Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-29 / 124. szám
1989. május 29., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Károlyi Albert faragványai Bugyonnij sétapálcája A sárospataki várhoz vezető sétányon kínálja portékáit Károlyi Albert csont- és fafaragó mester. Medálok, kitűzők, fülbevalók, gyűrűk. — Ha ez néked bizsu, akkor ne is nézd! — szól rá az egyik válogató gyerekre. — Faragtam én Bugyon- nijrnak, Zsükovnak is sétapálcát — így a mester. No, nem találkoztam én velük soha, csak a parancsnokaim csináltatták velem ajándékba. Onnan tudom, hogy nekik készült, hogy mindig belevésették a megajándékozott nevét. Buikszusfából csináltam, azzal nagyon jó dolgozni. Faragtam is, meg égettem is a mintákat. A sétapálcán kígyó és virág- füzér tekergődzött végig, a tetejére került a földgömb, arra meg az ötágú orosz csillag. Jutott rá idő, 42 hónapig voltam fogságban a Krímben, Jalta mellett építettünk egy luxusszállót. Ott kezdtem a fafaragással ismerkedni. Először csak néztem azokat, akik mindig babrálnak valamivel. Nem is gondoltam, hogy én is értenék hozzá. Aztán sikerült nekem is fűrészlapból egy jó bicskát csinálni. Ez nem is volt veszélytelen dolog, ha a motozásnál megtalálják, elveszik és megbüntetnek. De amikor jobban belejöttem a faragásba, és látták a többiek, hogy miket csinálok, még az oroszok is kérték, nekiik is faragjak ezt-azt. A legszebb bukszus- fát vágatta ki nekem a parancsnok. Aztán hazakerültem, pincérként dolgoztam a nyugdíjig, csak utána vettem újra kezembe a bicskát. lí)78-ban Dunaújvárosban egy kiállításon még első díjat is kaptam. Később kiváltottam az ipart. Ha jó idő van, jönnek a kirándulók, Ki így, ki úgy A fckelerigó most is föisiáll kedvenc helyére, a hái- tetön levő kémény melletti antennára, miként tavasz óta minden atkonyattajt. Rááll a csúcsra és rázendít a maga fuvolázó, csodás hangján énekére. Föltehetően örömében énekel, hírül adva mindenkinek, hogy nagyon is jó a meleg, a kellemes napfény, a nyila virág, a kilombosodó fák sokadalma, különösen jó a felfrissült, megújult étrend a puha gyepen és egyáltolán nagyon örül ó ennek az egész napnak és annak, ami körülveszi. Mindezt igen szépen fuvo- lázza el, érdemes hallgatni. Bizonyos, hogy a gerle, ez a rendkívül elszaporodott városi madár is érti miről van szó, lehetséges, hogy éppen segítésképpen mindennek hírül adósához, szintúgy fölrepül az antenna melletti kéményre és kéretlenül rákezdi. Korántsem olyan szépen persze, ö csak huhukal mond, de ezt teljes szívlel, meggyőződéssel, hojlong, toporog és mondja-mondja együtt n rigó fuvolájával. A rigó pedig sértődötten elhallgat. Csavargatja fejét, magában ki tudja miket gondol, de azért még vár egy kicsit. A gerle tiszta szívből fújja a maga huhukkolásól, föltehetően ugyanazt mondja ef, amit a rigó, csakhát ugye. .. mégis másként. Más ez. Ö nem egy másként gondolkodó, dehogyis az, hanem másként elmondó. A rigó viszont mindezt nem értékeli. Gőgösen felröppen - ha tudna, bizonyára köpne is egyet - és átszáll a szomszéd hátra. Ennek a rigónak fogalma sincs a toleranciáról. A pluralizmusról még ennyi se.... fprisko) Nyomdák, szitanyomó üzemek figyelmébe ajánljuk! Most érkezett raktárunkba import alapanyagú, szitázásra, nyomdai feldolgozásra kiválóan alkalmas „ETIKETT-PAPÍR” az alábbi méretben és minőségben: 50x70 cm-es matt, adómentes nagyker ár 29,38 Ft/iv, 50x70 cm-es fényes, adómentes nagyker ár 40,36 Ft/iv + 25% áfa CSAK NÁLUNK KAPHATÓ! VÁRJUK MEGRENDELÉSÜKET! Címünk: PIÉRT KERESKEDELMI VÁLLALAT 64. SZ. LERAKATA 3881 Abaújszántó, Rákóczi u. 37. Telefon: 2. veszik is a dolgaimat. Nem adom én drágán ezeket az ékszereket, 20—25 forint igazán nem sok értük. De nem is a pénzért csinálja az ember. Aztán újabb csoport halad a vár felé, többen megcsodálják a csontból, fából készült tárgyakat. András bácsi pedig már nekik ajánlja faragványait. Filip Gabriella Járókészülék A féloldalasán bénult betegek mintegy G0 százaléka járni képes a Parcstym nevű készülék segítségével. A stimulator ugyanis a járóizmoknak olyan elektronikus ingert ad, amely pótolni tudja a kiesett funkciókat. A hazánkban kifejlesztett berendezés egyedüli forgalmazójánál, a Pest Megyei Tanács Gyógyszertári Központjánál elmondták: a készülék használója — a berendezés segítségével kialakított új reflexkörökkel — újra tanulhatja az elveszített mozgást. A stimulátor érzékelő részét a beteg cipőjének sarkába helyezik, két elektródát tapadócsíkkal felerősítenek a bénult lábra, .míg — az egyébként kisméretű — készülék a nyakban, a derékon, vagy akár zsebben is hordható. A Parestymct az úgynevezett sarokkapcsoló indítja lépéskor. Hozzászólás cikkünkhöz Hogy ki mire és hogyan emlékszik, egyrészt adottság, másrészt az eseményhez fűződő személyes kapcsolat kérdése. A garadnai tsz-ma- ,jor telepítésének helyszíni tárgyalására pl. Radeczki János nyugdíjas szakaszmérnök úgy emlékszik, — amit bizonyítani is tud —, hogy a telepítés feltételeként 1 m magas körtöltés építését írta elő, amire viszont a tervezők és beruházók nem szívesen emlékeznek. A régi árvizekre, azok magasságára másként emlékeznek az akkori gyerekek, akik azokat a valóságosnál nagyobbnak vélik, másként a felnőttek, akik más vizekhez viszonyíthatják, másként akiknek 'kárt okozott, és megint másként, akik száj- hagyomány útján ismerkedtek meg velük. Éppen ezért talán a valósághoz közelebb kerülnénk, ha a vízrajzi mérésekre, feljegyzésekre hagyatkoznánk. A hidasnémeti közúti híd szelvényében 1893. január elsejétől naponta észleljük a vízszinteket. Ez alatt az időszak alatt 4 igen magas és 5 jelentős árvizet regisztráltunk. Azok közül 3 haladta meg a most levonult nagy víz szintjét. Gesztelynél, ahol 1946. IX. 23-a óta mérik a vízállást, a mostani vízszint 15 cm-rel volt magasabb a korábban észlelteknél. A két mérce értékei közötti eltérés okait vizsgáljuk. Megállapítottuk, hogy az új, hidasnémeti közúti híd duzzasztása lényegesen kisebb, mint a régié volt, ezért is alacsonyabb az ott kialakult tetőző vízállás, mint amit a gesztelyi érték indokolt volna. Mindenesetre az megállapítható, hogy a mostani árvíz egyike volt az eddig észlelt legnagyobbaknak. A hidrológia sajátossága az is, hogy a most észleltnél is lesz nagyobb, súlyosabb árhullám. Mindezeknek azonban a Bársonyoshoz semmi közük nincs. Magáról a Bársonyosról Lászlóffy Woldemár „A Tisza” című könyvében a következőket írta: „A valószínűleg a XVIII. századi végén létesült és 1860 körül felújított Kishennád—Bársonyos malomcsatonna vízkivétele Göncnél, torkolata Bőcsnél van. Hossza 70,4 km, esése 46 m, vízszállítása 3 nr’/s. A Hernád folyót jobbról követő csatornára 14 malom települt.” Az igazgatóságunkon 1958-ban készült vízgazdálkodási történeti Példátlan-e az árvíz? A Hernád sok helyütt az utakat is elborította. (I. j.) monográfiában a következőket lehet olvasni: „A Bársonyos évszázadok alatt kialakított malomcsatorna 68 km hossza fokozatosan úgy épült ki, hogy a vízimalmok tápcsatornáikat a domborzati adottságok kihasználásával összekötötték ..„A ma- lomcsatomát keresztező vízfolyások közül egyedül a Garadna patak az, amelyiknek átvezetése még nincs megoldva. Itt az árvizek a malomcsatornába ömlenek, és egyrészük annak mentén terül el..„A malomcsatornát a volt Bársonyos .Malomcsatorna Társulat fennállásáig, 1949-ig engedély- okiratban rögzített kötelezettsége alapján kifogástalanul fenntartotta.” Az írás a valóságot bizonyítja, nevezetesen azt, hogy a Bársonyos nem patak, hanem csatorna. Korábban malomcsatorna, jelenleg ezenkívül öntöző főcsatorna is. A Bársonyost keresztező patakokat ezért kellett afölött átvezetve a Hernádba — Vadász, Vasonca, Garadna —, illetve a Kis-Hernádba — Galambos, Fancsali, De- vecseri, Bélus — kötni, hogy ne önthessék el a csatorna mentén található 10 községet. E patakok árvízi vízhozama ugyanis egyenként is sokszorosa a csatorna vízszállító képességének. így van ez a Garadna patak esetében is, amely csapadékos időjárásikor nekibuzdulva ötször, hatszor annyi vizet szállít, mint amit a Bársonyos emészteni képes. Amennyiben a bújtatok nem épültek volna meg, a 3 község helyett 12-t, a 288 ház helyett több ezret öntött volna el a mostani árvíz. A Bársonyos vízszállító képessége 3,0 m:l/s, a Hernád árvízi vízhozama több mint 500 m:’ s. Az együttes árvízi üzemeltetés hatására Gesztelynél nem egészen 1 cm-es vízszintcsökkenést lehetett volna elérni, a mostanit többszörösen meghaladó árvízkárok okozása mellett. Éppen ezért szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy — ha valaki megszenvedte a vízitársulatok államosítását, az a vízügyi szolgálat volt. A mások hibáját kijaví- tandóan már 33 évvel ezelőtt megkezdtük a társulatok újjászervezését. — A Bársonyos kialakítását a szerző által is nagyra tartott paraszti bölcsesség inspirálja, amit az üzemelési tapasztalatok szerint korszerűsítettek. Mindezek mellett rögzíteni kívánjuk, hogy Gulyás Mihályt őszintén tiszteljük. Szülőföldjéhez fűződő kötődését külön is elismerésre méltónak tartjuk, de még az ö javaslatára sem leszünk hajlandóak a bújtatok fel- robbantásával kivédhetetlen árvízi veszélynek kitenni a Hernád-völgyet. Böcstől Ga- radnáig. Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Csak több millió forint segítene... Akik néhány évtizeddel ezélőtt a miskolci Testvériség utcában építkeztek, vagy oda költöztek, azt gondolták, szép, csendes utca lakói lesznek. A Miskolc—Eger közötti utat a Lyukóvölggyel ösz- szekötő utca eszményi lakóhelynek ígérkezett. Igaz, akkor még nem járt a 16-os busz. s bár ugyan Lyukó- bánya már megvolt — nemrégiben ünnepelte félszázadik születésnapját a bányaüzem -4. de korántsem folyt olyan intenzív szénkitermelés és -szállítás, mint napjainkban. Ez utóbbi keserítette meg voltaképpen az utcabéliek életét, akik nevében Somosi József (Testvériség u. 42. sz.) emelt szót szerkesztőségünkben. — Csák képzelje el — mondja —, hogy a tíz méter széles utcán lényegében éjjel-nappal, hétköznap és ünnepnap egyvégtiben szállítják a szenet. Ehhez jön még a 16-os busz forgalma, valamint a sok száz kerttu- lajdonos gépjárműve, illetve a Parasznya felé és onnan vissza irányuló forgalom. A házak az utca vonalára épültek, s a régi építési szabály szerint a szobákat az utcai frontra tájolták. A zaj, a por. a benzingőz sokszor már-már elviselhetetlen. A fekvőhelyeinktől alig két- három méterre dübörögnek el a 40—60 mázsa szénnel Patthelyzet a Testvériség utcában megrakott ZIL-ek és Kamazok, s a többi teherautó, hiszen a bányát sokféleképpen ki kell szolgálni, illetve a rendszerint túlzsúfolt 16-os buszjárat. A mi házunk fala mái- megrepedt, de tudok más ilyen házról is. Lehetetlen állapot, hogy a szobákat az utca felől már nem tudjuk szellőztetni sem. Somosi József a maga és az utcabeliek nevében levélben javasolta Miskolc tanácsa építési és közlekedési osztályának a változtatást. Ez a levél eljutott az országgyűlési képviselőhöz, a tanácstaghoz, s a Miskolci Közúti Igazgatósághoz is. A javaslatok 'lényege, hogy csökkentsék a járművek sebességét az utcában, amelyet egyirány.úsitani kellene a Torontáli utca bevonásával. Továbbá: korlátozzák a szénszállítást, új szállítási módon gondolkozzanak. A javaslatokból egy tulajdonképpen már megvalósult, hiszen az utcában a járművek csak 40 km/óra sebességgel közlekedhetnek. Mindjárt hadd tegyük hozzá azonban. hogy ez jóformán semmit nem számít. Pláne nem s-i| flip ............................. v a legkritikusabb időpontban, vagyis éjszaka, amikor a szénszállító autók, vagy buszok talán minden mással törődnek, csak a sebesség- korlátozással nem. Aligha képzelhető el, hogy éjszaka egy 60 mázsa szenet szállító Kamaz vezetője, pláne mondjuk, ha esik. csökkentett sebességgel halad végig a Testvériség utcában. Ilyenkor ellenőrzésre se nagyon számíthat... Pedig a panaszosok egyik gyógyírja csak az lehet, ha betartanák a sebességkorlátozást. Ellenőrizni is lehetne. A levél többi részére Jir- kovszky Imre, az építési és közlekedési osztály vezetője és főmérnöke válaszában részletesen kifejtette álláspontjukat. Azzal kezdve, hogy az utca a Miskolc— Parasznya országos közúthálózat része, ami sok mindent behatárol. Például az egy- irányúsítóst. Ennek az utcának a forgalmát többféle szempont miatt sem lenne célszerű egyirányúsítani. Az egyik ilyen ok. hogy az idegenek nehezebben tájékozódnának. A másik, a Torontáli és a Testvériség utcákat öszszekötő, úgynevezett görögszőlői híd. amelyet át kellene építeni a Torontáli utca burkolatának megerősítésével együtt. A két beruházás mintegy 6—7 millió forintot igényelne, ami nincs. Aztán az egyirányúsítások miatt a lakók otthonaikat csak ikerülőúton tudnák megközelíteni. Arról már mem is beszélve, hogy ha megvalósulna az egyirányúsítás, amelynek kétségkívül vannak előnyei is, a Torontáli utcabeliek árasztanák el panaszos levelekkel a hatóságokat. S aligha képzelhető el annak a javaslatnak a megvalósítása is, amely szerint csak bizonyos időben folyna a szénszállítás Lyu- kóbányáról. hiszen ez veszélyeztethetné a bánya folyamatos működését és a szén- ellátást, ami viszont már tízezreket érint. — Látom és látjuk, hogy afféle patthelyzet alakult ki, vagyis nem történt semmi, mindenki védi a maga érdekeit — mondja Somosi József. — De hát belenyugodhatunk mi ebbe?ALigha követelhet, várhat tőlünk ilyet bárki is. Ezért javasoljuk ismételten. hogy üljenek ösz- sze — a lakók bevonásával — mindazok, akik érintettek ennek a helyzetnek a feloldásában, s kíséreljenek meg valamiféle kompromisz- szumos megoldást keresni. (nyikes)
