Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-30 / 125. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. május 30., kedd Koncepciótervezet az agrárágazat megújítására (Folytatás az 1. oldalról) hogy ebben a nyilvánosságnak: és együttgondolkodásnak. egy széles körű társadalmi konszenzus kialakításának igen nagy a jelentősége. Iványi Pál kitért arra a viták során is gyakorta felvetett kérdésre, hogy kell-e most agrárpolitikai koncepció, amikor még a gazdaságpolitikai koncepció sincs készen. Kétségtelen, hogy stabilabb és időtállöbb agrárpolitikai koncepció kialakítására volna lehetőség, ha az kiérlelt gazdaságpolitikai koncepcióra támaszkodhatna — állapította meg. A párttestület tagjai a koncepciót elsősorban politikai nézőpontból tárgyalták, bár jócskán foglalkoztak az ágazat szakmai, műszaki és pénzügyi kérdéseivel. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek a falvak élet- és munkakörülményeinek változásaira. Tették ezt azért, mert a mezőgazdaság ügye nem lehet csak ágazati kérdés — amint azt többen is hangsúlyozták. Éppen ezért az eredmények hangoztatása mellett nyomatékkai szóltak az ágazat hanyatlásának súlyos jeleiről is. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazgatója azért is helyeselte az új koncepció kidolgozását, mert a jó agrárpolitika — mint mondotta — sokat tehet azért, hogy a falvakban kialakuljon, erősödjék a demokratikus szocializmus. Mások, így Iklódi László, a vajai II. Rákóczi Tsz elnöke. politikai garanciákat sürgettek az agrártermelés(Folytatás az 1. oldalról) Mi lesz akkor, ba a világ- gazdaság helyzete úgy alakul. hogy ezek is a kohászat, a bányászat sorsára jutnak? Ezért is szükséges minél több munkahelyteremtő beruházás létesítése. Básti János sürgette a közgazdasági eszközrendszer jobb (kihasználásával a szerkezetváltás megkezdését. Mert ami eddig ezen a címen folyt, az nem volt igazán az. Az ülésen részt vett és felszólalt Sivák József, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke is. Mint elmondta, a borsodi tervek osa'k az észak-magyarországi regionális koncepció része, a kormányzati /koncepció „melléklete”. Ebben a térségben az ország gazdaságának minden szerkezeti gyengesége megtalálható. Gyenge az infrastruktúra. a szellemi potenciál elégtelen. A válság- ágazatok is mind megtalálhatók a térségben. A gazdaság maikrösitruktúrája is rosszabb az országos, átlagnál. Különösen a szolgáltató szféra működése elégtelen. A kibontakozáshoz elengedhetetlen a veszteséges ágazatok radikális leépítése. Ugyanilyen fontos az infrastruktúra fejlesztése és olyan szellemi bázis kiépítése. ami segíti a megoldást. Sok mindenre szükség lenne (például tudjuk, hogy tovább kellene építeni az M—3-as utat. de erre egyhamar nem lesz pénz). Ráadásul a kormánynak figyelnie kell arra .is, hogy az ország más területein is kialakulnak válsággócok. A koncepció rövidesen a kormány elé kerül. A vb jelentést hallgatott meg a tanácsok tavalyi .költségvetési gazdálkodásáról. A szóbeli kiegészítőben Sánta László osztályvezető már az idei gazdálkodás gondjairól szólt. Mint elmondta, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány csomagtervét, akkor várhatóan közel százmillióval csökken a megye költségvetése. Bár most még nem bénította meg a megye tanácsainak munkáját, figyelmeztető jel, hogy a költségvetés időarányos részéből egy hónapra jutó álaben szükséges kedvező változások alátámasztására. Mint mondotta, csakis így képzelhető el a vállalkozói jellegű teljesítmények növekedése. Az MSZMP agrár- politikájának biztatást és reményt kell adnia az agrárkörzetekben élőknek — ezt szintén ő emelte ki, hangsúlyozva: alulról építkező programra van szíükség, amely találkozik a parasztság egyetértésével. Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Pártbizottságának első titkára arról beszélt, hogy a parasztság a szónál jobban értékeli a tapasztalatokat és ezt a „képességét” a pártprogramban figyelembe kell venni. Nagy Tamás, a gyá- li tsz elnöke — aki az Országos Agrár Reformkör nevében meghívott vendégként, ám tanácskozási joggal vett részt az ülésen — azt erősítette: a szövetkezetek rövid távon ható kormányzati intézkedéseket és hosszabb időszakra szóló reformpolitikát kívánnak és mindennek középpontjában a falun élő, dolgozó ember álljon. Ez a gondolat — a konkrét kormányzati program szükségessége — szinte valamennyi felszólalásban megfogalmazódott. A vitában aláhúzták, hogy az agrártermelést nem lehet elkülöníteni más ágazatoktól — például az ipartól és a kereskedelemtől —, hanem éppen szoros kapcsolatuk a fejlődés egyik feltétele. Ennek kapcsán többen szóltak a mezőgazdaság, az élelmiszeripar jelentős eredményeiről, amelyeket nemcsak a falvak lakói értékelnek, hanem a külföldiek is. mi hozzájárulással adós a kormány, mert a Pénzügyminisztérium nem tudott fizetni. A testület megtárgyalta a . megyei tanács vb szaíkigaz- gatási szervezetének korszerűsítésére készített javaslatokat. Tájékoztatót hallgatott meg a megye egészségügyi intézményeinek műszerellátottságáról. és ennek hatásáról a lakosság egészségügyi állapotára. A végrehajtó bizottság döntött a megye művészeti díjainak odaítélésében. A megyei tanács Déryné-díját Horváth Zsuzsa színművész kapta, az Erdélyi János-díAz MSZMP Ózdi Reformköre a következő nyilatkozatot juttatta el lapunknak: 1. Csatlakozunk a reformkörök országos tanácskozásán elfogadott platformtervezethez, de indokoltnak ftartjuk a demokratikus centralizmussal való szakítás téziseinek átgondolását, a reformkörök tagjaival való megvitatását. 2. Javasoljuk, a platform markánsan fogalmazza meg a reformkörök demokratikus szocializmus iránti elkötelezettségét. 3. Álláspontunk, hogy a tulajdonviszonyok átalakításának hatékonyan működő közösségi tulajdonit kell eredményeznie, amelyben a tulajdont működtető személyek közvetlenül vagy közvetve képviselőik útján valódi tulajdonosi jogokat gyakorolnak. 4. Tiltakozunk 1956 napi politikai célokra való fel- használása ellen. Álláspontunk szerint ennek megítélése a történelemtudomány feladata, amely nem zárja ki a tanulságok politika által történő hasznosítását. 5. Hosszabb távú programnak és célkitűzésként elfogadjuk a „Mit akar az MSZMP Ózdón” című dokumentuméit, ugyanakkor javasoljuk a városi pártbizottA parasztság természetes „mozgásformája” a reform — állította Romány Pál. az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora — s a mező- gazdaság úgynevezett magyar útja éppen hogy azt igazolja: kedvező a termelésfejlesztés hatásfoka akkor, ha a politika széljárása megfelelő. Burgert Róbert szintén azt bizonygatta, hogy a falu nem léphet ki a továbbiakban sem természetes környezetéből, hiszen a mezőgazdaságnak a községekben alapvető szerepe van. Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter — aki részletesen ismertette a kormányzati elképzeléseket — ugyancsak azt tartotta: az agrártermelés színvonala döntően hat a falvak életére, a mezőgazda- sági üzemeknek szervesen kell kapcsolódniuk közvetlen környezetükhöz. Vitaösszefoglalójában Iványi Pál ki is tért arra, hogy szerinte a falu szociális és kulturális felemelkedésében szerepet vállalókat különféle elismerés és engedmény illethetné. A viltáiban Gubicza Ferenc. Burgert Róbert, Szabó István, Hámori. Csaba és mások Is szálltak arról, hogy a most vitatott koncepció hozzásegítheti a falvak lakóit. dolgozóit az MSZMP megújított agrárpolitikájának megismeréséhez, támogatásához. Ez pedig — ha a politika találkozik a parasztság egyetértésével — a következő választásokon erősítheti az MSZMP pozícióit. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Grósz Károly főjat Térjék IstvánnénaJc a 'kazincbarcikai Május 1. Üti Általános Iskola tanárának ítélték. Izsó Mi'kilós-díjat kapott Varga Éva szobrász- művész. A megyei tanács Lévay József-díját dr. Barsi Ernő nyugalmazott főiskolai ■tanár, népzenekutató kapta. A Reményi Ede-díja't Csehi Ferencnek, a Sárospataki Állami Zeneiskola igazgatójának ítélték. A megyei tanács nívódíját Nagy János zeneoktatói munkaközösségi igazgató kapta. A végrehajtó bizottság- végül személyi ügyekben döntött. (sz—i) Ságnak, hogy készítsen egy rövid távú, választásokon is felhasználható programot. Felhívjuk a program támogatására az Özdon és környékén élő MSZMP-tagokat. Együttműködésünket ajánljuk fel a program végrehajtása érdekében minden városunkban működő párt- és nem párt jellegű szervezet számára. 6. Szükségesnek tartjuk a városi párltértekezlet összehívását, függetlenül az MSZMP kongresszusának megtartásától, de azlt megelőzően. Az 1988. decemberi városi pártértekezlet óta alapvetően új helyzet állt elő: — többpártrendszer kialakulása, — az országostól nagyobb mértékben súlyosbodott a város és térségének helyzete, — a közvélemény nem érzékeli, hogy a felelős állami és párttestületek a helyzet megoldására (törekednének, ehelyett országos botránnyá duzzadt hatalmi harc jellemzi az utóbbi időszakot városunkban. A pártéritökezlet adjon lehetőséget a testületek megújítására is. A reformkor felhívja az ózdi MSZMP-tago- kat, hogy csatlakozzanak indítványukhoz. 7. Támogatjuk a tanács elnökével szemben indítót titkár is, aki aláhúzta: a pánt politikája egyes területeinek világos körvonalazásával építheti választási programját. Hosszú távú stratégiai irányvonallá pedig a szocializmus jövőképéit vázolja majd fel a hazai viszonyok között. Iványi Pál bejelentette, hogy számos felvetésre a kormányzati tervezetek adnak majd választ. A vita egyes véleményeit a tézisek végső szövegezésénél felhasználják. A témáról további négyen írásban fejtették ki véleményüket. A Shakespeare-! „lenni, vagy nem lenni” kérdés lengte körül tegnap a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottságának értekezletét. melyet a Tudomány és Technika Házában tar- tóttak. Pontosabban: szük- séges-e. életképes-e napjainkban és a jövőben a nép- frontmoagalom. Pro és kontra érvek sorakoztak fel, kritikát gyakorolva az elmúlt négyéves időszak munkájáról, elismerve az eredményeket is. Hallatták hangjukat az MDF. az SZDSZ, a Münnich Ferenc Társaság, a Kisgazdapárt képviselői is. Joósz Gábor elnöki megnyitója után beszámoló hangzott el a városi nép- fron'tbizottság munkájáról, s javaslatok a mozgalom további feladataira. Dr. Szíta Lajos alelnök szólt, arról, hogy a közös gondolkodás, együttcseleikvés jegyében a népfrontmozgalom sokszor vállalt fel feszültségoildó szerepet is. Szerves része a város közéletének, a dön- tésalakításoknak, előtkészíté- seíkinek. s a lakosság informálásának. Rámutatott azonban arra is, hogy sokszor csak formális szerepet játszott. A jövő tennivalói között kiemelten hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront városi bizottsága részese kíván lenni a napjainkban zajló, történelmi jelentőségű változásóknák. erősíteni akarja a mozgalom érdek- feltáró tevékenységét. A városban működő pártok, egyesületek, körök, állam- polgári csoportok toleráns együttműködéséhez kíván politikai fórumot adni, más szóval, tevékenységével a kiegyezés alapintézménye visszahívási eljárásit, a helyzet tisztességes lezárása érdekében. 8. Indokoltnak tartjuk a 'tanács vb-ititkár felelősségének megállapítását az ügyben tanúsított magatartása, a sajtóban tett nyilatkozatai mia'tt, melynek (tartalma méltatlan vezető állami tisztségviselő beosztásához. 9. Igényeljük a reformkor bevonását a városi pártértekezlet előkészítésébe, a városi pártbizottságnak javasolt rövid távú program kialakításába, a várost és térségét érintő kérdések megtárgyalásában, a párt- és állami szervek, valamint alternatívok közötti helyi tárgyalásokba, a választások előtt a jelöltek állításába. 10. Javasoljuk a városi pártbizottságnak a helyi alternatív szervezetekkel a mielőbbi kapcsolatfelvételt és tárgyalásokat, igényeljük, hogy a tárgyalásokba vonja be a reformkor tagjait. 11. Kérjük a városi pártbizottságot, hogy a rendelkezésére álíló tárgyi-technikai lehetőségeket bocsássa a reformkor rendelkezésére. * A reformkor 1989. május 25-i ülésén fogadta el ezt a nyilatkozatot. Az ülés végül, is egy tartózkodással elfogadta az agrárpolitika megújulásának koncepcióját. A Központi Bizottság ezután Gróisz Károly előterjesztésében megvitatta az országos párfértekezlet előkészítésével kapcsolatos főbb szervezeti feladatókról szóló javaslatot. A kongresszus előkészítésével összefüggő szervezési feladatokat következő ülésén pontosítja. A Központi Bizottság kialakította Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos álláspontját, amelyet nyilvákíván lenni. Miskolc sok ezer állampolgára érdekében azt az uita-t kell járnia, ami összetartja a működő pártokat, egyesületeket, s nem azt. ami szétválasztja őket. * A hozzászólás lehetőségével csaknem húszán éltek. Lehetetlen valamennyit részletesen idézni. így csupán néhány mondatban foglaljuk össze egy-egy hozzászólaló mondanivalójának vezérfonalát. Makranczi László aggodalmának adott hangot a mozgalom fennmaradását illetően. Alapvető problémának látja a lakosság passzi v.it á s á t, elfordul áts á t, melyet a leterheltséggel és a bitehagyoittsággal magyarázott. Mint mondta, a bizalmat visszaszerezni sokkal nehezebb, mint elveszíteni. Latrán Béla a Szabad Demokraták Szövetségének véleményét tolmácsolta. Szerintük a HNF nem képes az eltérő csoportérdekek ütköztetésére, ily módon az SZDSZ nem kíván részt venni ebben a mozgalomban. Véleményük szerint rendszerváltozásra van szükség, melyben nincs helye a népfrontnak. A választásokon sem szerepelhet, hiszen az MSZMP-hez kötődik, meg kell tehát szüntetni, vagyonát pedig felosztani az új politikai szervezetek között. Dr. Iván Géza hangsúlyozta az ellenőrzés fontosságát a társadalmat érintő döntések felett, s 'kiemelte a nosságra hoz. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP-reformkorok 1989. május 20-án Szegeden rendezett munkatanácskozásáról és megvitatta azt a jelentést, amely a politikai egyeztető fórummal kapcsolatos tárgyalásokról szólt, megfogalmazta álláspontját a tárgyalások támogatásáról, a társadalmi közmegegyezésről. A Központi Bizottság ülésén elfogadott dokumentumok nyilvánosságra kerülnek, illetve a tanácskozásról közlemény jelenik meg. (MTI) munkássághoz való közeledés jelentőségét. Végül bejelentette, hogy amennyiben megújul a mépfrontmozga- Jom, a Kisgazdapárt — melynek nevében szót kért —, kész az együttműködésre. Kovács József kijelentette, senki sem akarja kisajátítani a H'NF-et, így az MSZMP sem. Elismerte szükségességét, mint mondta, alkalmas arra, hogy integrálni tudjon, tekintélye van a városban. Bogár László, a HNF Országos Tanácsának képviselője három irányban látja a mozgalom további lehetséges útját. Lehet önálló politikai szervezet, avagy egy radikálisan megváltozó szövetségszervező, illetve egy a szociális konfliktusokat kezelő intézmény. Ződi Imre sokakat cselekvésre ösztönző, világos, egyszerű és közérthető program kialakítását szorgalmazta, mely az emberi létre, méltóságra hat. így nem lesz az országban „hallgató többség” — mondta. * Dr. Szita Lajos válaszadása után az új vezetőség megválasztása következett. A Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottságának új elnöke dr. Szita Lajos lett, az NME docense, alelnökök: Káli Sándor, a Borsodterv igazgatója és Sárkányáé Horváth Erzsébet, evangélikus lelkész. A titkár: Nagy Péter, az SZMT politikai munkatársa. Az értekezlet egyúttal 63 fős bizottságot is választott. (kovács) Az ózdi reformkor nyilatkozata KÖZÜLETEK, viszonteladók készére esztergakések, kiilönléle marószerszámok kiszolgálása nagykereskedelmi áron! Százezer forint feletti vásárlás esetén még rendkívüli árengedményt is adunk! Költségmegtakarítást ér el a közületi fogyasztó, előnyös árrést biztosít a viszonteladónak, ha az UNIVERZÄL Békéscsabai Nagykereskedelmi Értékesítő Raktártelepén szerzi be esztergakés- és marószerszámszükségletét. Keressen fel bennünket Békéscsabán, Berényi u. 139. sz. alatt, hétfőtől péntekig. Telefon: (66) 28-244 22 mellék Univerzal A kibontakozás feltétele a jó infrastruktúra A HNF a változások részese kíván lenni
