Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
1989. május 10., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ItilÉelnck egykori ipari bálványok Horváth Ferenc miniszterjelölt elképzeléseiről nyilatkozik — Értékrend-váltásra, piaci újraértékelésre van szükiség az iparban és szakítani kell minden korábbi gyakorlat-, tál, amelyek hátráltatták a piaci hatások érvényesülését. Csakis a komprorm'sz- szurnok nélküli, nagyon következetes Ipari .struktúra- váltás segítheti elő a világpiachoz való felzárkózásunkat. számolva azzal is. hogy a gyors lépésváltás indulatokat vált .ki a vállalatoknál és a dolgozóknál. — Mindezt Horváth Ferenc ipari államtitkár fejtette ki Szőke Lászlónak, az MTI munkatársának. aki arról érdeklődött: miniszterré való megválasztása esetén milyen programot, esetleg új iparpolitikai koncepciót kíván megvalósítani? — Az elmúlt 15 évben az ipar élén volt a legtöbb személyi változás, így nem alakulhatott ki pozitív értelemben vett ipari lobby, sőt tartós iparpolitika sem. Az ipar rendszeresen a támadások kereszttüzében áll, amikor a gazdaságban újabb és újabb súlyos gondok merülnek fel. Miként szerezhető vissza az ipar, a minisztérium és az apparátus iránti bizalom? — Az iparirányítás sajnos már hosszú ideje csak .formálódik, keresi helyét a gazdaságban. A legtöbb vitát rendszerint a piac .szerepének megítélése és a különféle támogatások leépítése váltja ki. Még azok, a reformfelfogású ipari vezetőír is., akik támogatják a vállalatok közötti nyílt versenyt. időnként a minisztérium közbeavatkozását hiányolják a problémák megoldásában. A vállalatok — bár önállóságukat követelik —, hia bajba jutnak, azonnál segítségért kiálltának. Egy-egy válsághelyzetben. mint amilyen legutóbb a közúti járműgyártók közötti konfliktus volt, a közvélemény is igen érzékenyen reagál. De említhetünk más példákat is, így a cipőipart, vagy a mezőgazdasági gépgyártást. ahol a belföldi kereslet erőteljesen mérséklődik. a fogyasztó más áru- szerkezetet igényel, a szocialista export nem növelhető. a gyártó pedig .nem képes átállni a konvertibilis piac igényeinek kielégítésére. Ilyenkor a vállalatok talponmaradásukhoz állami segítséget sürgetnek, márpedig ilyenre nincs lehetőség. Ha megkapnák a vállalatok, amit ily módon követelnek, az ellentétes hatást váltana ki törekvéseinkkel szem., ben, a lépés hátráltatná ;1 piaci hatások érvényesülését. — Fel tudná vázolni a leendő iparpolitikát, vagy annak néhány új elemét? — Mindenekelőtt olyan kérdésekről szólnék, amelyek alapvetően befolyásolják egy új iparpolitika megvalósítását. Először is szerintem ezentúl csak egyetlen értékmérőnk lehet: a piac. Ehhez viszont mielőbb átfogó tulajdonreformra van szükség, mert láthattuk, a vállalatok eddigi érdekeltségi rendszere, továbbá az irányított szabályozás nem bizonyult elegendőnek a megéléshez. Éppen ezért a magánvállalkozásokat — amelyek főleg a kis- és középvállalatok körét jelentik — jogi és gazdasági eszközökkel kell serkenteni. Az állami szektor egy-egv szakmában válhat uralkodóvá, más területeken a vegyes tulajdonforma a célszerű. Ha mindez létrejön, nagyobb arányban számíthatunk a lakossági és külföldi tőke bevonására is. A kereskedelmi miniszterrel közösen egy, a magánvállalkozásokról szóló törvényt készítünk elő. amely minden eddigi korlátot lebont, lehetővé teszi, hogy bárki egyéni vállalkozásba fogjon, a gazdaság más szereplőivel azonos versenyfeltételeik között, szinte teljes vállalkozói szabadsággal. Itt jegyezném meg, hogy tapasztalataim szerint a másít folyó demokratizálódás vonzó hatású a külföldiek számára, ugyanakkor a váratlan fordulatokat. ki váll tik épp a visszarendeződésre utalókat, nem vilseli* el a tőkés partner. — A tulajdonreformnak, a működőtőke bevonásának a kezdeténél vagyunk. A vállalatok is látják, hogy nincs más úit. de a nagyobb követelményektől megrettennek. Mind többször kapnak teret e lépésváltás során az indu,latók és a 'demagógia. Pedig a régóta ígért struktúraváltás csakis az elhatározott lépések k omp r o,mi s sz umm en tes, k ö - vetkezetes megvalósításával érhető el. S ebben a folyamatban, amely végső soron a piaci megmérettetést is szolgálja, lesznek olyan vállalatok, amelyek felnőnek az új követelményekhez, s tanúi lehetünk majd egykori ipari bálványok ledőlásé- nek is. — Ami .az iparpolitikai elképzeléseimet illeti — folytatta Horváth Ferenc —, úgy gondolom, ha a feltételók adottak lesznék, létrejöhet .az .exportorientált, fejlődőképes ipari 'szerkezet, mégpedig döntően 'a feldolgozóiparban, amellyel eddig nemigen törődték. Az ipar legnagyobb próbatételének a következő év-ékben azt tartom, hogy az egyes ágazatok végre ‘a környezetbe illően fejlődjenek. E téren nagyon 'sok .mulasztást kell hely reih óznunk. — A jövőben eleve csak környezetikímélő beruházásokat engedélyezünk. A legtöbb gondot ima a hulladékok elhelyezése, elégetése okozza? 's 'ilyen jelegű technológiáik eddig csak nagyon kevés üzemben kapcsolódtak a tenmétéshez. Azt is tudomásul 'kell venni, ihogv ma már senki, így a Világbank sem engedi ás nem finanszírozza .a környezetkárosító .fejlesztéseket. Szerintem az ipar iránti bizalomvesztésnek lis egyik oka az e téren tapasztalható sok-sók mulasztás, így azók kiigazítása feltétele lehet a kedvezőbb légkör megteremtésének. Éppen ezért további, .a környezetre káros hatást gyakorló bányákat mem .lehet nyitni, s én személy szerint úgy vélem, hogy az uránbánya bezárása is indokolt, bár ez talán kevésbé ilyen jellegű ügy. A hazai bányászatot, energiatermelést, .sőt a kohászatot is a jövőben a piacnak kell alárendelni. Ha valaki vállalkozik — akár egy külföldi cég is — arra, hogy az érintett üzemekkel foglalkozzék, s erre pénzt is szán, lesz erre lehetősége, de .az államnak minderre nincs kerete. Egyébként ezeket a szempontokat is figyelembe véve már fo'lya maiban van energi a politikánk felülvizsgálata, s ennek során mindenkivel mindenfajta nyílt vitát vállalunk. A jövőben például az erőmű-telepítések előkészítés ókor párbeszédre törekszünk a legkülönbözőbb szervezetekkel. — Mi a véleménye Bős— Nagymarosról? — Az a beruházás egyáltalán nem energetikai indíttatású. Amikor döntöttek felépítéséről, .mai szemmel nézve különösen, nem gondolták át a következményeket, a döntés nem volt mega lapozott. Ugyanakkor a leállítás, illetve a továbbépítés -mérlegelésénél számolni keil .a beláthatatlan nemzetközi következményekkel is. — Miként ítéli meg a működőtöké bevonásának lehetőségét i az ipari szerkezetátalakításba? — A külföldiek érdeklődése, tapasztalataim szerint, nő .az ilyen lehetőségeik iránt, de .a működötöké bevonásának arányait most nehéz lenne megbecsülni. Gazdaságilag jó esélyt iátok arra, hogy gyárak részvényeit tőkeerős, fejlett technikával rendelkező nyugati cégek .megvásárolják. Az a bizonyos 50 vállalatot fölsoroló ajánlati lista, 'amellyel sok nyugati partnerünk már megismeiíkedett, élénk visszhangra talált, és annak alapján számos tárgyalás folyamatban van; jelentős vállalkozási üzleteikre készül a Caola, a GANZ Árammérőgyár, a Magyar Kábel Művök, több üveggyár és kohászati üzem. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy az érintett vállalatok vezetői részéről esetenként ellenállásba ütközik elképzeléseink valóra váltása; az igazi tulajdonos hiánya nehezíti a folyamatot. Mindezek a folyamatok nem hoznak egyik népről a másikra eredményt, így a termelési szerkezet átrendeződése, a konvertibilis export növelése mellett néhány évig még stagnálni, esetleg csökkenni fog az ipar teljesítménye. — Végül enged jenmeg egy kérdést <a minisztériumi apparátusra vonatkozóan: a tárcánál sokféle, talán tíznél is több szakértői csoport, tanácsadó-testület működik. az ;iparirányítás eredményei mégsem kielégitöek. Tervez-e változtatásokat a 'minisztériumi szervezetben? — Amennyiben .miniszterré választanak, megfelelő arányokra törökszem a vezetésiben: vagyis a -műszaki- gazdasági és a vállalati gondolkodás ötvözését szeretném megvalósítani az iparirányításban. Sok jó szakember hagyta el az utóbbi időszakban a minisztériumot, jórészt anyagi cfcok miatt. Ezt a folyamatot szeretném 'megállítani, a leg- jóbbákat visszacsalogatni. Az egész apparátust — természetesen jobb anyagi elismerés -mellett —’ hatékonyabb, felkészültebb, ugyanakkor létszámában -a mainál kisebb gárdával szándékozom kiépíteni. S ami a szakértői csoportokat illeti — beleértve az Iparpolitikai Tanácsot is —, tevékenységük kialakult gyakorlata nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. Szakmai hozzáértésükre azonban szükség van, de csakis úgy, hogy e csoportok munkája szervesen integrálódjon a minisztérium tevékenységébe, mégpedig oly módon, hogy a műszaki és a gazdasági felfogás különválása megszűnjön. S még egyet: a tájékoztatásban is szorgalmazom a nyitottságot. Az iparvezetés csak akikor élvezhet bizalmat a társadalom részéről, ha felkészült, és minden gondot s természetesen eredményt is elétár. Nem lehet az az érdekünk, hogy csak akikor s rendszerint kapkodva reagáljunk valamire, ha az már más úton-módon kipattant. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. május 8-ai üléséről (Folytatás az 1. oldalról) funkciók betöltésekor, a képviselők és tanácstagok megválasztásakor. Jelöltjeinek elfogadtatására a legszélesebb nyilvánosság előtt politikai meggyőző tevékenységet folytat. A Központi Bizottság és a pártbizottságok a jövőben csak a saját hatáskörükbe tartozó párttisztségek betöltéséről döntenek. Nem foglalnak előzetesen állást az általuk irányított pártszervek tisztségviselőinek megválasztásáról. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanácsnak az állami személyzeti munka áttekintését és a szükséges módosítások elvégzését. 2 A Központi Bizottság- • üdvözli, hogy a párt alapszervezetei és választott -testületéi aktívabbak, egyre többet kezdeményeznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerű, marxista szellemű reformpárttá alakuljon át.' Ennek a folyamatnak a részeként értékeli a reformkorok létrejöttét és kibontakozó tevékenységét. A Központi Bizottságnak .meggyőződése, hogy a párt demokratikus működéséhez elengedhetetlen tagjainak lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadsága. Az azonos értékeket és véleményt képviselők — az áramlatok és platformok — szabadon fejthetik ki nézeteiket a Párt fórumain. A testület ugyanakkor a párt cselekvőképességének védelmében ellenzi a platformok szervezeti elkülönülési törekvéseit. A megújuláshoz a párt progresszív erőinek összefogására van szükség. A Központi Bizottság leszögezi : demokratikus pártban nem lehetnek dogmák és megváltoztathatatlan többségi vélemények. A választott testületek döntési jogának elismerése és a határozatok végrehajtásának kötelezettsége mellett minden párttagnak joga van fenntartania álláspontját. O A Központi Bizottság vJ* üdvözli a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség létrejöttét és elfogadott programját. Egyetért azzal, 'hogy a DBM'ISZ közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan kíván dolgozni. Fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél nagyobb számban pártunk tagjaiként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. Az MSZMP arra törekszik, hogy a közös értékek és politikai érdekek alapján együttműködjön a DEMJSZ szervezeteivel. A szövetség tagszervezeteivel egymástól eltérő -módon, programjuk és tevékenységük ismeretében alakítja ki kapcsolatait. Az MSZM'P tudatában van annak, hogy a politikai és gazdasági reformok nem vihetők sikerre a fiatalok bekapcsolódása nélkül. A testület javasolja: az MSZMP Központi Bizottságának és a DBMISZ Szövetségi Tanácsának képviselőiből jöjjön létre tárgyalócsoport, amely kialakítja közös álláspontját napjaink főbb társada- lompolilikai feladatairól, -meghatározza az együttműködés új tartalmát és gyakorlati tennivalóit. A Központi Bizottság felkéri a párttagságot, a párt- szervezeteket, a pártbizottságokat: a DBMISZ tagszervezeteinek helyi csoportjaival szervezzenek konzultációkat a közös munka lehetőségeiről, a pártlestü- letekben megvalósítandó ifjúsági képviseletről. A Központi Bizottság tudomásul veszi, hogy több helyütt a fiatal, párttagok .pá írszerveze tűkben i f j ús ági tagozat létrehozását kezdeményezik. III. A Központi Bizottság állást foglalt a Munkásőrség működéséről, további feladatairól. Megállapította, hogy a Munkásőrség az elmúlt évtizedekben széles társadalmi alapon, önkéntesen, demokratikus szellemben, törvényes keretek között működött. Tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdaságban, a szolgálatban és a közéletben. A Munkásőrség vállalja a társadalom reformtörekvéseit, alkalmazkodni kíván a politikai, közéleti változásokhoz. önkéntes fegyveres testületként a Magyar Népiköztársaság védelmi rendszerébe integrálva, a Minisztertanács felügyelete alatt tevékenykedik. A Központi Bizottság hatályon kívül helyezi a Munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatait, és felkéri a Minisztertanács elnökét. hogy -készítse elő és adja .ki a testületre vonatkozó új jogszabályt. Ebben szükséges meghatározni a Munkásőrség feladatait az alkotmányos rend védelmében, az ország biztonságának erősítésében, a hátország- és területvédelemben, a katasztrófák elhárításában, az élet- és vagyonvédelemben, a közrend és közbiztonság megóvásában. IV. A Központi Bizottság támogatja Németh Miklós miniszterelnök kormányátalakítási javaslatát. Állást foglalt. hogy nem él az Országgyűlésen a miniszterek jelölésére vonatkozó jogával, erről szóló korábbi határozatát hatályon kívül helyezi. V. A Központi Bizottság döntött egyes párttisztségviselők felmentéséről és kinevezéséről : — a testület tájékoztatásit kapott Kádár János egészségi állapotáról, és úgy határozott, hogy érdemeinek elismerése mellett felmenti a párt elnöki tisztségéből és a központi bizottsági tagságából. A testület Kádár Jánoshoz levelet intézett, amelyet nyilvánosságra hoz; — Lukács Jánost a KEB elnökévé történt megválasztása miatt felmentette KB- titkári tisztségéből és központi bizottsági tagságából; — Pelrovszki Istvánt, a Központi Bizottság' tagját nyugállományba vonulása miatt — érdemeinek elismerése mellett — felmentette osztályvezetői beosztásából; — Kovács Jenőt, a KB osztályvezető-helyettesét kinevezte osztályvezetőnek; — Borbély Gábort, a Központi Bizottság tagját felmentette a Népszabadság fő- szerkesztői funkciójából, és kinevezte a KB osztályvezetőjévé; — Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesét megválasztotta a Központi Bizottság tagjának és kinevezte a lap főszerkesztőjének. A megüresedett oárttiszt- ségek betöltésére a Központi Bizottság jelölőbizottságot választott. * A Központi Bizottság a párttagság kezdeményezéseit is mérlegelve, 1989 őszére összehívja az MSZMP országos értekezletét amelynek pontos idejét, napirendjét, ,a küldöttválasztás módját a közeljövőben határozza meg. (MTI) Miért nem érdemeinek elismerésével mentették fel Kádár Jánost? Átkerül-e a hatalmi- központ .az MSZMP- től a kormányhoz? Fenyeget-e a pártszakadás veszélye? — Többek között ezek a kérdések hangzottak el az MSZMP KB székházában kedden délután rendezett nemzetközi sajtókonferencián, amelynek témája a Központi 'Bizottság hétfői ülése volt. Először Fejti György, a Központi Bizottság titkára ismertette az ülésen folytatott viták tapasztalatait, a nyilvánosságra hozott dokumentumokat. Ezután Kovács Jenő, a KB újonnan kinevezett osztályvezetője adott tájékoztatást a párt életével összefüggő, a KB-ülésen napirendre került témákról. Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője ezután az újságíróknak adta át a szót. A legtöbb kérdés Kádár János egészségi állapotáról, pártelnöki és KB-tagsatt funkciójából való felmentésével foglalkozott. Fejti György hangsúlyozta, hogy a testület döntéséi nem politikai okok motiválták. .Az újságírók újra és újra visszatértek a témára, konk- réf válaszokat kértek a betegség jellegéről, arról, hogy a magyar politikust kórházban vagy otthonában ápolják-e, s a Reuter tudósítója még azt is felvetette: nem lett volna-e humánusabb, ha Kádár János élete végéig funkciójában maradhat. Fejti György elmondta: magyar viszonyok között nincs hagyománya annak, hogy a politikusok betegségéről terjedelmes jelentéseket tárjanak a nyilvánosság elé. Biztosította az újságírókat — és rajtuk keresztül a magyar, valamint a nemzetközi közvéleményt —, hogy Kádár Jánost a legkitűnőbb professzorok kezelik, s mindent megtesznek, hogy orvosolják azt a megfordíthatat- lannak látszó folyamatot, amelynek oka alapvetően Kádár János idős kora és az életútjával járó sok fizikai megpróbáltatás. A Magyar Hírlap azt kérdezte: ki lesz a párt elnöke? Elképzelhető, hogy Nyers Rezső? A válasz szerint jelölőbizottság készít javaslatot, miként más megüresedett funkciók esetében is. Az MTI munkatársa annak a hétfőn megjelent interjúnak a hatásáról érdeklődött, amelyet a Magyar Nemzet készített Lengyel László közgazdásszal. Az írásban ugyanis javaslat fogalmazódott meg a hatalmi központnak az MSZMP-től a Minisztertanácshoz történő áthelyezésére — előrevetítve ennek minden konzekvenciáját. Szerepelt a cikkben az is, hogy Pozsgay Imre államminiszter esetleg felveti a javaslatot a KB ülésén. Megtörtént-e ez, s ha igen, a testület hogyan foglalt állást? — szólt a kérdés. Fejti György leszögezte: Pozsgay Imre a sajtóból értesült erről a kezdeményezésről. A továbbiakban utalt arra a vitára, amely az új pártokkal, társadalmi formációkkal folytatandó eszmecseréről alakult ki a KB- ülésen. Elmondta: nem ért .egyet az ellenzéki szervezetek egy részének azzal a kinyilvánított szándékával,, hogy a politikai tárgyalásokat megelőzően nem kívánnak kontaktust teremteni a kormányzati szervekkel. Az őszre tervezett országos pártértekezlettel összefüggésben is több kérdés hangzott el. A válaszokból kitűnt: a tanácskozáson szükség szerint alkalom nyílik a pártvezetés tisztikarának megújítására is.
