Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-05 / 104. szám
1989. május 5., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 25 éves a II. Ideg- és Toxikológiai Osztály így kezdtünk és így fejlődtünk Beszélgetés dr. Tass Gyulával, az osztály vezető főorvosával Az elmúlt negyedszázad alatt hazánkban is nagyot változott és fejlődött az ideg- és elmegyógyászat. Az ember egészségére ártalmas felgyorsult életritmus tette sürgetővé az utóbbi évtizedekben, hogy az ideggyógyászat új utakat keressen, s mivel a szükség diktálta, tovább specializálódjon szakterületén. Ennek voltunk és vagyunk tanúi még ma is országosan és megyénkben. A II. Ideg- és Toxikológiai Osztályt 1964-ben, huszonöt évvel ezelőtt hozták létre a megyei kórházban. Az osztály élére dr. Tass Gyula főorvost nevezték ki. Vele beszélgettünk a negyedszázados történetről. — Milyen volt az osztály a kezdetkor? — Általános idegosztályként indultunk 80 ággyal. 4 orvossal, 14 nővérrel. Feladatunk volt az általános ideggyógyászati ellátás, a szervi és a nem szervi betegségek, az úgynevezett neurológiai betegségek ellátása. Már akkor láttuk, hogy ilyen kevés személyzettel és szerény műszerezettséggel aligha lehetséges a nagy számú, hozzánk utalt betegek ellátása. Már a másódiik évben szorgalmaztuk a megyei főorvosnál. hogy legyen olyan részlegünk. ahol a súlyos eseteket is el tudjuk látni. Ezzel ő egyetértett, de arra hivatkozott — amire főorvosi működésem alatt oly sokan és oly sokszor —. hogy nincs rá pénz. — Sokat kellett harcolnia a fejlesztésért? — Miért nem kelil harcolni? Münden eszközzel. Személyesen kellett beláttatni, milyen tarthatatlan az az állapot, hogy egy mérgezett beteget elvittek a belgyógyászatra. onnan a sebészeti-e, s még ki tudja hová. ahol nem volt sem személyi, sem tárgyi eszköz megmentéséhez. Ezt megértve, a megyei főorvos kötött velünk egy olyan egyességet. ha felvállaljuk ezeket az eseteket, akikor kialakítanak nálunk egy olyan részleget, amilyet kívánunk. Így a toxikológiai részlegen elláthattuk az egyéb súlyos idegbetegségben szenvedő embereket is, mint például a myasténiáso- kat. a multiplex akut betegeit és másokat. — Honnan jött a felszerelés? — A Semmelweis Kórház lélegeztető központja került át hozzánk, az ottani, már betanult személyzettel együtt. Kaptunk még orvosi státust is hozzá. Ez 1966-ban volt. Így, hogy megszaporodtunk. mi is elkezdtük kitanulni a toxikológiát. — Már elnézést, de a szakorvosnak miért volt szüksége erre p „kitanulás”- ra. ahogyan fogalmazott? — Az a helyzet, hogy nálunk. Magyarországon nincs toxikológiai képzés. Ezt a hiányt tanfolyamokkal s főleg önképzéssel pótoljuk. Közben Olyan változások is bekövetkeztek — nemcsak nálunk, hanem világszerte —. hogy az öngyilkosságokat nemesük gyógyszerrel, hanem különféle növényvédő szerekkel követik el az emberek. Meg kellett tanulni a növényvédő szerek okozta tüneteket, és az ellene való küzdelmet is. Közben rájöttünk, milyen kiáltó ellentmondás van a mérgezett beteg testi ellátása és a között, ahogyan őt lelkiekben elengedik az osztályról. — Ez újabb feladat felvállalását is jelentette az osztálynak és dolgozóinak? — Igen. mondhatjuk így is. Tanulmányozni voltunk kénytelenek az öngyilkos lelkiállapotát, ha eredményeket akartunk felmutatni. Elkezdtük úgymond gondozni a szuicid-betegeket. Fel- gyógyulásuk után nem engedtük azonnal haza. beszélgettünk velük, s enyhe gyógyszerre állítottuk be. így viszont további helyre volt szükségünk, s a már szokásos hosszabb egyeztetés után kaptunk erre a célra még 40 ágyat. Ezt követően jelent meg az a rendeltet. hogy az alkoholisták gondozását az egészségügynek kell felvállalnia. Ezt a feladatot is mi kaptuk meg? mondván oldjuk meg a plusz 40 ágy kihasználásával. Kaptunk hozzá egy rehabilitációs részleget is Izsófalván. — Azóta lzsófalva önállósult, ha jól 'tudom. — Igen. én most fejlődéstörténetbe építve említettem meg. Ekkor 140 ágyas lett az osztályunk. Mondanom sem kell. hogy ezt már szakmán belül senki nem irigyelte el tőlünk. Mi is lázongtunk az ilyen megterhelés ellen. Újabb továbbképzést is jelentett ez számunkra. három évig jártunk speciális csoportképzésekre. Amikor Izsófalvát leválasztották tőlünk, a 40 ágyat is vissza kellett adni az elme- osztálynak. — Az eddigiekből érzékelhetjük, hogy a 25 év alatt elég sok minden történt az osztály életében, s még nincs is módunk (rá, hogy a kisebb iváltozásokra itt kitérjünk és elemezzük. Okoztak-e gondot ezek esetenként? — A legjobban akkor aggódtunk, amikor az öngyilkossági kísérletet elkövetők — helyhiány miatt — hamar kikerültek az osztályról. Féltünk, hogy több lesz a visszaeső, hiszen, aki egyszer öngyilkosságot kísérel meg. komolyabb formában, várható, hogy egy idő eltelte után újra ide kerül. Ez amolyan forgóajtós rendszer, kiengedjük a beteget az egyik ajtón, s egy, öt, vagy esetleg tíz év múlva újra behozzák a másikon. A szakmában ez a jelenség ismert. A késleltetésnek azonban nagy jelentőséget tulaj, donítunk. — Milyen az öngyilkosok száma nálunk? — Sajnos, elég jelentős. Akkora nincs, mint Szegeden. vagy Baján — egyelőre rejtély, hogy éppen azon a vidéken miért magas —, Borsodban az országos átlaghoz képest kicsivel kisebb. ugyanakkor a fiatalkorúak öngyilkossági kísérlete nálunk magasabb az országos átlagnál. — Beszéltünk az ellátásról, utógondozásról, most kérem, szóljon a megelőzésről. — Ilyen céllal szerveztük meg több. mint egy évvel ezelőtt a telefonos lelkise- gély-szolgálatot. Itt laikusok tartanak ügyelétet, akiket előzőleg egy évig csoportban képeztünk ki. A telefon 88-884 ingyenes, s az ügyelők hétköznap este 6-tól másnap reggel 6-ig, munkaszüneti napokon reggeltől estig is a hívók rendelkezésére állnak. Eddig több, mint 2000 érdemi beszélgetést folytattak az ügyelők. — Úgy tapasztalja, hogy a laikusok bevonása eredményes volt a megelőző tevékenységbe? — Feltétlenül eredményes volt. Ez elkönyvelhető a szerencsés kiválasztásnak, és a stáb odaadó, lelkiismeretes munkájának. Nem akarnak feltétlen tanácsot adni, megtanulták ezek a segíteni akaró emberek a másik embert meghallgatni. Hiszen, akinek gondja van, nem feltétlen orvosra van szüksége, sok esetben csak egy empátiával rendelkező másik. őt végighallgató emberre. Ez a szolgálat segítséget jelent az osztálynak is. — Az osztályon folyó gyógyító munka fejlődésének van-e újabb állomása? — Nagy előrelépést jelent a megyébe telepített komputertomográfia. Ez a pontosabb és gyorsabb diagnosztizálást teszi lehetővé. Ugyanakkor magasabb szinten tudjuk ellátni az általános idegrendszeri megbetegedéseket. Bizonyos betegségtípusoknál jól tudunk együttműködni a műveseál- lomással. Ott mód van a vér teljes átszürésére, s ki lehet vonni a toxikus anyagokat. Szélesedett az osztály spektruma az eltelt évek alatt. Bár időközben elvált egymástól az ideg- és elmegyógyászat, a mi osztályunkon még van átfedés. Azt értem ez alatt, hogy az elmegyógyászati szemléletet nem tudtuk kiiktatni egészen. — Nevezhetjük ezt a II. idegosztály sajátos specialitásának? — Hajlamosak vagyunk a pszichoterápiás módszerek alkalmazására. Ezt egyébként tudják is rólunk a megyében, érzékeljük a hozzánk utalt betegek összetételén. — Negyedszázad egy osztály élén tekintélyes, hosz- szú idő. Kérem, összegezze, amennyire lehetséges, az eltelt huszonöt évet. — Úgy látom, nem íveltünk nagyot felfelé, de jelentősen szélesedett tevékenységünk köre. Ez legalább annyira fontos a lakossági ellátás szempontjából. mintha kiemelkedő egyéni sikereket mutatnánk fel. Kevesebb az Olyan beteg, akiről azt kell mondani. ha Budapestire küldjük, jobban jár. Ezt én igen fontosnak tartom. A lakóhelyhez közeli megfelelő ellátás a betegre lelkileg is jó hatással van. Sürgős esetekben az időnek is nagy szerepe van. Ml elégedettek vagyunk azzál a hellyel, amit a megye egészségügyén belül elfoglalunk. Az idegsebészet konkrét feladatokat lát el, az elmeosztály bizonyos félelmet kelt az, emberekben, s mi a kettő között helyezkedünk el. a kimondottan toxikológiai feladatok ellátása mellett. Ennyi és ennél több is van az elmúlt huszonöt évben. Az eredményekről részletesebben esik szó a kórházban ma megrendezett tudományos ülésen, ahol előadások. poszterek mutatják be az osztály életét, munkásságát. Adamovics Ilona A gyakorta emlegetett Tulipán-tömb. (I. j.) Milliókban számolva Kik kapnak mm | m 0 ff# ff # f#| a Tulipan-lakasokbo ' >s ' \ ' Senki nem vitatkozik azon. hogy ma az egyik legnagyobb érték a lakás. Különösen akkor, ha még szebb, még különlegesebb, mint az átlag. Ilyenék a miskolci Tulipán-tömb lakásai is, ahol nemcsak a méretek extrák, de a tervezés, a kivitelezés is. Találhatók bennünk egyszobástól négyszobásig, hallos, galériás lakások is. A szokványos és nem túl kedvelt panellakásokkal szemben. érthető, hogy sokkal nagyobb érdeklődés, figyelem kíséri elosztásukat, mint bármely más tanácsi lakásokét. A suttogások, a pletykák hozzánk is eljutottak. Bár ezekkel a lakásokkal többször foglalkoztunk, ismét kérdezősködtünk. A városi tanács lakásosztályán Kertész Béláné osztályvezető tájékoztat. — Milyen alapon osztották el a tömb tanácsi lakásait? — összesen 36 tanácsi lakás talált gazdára itt. Kilenc olyan lakó volt. akit a felújítás idejére ideiglenesen más lakásban helyeztünk el, ezek most visszatértek. Négy lakó, aki korábban elköltözött, most kérte, hadd jöhessen ide vissza lakni. Eleget tettünk a kérésnek, úgy. hogy a különbözetet meg kellett fizetniük. Három lakásba egyéb, szanált épületekből költöztek ide, kilencbe pedig a cserenévjegyzékben szereplő családok közül. Hét lakást biztosítottunk a névjegyzéken sorra kerülőknek, ezek főként egyszobásak, de nagy alapterületűek. 37—51 négyzetméteresek. Ide olyan kétfős családok jöttek, akiknek jog szerint 1 1/2 szobás lakások járnának, ám ők elfogadták az egyszobásat is. Ezeken kívül egy házfelügyelői és három elnöki keretes lakás van még a tömbben. — Kik kapták a nagyméretű, hallos, galériás lakásokat? — Ezek a cserenévjegyzékben szereplő igénylők közül kerültek ki. Vagy három- gyermekes családok, vagy összeköltözött családok kapták, akik két másik lakást adtak ezek helyett. De az elosztásuknál azt is figyelembe kellett venni, hogy kik azok, akik a magas használatbavételi díjat és az ugyancsak magas későbbi rezsiköltséget meg tudják fizetni. (A legmagasabb használatbavételi díj 96 ezer forint — a szerk.) — Szárnyra kapott az a hír is, hogy három belügyminisztériumi lakás is helyet kapott itt. Mi az igazság? — A tanácsi lakások közül nem kapott a BM. az viszont igaz, hogy az ugyancsak ezen a területen felépített, a MIBER által értékesítésre kerülő lakásokból a BM hármat megvásárolt, azaz a teljes bekerülési költséget megfizette. Ezek a lakások azonban nem tartoznak szorosan a Tulipántömbhöz, foghíjpótlásként épültek fel. Ezek bárhol, a város más területén is megépülhettek volna, de így célszerűbb volt. * A Miskolci Beruházási Vállalat az említett huszonnégy lakásra pályázatot írt ki. A 37—106 négyzetméteres alapterületű lakásokat azok vásárolhatják meg, akik a hirdetményben rögzített vételárból a legtöbbet fizetik ki készpénzben. Azonos feltételek esetén azoké az előny, akik tanácsi bérlakásról mondanak le. Ha pedig minden tekintetben egyforma feltétellel indulnak a pályázók, sorsolás dönt a tulajdonosokról. * A pályázatokat március végéig kellett eljuttatni a MIBER-hez: mindössze két lakás kelt el a huszonnégyből. No, nem a legolcsóbbakból, de nem is a legdrágábbak. Ügy a 2—(2 és fél milliósokból. A többi még üres. A legolcsóbbja 1 141 598 forint, ez egyszobás, 37 négyzetméteres. A legborsosabb a két szoba — három fél szobás és hallos, ára: 3 112 536 forint. Hogy ezekkel mi lesz? A MIBER tanácsi döntést vár ez ügyben. A városi tanács pedig nem kíván változtatni a pályázati feltételeken s az árakon sem. hiszen ez nem lenne korrekt. Tanácsi lakásokká sem nyilvánítják ezeket. A tervek szerint új pályázatot írnak ki, újra meghirdetik a lakásokat. — kovács — Receptjeinket írták: Tóth Zoltánná mestercukrász, az MVV cukrászüzem vezetője és Kertész Miklós, a Búza téri csarnok balszaküzleté- nék vezetője. MÉZESBÉLES Hozzávalók: 5 dkg vaj, 10 dikg pofcukor, 2 db tojás, 40 dkg liszt, 1 kávéskanálnyi szódabikarbóna, 1 evőkanálnyi méz. A töltelékhez: 0,5 liter tej, 12 dkg liszt, 20 dkg vaj, 25 dkg porcukor, 1 csomag vainíliáscukor, 1 db tojás. Elkészítése: a vajat a mézzel, a porcukorral, a két tojással gőz felett kikeverjük. Még melegen hozzáadjuk a szódabikarbónával elkevert lisztet, összegyúrjuk és három egyenlő részire Mestereink ajánlatai osztjuk a tésztát. Mindhárom tésztadarabot kis pihentetés után tepsi alakúra nyújtjuk. A tepsi „hátát” vékonyan megkenjük olajjal vagy vajjal, s liszttel meghintjük. A kinyújtott mézeslapokat egyenként szép világosra sütjük. Ezután elkészítjük a tölteléket. A liszthez hozzákeverjük a tejét, úgy, hogy csomómentes pépet kapjunk, s vízgőzön állandó keverés mellett besűrítjük. Kihűlés után hozzáadjuk a vajat, a porcukrot, a vaniliáscukrot. a tojást, s az egészet jó habosra keverjük, majd megtöltjük vele a kihűlt mézesla- pokat. A tetejét bevonhatjuk csokoládéval, vagy meghinthetjük fahéjas cukorral. BUSA TOJÁSBAN Hozzávalók: 1 kg busa, 8 db tojás, só, oilaj. Elkészítése: a kifilézett, hosszúkásra vágott halszeleteket besózás után bő, forró olajba helyezzük, és megsütjük. Amint a szeletek átsültek, az olajat leöntjük róla. A tűzre visszahelyezett szeletekre ráöntjük a sóval ízesített tojásdkat. s az egészet átsütjük. Jénai tálon salátával, céklával feldíszítve tálaljuk.
