Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 120. szám 1989. május 24. Szerda Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja Apadnak folyóink Nemrég még ilyen volt a Hernád ... Május 19-től tegnapig ugyan változékony volt az idő, de csak Helyi zápo­rok, zivatarok fordultak elő folyóink vízgyűjtő te­rületein. Ennek köszönhe­tő, hogy a Hernád, a Takta, a Bodrog és a Ti­sza is apadni kezdett, mégpedig olyan iramban, hogy először a Taktán, majd a Bodrogon, végül a Tiszán is megszüntették az első fokú árvízvédelmi készültséget. Ami az árvízveszélyt il­leti, fellélegezhettek tehát az Ékövi/jig munkatársai. Döntően most azon dolgoz­nak, hogy visszanyerjék a védelmi szakaszokon hasz­nált anyagokat, s ezeket •kariban tart ás után elraktá­rozzák — számítva a jövő­re. Sok feladatuk van még a belvízvédélemiben. Igaz, a vízzel borított területek — tötíbeik között a szélnek kö­szönhetően — jelentősen csökkennek, de még mindig víz alatt van 500 hektárnyi rét-legelő. Nem álltaik le a szivattyútelepek és -állások sem: az elmúlt 24 órában 432 ezer 'köbméter vizet emelitek át a befogadókba. Az ár- és belvízvédekezés­ben közel ötszáz ember és majdnem 100 gépjármű és munkagép vett és vesz részt. Ezen árvízi tudósításunk — úgy tűnik — az idén ta­vasszal az utolsó, mert be­fejezésül még annyit: me­gyénkben megszűnt az ár­vízveszély ! Szovjet csapatkivonás Másfél héten belül immár egy újabb szovjet alakulat ki­vonását kezdték meg Cseh­szlovákiából a szovjet egyol­dalú haderő- és fegyverzet­csökkentés keretében. A gép­kocsizó zászlóalj május 13-i távozása után kedden a szovjet középső hadseregcso­port huszonhárom T—72-es típusú hardkoosija indult el az észak-csehországi Boho- sudov pályaudvaráról vona­ton a szovjetunióbeli Novo- rosszljszkiba. A harckocsik távozását csehszlovák és külföldi, köztük nyugati új­ságírók kísérhették figye­lemmel. Másfél hébtel ezelőtt a Os eh s z 1 ovák i áb a n állomáso­zó szovjet hadseregcsoport egyik gápkocsizó zászlóalja távozott az észak-morvaor- szági Olomoucból a Szovjet­unióba. Következő lépésként most a Csehszlovákiából ki­vonandó 192 harckocsiból huszonhárom T—72-es típu­sút indítottak útnak vona­ton, negyvenkét tagú sze­mélyzetével a szovjetunió­béli Novorosszijs7,kba. Prá­gában hangsúlyozták, az újább csapatkivonásra egy nappal azután kerül sor, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a VSZ és a NA­TO egyidejű feloszlatására, első lépésiként, katonái szer­vezeteik felszámolására szó­lították fel az atlanti tömb vezetését. Jurij Scsepin altábornagy, a szovjet középső hadsereg- csoport törzsfőnöke a harc­kocsik kivonása alkalmából csehszlovák és külföldi, köztük nyugati újságírók­nak nyilatkozva elmondot­ta, hogy a 23 harckocsit be­olvasztják, illetve egy ré­szüket, átalakítva, a mező- gazdaságban vontatókként hasznosítják. (MTI) Az MSZMP minden értelmes kezdeményezést üdvözöl Szűrös Mátyás javaslata Az Ellenzéki Kerekasztal (EK) továbbra is az MSZMP- vel kíván tárgyalóasztalhoz ülni — nyilatkozta az MTI érdeklődésére Tölgyessy Pé­ter, az BK tárgyalócsoport­jának tagja. Hozzátette: el­fogadják Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének azt a felajánlását, hogy köz­reműködik a tárgyalások le­bonyolításában. Elmondta, hogy véleményét még nem egyeztette a kerekasztal tag­jaival, de szerinte teljesen új felállás lenne, s talán lendületet adhatna a tárgya­lásoknak, ha az MSZMP-vel együtt a kormány vagy a parlament képviselői is a tárgyalóasztalhoz ülnének. Ez viszont egyéni kezdemé­nyezés helyett a KB testü­letének döntése alapján tör­ténjék — mutatott rá. Mint mondta, az Ellenzé­ki Kerekasztal nem akarja eldönteni, hogy kivel kell tárgyalni, de a hatalom je­lenlegi igazi gazdája vitán felül az MSZMP KB. Így nem volna jó, ha a Közpon­ti Bizottság kimaradna a megállapodásokból, mert esetleg azt mondhatnák a testület tagjai, hogy számuk­ra nem kötelező érvényűek a megkötendő egyezmények. Ezért ha a KB úgy dönt, hogy a parlament vagy a kormány tárgyaljon az el­lenzékkel, az MSZMP-nek akkor is képviseltetnie kel­lene magát a hatalom dele­gációjában. Tölgyessy Péter hangsúlyozta: olyan megál­lapodásokat szeretnének köt­ni, amelyekből rövid időn belül jogszabály lesz. Ebben az Országgyűlés elnöke je­lenleg semmiféle kötelező ígéretet nem tud adni. Egyébként bizonyos ügyek­ben, napi konfliktusokban — mint például Bős—Nagy­maros, vagy a gyógyszerren­delet — kívánatos lenne a kormánnyal tárgyalni. Eb­ben azonban a független szakszervezetek lennének a partnerek, az EK csak meg­figyelő. Végeztiil arról szólt, hogy az Ellenzéki Kerék­asztal Pozsgay Imrét kettős minőségében — PB-tag, ál­lamminiszter — szívesen el­fogadná tárgyalópartnernek. Az MSZMP szakértője, Tóth András azt hangsú­lyozta: a kiindulási pontjuk továbbra is a Központi Bi­zottság május tl-ai javaslata, de minden olyan értelmes kezdeményezést üdvözöl az MSZMP, amely segíti a tár­gyalások kimozdítását a holtpontról. Ezek megvitatá­sához azonban elengedhetet­lenül szükséges, húgy tartal­muk, pontos megfogalmazá­suk eljusson a Központi Bi­zottsághoz. Szűrös Mátyás javaslata feltételezhetően a Az MSZMP Mezőkövesd Városi Bizottsága és az MüiF Mezőkövesdi Szerveze­te között 1989. május 12-én egyeztető megbeszélésre és egyben a két szervezet kö­zötti első hivatalos kapcso­latfelvételre került sor. A tanácskozáson kölcsönösen tájékoztatták egymást célja­ikról, terveikről, szervezetük működéséről, és az egymás­hoz való tervezett viszo­nyukról. Egyetértettek abban, hogy a városfejlesztési elképzelé­sekben, a 3-as számú főút teljes elkerülő szakasza megépítésének szükségessé­gében, az egészséges környe­zet kialakításában, a lakos­ság életkörülményeinek le­hetőség szerinti javításában, a haladó hagyományok ápo­lásában, nemzeti ünnepeink­Politikai Bizottság legköze­lebbi PB-ülésén és a jövő hétfői KB-ülésen is szóba kerül. Tóth András szerint az Országgyűlés elnöke egye­lőre saját véleményét fejtet­te ki, s ahhoz vagy a párt érintett testületéinek, vagy pedig a parlamentnek a tá­mogatósát meg kell kapnia. A szakértő hangsúlyozta, hogy az MSZMP kormányzó párt, a parlamenttel és a kormánnyal való viszonyá­nak a párt illetékes testüle­téinek egyetértésével, annak álláspontja szerint kell ala­kulnia. Tárgyalásokat lehet folytatni a törvényhozással, lehet egyezkedés a pártok között, de viszonylag nehe­zen képzelhető el, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) ről való megemlékezésben, az egészségvédelem, a kul­túra, a a .művelődés és a sportélet kérdéseiben a két szervezet között nem szem­benállásra, hanem együtt­működésre van szükség. Megállapodtak abban, hogy tevékenységüket a város, a társadalom érdekében, a közélet tisztaságának védel­mében .fejtik ki. Vélemény- különbségeik ellenére egy­más nézeteit tiszteletben tartják. Az eltérő vélemé­nyek vitája során mindkét szervezet kulturált önmér­sékletet tanúsít. A tanácskozáson véle­ményt alkották a reform, az átalakulás halaszthatatlansá­gáról. .Elhatározták, hogy a találkozóról a város közvéle­ményét közös nyilatkozatban tájékoztatják. MSZIf-lf líplásfll Mezőkövesden Nyolcszázhatvan hektárral Több az erdőnk G yakorlatilag befejeződött a tavaszi erdő­sítés a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban, a zempléni határtól az alföldi jellegű Tisza vidékéig terjedő területén. Az erdőgazdaság területén a kopárosokon és a korábban kitermelt részeken az elmúlt he­tekben összesen 860 hektáron ültették el a csemetéket. A tolcsvai részen a hegyaljai igazgatóság területén 100 hektárt erdősítettek tavasszal. Több mint 100 hektárral növelték az erdő te­rületét a mocsolyási erdészetnél, a parasz- nyai részen 120 hektárnál nagyobb területen ültettek csemetét a nehéz időjárási körülmé­nyek között. A már ismert, s az erdőgazdaság területén hagyományosnak tekinthető fafélék mellett kí­sérletképpen három hektáron ismét telepitett törökmogyorót a szendröi erdészet. Ez a kitű­nő faanyagot adó növény valamikor őshonos volt ezen a tájon, ám most újra kell foglal­kozni telepítésével, meghonosításával. A többi területen a hagyományos fafélékböl, elsősorban lombos, kisebb mennyiségben tű­levelűekből kerültek ki az ültetésre szánt cse­meték. Ezek zömét az erdőgazdaság saját cse­metekertjeiben nevelte fel, s több mint ötmil­lió darabot ültettek el belőlük. Zömmel töl­gyet, bükköt, de szórványfának vöröstölgyet és erdei fenyőt is. i I 1 \ 1 1 1 j fi il.j Munka az erdőben. Ahonnan c lovat a legkorszerűbb, nagy teljesítményű gépek sem tudják kiszorítani. (f. I.) aBnanBanoBBnHBBtnn

Next

/
Oldalképek
Tartalom