hogy egyre fogyó lélekszámú megyénk minden polgára, jelképesen „tégla-részvényes".

Épül, szépül a „legnagyobb magyar" nevét viselő út. Most még kerülgetjük a törmelékhalmokat, árkot ugrunk, várakozunk a kitérővel közlekedő villamosra. Tudjuk, tudom: a rekonstrukció bajjal jár. Az átalakítás nehézségeit a ma embere szenvedi meg, de egy-egy elkészült új szakasz öröme, s a várható befejezés bizonyossága türelmet és tartást adhat az ünnepélyes avatásig; addig a percig, amely jelzi, hogy elkészült a nagy mű. Mert attól kezdve jobb (jó?) úton járunk, talpunk alá simul a kő, nem kell buktatóktól tartani, s alkalmi korlátok nem akadályozzák a haladást, vagy éppen a jókedvű sétát.

|gy vagyunk ezzel máshol, máskor is. Bontják, reparál- ják újjáépítik a „főutcát". Fölszedik az aszfaltot, alkalmi terelöket jelölnek ki, néha megváltoztatják a nyomvonalat is. Kinőttük a „főutcát": s először itt kell rendet tenni, noha a „mellékutak” lakói is segítséget kérnek és követelnek. A „főutcán” állanak a fontos hivatalok patinás épületei. Pereg a vakolat, megkopott a patina. Itt is muszáj rendet tenni. Ki kell cserélni ezt-azt. Bírja-e a költségvetés, s bírja-e a régi épület? Kiket bizzunk meg a tervezéssel? Melyik cég vállalja a felújítást? Az itteni dolgozók hogyan viselik majd a felfordulással járó generálozást? Ki dicsér? És ki tesz panaszt? Lesz-e itt helye az új honfoglalóknak?

Kérdés, csupa kérdés. És még egy: kell-e a képes beszéd egy nagyon is racionális korban, egy nagyon is spiccen, a szakadék szélén ugráló időszakban? Mit ér a szép szó, amikor ide légkalapács és földágyú kell? Persze, előbb szükséges jói elkészíteni az alapot. Aztán jöhet a kő. Csak jól szabad lerakni, most már az egymilliónál is többet, hogy ne legyen ok felszedni.

Brackó Isvtán

javaslat megvitatásával. Támogatták azt is, hogy — jelentőségére való tekintettel — a mostani ülésszakon tárgyalják Bödőné Rózsa Edit indítványát.

A tárgysorozat soron következő, döntést igénylő pontja élénk vitát váltott ki az ülésteremben. Ugyanis, a Minisztertanács megbízásából Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal elnöke korábban benyújtotta beszámolóját az Országgyűlésnek az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, illetve az ezzel kapcsolatos további teendőkről. Németh Miklós kormányfő viszont levelet intézett a törvényhozó testülethez, azt indítványozva, hogy az ifjúsági törvény vitáját most vegyék le a napirendről, s az ifjúság helyzetének áttekintésére a kormány készülő programjának vitája során térjenek majd vissza.

A miniszterelnöki bejelentés nyomán kibontakozott vitában, a téma fontosságára hivatkozna több képviselő kérte az ÁISH beszámolójának megtárgyalását.

Ezt követően Szűrös Mátyás szavazásra tette fel a kérdést: a jelenlegi ülésszakon rendeznek vitát a kérdésről, vagy pedig az Országgyűlés következő ülésszakán tárgyalják önálló napirendi pontként. A 'képviselők többsége — 52 ellen- szavazattal, 17 tartózkodással — egyetértett azzál: a mostani ülésen hallgassák meg Deák Gábor tájékoztatóját.

A miniszterelnök bevezetőben megjegyezte: sok embernek az a véleménye, hogy a kormányt már korábbam át kellett volna alakítani. Az előző hónapok tapasztalatai alapján igazuk van, s talán meg 'kellett volna fogadni azokat a javaslatokat, amelyek szerint már eleve új kormánnyal vállalja el feladatát a miniszterelnök. Lehet, hogy jobb lett volna — mondotta —, de nem biztos. Eddig ugyanis a miniszterelnök javaslatához inem kérhetett volna támogatási, ma viszont már igen, mert a párt és az állam funkcióinak szétválásával megkezdődött a kormány és a kormányfő önálló tevékenységének folyamata.

— A javasolt személyekkel az Országgyűlés illetékes bizottságai az elmúlt napokban megismerkedhetmim