Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-19 / 116. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. május 19., péntek Neubrandenburgi küldöttség megyénkben Milyen a mi iskolánk? Rój Medvegyev: r ítéljen a történelem Az itt következő részletek Rój Medvegyev ítéljen a történelem című, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztálin életrajzából valók. 5. rész A terrorgépezet nem ismert kíméletet Az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottságának meghívására neubrandenburgi küldöttség tartózkodott megyénkben Horst Parlow, a NSZEP Neu- brandenburg területi bizottsága tudományos, művelődési és egészségügyi osztályának vezetője és Siegfried Meyer tudományos ügyekkel foglalkozó munkatársa a mezőcsáti és leninvárosi általános iskolák meglátogatása után csütörtökön a miskolci 26. és 11. Számú Általános Iskolát kereste fel. (Folytatás az 1. oldalról) drasztikus .takarékossági programot is. Egyfelől, segítik a nyugdíjasokat, a kiskeresetűeket, másfelől növelik a bevételeket (exportösztönzés. termelésnövekedési .intézkedések), és csökkentik a kiadásokat, lehetőleg oly módon, hogy az ne sújtsa a lakosságot (bár közvetve ilyen hatása is lesz). A takarékossági program keretében újabb mi.lliárdok- kai csökkentik a fegyveres testületek (HM. BM, munkásőrség) költségvetését, 10 százalékkal az igazgatás támogatását (a tanácsokét is), a társadalmi szervezetek (például szakszervezet) támogatását, de .sajnos, a ..nem kiemelt területek” • (oktatás, kultúra, egészségügy. utak, hidak .karbantartása. kommunális és mező- gazdasági szolgáltatások) 'költségvetését is. A képviselőik közül először Kiss Imre .kért szót. Elmondta, hogy évek óta csak a bizalmat kérik a képviselőktől és a választópolgároktól is, újabb és újabb terveket szavaz meg a parlament, de idáig egyik sem teljesült. Hol a biztosítéka annak, hogy ez a cso- mag.terv nemcsak újabb terheket hanem jó megoldást is jelenít? Fehérné Eke Katalin azt feszegette, hogy ez a móDélután a .küldöttség tagjait a megyei pártbizottságon Tóth Lajos, az MSZMP B.-A.-Z. Megyei Bizottságának titkára tájékoztatta az időszerű kérdésekről, hazánk, és ezenbelül különösen megyénk politikai törekvéseiről. A vendégek kérdéseire Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese és Kovács József, az MSZMP Miskolc Városi Párt- bizottságának titkára válaszolt. A delegáció tagjait különösen az oktatás és a politika kapcsolata, a madosító törvényjavaslat valóban jól kidolgozott-e. s rövid időn belül nem kell-e újra módosítani? Az anyagból úgy tűnik, hogy meglnt- csak egy rövid távú terve- -zés-t mutat, s nem néz a jövőbe. Korrektebb lett volna ebben az esetben egy kormányzati előterjesztés, mely után felelősebben dönthettek volna a képviselők. Dr. Vodila Barna arról faggatta a jelenlévő tervhivatal! képviselőiket, hogy mi a garancia arra. hogy ezt a takarékossági programot valóban végre fogják hajtani? Fodor László arra kért választ, hogy ezzel a módosítással a 60 milliós várható költségvetési hiányból, mekkora összeget lehet visszaszorítani. A tervezetből úgy érzi. hogy a szigorításokat megléphetik ugyan, de a gazdaságot élénkítő hatás nem látható, tapintható. Dudla József azt fejtegette, hogy bármennyire is szeretné támogatni ebben a kormányt, nem teheti, mert a képviselőnek elsősorban a választópolgárok érdekeit •kel.1 s.zem előtt tártania. Ha tisztább viszonyok lennének, ha hitelesen beszámolnának a tavalyi költségvetésről, s látnák e módosítások idei következményeit, talán felelősebben szavazhatnának. Dr. Földi Ferenc azt kérdezte, ha ezt a módosítást nem fogadja el a parlament van-e a kormánynak másik terve, amelyet előter•gyar pedagógusok életkörülményei, az új tantárgyak ^bevezetése, (számítástechnika, informatika, mikroelektronika) foglalkoztatta. ■Megyénk középiskolái közül a Földes Ferenc Gimnázium munkájával ismerkedtek meg közelebbről a vendégek. Ma, az elutazásuk előtt még a Megyei Pedagógiai Intézetben a matematika, fizika, biológia és a kémia tantárgyaik megyei vezető szaktanácsadóival találkoznak a neubrandenburgi vendégek. jesz'thet? S nem lesz-e vász- szatartó hatása a külföldi tőke beáramlására, ha látják határozatlanságunkat, módosítgatásunkat ? Keszthelyi Zoltán elmondta. hogy elfogyott a képviselők türelme, nem hisznek már. Nem tudják a •lakossággal megértetni és elfogadtatni a további térhetek. amelyek — akárhogy szépítik a dolgokat — őket sújtják. Zsóka Endre azt kérdezte, vajon hová tún.t az a literenkénti 17 forint haszon a benzin árából, amelyet eddig nem fordítottak útépítésre. s vajon hová tűnik majd a további áremelésből? A képviselőcsoport ülésén dr. Pados Imre, az É'kövizig igazgatója a KVM megbízottjaként a bős—.nagymarosi vízlépcső leállításának következményeiről beszélt, a Tervhivatal és az Igazságügyi Minisztérium ad hoc bizottságainak jelentése alapján, amelyek megelőzték a Minisztertanács ülését. Elemezte azt, hogy mi mindent követelhetnék az államközi szerződés alapján az osztrák és a csehszlovák partnerek. Az ő álláspontja szerint a munkát be kellene fejezni, hiszen a felső erőmű már 90 százalékos készültségben van, s ha ehhez a nagymarosi alsó vízlépcső nem készül el, akikor túlzottak voltak a bős—du- nakiliti erőmű méretei. Előzetes számítások szerint még 24—25 milliárd forint kellene a beruházás befejezéséhez. amíg a megszüntetésből adódó 'kár 16 milliárd forint. Ebben benne foglaltatik a csehszlovák állam követelése, a visszatöltés. a rekultiváció, s a négy osztrák magánvállalat kára is. Egyébként ha elkészülne a beruházás, már 2015-ig minimális hasznot hozna az államnak. Meg kell fontolni. hogy lemondhatunk-e egy távolabbi előnyről. Azt persze nem lehet tudni, hogy milyen ökológiai károkat okoz, eey még csak épülőfélben lévő vízlépcső, erre csak elképzelések vannak. Kiss Dezső hozzászólásában azt mondta, ha a kormány nem tartotta a parlamentet kompetensnek akkor. amikor elhatározta az építést, ne várja, hogy most szavazatával felmentésit ad a döntéséhez a vízlépcső építésének megszüntetésében. Török Gábor, az Igazságügyi Minisztérium kodifi- kációs bizottsága képviseletében. -egy törvényjavaslatról tájékoztatta megyei képviselőinket a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról. Mint elmondta, a törvényjavaslatnak nem feladata a tulajdonreform átalakítása s a vagyonkezelő holding- szervezet működésének szabályozása. mindössze az állami vállalatok, a .szövetkezetek és a társaságok átalakulásáról kell döntenie. (sz—i, obe) A Sztálin által létrehozott terrorgépezet egyik első eleme az ártatlan emberek letartóztatása volt. A gépezet azonban nem csupán a kényelmetlen emberek elszigetelésére vagy megsemmisítésére jött létre. Még kellett törni akaratukat is. Rá kellett kényszeríteni őket arra, hogy hamis vallomásaikban elismerjék a kémkedést és a kártevést, rá kellett bírni őket arra, hogy a „nép ellenségeinek” nevezzék önmagukat. Ezt azonban a nyomozás törvényes módszereivel és formáival nem lehetett vég-e- hajtani. Ezért Sztálin a „nép ellenségeivel” szemben szentesítette a ráhatás fizikai módszereinek alkalmazását. KÍNZÁS, KORLÁTOK NÉLKÜL Tudjuk, hogy még a „széni inkvizíció” is bizonyos keretek közé próbálta szorítani kínvallatási gyakorlatát. A belügyi népbiztosság számára nem volt semmiféle korlátozás. Az elvadult nyomozók nemcsak verték, hanem meg is nyomorították a foglyokat. Kiszúrták a szemüket, letépték a körmeiket, átszúrták a dobhártyájukat, eltörték kezüket- lábukat, izzó vassal égették őket, megnyomorították nemi szerveiket. I. Hanszuvarov ismert pártmunkás a vizsgálat során 10 napon át egyfolytában vízben állt. Sztanyisz- lav Koszior felesége elmondta, hogy férje hóhérai, miután nem sikerült őt megtörniük, 16 éves lányát bevitték abba a szobába, aha! a kihallgatás folyt, és apja szeme láttára megerőszakolták. Ezek után Koszior aláírt minden „vallomást”, lánya pedig a börtönből kikerülve, vonat alá vetette magát. Előfordult, hogy a férjet felesége, a feleséget férje szeme láttára kínozták meg. Iszaak Rubin húga a következőket ír.ta bátyjáról: „Minden eszközt bevetettek, hogy megtörjék ... Közölték például vele, hogy a felesége súlyos beteg, amire azt felelte: Nem tudok rajta segíteni, magamon sem tudok segíteni. Előfordult, hogy a vizsgálótiszt barátságosan beszélt vele: Iszaak Iljics, erre a pártnak van szüksége. Egyidejűleg folytak az éjszakai kihallgatások is. Ilyenkor egyetlen percre sem hunyhatta le a szemét, azonnal felkeltették, záporoztak a kérdések, gúnyolták lelki erejét, »men- sevik Jézuskának« nevezték. Egyik éjjel levitték a pincébe, ahol több börtön- tisztviselő és egy Vaszil- jevszkij nevű fogoly várta. Ennek fivérem jelenlétében a következőt mondták: Magát azonnal agyonlőjük, ha Rubin nem tesz vallomást. Vasziljevszkij térden állva könyörgött a fivéremnek: Iszaak Iljics, mibe kerül magának vallomást tenni?! A fivérem azonban rendíthetetlen és nyugodt maradt, még akkor is, amikor Va- szi'ljevszk'ijt olt, helyben agyonlőtték.- Annyira biztos volt az igazában, hogy még ezt a szörnyű megpróbáltatást is elviselte. Másnap éjjel ismét levitték a pincébe. Ezúttal egy fiatal, egyetemistának látszó emberi talált ott. Amikor az egyetemistával közölték: Magát agyonlőjük, mert Rubin nem tesz vallomást, a fiatalember széttépte a mellén az inget és felkiáltott: Fasiszták, csendőrök, lőjetek! Azonnal agj'onlőttók. A fiatal fiú kivégzése megrendítette fivéremet.” Alekszej Sznyegov tanúsága szerint a belügyi népbiztosság leningrádi részlegének kínzókamráiban né. hány foglyot a betonpadlóra ültettek és négy oldalról szögekkel kivert ládával borították be. Felül egy rács volt, amelyen keresztül a foglyot naponta egyszer megnézte az orvos. Ilyen, eg.yköbméteres ládába ültették a kis termetű Sznyago- vot és a hórihorgas Pavel Dibenkót, az első szovjet kormány hadügyi népbiztosát. Úgy hírlett, hogy ezt a módszert a finn titkosrendőrségtől kölcsönözték. A belügyi népbiztosság a Gesta- pótól is átvett kínvallatási módszereket és tapasztalatokat. Amikor a foglyot a kihallgatásra vitték, az egyik ezredes egy pohárba vizelt, és felszólította a rabol, hogy igya ki. Ha az nem tett eleget ennek az ocsmány követelésnek, sokszor ott pusztult, anélkül, hogy kihallgatták volna. Szűrén Gazar- jan tanúsága szerint, miután Szoszo Buacsidzétől, a grúz hadosztály parancsnokától nem ■ sikerült a kívánt vallomást kicsikarni, .kínval- latói felmetszették a hasát és a haldokló Szócsőt az egyik cellába hajították. (...) KIVÉGZÉSEK A PINCÉBEN A „legsúlyosabb büntetésre” ítélteknek csupán egy részét tartották valamilyen óknál fogva néhány napig, vagy olykor hónapokig siralomházban. A legtöbbjüket mindjárt a tárgyalás után kivégezték. Ez különböző módon történt: az embereket tarkón lőtték a lépcsőn, vagy a börtönfolyosón, csoportosan agyonlőtték őket a pincében. Egyes elbeszélések szerint, a kivégzések idején egy traktormotort járattak, hogy az utcán ne hallják a lövéseket. Más moszkvai börtönökből a város környékére vitték kivégzésre a foglyokat. J. P. Frolov feljegyezte a kísérőcsapatok egyik katonájának az elbeszélését. A katona többször kísért főbelövésre ítélt embereket. Az egyik moszkvai temető mögötti üres térre vitték őket. S ott a temető fala tövében lőtték agyon az elítélteket. Két ember foglalkozott ezzel, akik ott laktak egy viskóban. Amikor a ikíséröosztag odaszállította az elítélteket, a kunyhóból előjött az egyik részeges arcú férfi, átvette az okmányokat és a foglyokat, s ott helyben mindjárt agyon is lőtte őket. A viskóban, amelybe a katona egyszer bement, az asztalon két üveg állt. Az egyik vízzel, a másik vodkával tele. EMBERTELEN BÖRTÖNÁLLAPOTOK Azokra az emberekre, akiket nem végeztek ki többéves börtön várt. Ezekben a börtönökben a rendtartást a végletekig megszigorították. Az egyszemélyes cellákba akár öt embert is a tízszemélyesekbe pedig 40 —50 embert zsúfoltak össze. A foglyoknak megtiltották, hogy az ablakhoz menjenek, hogy nappal a pr.iccsen heverjenek, sőt olykor még azt is, hogy beszélgessenek. A legcsekélyebb ürüggyel magánzárkáha csukták őket. megvonták tőlük a sétát, a levelezést. „Az egyik cella ajtaja előtt megállítottak — mondja el visszaemlékezéseiben M. Isov, volt katonai ügyész. — A felügyelő kinyitotta a zárat, feltárta az ajtót, és szó szerint betuszkolt a cellába... Ha visszagondolok arra. amit a mennyországról és a pokolról hallottam, hát ez a cella igazi pokol volt. A 40 négyzetméteres cellában mintegy 270 embert tartottak. Az emeletes prics- csekkel zsúfolt cellában kellett valahogy elférniük az oda beterelt foglyoknak. Az emberek ott nyomorogtak a priccsek alatt, a priccseken. sőt a sarokban a nagy kübli fedelén is.” Kujbisevben sok foglyot helyeztek el a tágas bö.r- tönpiincében, ahol a központi fűtés csövei húzódtak. Nyáron a foglyok a pincében 33 rovarfajt számoltak össze, a többi között legyet, tetűt, bolhát, poloskát és csótányt. Az emberek testét fekélyek borították el, s iszonyú kínokat okoztak. A Moszkva környéki Szu- hanov-börtönben a foglyokat éheztetták. Két hónapi börtönkoszt után az emberből csak csont és bőr maradt. A börtön az épület pincéjében és álsó szintjein volt. a felső szinteken üdülőt rendeztek be a balügyi népbiztosság munkatársai számára. (Következik: Ordzonikidze halála) Imibe! 1989. május 1-től megkezdte tevékenységét az ISO-KER Nyírmadai Szigetelőanyag-értékesítő Kft. Forgalmazzuk: a kiváló hő- és hangszigetelő-képességű, Isolyth márkanéven ismert kőzetgyapottermékeket. Tető- és falszerkezetek, födémek, csövek, tartályok, kazánok szigetelése Isolythtal. Nagy előnyük: a kiváló hő- és hangszigetelőképességen kívül, hogy rovarok, rágcsálók nem károsítják, nem éghetők, nem esnek tűzrendészed korlátozás alá. Kérje felhasználási tájékoztatónkat! Kisebb mennyiségeket telepünkről azonnal megvásárolhatnak. Nagyfelhasználók megrendeléseit várjuk. Számlázás: munkanapokon 13 óráig. Gyors kiszolgálás, pontos szállítás! NE FELEDJÉK, ha szigetelni akarnak, akkor ISO-KER Kft. Nyírmada, Hunyadi út 11—13. sz. (állami gazdaság irodájában) Telefon: 2 jjc Telex: (ÁG) 73-285 Görög tengerparti üdülés THessalonikitől 60 km-re délre, közvetlenül a tengerparton, félpanziós ellátással, 7 éjszaka, 8 nap elhelyezés, 2 ágyas, pótágyazható, fürdőszobás apartmanokban, felszerelt konyhával. RÉSZVÉTELI DÍJ egyéni közlekedéssel: május 27.—június 10-ig 7200 Ft/fő június 10.— augusztus 26-ig 9100 Ft/fő augusztus 26.—október 14-ig 7200 Ft/fő autóbuszos közlekedéssel: május 27.—június 10-ig 10 200 Ft/fő június 10.—augusztus 26-ig 12 100 Ft/fő augusztus 26.—október 14-ig 10 200 Ft/fő Az üdülés étkezés nélkül is igénybe vehető. JELENTKEZÉS: az Express Utazási Irodában Miskolc, Széchenyi u. 56. Telefon: 17-008, 88-669
